Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-23 / 46. szám

MSZP-állásfoglalás a megyei lapokról „Az MSZP érdeke, hogy a megyei napilapok pártoktól független orgánumok legyenek” - nyilatkozta a Zalai Hírlap csütörtöki számában Kárászné Rácz Lídia, a párt elnökségének tagja. A testület szerdai ülésén elfogadott javaslat szerint tovább­ra is MSZP-tulajdonban maradó lapok függetlenségének intézményi garanciájaként minden megyében egy tekintélyes személyiségekből álló, 5-7 fős „felügyelőbizott­ság” jönne létre. A bizottságok összetételére a megyei listát állító pártok és a megyei tanács tenne javaslatot Ez a grémium döntene a főszerkesztő személyéről, a lap ki­adásáról. Egy átmeneti időszak után bármely kiadó gondozásában megjelenhetné­„Ruszkik, go home!” Nemzetivé tenni a nemzetbiztonságot Nemzetivé tenni az internacionalizált nemzetbiztonságot - visszhangozza Eu­rópa és nem visszhang nélkül. Belgium hátat fordít az atlanti szolidaritásnak és nem akar részt vállalni Nyugat-Németor- szág védelméből. Hollandia is kétli, hogy keleti agresszió fenyegetné az NSZK-t és csapatai lépcsőzetes hazahívására ké­szül. Prága érzéketlen a csatazajra, pe­dig a csehszlovák határ túlsó oldalán 70 ezer amerikai katona gyakorolja az euró­pai háború kezdeti szakaszát; szovjet ki­vonulást sürget, akárcsak déli szövetsé­gese, amelyről rossznyelvek azt merik ál­lítani, hogy számára mostanában He­gyeshalomnál véget ér a katonapolitika. Varsó viszont közli, hogy nem erőlteti a szovjet erők jelenlétének vagy kivonásá­nak kérdését, akárcsak az NSZK a közel félmilliós amerikai, angol, francia, belga, holland, kanadai „védelmi közreműkö­dés” témáját. „Amcsik” és „ruszkik” hazamenetelét évtizedes követelés Európa tucatnyi or­szágában és immár nemcsak az „utca” hallatja szavát, hanem tárgyalások is folynak a külföldi haderők visszavonásá­ról nemzeti határok mögé. A NATO és a Varsói Szerződés tárgyal, mivel a probléma érinti a katonai erő­viszonyokat, a tömbstruktúrákat, de az egyenlő biztonságot és a stabilitást is. Most indul a töprengés, hogy a külföldi csapatok kivonása kétoldali államközi ügy-e, a befogadó ország tömbjének ügye vagy esetleg a másik tömbé is. A NATO sokáig abban bízott, hogy a Kelet egyoldalú leszerelési intézkedései nem gyengítik a nyugati tömbfegyel­met. Most Cheney, Wörner és Galvin agitál a legszenvedélyesebben amellett, hogy a VSZ „csemetéi” tartsanak mértéket kö­veteléseikben, mert a katonai kiadások csökkentése, a visszavonás, a tömbköte­lezettségek lazítása „ragályos”. (Folytatás a 2. oldalon.) nek a megyei lapok. A lapkiadásból származó nyereségen egy létrehozandó sajtó­alap, a megyei „felügyelőbizottság”, a lapkészítő újságírók, és az MSZP osztozna. Az elnökség tagja azt is elmondta, hogy az MSZP - megfelelő kártalanítás ellenében - hajlandó a lapok tulajdonosi jogairól is lemondani. Az MDF a vallásszabadságról Európaiság és keresztényi értékek Félbeszakadt bizottsági ülés Kétnaposra tervezte ülését az Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, ám míg eleinte csak arról volt szó, hogy a csütörtökön megkezdődött tanácskozás pénteki folytatása elmarad - vélhetően a képviselők elfoglaltsága miatt - a bizottság már az első napon, a kora délutáni órákra határozatképtelen­né vált. A testületre csaknem 20 napirendi pont megtárgyalása várt volna, azonban hosszas vita után is csak két törvényja­vaslatról, a büntető jogszabályok módo­sításáról, illetve a közigazgatási bírásko­dásról tudott dönteni. Ezeket a törvényja­vaslatokat a bizottság - némi változtatás­sal - támogatta. Az igazi vita a nemzeti és nyelvi kisebb­ségek országgyűlési képviseletéről szó­ló törvénytervezetről bontakozott ki. Rangos vendéget köszöntött Nyerges Tibor, az MDF szekszárdi szervezetének elnöke Mayer Mihály pécsi megyés püs­pök személyében a Fórum legutóbbi ren­dezvényén. A szekszárdi Garay-Holsten sörözőben tegnap megtartott beszélge­tés témája a vallás- és lelkiismereti sza­badság volt, amelyről - idézve a püspök urat - az elmúlt negyven évben sokat le­hetett hallani, s az újságokban is erről le­hetett olvasni. „A vallás magánügy” téte­lét ennek következtében az emberek ki­lencven százaléka ma is elhiszi, pedig a vallásszabadság a templomokon kívül megszűnt. A vallás- és lelkiismereti sza­badság alapvető emberi jog, azt semmi­féle társadalom nem ajándékozza, s aki ebben valakit sért, az emberellenes. Ma­yer Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a keresztényi értékek a március 25-i vá­lasztások után se kerüljenek le a napi­rendről, az azokra való hivatkozás ne