Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

1990. február 22.

Képújság 3

Farmer? Gazda? Paraszt?

(Folytatás az 1. oldalról.)

A farm kisbirtokot jelent, ahol a család együtt gazdálkodik, s nem fogadnak fel segítséget. Ez a farm ismerős a könyvárusok kerekeken guruló ponyvájáról, ahonnan a mézédes, szirupos nyugati szerelmi történetecskéket árulják. De ha farmot mondunk, nem is az angliai, hanem az amerikai farmerre gondolunk inkább, aki ugyancsak családi alapon gazdálkodik, zömmel egy növénytermesztésére, vagy egyfajta állat, tartására rendezkedett be, a gazdasága ragyogóan gépesített, a gyárak a műtrágyát, a tápot, a vetőmagot a házához szállítják, tagja több szakmai szövetségnek, igazgatótanácsnak, de ettől még nyugodtan tönkremehet, ha olyan árut termel éppen, amiből sok lesz, ha csapadékos vagy éppen aszályos esztendők követik egymást sorban. Ahogy hallottam a szemtanútól, aki látott már élőben farmert, meglehetősen elhanyagolt volt az öltözéke, miközben a vendégeivel beszélt a falat támasztotta, kalapját a szemébe húzta, az egyik kezében műanyag poharat, a másikban szivart tartott, s esze ágában sem volt nemhogy kávéval, de még hellyel sem kínálni a vendégeit. Akik persze lestek: ilyesmi nálunk nem szokás.

Hát nem bizony. Nemcsak mentalitásban, de alapvető dolgokban is más a nálunk utánozandó példának felhozott farmer: ő ugyanis kockázatot vállaló, piaci viszonyokat, tőzsdei árakat, kötvényárfolyamokat ismerő tőkés gazdálkodó, akit még véletlenül sem lehet összehasonlítani azzal a magyar emberrel, aki reggelente megöntözi az uborkapalántáit a fólia alatt, megeteti a hízóit és zöldet dob a nyulaknak.

De hát ki is ez a „magyar ember”? Nem találtuk meg a kifejezést még, pedig sürgetően kellene, hisz nyakunkon az az időszak, amikor önállóan gazdálkodó emberekkel mind gyakrabban találkozunk majd. Azt hiszem inkább gazdaság- történeti múltunkban kellene visszalapoznunk, hogy megtaláljuk a pontos meghatározást. Eszerint: a falusi embereket a következő csoportokra osztották: kisszolga, szolga, öregszolga, napszámos, gazdálkodóféle ember, gazdálkodó ember, jó gazdálkodó ember, nagygazda, bakter, falusi kerülő, kondás, csordás, gulyás. Látható a rangsor is, mellyel kapcsolatban megállapítja az egyik könyv: „Gazdálkodó emberből, vagy jó gazdálkodó emberből csak olyan módon

lehetett nagygazda, ha sokat kuporga- tott, nélkülözött, keveset aludt, ha embertelen volt önmagával és másokkal szemben is”. Igen, itt kerülgetjük a mi szép régi magyar szavunkat: gazda. Mennyivel kifejezőbb, emberközelibb mint az idegen „farmer”, vagy a legújabb sütetű kifejezéseink egyike: „mezőgazdasági vállalkozó”. A már említett könyv szerint a gazdálkodó embernek 6-8 kataszteri hold földje volt, s a saját házában lakott. A járójószág mellett négy-öt növendékállatot tartott, s ebből tartotta el önmagát, és a családját. Nem parancsolt neki senki, de ő sem parancsolt senkinek, csak a saját földjét művelte, napszámra nem jár. A gazdálkodó ember m'ár számított valakinek a faluban. Erre a lépcsőfokra a napszámos és a gazdálkodóféle embernek nagyon nehéz volt eljutni, viszont a nagygazdának könnyű volt lecsúszni.

Minden bizonnyal ha a földkérdés véglegesen megoldódik hasonló típusú gazdákkal találkozunk majd, aki természetesen nem vertfalú házban lakik, s autóval közlekedik nem pedig lovasszekérrel.

A paraszt, földműves, újabban az agrár, agrárius kifejezést is használták, - ez utóbbit leginkább azt követően, hogy a téeszesítés után ugrásszerűen megnőtt az agrárértelmiségiek száma. A földműves kifejezés nem öleli fel mindazt a dolgot, amihez egy önállóan gazdálkodó embernek értenie kell, csupán azt jelzi, hogy a föld művelésével foglalkozik. A paraszt szavunkat azok használják leginkább, akik „parasztizálnak”, azaz mindent tudnak ami a gazdálkodással kapcsolatos - elméletben. A „parasztinak az idők múltával pejoratív értelme lett, gondoljunk csak a sültparaszt, bunkó paraszt, büdös paraszt kifejezésekre, - az utóbbinak valóságtartalma is van, mert például aki disznót hizlal az bizony - büdös. Lenéző, lekicsinyítő, butaságot, tudatlanságot, ostobaságot, faragatlan- ságot, modortalanságot fejez ki ma már jobbára a paraszt szavunk. És persze utal a föld megművelésével kapcsolatos munkára például akkor mikor így használják: „akkora paraszt, hogy kiáll a kapanyél a szájából.”

Szóval: ha változó világunk változó életmódjához keressük a szavakat, kifejezéseket, ne idegen kultúrákat majmoljunk, hanem szép magyar nyelvünk kincsestárából próbáljunk meg meríteni.

D. Varga Márta

Számítástechnikai bemutató

A számítás- és irodatechnikai felszerelések forgalmazásával foglalkozó cégek közül a Microsystem az egyik legismertebb. Pécsi irodájuk, az ugyancsak pécsi Temporg Kisszövetkezettel karöltve bemutatót tartott Szekszárdon, a Kiszöv tanácstermében.

Például újváros

Tévékábel és zöldhullám

Két legyet egy csapásra

Az útkereszteződés jelzőlámpát a Kadarka lakótelep tévékábelt kap

(Folytatás az 1. oldalról.)

Vannak a központtól távol eső városrészek, családi házas övezetek ahol a nagyobb távolságok miatt igen drága lenne egy-egy családnak a kábel kiépítése. Ilyen például az újváros. Megtudtuk, hogy ezen a területen kedvező változások várhatóak a közeljövőben. Erről kérdeztük Tarr Jánost, a kábelhálózatot építő és üzemeltető Multi Kisszövetkezet vezetőjét.

A kérdésre válaszolva elmondta, hogy a városi tanácsnak és a Pécsi Közúti Igazgatóság Tolna Megyei Főmérnökségének régi elképzelése, hogy az újvárosban a Kapisztrán utcai gyalogátkelőhelynél és útkereszteződésnél forgalomirányító jelzőlámpát szerelnek fel, illetve, hogy ennek és az ettől beljebb eső másik három villanyrendőrnek a működését összehangolják, tehát az autósok „zöld- hullámban" haladhassanak végig a város főútvonalán. Az összehangolás úgy történhet, hogy mind a négy jelzőlámpát össze kell kötni kábelekkel és egy központból vezérelni a működésüket. Ekkor felmerült az az ötlet, hogy - ha már úgy is kábelt kell fektetni - ezt ki lehetne használni a televíziós kábelhálózat bővítésére is. A televízióműsorok továbbításához szükséges földkábel alkalmas a jelzőlámpák vezérlőjeleinek a továbbítására is, tehát ezzel két legyet üthetnénk egy csapásra.

Az így kiépülő gerincvezetékről minimálisan 500 lakást lehetne ellátni a televíziós műsorokkal, jóval olcsóbban, mintha kizárólag erre a célra kellene kiépíteni. Erről a megoldásról szóbeli megállapodás született az érintett felek között, amit eddig még írásbeli szerződés nem követett.

A Multi Kisszövetkezet bármikor kész a munkát megkezdeni, a szükséges anyagokat is beszerezték már.

Azt is megkérdeztük Tarr Jánostól, hogy mi lett a műsorválasztékra irányuló közvéleménykutatás eredménye és mikor várható változás. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 2800 lakásba küldtek ki kérdőívet, ebből mindössze 751 érkezett vissza.

Az összesítés eredménye az, hogy a jelenlegi választékból kerüljön ki a TV5 jelzésű francia műsor, helyette legyen egy harmadik német adás. Tekintve, hogy nagyon kevesen válaszoltak a kérdésekre és megindult egy akció a városban a francia adó „megmentése” érdekében, valószínű, hogy a városi tanács új közvéleménykutatást kezdeményez. Addig nem lesz változás a jelenlegi mü- sorválasztékban.

* /—'

Szeleczki József a tanács műszaki osztályvezető-helyettes:

„A tanács elviekben támogatja a televíziós gerincvezeték és az új forgalomirányító jelzőlámpa közös megvalósítását és ez nyilván így is fog történni, hiszen praktikus megoldásnak látszik.”

*

Rikker István a Pécsi Közúti Igazgatóság Tolna Megyei Főmérnökségének főmérnöke:

„Az újvárosi forgalomirányító jelzőlámpa tervei most készülnek, körülbelül egy hónap múlva megkezdődhet a megvalósítás is. A már működő Damjanich utcai és az új, Kapisztrán utcai jelzőlámpák közötti összeköttetés megvalósítható a Multi Kisszövetkezet által javasolt televíziós kábellel, de ez a megoldás drágább, mint az összehangoláshoz szokásos vezeték lefektetése lenne, ezért magától értetődik, hogy a - mintegy 1 millió forintos - költségeket közösen kell viselni. A kábelfektetéshez szükséges alépítmény - kábelcsatorna - egyébként már elkészült. A továbblépéshez most az szükséges, hogy megszülessen a közös megoldást szentesítő írásbeli megállapodás. -áaFotó: ÓTÓS

I

Tavaszi tanácsok

Zsákból kivett vetőmagot forgalmazni tilos!

Április végének megfelelő a mostani időjárás - mondják a meteorológusok, s ahogy nézem a távprognózist márciusban két, áprilisban pedig egy alkalommal süllyed 0 Celsius fok alá a hőmérséklet. Tehát lassan el lehet kezdeni a hagymát dugni, vetegetni, szőlőt, gyümölcsfát ültetni. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szaporítóanyag kerül a talajba. A vetőmag és szaporítóanyag termelését felhasználását, minőségét, forgalmazását MÉM rendelet szabályozza. Ha ezt betartják, a termelőktől a felhasználóig mindenki elégedett lehet.

A mezőgazdasági üzemekben nincs gond a szaporítással, hisz ott biztosított a szakszerűség. Azonban egyre több a kistermelő, akik között akad, aki bizonytalan a dolgában. A csomagolt kiszerelt vetőmagot Tolna megye területén mindenütt boltokban árusítják, zsákból kivett, ömlesztett vetőmagot tilos forgalmazni, ennek a minőségét, fajtaazonosságát senki sem garantálja. Pedig egyre gyakrabban találkozni ilyen magvakkal, piacokon, vásárokon. Csak minősített, s lehetőleg első osztályú magot érdemes vetni - különben bizonytalan, hogy lesz-e termésük, vagy sem. Mindig ellenőrizni kell a tasakokon az ott feltüntetett érvényességi időt, mert amelyik magnak már lejárt a szavatossági ideje azt forgalmazni nem szabad. Ha valaki mégis ilyet talál, vigye el a boltvezetőhöz, értesítse a tanácsot vagy a Mezőgazdasági Minősítő Intézet területi központját (Szekszárd, Munkácsy u. 30.).

, A vetőmagból csak akkor lesz jó minőségű és bő termés, ha betartják az alapvető agrotechnikai követelményeket: időben és megfelelő mélységben vessék a jól előkészített, nem gyomirtózott területre a vetőmagot.

A krumpli, „hivatalos” nevén a burgonya legalább ennyi figyelmet érdemel, és sok embert érint.

Milyen vetőgumót ültessünk

A köztudatban úgy él, hogy a burgonya a második kenyerünk. Ha a fogyasztás csökkent is az elmúlt években, még mindig az egyik legjelentősebb táplálékunk. A folyamatos árváltozások hatására ez a folyamat megfordulhat. Magyarországon a burgonya termésátlagok alacsonyak és az évenkénti ingadozások ellenére sincs jelentős emelkedés.

A burgonyatermő terület több mint kétharmad részét a kistermelők művelik, ahol a termésátlatok lényegesen alacsonyabbak, mint a nagyüzemekben. Ennek egyik fő oka a vetőgumóhasználatban keresendő. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek túlnyomó részben államilag ellenőrzött, fémzárolt vetögumót ültetnek, melynek biológiai érték, egészségi állapota lényegesen jobb mint a házi kertekben elültetett előző évi termés maradéka.

A burgonya az a kultúrnövényünk, amelynek termését leginkább meghatározza az elültetett vetőgumó minősége. Azonos tápanyagellátás, talajművelés és növényvédelem mellett is előfordulhat, hogy az egyik tő alatt csak 0,2 kilogramm a másik alatt 1,2 kilogramm termés képződik. Ennek oka legtöbbször az elültetett burgonyagumó vírusfertőzöttségével van összefüggésben. A virusbe- tegséget a vetőgumók átviszik egyik évről a másikra a tenyészidőben pedig a levéltetvekkel és a művelési eszközökkel terjedhet egyik növényről a másikra.

A házi kertekben termelt burgonya tapasztalataink szerint nagyon sok esetben 100 százalékban vírusfertőzött. Ennek fő oka, hogy ültetésre a saját termésű burgonyából kiválogatott kisebb méretű gumókat használják fel. így a termés évről évre csökken.

A köztermesztésben lévő túlnyomó többségben holland eredetű burgonyafajtáink (Desirée, Cleopatra, Kondor, Romano, Rubinia stb.) rendkívül fogékonyak a vírusbetegségekre. Már egy év alatt is képesek olyan mértékben leromlani, hogy termőképességük 30 százalékban, vagy akár azt meghaladó mértékben is csökkenhet

A megoldás a fémzárolt vetögumó használata. Ennek biológiai értéke lényegesen magasabb, vírusfertőzöttsége pedig a szabvány által előírt határértéken belül van. Javasolják minden termelőnek a kipróbálását legalább a terület egy részén, így összehasonlításra is van lehetőség. A magasabb vételár a nagyobb termésben feltétlenül megtérül. Sajnos akkora vetőmagkészletekkel nem rendelkeznek, hogy minden kistermelő hozzájusson, de aki idejében jelzi vásárlási szándékát a vetőgumó-szaporító gazdaságok valamelyikénél, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnál, vagy valamelyik vetőgumó-forgalmazással is foglalkozó áfész-üzletben még vásárolhat fémzárolt burgonya-vetőgumót.

Fémzárolatlan vetőgumó forgalmazását az idevonatkozó rendeletek tiltják. Ilyet senki ne vásároljon, mert minőségére semmiféle garancia nincs. Felhasználása éppúgy szabálysértés, mint árusítása.

A zugárusok többsége piacokon, vásárokon telepedik ki, azonban nem szabad mindenkiben megbízni, csak abban akinek dísznövény-, szőlő- és gyümölcs-szaporítóanyag árusítására engedélye van.

A zugárusoktól vett rózsánál előfordul, hogy piros helyett sárgát nyílik, a csemete, az oltvány nem ered meg, másfajta terem, mint amit eredetileg venni szándékoztunk. Gyümölcsnél és díszfánál minden növény címkézése kötelező, a szőlőnél kötegenként két címkét kell elhelyezni.

Az engedéllyel rendelkező árus az eladott mennyiség feltüntetésével vásárlási jegyzéket köteles adni, ami egyben biztosítja a fajtagaranciát. , *

Tolna megyében elegendő, összesen 17 faiskolai lerakat található. Inkább ide érdemes menni, mintsem a vásári, vagy házaló árusoktól megvenni, illetve megrendelni a szaporítóanyagot, annál is inkább, mert előfordul, hogy igen silány minőségű díszfát, oltványt csemetét küldenek, méghozzá méregdrágán. Érdemes ellenőrizni a szaporítóanyag minőségét, méghozzá úgy, hogy a gyökér végét 1 -2 centiméterre metsszük vissza. Ha a metszfelület barna, és nem fehér, úgy a növény elhalt életképtelen, s a drágán megvásárolt szaporítóanyagot eltelepíteni sem érdemes, nem örömet hanem bosszúságot okoz ilyenkor a kertészkedés. Éppen ezért még egyszer a jó tanács: az ismeretlen elárusítótól kérjük el az engedélyét, s tekintsük meg.-d-