Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-20 / 43. szám

Bukarestben állítólag helyreállt a rend Romániai fejlemények A román hadsereg egységei vasárnap késő este körülzárták a kormány épüle­tét, és nem engedték ki a benntartózko- dókat. A kormányszékházban megkez­dődött a fogva tartott tüntetők kihallgatá­sa. Hivatalos eljárást indítottak ellenük, s a hatóságok azt próbálják kideríteni, hogy kik szervezték a Victoria téri tünte­tést és az épületbe történő behatolást. A tömeg egy része a kormányhivatalokban vandál pusztítást végzett. Betörték az aj­tókat és az ablakokat, összezúzták a bú­torokat. Voican Voiculescu miniszterelnök-he­lyettes megpróbált szót érteni a tüntetők­kel, de ütlegelni kezdték őt. Többen ugyanakkor Voiculescu védelmére kel­tek, s így sikerült megmenekülnie. Az összecsapásokban több mint húsz sze­mély súlyosan megsebesült. Értesülések szerint két ejtőernyős katona a kórház­ban belehalt sérüléseibe. Megfigyelők szerint a vasárnapi tünte­tés és rendzavarás mögött ellenzéki poli­tikai erők húzódtak meg. A Rompres hír- ügynökség arról számolt be, hogy a rendzavarók közül néhányan a Nemzeti Parasztpárt jelvényeit viselték. Bukarestben a hadsereg a hétfő haj­nali órákban helyreállította a rendet. A Victoria téri tüntetés résztvevőinek egy csoportját az éjszakai órákban előállitot­ták a katonai ügyészségen. A vizsgálat célja kideríteni: kik szervezték az akciót és kik adtak jelt arra, hogy a tüntetők be­hatoljanak az épületbe. A zavargók kormányellenes jelszava­kat hangoztattak, Ion Iliescunak, az Ideig­lenes Nemzeti Egységtanács elnökének lemondását követelték. A hangulat erő-' sen kommunistaellenes volt. A behatolók benyomultak Iliescu irodájába is, akinek a fiókjaiból Ceausescu-köteteket emel­tek ki. Ezeket kivitték a térre és mint bizo­nyítékot, felmutatták, ezzel a jelszóval: elegünk van a kommunistákból. Egy csoport vasdorongokkal is rátá­madt a katonákra, akik a kormányszék­házat őrizték. Az Állami Számvevőszék megvizsgálta az MSZP vagyonmérlegét Az Országgyűlés megbízásából az Ál­lami Számvevőszék részletesen meg­vizsgálta a Magyar Szocialista Pártnak - a Magyar Szocialista Munkáspárt jog­utódjának - a bejegyzési -kérelmével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott va­gyonmérlegét. Az ÁSZ szakemberei ez­zel a munkával elkészültek, s az ered­ményről rövid tájékoztatót juttattak el a Magyar Távirati Irodához. A vizsgálat so­rán megállapították: az MSZP által 1989. (Folytatás a 2. oldalon.) Gzinege Lajosnak 10 napon belül költöznie kell A Minisztertanács Hivatalának közleménye A Minisztertanács hivatalába kérették Czinege Lajos nyugalmazott miniszterelnök­helyettest és közölték vele, hogy tíz napon belül el kell hagynia a Budapest II. kerület Endrődi Sándor utca 18/B. szám alatti 9 szoba összkomfortos, 463 négyzetméter alapterületű, HM kezelésű szolgálati lakást. Czinege Lajos a közlést tudomásul vette és lemondott a lakás-használatbavételi díj különbözetről, továbbá az általa beépített értéknövelő beruházások ellenértékéről. A Magyar Néphadsereg illetékes lakásügyi hatósága a lemondást elfogadta és a hatályban lévő lakásügyi jogszabályok alapján kiutaltak részére egy 78 négyzet- méteres lakást. A felajánlott cserelakás a jogos lakásigény mértékét nem haladja meg. A Minisztertanács elnökének felkérésére a Magyar Néphadsereg lakásügyi szervei az eljárást soron kívül folytatták le. (MTI) Búcsú Karády Katalintól Budapesten, a Szent István Bazilikában hétfőn 11 és 13 óra között róhatták le kegyeletüket Karády Katalin ravatala előtt családtagjai, barátai, tisztelői. A New Yorkban február 9-én elhunyt művésznőtől a fővárosiak és vidékiek ezrei bú­csúztak megrendültén. Délután Szabó Géza kanonok celebrált gyászmisét. Méltatta a Budapesten született művésznő érdemeit, vázolta sikerekben és megpróbáltatásokban gazdag életútját. A negyvenes évek magyar hangosfilmjeinek kedvelt szereplő­jét 1944-ben, a német megszállás idején a Gestapo letartóztatta. A Zrínyi utcai börtönben töltött időszak után sem következett nyugalom számára: 1945 után az Andrássy út 60-ba kellett a művésznőnek naponta kihallgatásra járnia. Szer­ződés és kenyér nélkül maradt, ezért 1949-ben elhagyta az országot. Kisebb ki­térők utárvNew Yorkban telepedett le, ahol az utóbbi időben már a külvilágtól, a művészi élettől visszavonultan élt. A művésznő barátainak, tisztelőinek kérésére a Külügyminisztérium segítsé­gével sikerült Karády Katalin földi maradványainak gyors hazahozatala. Így tel­jesült a művésznő végakarata: hazájában, magyar földben nyugodhat. Délután a Farkasréti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalom­ra Karády Katalint. A gyászszertartáson a gyászolók ezrei vettek részt Karády Katalint Szabó Géza kanonok áldása és imája után helyezték örök nyugvóhelyé­re. Sírját virágok és koszorúk borították. Az SZDSZ és a koalíció Pető Iván a pártok felelősségéről „Még egy pofon sem csattant el” Miért nem tartja ellenzékinek az SZDSZ a Néppártot? Milyen fenntar­tásokat fogalmazott meg a szociál­demokratákkal és a kisgazdákkal szemben? Miért kedvenc a Fidesz és miért kell feltételekhez szabni az MDF-fel való együttműködést? Mi­lyen esélyt ad az SZDSZ az MSZP- nek? Mindezekre a kérdésekre. Pető Ivántól, az SZDSZ ügyvivőjétől ka­punk választ lapunk 3. oldalán. Ha van, miért nincs? „Úgy kezdődött, hogy belerúgtam egy vasba...” Újraéled a csillagvizsgáló? Litván függetlenség - még az idén? Litvánia még az idén kikiáltja függet­lenségét - jelentette ki vasárnap vilniusi nyilatkozatában Litvánia Független Kom­munista Pártjának két vezető tisztségvi­selője. Romualdas Ozalas, a párt KB PB tagja szerint nem kérdéses, hogy a szombaton megválasztandó új litván par­lament ebben az évben kinyilvánítja a balti köztársaság függetlenségét. Algi- mantas Cekuolis, a KB tagja úgy véli, hogy a litván Legfelsőbb Tanács talán már júliusban - egy történelmi évforduló­hoz, a litván függetlenség elismeréséről 1920-ban kötött orosz-litván szerződés évfordulójához időzítve - megteszi ezt a lépést. Mindketten valószínűnek tartják, hogy a függetlenné nyilvánított Litvánia azon­nal tárgyalásokat kezd Moszkvával a te­rületén állomásozó szovjet csapatok ki­vonásáról. Cekuolis szerint a litván veze­tők a kivonás menetrendjét illetően nem lesznek türelmetlenek, lehetővé fogják tenni Moszkva számára a „tisztes vissza­vonulást”. Cekuo.lis kijelentette: a függetlenné vá­lás nem jelenti a kereskedelmi kapcsola­tok megszakítását, a független Litvánia eleget tesz a Szovjetunió iránti kereske­delmi kötelezettségeinek. Litvánia balti kikötői a függetlenség kikiáltása után ís hozzáférhetőek maradnak a Szovjetunió számára. (Folytatás a 2. oldalon.) Fekete lyukak, ufók, apró és hatalmas égitestek, megannyi titok az égbolton. Lessük szabad szemmel, színházi kuk- kerral, de persze édeskeveset látunk. Szekszárdon évtizedekig alaposabb megfigyelésre is volt mód, de a TIT Uránia Csillagvizsgálója, ahol diákok és felnőtt érdeklődők százai tanulmányozhatták a Tejútrendszer fényeit, jó ideje zárva. Va­kolata hámlik, a kupoláját forgató szerke­zet berozsdásodott, a meghibásodott távcsövet por lepi. Pedig annak idején a csillagvizsgáló átadása nagy szenzáció volt, sokan sok követ megmozgattak azért, hogy létrejöhessen.- Az egész úgy kezdődött, hogy mikor 1964-ben a TIT-hez kerültem, az egyik sarokban véletlenül belerúgtam valami­be. Annak a távcsőnek a vasalapja volt, amit már 3-4 évvel előtte Szekszárdnak ajándékozott a budapesti Uránia Csillag- vizsgáló, csak nem tudtak mit kezdeni vele - emlékszik vissza Bucher Flórián, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság megyei szervezetének akkori természet- tudományi szaktitkára. - Volt itt egy 6-8 lelkes felnőttből és gyerekből álló csil­lagvizsgáló szakosztály. Ezért Wesze- lovszky Gyulával, a szekszárdi laktanya műszaki parancsnokhelyettesével neki­láttunk a szervezésnek. Az országban több kupolát megnéztünk, elkészült a terv, próbáltuk rávenni a Hőgyészi Ve­gyesipari Szövetkezet akkori elnökét a kivitelezésre. Nem akart kötélnek állni, végül a fia vállalta a munkát. Mikor elké­szült, szovjet katonák segítségével, egy nagy darus kocsival lépésről lépésre ha­ladva vitték fel az épület tetejére. A fala­kat, a lépcsőket, padokat - mind-mind Az árva csillagvizsgáló a domboldalon társadalmi munkában - brigádok és egyéni mesteremberek már megcsinál­ták. A távcső tükreit Kulin György, nem­zetközi hírű csillagász csiszolta, a létesít­ményt Róka Gedeon, a TIT Országos Vá­lasztmányának csillagászati és űrhajó­zási vezetője avatta fel 1966-ban. A csil­lagvizsgáló egészen a hetvenes évek vé­A 150-szeres nagyítású távcső géig folyamatosan működött, bár a me­gyében nem volt csillagász végzettségű tanár. A megyei tanács vállalta, hogy al­kalmazza azokat a távolról hívott szak­embereket, akik félállásban nálunk dol­goztak. Rengeteg volt a látogató, a turis­taszálló vendégei közül is sokan megfor- (Folytatás a 2. oldalon.) Ritkán nyikorognak a falépcsők 600 politikai fogoly Jugoszláviában Zágrábban megalakulta Horvátor­szági Emberi Jogok Egyesülete, amely nyilatkozatában követelte minden jugoszláv politikai fogoly azonnali szabadon bocsátását. Az egyesület adatai szerint a ju­goszláviai politikai bebörtönzöttek száma jelenleg eléri a 600-at, közü­lük 55-en Horvátországban töltik büntetésüket. Az egyesület síkraszáll a bírósá­gok, a hadsereg és a belügyi szervek politikamentességéért. A zágrábi alakuló közgyűlésen egyébként szerbiai és koszovói pol­gárjogi aktivisták is részt vettek.

Next

/
Thumbnails
Contents