le­gyen csupán taktikai lépés, mivel csak azok meglétével lehetünk igazán euró­paiak. (Folytatás a 2. oldalon.) Még egyszer az átmeneti tárolásról Boda alkalmas? A Szovjetunióba távozott (disszidált?) az egykori NDK kémfőnök? Levelet kaptunk Szabó Lajos dunaszentgyörgyi olvasónktól, amelyben lapunk „A szirénák értünk szólnak” című cikkére Tudnivaló a Jugoszláviába utazóknak Vendéglátás, kereskedelem A Szovjetunióba távozott Markus Wolf, az NDK külföldi hírszerző szolgálatának egykori vezetője, akinek nevéhez szá­mos nevezetes akció irányítása fűződik. Az NSZK-ban jelenleg is letartóztatási parancs van érvényben ellene. Az NDK televíziójának szerda esti be­számolója szerint a kémfőnök, aki 1987- ig állt a szolgálat élén, az otthoni őrizet­bevétel elől menekült a Szovjetunióba. A Heute Aktuell című műsora nyugatnémet Süddeutsche Zeitung című lap értesülé­seire hivatkozva közölte, hogy a keletné­met ügyészség szerint Wolfnak pontos tudomása volt a korrupcióval és sikkasz­tással vádolt, s a felelősségre vonás elől Nyugatra szökött Alexander Schalck-Golodkowski, volt külkereske­delmi államtitkár viselt dolgairól. Markus Wolf közeli munkatársa cáfolta a Süddeutsche Zeitung szerdai állítását, miszerint az egykori NDK állambiztonsá­gi miniszterhelyettes letartóztatása elől külföldre szökött volna. A jugoszláv-magyar határon a szovjet turistákkal kapcsolatos ügyintézés miatt kialakult kaotikus helyzettel kapcsolat­ban, a budapesti Jugoszláv Idegenfor­galmi Hivatal felkérte az MTI-t az alábbiak közlésére: Azok a magyar turisták, akik Jugoszlá­viába utaznak, vagy átutaznak az orszá­gon nem fizetnek vámot, sem kauciót a náluk lévő személyes szükségletükre szolgáló dolgokért. Vámot, illetve kauciót csak kereskedelmi jellegű árura fizetnek. Zöld biztosítási kártyát csak azon or­szágok turistáitól kérnék Jugoszláviá­ban, amelyekkel nincs kétoldalú biztosí­tási szerződésük. A magyar forgalmi rendszámú gépkocsikra ez nem vonat­kozik, tehát zöld biztosítási kártyát a ha­táron nem kérnek tőlük. Február 17-től a szocialista országok­ból érkező turistáktól a határon valuta­nyilatkozatot kérnek a náluk lévő valuta mennyiségéről. Ez Jugoszlávia területé­nek elhagyásakor nem haladhatja meg azt az összeget, amivel az országba beutaztak. Iskolaigazgatók tanácskozása a szakképzésről Az árak emelkednek, fogy a ven­dég az éttermekből, a boltban két­szer is meggondolja a vevő, miért adja ki a boltban a pénzét. Meg kell hát nyerni, olyan szolgáltatással kedveskedni neki, ami legközelebb Tolnabor-bemutató Borbemutatót, s egyben borversenyt rendezett tegnap Szekszárdon, a régi megyeháza borozójá­ban a Tolnabor, most első alkalommal. Azért lehet most bemutatóról s nem csak versenyről beszélni, mert a részvétel minimum 5 hektolitert feltételezett a benevezett borból, s mert a zömmel termelőüzemekben dolgozó zsűritagok a különösen jó borokat vásárlásra is ajánlhatják partnereik­nek. A négy zsűri elé összesen 103 vörös- és 61 fehérborminta került Az ünnepélyes eredményhirdetés­re március 9-én. pénteken este kerül sor Szekszárdon a Babits Mihály művelődési ház márványtermé­ben, amikor a borbálon még táncra is perdülhetnek a tüzes borok gazdái.-dvm- Fotó: or. í r~m fflF" * raliiiSp^ Elmélyült borbíra is becsábitja az üzletbe. Mindehhez vérbeli kereskedőkre,.vendéglátókra van szükség. De egyre kevesebb van belőlük. Utánpótlásuk, a szakképzés ezer­nyi gonddal küszködik. Ezért a ke­reskedelmi valaminf a vendéglátó­ipari szakközépiskolák igazgatói év­ről évre tájegységi értekezleteken cserélik ki tapasztalataikat. Idén Tol­na megyéé a rendezés sora, ezért tegnap délelőtt Szekszárdon, a Ge­menc Szállóban találkoztak Fejér, Baranya, Somogy és Komárom me­gye középiskoláinak vezetői. Kétna­pos tanácskozásukat Póla Károly, a megyei tanács művelődési osztályá­nak vezetője nyitotta meg. Tájékoztatta a résztvevőket a me­gye történelmi, néprajzi hagyomá­nyairól, a közoktatás, a szakképzés problémáiról. Ezután dr. Sahin Tóth Gyula, a Ke­reskedelmi Minisztérium személyze­ti és oktatáspolitikai főosztályának vezetője ismertette a különböző szintű iskolatípusok, a követelmény- rendszer, a nyelvoktatás és a szakta­nárképzés területén tervezett újítá­sokat, illetve a már folyó kísérleteket. Előadása után konzultációkat tartot­ta, majd a vendégek sétát tettek Szekszárd belvárosában. A program ma további szakmai beszélgetésekkel folytatódik. Színvizsgálat Számozott palackból kerül a kehelybe a borminta- esi ­reagálva fejti ki aggályait az atomerőművel kapcsolatban. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents