Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-21 / 44. szám
Elmélkedés az energiáról Nem tudok semmi újat mondani. Csak azt, amit nálam hozzáértőbb szakemberek már sokszor, sokhelyütt elmondtak. Hogy miért érzem mégis szükségét, hogy papírra vessek néhány gondolatot a villamos energiáról? Mérnökember vagyok, érdeklődési és munkaköröm is megkívánja, hogy tájékozottabb legyek az átlagembernél ezekben a kérdésekben. A választási kampány kellős közepén vagyunk, minden párt igyekszik túllicitálni a másikat, és ennek - millió egyéb mellett - egyik eszköze a környezetvédelem, de divat ma a pártharcokon kívüj is a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozni. (Folytatás a 3. oldalon.) A földet eladják? Ne adják el? Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tartotta kihelyezett ülését kedden az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az eredeti napirendtől eltérően a földtörvény módosításáról kezdtek vitát a képviselők, ugyanis Hütter Csaba, a szaktárca minisztere módosító javaslatot terjesztett elő. A miniszter bejelentette: olyan új információkat kapott a földek áron aluli eladásáról, hogy szükségesnek tartja a törvény mihamarabbi megváltoztatását. Az egyik nyugtalanító hír az újkígyósi tsz-ről érkezett, ahol 2400 hektárnyi területet akart a termelő- szövetkezet szétosztani 600 tagja és alkalmazottja között, földterületenként tízezer forintért, évi kétezer forintos részletekben. A valóságos értéke ugyanennek a földnek 150-200 ezer forint körül mozog. Még ennél is olcsóbban akarták vesztegetni a jánoshalmai Jókai Tsz közös tulajdonban lévő földjeit. Az újkígyósi akciót végül is hatályon kívül helyezte a Békés megyei ügyészség, ám, s ez egyáltalán nem megnyugtató, ennek oka nem az eljárás jogtalansága volt, hanem ügyrendi hiba, nevezetesen: a tsz nem módosította az alapszabályát. A miniszter úgy vélte, a földek ilyesfajta „nevesítésével” nem lehet egyetérteni, csak az egykori tulajdonosok dönthetnek ebben a kérdésben. A káros folyamat megakadályozására törvénymódosító javaslatot fogalmazott meg, amely szerint a tsz-ek évente a tulajdonukban lévő termőföldeknek mindössze egy százalékát ide- genithetik el. Ez számítások szerint tsz- enként átlagosan 27 hektárt jelent. Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) a vitában fenntartotta saját korábbi törvény- módosító javaslatát, miszerint fagyasz- szák be a földek elidegenítésének folyamatát, a szövetkezetek csak azokat a földeket értékesíthessék, amelyek kétség kívül tulajdonukban vannak, tehát azokat, amelyekhez nem megváltás révén jutottak, s amelyeket nem ingyenesen kaptak az államtól. A vitában hevesen összecsaptak a különböző nézetek, volt aki azt hangoztatta, hogy a földkérdés feszege- tése pusztán a választási hadjárat része. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun) egyetértett a földforgalmazás befagyasztásával, de annak a véleménynek adott hangot, hogy a tsz-ek által megvásárolt földek (Folytatás a 2. oldalon.) Nagydorogi falugyűlés Önrendezés Milyen emlékmű legyen? ................................................*................................................/...... I smerkedjen meg falujával! Ez lehetett volna a furcsa mottója a hétfő esti nagydorogi falugyűlésen lejátszott filmnek. Az ember azt hinné, hogy egy háromezres község minden szegletét alaposan ismerik az ott lakók, pedig - mint ahogy bármelyik másik településre is igaz - közvetlen környezetünk értékei, szépségei mellett közömbösen megyünk el nap mint nap, észre sem véve azokat. Megtelt a nagydorogi művelődési ház nagyterme- Ezer kilométereket utazunk azért, hogy más országok, vidékek szépségeit megnézzük, miközben nem látjuk meg a lábunk előtt heverő csodákat - fűzte hozzá a látottakhoz Rácz Zoltán, a paksi atomerőmű vezető tervezője, a film egyik alkotója, szakértője, aki a Szekszárd-Ért Klub keretében végzi Tolna megye építészeti értékeinek feltárását, ápolását. (Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Heidecker Péter ismertette Nagydorog általános rendezési tervét Fiatal demokraták a fiatal demokráciáért Interjú dr. Molnár Péterrel Harcosan antikommunista, szélsőséges, avagy józanul radikális? A felsorolt jelzők közül mindegyiket odaillesztették már a Fidesz elé, ilyen vagy olyan megfontolásból. Dr. Molnár Péter, a Fiatal Demokraták Szövetségének országos választmányi tagja minderről lapunk 2. oldalán fejti ki véleményét. Globális gondolkodás kell A Föld napja Világméretű megmozdulás április 22-én A hollandokat érthetően nagyon aggasztja, hogy mi lesz az országukkal, ha az üvegházhatás miatt globális felmelegedés következik be, és megemelkedik a tengerek szintje. De a svédek is nagy erőbedobással küzdenek a trópusi esőerdők megmentéséért, pedig azt gondolhatnánk, hogy ez igazából nem az ő bajuk. A freongáztól veszélyeztetett ózonpajzs védelmére is számos országban tesznek hathatós lépéseket. A fejlett világ környezetvédőit egyre inkább a globális gondolkodás jellemzi. Magyarországon ez - enyhén szólva - nem így van. (Folytatás a 3. oldalon.) MSZP- tájékoztató a vagyonelszámolásról A Magyar Szocialista Párt az általa használt ingatlanok több mint 90 százalékát átadta, s eddig 2230 ingatlan kezelői jogáról mondott le. Jelenleg az elődpárt, az MSZMP eredeti ingatlanvagyonának 6-6,5 százaléka felett rendelkezik. Egyebek között erről tájékoztatta a sajtó képviselőit Polgár Viktor, az MSZP szóvivője kedden a párt országos központjában. A szóvivő a párt vagyonának részletezése előtt hangoztatta, hogy az elszámolással kapcsolatos teendőit, amelyre saját októberi kongresszusa és az állami szervek kötelezték, teljesítette. Az MSZP leadja oktatási szervezetét, üdülőhálózatát, mindazokat az ingatlanait, amelyek nem szükségesek egy politikai párt működéséhez. Vonatkozik ez az ingóságokra is, közöttük nagy értékű festményekre, amelyeket annak idején jóváírással vett át. A párt országos elnöksége a kormánynak fölajánlotta a volt központi bizottsági székházat is, amelyet a köznyelv „fehér ház”-nak titulál, igaz, onnan az MSZP csak a választások után óhajt kiköltözni. A márciusi választásokat követően egyébként várhatóan újabb ingatlanokat is átad a párt, így többek között a III. kerületi volt pártszékházat is. A szóvivő a párt előnyeként ismerte el, (Folytatás a 2. oldalon.) Összegabalyodott szálak Konzervgyár, FOKI és még mi? „Megszűnik a bátaszéki fonalkikészítő gyár, bocsátják el az embereket, a kézimunkafonalakat pedig kiárusítják" - hallottuk a hírt a közelmúltban. A hír nem így igaz, az tény viszont, hogy hetven embert elküldték, nem három, hanem csak két műszakban dolgozik a megmaradt 135 ember, s a termelés 1500 tonnáról harmadára, 500 tonnára csökkent. (Folytatás a 3. oldalon.) A gépek egy részét leállították Torlódás a röszkei határátkelőnél A határőrök a rendőrség segítségét kérték Mintegy 150-200 szovjet személygépkocsi és autóbusz zsúfolódott össze hétfőn a röszkei magyar-jugoszláv határátkelőnél. A jugoszláv határőrök nem engedték be a hazánkból kilépő szovjet utasokat, így azok kénytelenek voltak visszafordulni. Magyarországon felhasználható pénzük nem volt, tankolni sem tudtak, ezért többségük a határon, az út szélén, autóban töltötte az éjszakát. Stumphauser Géza alezredes, a határátkelő parancsnoka az MTI munkatársának elmondta: információik szerint a Jugoszláviában hétfőn nulla órától érvényes rendelkezés értelmében az utasoknak a náluk lévő áruért vámkauciót kell fizetniük, átlagosan 50 nyugatnémet márkának megfelelő valutát. Aki gépkocsival utazik és nincs nemzetközi biztosítást igazoló úgynevezett zöld kártyája, további 100 márkát köteles fizetni. A szovjet utasok ezzel az összeggel nem rendelkeztek, elmondásuk szerint az intézkedésről nem tudtak. A túloldalról visszaküldöttek száma estére már olyan magas volt, hogy a határon megbénult a forgalom, konfliktushelyzet alakult ki. A határőrök a rendőrség segítségét kérték. Szőke Péter alezredes, a Szegedi Városi Rendőrkapitányság vezetője beszámolt arról, hogy komolyabb rendbontás nem történt, viszonylag rövid idő alatt helyreállt a normális állapot. Kedden már kevesebben próbálkoztak az átjutással.
