Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-13 / 11. szám

1990. január 13. "népújság 3 Megállapodás a választások időszakára A Tolna Megyei Népújság szerkesztősége a megállapodást aláíró pártokkal egyet­értésben az 1990. március 25-i választások, az átmenet időszakában is kinyilvánítja pártatlanságát és a választásokon induló pártok számára, programjaik és jelöltjeik be­mutatására a lap hasábjain esélyegyenlőséget biztosit. Ugyanez a jog megilleti a füg­getlen jelölteket is. A megállapodás azokra a pártokra érvényes, amelyek megfelelnek a párttörvény kritériumainak, bejegyzett pártok, és az alábbi megállapodást aláírásuk­kal elfogadták. A választási előkészületek során a szerkesztőség a következő alapelvek szerint vég­zi munkáját: Az országos eseményekről a Magyar Távirati Iroda anyagai alapján számol be, biz- O tosítva az esélyegyenlőséget. A választásokkal kapcsolatos jelentősebb Tolna megyei eseményekről (jelölő- © gyűlések, kampány programok, stb.) az előzetesen kapott meghívók alapján a Népújság munkatársai számolnak be tárgyilagos tudósításokkal. A választásokon részt vevő pártok mozgósító jellegű híreit a Közéleti hírek rovat- © ban előzetesen közli. A politikai hirdetéseket a megfelelő tarifa ellenében fogadja, ezeket a megjelenés © előtt legalább egy héttel kéri a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalathoz eljuttatni. A Népújság folyamatosan foglalkozik a választások állampolgárokat érintő legfon- © tosabb szabályaival, tudnivalóival. Fenntartja a jogot arra. hogy a választási harc során tapasztalt jogilag, illetve a pártok választási kódexe szerint elmarasztalható je­lenségeket értékelje, minősítse. A lap újságírói közvetlenül nem vesznek részt a pártok, független jelöltek választási © irodáinak munkájában (propagandafelelös, kampányfőnök, stb.). Minden párt jelöljön ki egyetlen személyt, aki a választások időszakában rendsze- © résén tartja a lappal a kapcsolatot. A választási előkészületek első szakaszában (január 15.-február 22-ig) a válasz- © tásokon induló minden párt egy-egy nyomtatott oldal terjedelmet használhat fel a kedd, szerda, csütörtöki lapszámokban. Ennek tervét január 10-ig kéri a szerkesztő­ség, a terjedelem és az ahhoz kapcsolódó két-két időpont megjelölésével. Egy lap­számban megjelenő pártok és szervezetek betűrendi sorrendben szerepelnek. Anyagtorlódás esetén a szerkesztőség külön egyeztet az adott párt által kijelölt képvi­selővel. A második szakaszban (február 22.-március 17-ig) a képviselőjelöltek, illetve a me­gyei listák arányának megfelelően biztosítja a szerkesztőség a pártok számára a terje­delmet, amely nem lehet kevesebb, mint az első szakaszban. A független képviselőjelöltek az egy képviselőre számított terjedelmet kapják. A választást megelőző héten (március 19—22-ig) a második szakasszal azonos fel­tételekkel a választási összefoglalókhoz biztosítjuk a terjedelmet. A választások második fordulójában (március 27.-április 7.) a Népújság az előzőek­hez hasonló lehetőségeket biztosit a választásokon induló pártoknak. Ezeket az anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze, amelyekben a mega­dott terjedelmen belül szerepelhet minden újságírói műfaj, rajz, fotó, karikatúra, stb. A szerkesztőség ezeken az anyagokon az adott párt kérése nélkül nem változtat és jelzi minden esetben azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szó, csak köz­vetítő. A szerkesztőség ezzel együtt is csak kulturált hangvételű írások közlését vállalja, amelyek a pártok közötti etikai megállapodást sem sértik. Az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatos etikai követelmények 1. A jelöltet állító pártok a választások eredményét korrekt módon vegyék tudo­másul. 2. A választási kampány során a pár­tok a törvényességet betartják, betartat­ják, nem folytatnak olyan tevékenységet, amely a törvények szellemével ellenté­tes, ezáltal nem veszélyeztetik a választá­sok tisztaságát. 3. A választási küzdelemben résztve­vők békés eszközökkel, kulturáltan, az emberi méltóságot tiszteletben tartva te- vékehykednek. Tartózkodnak minden olyan magatartástól, amely a választó- polgárokban veszélyérzetet, fenyegetett­séget kelthet. 4. A választásban résztvevők tudo­másul veszik azt a tényt, hogy eltérő poli­tikai-gazdasági, szociális programjaik vannak. 5. Az egymás programjainak nyilvá­nos bírálata nem irányulhat egymás szervezeteinek, jelöltjeinek lejáratására. 6. A választáson induló pártok elzár­kóznak attól, hogyha valamelyik párt az etikai követelmények ellen vét, akkor ma­guk is hasonlóan cselekszenek. 7. A jelöltet ajánló szelvények gyűjté­sével a pártok tiszteletben tartják a vá­lasztópolgárok akaratát. A szelvények gyűjtése során a választópolgárt nem té­vesztik meg. 8. A pártok tudomásul veszik, hogy más párt plakátjának átfestése, átírása, eltávolítása és ráragasztása tilos. 9. A pártok kötelezettséget vállalnak, hogy a választási szervek, pártok által delegálttagjainak magatartását pártpoli­tikai megfontolások nem befolyásolják! 10. A választások sikere érdekében a jelölteket állító pártok arra törekednek, hogy minden egyéni képviselői választó- körzetben eredményes legyen a válasz­tás. Ennek érdekében tisztelettel kérik Tolna megye minden választásra jogo­sult állampolgárát, hogy tájékozódjon a jelölés és választás rendjéről és szemé­lyes részvételével, szavazásával járuljon hozzá a választások sikeréhez, a demok­ratikus jogállam megteremtéséhez, a bé­kés jövő felépítéséhez. •11. Amennyiben megjelenik az Orszá­gos Etikai Kódex, az aláíró pártok ahhoz tartják magukat. Szekszárd, 1990. január 8. T/MEZ rneyuc' uMWuifto *fj? I ('XodAp A'frT'/ Kán.«. S-UWVtuU. TÜQvETJ-EWEŰI fW (-ívg(/: Ták>­\ C'l.C­tToo *. ‘.*1 Ót?*; WfftEWS VálW«t> eililie'íc X.U, Mfí hrf /íun„ Títwi I******* ltupjí., O^üuöEí Lakásbiztosítások Három biztosító kínálja ugyanazt (Folytatás az 1. oldalról.)- Milyen mértékű ez az engedmény? - kérdeztem Fogarasi Lajost, az ÁB Tolna Megyei Igazgatósága lakossági osztályá­nak vezetőjét.- A választott modultól függően 15-25-35 százalékos lehet.- Miféle modulok választhatók?- A most kidolgozott rendszer szétszed­hető, összerakható. Van egy alapbiztosítás - mondjuk egy kétszobás lakásra 288 fo­rint - és ezen felül különböző kockázatok választhatók: ingóságbiztosítás, vízkár, üvegkár, balesetbiztosítás stb...- A régi szisztéma miben tért el ettől?- Nem kínált választási lehetőséget. Min­den kockázati tényezőt meg kellett venni. 1957, az önkéntes biztosítási rendszer in­dulása óta ez a mostani a negyedik gene­ráció. Az első három garnitúrában csak ta- rifális különbségek voltak, most viszont alapjaiban új a kínálat.- Ma már minden biztosítás önkéntes?- Majdnem. Három kivétel van: az utas balesetbiztosítás, a kötelező gépjármű fe­lelősségbiztosítás és a vadász felelősség- biztosítás.- Miért kellett éppen most áttérni az új rendszerre?- Már régen át kellett volna. Egy biztosí­tási rendszer általában öt-hat évig funkcio­nál. Ezzel szemben a most leváltandó szisztéma 12 évet élt meg. Közben az árin­dexek oly mértékben változtak, hogy a biz­tosítási díjakból már nem voltak fedezhetők a károk.- Ezek szerint öt év múlva ismét változta­tás várható? Vagy az infláció mértékét látva talán még hamarabb?...- Gondoltunk az infláció hatására, és hogy ne jöjjön létre alulbiztosítás - vagyis a kapott összegből megnyugtatóan rendez­hető legyen a kár -, bevezettük az indexál- hatóságot. Ez annyit jelent, hogy ha az árin­dex meghaladja az 5 százalékot, automati­kusan emelkedik a biztosítás díja és össze­ge is.- Milyen mérvű az átjelentkezés? Kötele­ző áttérni az új rendszerre, vagy kitarthat az ügyfél a régi mellett is?- Nálunk, korábbi ügyfeleink 60 százalé­ka vállalta eddig az áttérést. Azért mondom, hogy nálunk, mert lehet, hogy ennél már lé­nyegesen többen kötöttek új szerződést csak nem az ÁB-val. A régi változat egyéb­ként annyira elavult, hogy tovább fenntarta­ni képtelenség. Ezért 1990. december 31 - ével kénytelenek leszünk felmondani min­den addig meg nem újított szerződést.- Mennyivel drágább ez a modern mo­dulrendszerű biztosítás a korábbinál?- Ha megközelítőleg ugyanannyi kocká­zati tényezővel számolunk, körülbelül négyszeres díj jön ki. De kérhető olcsóbb változat is. Vegyünk egy kétszobás lakást: ennek évi díja eddig 300 forint volt (ami tar­talmazott 24 féle kockázati tételt, ha szük­sége volt rá az ügyfélnek, ha nem), most 1000-1200 forintból köthető meg hasonló volumenű, de a legvárhatóbb káresetekre specializálódó biztosítás. Lényeges kü­lönbség az, hogy míg korábban kárkori ér­téken térítettünk - az avultság mértékét fi­gyelembe véve - most vállaljuk az új érté­ken való térítést.- Nem próbálják ezt kihasználni az „ön­kéntes kárcsinálók"?- Az biztos, hogy a gazdaság jelenlegi helyzete nálunk is érezteti hatását. Mégpe­dig úgy, hogy egyesek itt próbálnak pénz­hez jutni. Ha valahol van egy mennydörgés, villámcsapás, másnap megjelennek a biz­tosított szórakoztató elektronikai cikkek tu­lajdonosai, hogy térítsük meg a kárukat. Aztán kiderül, hogy se a készüléken, se az antennán nyoma sincs a villámlásnak. Hozzáteszem, hogy a kárszakértőink nem érdekeltek abban, hogy visszatartsák a pénzt, hogy ne fizessenek, ha igazolható, regisztrálható a kár. De csak akkor...- Milyen pontosan tudják felbecsülni a kár nagyságát?- Ez főként emberi tényező függvénye. Ahány szakértő, annyiféle összeget állapít­hat meg, ugyanannál az esetnél. Persze, bi­zonyos határokon belül.- És az mitől függ, hogy az ügyfél kit ke­res meg, kivel köt szerződést - önökkel, vagy a Hungáriával, vagy a Garanciával -, ha ilyen „egyforma” a kínálatuk?- Ha csinosabb nőt küldünk ki, az ÁB-val kötnek üzletet... De komolyra fordítva a szót: Magyarországon szabad biztosítóvá­lasztás van. Verseny van. Gyorsabb, udva­riasabb kiszolgálással, korrekt, becsületes ügyintézéssel szerezhetünk új partnereket.- Hitelfelvételeknél is egyformán fel- használhatók a három biztositó kötvényei?- Igen, a pénzintézeteknek bármelyik biztosítónál kötött szerződést el kell fogad­ni. Ezt sokan nem tudják. Wessely gi adózási mechanizmusok és technikák mellett tudni kell, hogy a tiszta eredmény - mint az osztalék alapja - közel fele a nyereségnek. Az értékpapírok hozadéka piaci körülmények között mindig vagy ál­talában meghaladja a reálkamajokat mi­vel így lehet tőkét bevonni a fejlesztésbe. Természetesen nem inflatórikus, pénz­szűkítő bankkamatlábak mellett kell vizs­gálni az osztalékhányadot, hanem fej­lesztést ösztönző pénzkamatok és jól profitáló tőkebefektetés körülményei kö­zött. Ha a tervezetet a nominál bankka­matok mellett vizsgáljuk, lényegesén kedvezőbb és reálisabb képet kapunk. Ennek szellemében kell eldönteni, hogy „érdemes-e bármilyen átalakításba belekezdeni”. Ha abból indulunk ki, hogy a jelenlegi enyhén szólva is nyomott gaz­dasági körülmények között nem szabad és nem lehet semmit sem csinálni, akkor olyan felelősséget vállalunk magunkra, amely a jövő szempontjából gazdasági­lag megengedhetetlen. A működőképes­ség fenntartása - amely csak új módon képzelhető el - egyrészt alapvető túlélési kérdés, másrészt a kitörés, a fejlődés alapvető bázisa. Ehhez pedig nem (csak) politikai koncepciókra van szükség, ha­nem szakmailag megalapozott, előremu­tató gazdasági változásra-változtatásra. Reméljük, hogy a január 18-án meg­rendezendő pártközi vitában és az ezt követő január 22-i kabinetülésen megta­láljuk azt az egyetlen lehetséges, közös utat, amely a megyei kiskereskedelmi szervezet továbbélését és fejlődését fog­ja szolgálni. DR. SÜLYI JÓZSEF Visszhang Levél - Népbolt-ügyben A Tolna Megyei Népújság január 11-i számában a kisgazdák fejtik ki álláspont­jukat „Népbolt-ügyben”. Engedjék meg, hogy más oldalról is kaphasson megvilá­gítást ez a nagy port kavart esemény. A válaszadásra a jogot azért merem bito­rolni, mert az ideiglenes vagyonkezelő megbízásából részt veszek az átalakítás folyamatában. A levél politikai aspektusaival nem kí­vánok foglalkozni, mivel semmilyen párt- vitában sem érdekelt, sem érintett nem vagyok. Több kijelentésével pedig azért nem óhajtok vitába szállni, mivel jóma­gam is vallom azokat. Ellenben a korrekt tájékoztatás érdekében egy-két meg­jegyzést tennék. Először szeretném, ha a kedves olvasók és érdekeltek értenék, hogy a 54 millió Ft úgynevezett alapítói vagyon egy többszörösen átértékelt számviteli kategória, amelynek sem az államosított vagyontömeghez, sem a mai vagyonértékhez nem sok köze van, és természetesen a legtávolabb esik a való­di tőkeértéktől. A jelenlegi vagyonérték (a felhalmozott vagyon, állami vagyon) több mint négy­szerese az induló vagyonnak. Az átala­kulási terv sehol sem említ háromszoros vagyongyarapodást és szóba sem kerül a demagógnak és igaztalannak címké­zett idézet. A tervezet 2. oldalán a vagyon és vagyongyarapodás forrásaként több (állami, tanácsi, vállalati, államosított) összetevőt említ és ezek között szerepel a kollektíva is emigyen: „A fejlődés fő te- herhordozói a vállalati kollektíva tagjai voltak, akiknek alacsony jövedelemszín­vonalát a legutóbbi évekig az egy-egy nagyobb beruházás és a dinamikusan végzett felújítási munkák költségének hatásai is nagymértékben meghatároz­ta.” Ez pedig bizony másként hangzik és nem árt tudni, hogy a kollektíva hatását a gyarapodásra egyetlen polgári közgaz­da sem vitatja. A tulajdonhoz való jogot senki nem vi­tathatja és elévülté sem teheti, de a kár­pótlás-kártalanítás majdani kötelezettsé­ge (ha a hatalomra kerülők így döntenek) nem attól függ, hogy ezt egy önkormány­zó vállalat vagy egy részvénytársaság teljesíti-e. Ellenben leszögezi már most lehet, hogy egy részvénytársaság növek­vő ereje mellett erre sokkal képesebb. Téves a cikk azon megállapítása is, hogy a részvényt jegyző bank az aktust követelése fejében tenné. Tisztán kész- pénzfizetés ellenében szerzi meg részvé­nyeit, de ha nem így tenne, akkor is a nemzetközi gyakorlat szerint járna el. Az átalakulási terv mellékleteit képező jövőbe mutató adatok között szereplő osztaléktömeg és osztalékhányad terve­zett szintjéről vitatkozni lehet, de fonto­sabb ennél majdani teljesítése. A jelenle­Szövetkezés = Erő Hangya-mozgalom: dolgozni a nemzet érdekében A hírek szerint megyénkben is újra­szerveződik a Hangya-mozgalom. Talán az új szövetkezők számára is érdekes le­het néhány gondolat közlése az egykori, elismert nevet kivívott jogelődről. Egy 1942. évi kiadvány így fogalmazta meg a Hangya szövetkezet céljait: dol­gozni a kisemberek, tehát a nemzet meg­erősödését és a gazdasági életben a ke­resztény erkölcsi'felfogást uralkodóvá tenni. Jelmondata: „Isten, Haza, Család, Munka!” Néhány adat a szövetkezet 1940. évi gazdálkodásáról: 1899 fo­gyasztási és 9 értékesítö tájszövetkeze- tet kb. 800 000 taggal fogott össze. Az évi forgalom: 162 409630 eladási, 91 858458 értékesítési pengő. Összfor­galom: 254 268088 pengő. A tagoknak vásárlási visszatérítésként 864 965 pen­gőt, értékesítési visszatérítésként 744 494 pengőt fizéttek ki. Ezek az ősz- szegek - mai pénzre átszámítva - hihe­tetlenül magas forintértékeket eredmé­nyeznének. A családi limlomok közül megmentett Hangya-naptár képei tudósítanak a szö­vetkezet szerteágazó tevékenységéről. Többek között boltokról, éttermekről, paprikamalomról, fűrésztelepről, toll- üzemről, hús- és konzervgyártásról - és a különösen érdekes szövetkezeti gaz­daasszonyképző iskoláról. A Hangya szövetkezetét egyébként gróf Károlyi Sándor (1831-1906) alapította 1898- ban. (Károlyi Sándor a szabadságharc­ban századosként harcolt.) A párizsi emigrációból visszatérve közgazdász­ként és politikusként sokat tett a szövet­kezeti mozgalom kibontakoztatásáért. 1885-ben a Nemzetközi Gazdakong­resszus elnöke volt. 1896-ban a Magyar Gazdaszövetkezetet alapította meg, majd a Hangya Szövetkezetét, amely 1947-ig, mint Hangya Termelő, Értékesítő és Fo­Az 1942-es Hangya-naptár első lapja gyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazda­szövetkezetek Szövetkezeti Központja működött. Most - amikor az átalakulás jegyében sok szövetkezet felbomlik, megszűnik - hadd ajánljuk az érdeklő­dők figyelmébe a százéves jelszót: Szö­vetkezés: Erő. HARANGOZÓNÉ DR. RÓZSA KATALIN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents