Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-11 / 9. szám

1990. január 11.

IvEPÜJSÄG 3

Vigályos furmint, Polombia és társai

Magyarországon az első

Kutatók, oktatók, termelők katalógusa

(Folytatás az 1. oldalról.)

A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi kísérleti telepe negyven éve létesült. A kísérleti telep akkori vezetője, Németh Márton tudományos kutató felismerte, hogy a fajta a szőlőtermesztés fejlesztésében különleges szerepet tölt be. Tervei alapján és irányításával 1952- ben a kísérleti telepen szőlőfajta-gyűjtemény létesítése kezdődött meg.

Húsz év szívós, következetes munkája eredményeként több mint 700 szőlőfajta és klón begyűjtésével kialakult hazánk legnagyobb fajtagyűjteménye. A gyűjteményben végzett vizsgálatok alapján Németh Márton elkészítette nemzetközi hírű ampelográfiai albumait és más, a szőlőfajtákkal foglalkozó tudományos müveit. A Mecsek déli lejtőjén lévő génbank több mint ezer szőlőfajtát, számos fajt és kiónt tartalmaz. Az 1985-ös kíméletlen téli fagykár példátlanul súlyos pusztítást végzett, ezért 1986-ban késedelem nélkül hozzákezdtek a fajtagyüjtemény teljesfelújításához, amelyet 1995-ig terveznek befejezni.

A fajtaneveket a magyar ábécé szerint rendezték. A hazánkban régóta ismert, termesztett fajtáknál a jelzőt a fajtanév elé tették: például fehér furmint. A legtöbb külföldi fajtánál azonban a nemzetközi gyakorlatot követik, például pinot blanc. Ezen elvek szerint nem rendezhető fajtákat a származási helyen megadott elnevezéssel és írásmóddal szerepeltetik, például pino veliki grozd.

Minden fajta nyilvántartási számot kapott. Egyes fajtacsoportoknál (a concultáknál) a következők szerint jártak el: sorszámot kaptak a fehér oportó, a kék oportó, a piros oportó, a szürke oportó fajták. Nem kapott sorszámot az oportó fajtacsoportnév, de természetesen szerepel a katalógusban, mivel a gyakorlatban ezen a néven ismerik, keresik. Ezt a módszert követték a furmint, kadarka, oportó, rajnai rizling, sauvignon, szilvá- ni, tramini, génuai, körinthusi, rozaki, szultán, delaware, izabella fajtacsoportok esetében. A fajtacsoporthoz tartozó fajtákat a közismert név alatt minden esetben felsorolják, például a furmint neve alatt fehér, piros, változó furmintfajtákat találunk.

Egyes esetekben a fajtacsoport neve alatt feltüntették a hasonló elnevezésű, de nem a fajtacsoportba tartozó fajtákat is, például a kadarkánál az olasz, az öreg, a török kadarka fajtát. Sorszámot azonban ezek is csak egy helyen kaptak. Felvették a katalógusba a még nem minősített fajtajelölteket is. A bogyók színét a fiziológiailag érett bogyókra adták meg, a túlérett bogyó színe ettől lényegesen eltérhet. A fajtagyüjteményben lévő fajták, fajok kiónok 17 országból származnak. Származási helynek azt az országot jelölték meg.

A közelmúltban az NSZK-ban elkészi- . tették a világ fajtagyűjteményeinek jegyzékét, melyből kiderül: a pécsi katalógus a világon a hatodik legnagyobb gyűjtemény. A borszőlőgyűjtemények közül pedig a világon a második, s mindez a pécsi kutatók kiváló szakmai munkájának dicsérete. DVM

Izmusok végnapjai?

„Isten a filozófust nem bottal veri, hanem a tanítványok következetességével.”

Az izmusok évszázadokon át az emberi szellem fontos irányítói, rendező elvei voltak. Ez az időszak az emberi individuum kifejlődésének kora, s azon korán született individuumok, akik csecsemők közé felnőtten születtek, fáklyaként világíthatták az utat. „A lángelmének meteorként el kell égnie, hogy megvilágítsa századát!” - írja Napóleon. Az izmusok alkotói megrajzolták és átrajzolták a társadalom szellemi erővonalait a művészetekben és a gondolkodásban.

Taoizmus, konfuciánizmus, lámaizmus, budhizmus, sintoizmus, kereszténység, marxizmus, freudizmus, kubizmus, impresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus, stb., mind valójában egy, vagy néhány szuverén gondolkodó és alkotó teremtményei; és ez nem mond ellent annak, hogy a megszülető izmust a kor és az adott társadalmi viszonyok erősen determinálják.

„E kornak óriásokra volt szüksége, és ez a kor meg is szülte a tudás, a szellem, a jellem és a szenvedély óriásait” - fogalmazza meg ezt Engels a reneszánsz nagyjaival kapcsolatban.

De mi lesz az izmusokkal, ha elérkeztünk a tömegméretekben kifejlődött individuumok korába? Amikor szuverén gondolkodók sokaságából táplálkozhat a többi szuverén gondolkodó?

Nézzük például Kari Marxot! Azt hiszem, ő a XIX. század legnagyobb koponyája, és egyben az utolsó izmust teremtő filozófus. Marx ötvözi a dialektikát és a materialista felfogást, illetve alkalmazza az evolúcióelméletet a társadalomra. Fölfedezi a gazdasági talapzat meghatározó szerepét, de egyben törvényszerűen túl is hangsúlyozza azt. Nem Marx teremti valójában a marxizmust, hanem a hívővé vált Marx-követők, és minden izmus halálát a zárt rendszerré való kiépülés jelenti, amely egyben intoleránssá teszi a tan hordozóit a más véleménnyel szemben. A zártság egyben eltorlaszolja a tan fejlődése előtt is az utat, nem lévén képes beépíteni az eltérő szellemi áramlatok eredményeit.

Alapprobléma az objektív igazság kérdése. Azt kimondhatjuk, hogy létezik, de vajon ki hordozza a bölcsek kövét? „De omnibus dubitandum”, azaz „mindenben kételkedni kell”! Ez volt Marx kedvenc latin .mondása. Nos, az ún. „marxisták nemigen tartják magukat a nagy mester alapelvéhez, kikiáltva magukat az objektív igazság egyedüli hordozójának.

Átengedni mindent a kétkedés szűrőjén, és megadni mindenkinek a kétkedés jogát! Ez korunk valódi szellemi iránytűje, rendező alapelve.

Nézzük meg például az objektív igazság problémáját a gravitáció törvénye esetében. Newton óta senki sem vonja kétségbe, hogy létezik a gravitáció. De vajon igaz-e, hogy az egyetemes tömegvonzás törvényéről van szó? Newton egyenlete erőként, tömegvonzásként írja le a gravitációt, viszont Einstein hires tenzoregyenleteiben nyomát sem találjuk erőnek „vonzásnak”, helyette olyasmit találunk, hogy a „téridő kontinuum görbülete”. Melyik hát az objektív igazság? Lehet, hogy mindkettő, csak különböző kategóriarendszerben írtuk le ugyanazt a jeJenséget? (Az ilyen eltérő rendszereket nevezik paradigmarendszernek.)

Vajon Marx munkaérték-elmélete, vagy értéktöbblet-elmélete nem tekinthető egy önálló paradigmarendszernek, amiből bátran ki is léphetünk egy másikba (pl. a nyugaton ma már szinte kizárólagos szubjektív értékelméleti rendszerekbe, vagy éppen az érték kategóriáját nélkülöző rendszerekbe), anélkül, hogy eltérnénk az objektív igazságtól? Vajon maga Marx bizonyosan ragaszkodna ma is saját értéktöbblet-elméletéhez, vagy a proletárdiktatúra elméletéhez? Aligha! Ami egy kórban megállta a helyét, az „működik” egy másikban is? Kizárt dolog!

Ma a fejlett civilizációkban egyszerűen nem értelmezhető a kizsákmányolás kategóriája, mint a társadalmat alapvetően meghatározó jelenség, de Marx korában még értelmezhető volt. Ma nem a kapitalizmus-szocializmus ellentétpár, vagy a tőkés-bérmunkás viszony az alapvető probléma, hanem sokkal inkább a diktatúra és szabadság ; az általános társadalmi jólét, vagy hiánya; a jól működő és fejlődő gazdaság, vagy ennek hiánya. Bármely társadalom egészségi állapotának fokmérője, fejlettségének meghatározója az, hogy polgárainak milyen fokú jólétet és egyéni szabadságot tud biztosítani. Még Lenin is úgy fogalmaz, hogy „az a társadalom bizonyítja be fölényét a másikkal szemben, amelyik gyorsabban képes növelni a munka termelékenységét”. Nos, a „létező” szocializmus csúnyán elhasalt ebben a világméretű bizonyítási versenyben.

Hagyjuk tehát az izmusok világát! Adjuk meg a szellem óriásainak a kellő tiszteletet, de legyünk szuverén gondolkodók, ki ki a maga módján, a maga helyén. A világ ma sokrétűbb annál, sem hogy beférjen ennek vagy annak az izmusnak a Prokrusztész- ágyába. A kérdésekre adott „marxista válasz” tehát csak egy lehet: kilépni az izmusból, így a „marxizmusból” is, és építve Marx szellemi örökségére szuverén gondolkodóvá válni, autonóm lényként szemlélni a világot.

Valószínűleg ma Kari Marx is ezt tenné...

• GAZDAG LÁSZLÓ

Japán „kotró” Szekszárdon

A húszmillió forint egy év alatt megtérni

Csopaki Ambrus nehézgépkezelő

(Folytatás az 1. oldalról.)- Három KOMATSU-dózerunk van - folytatja Huth József. A gépparkunk tipizálása során törekedtünk, hogy e gépcsalád tagjával bővítsük.

Ez a kotrógép a jelenleg üzemben lévő DH 411-es kotrógépek teljesítményeinek a háromszorosára képes. Alkalmassá teszi erre a 2,8 köbméteres kanala is, a teljesítménye 3 ezer köbméter műszakonként. A nagy földmunkákhoz akarjuk alkalmazni. Egy kiszolgáló gépről van szó.

Arányok: ember és gép- Mi a Vízgazdálkodási Egyesülés szerepe ebben a gépvásárlásban? Mit kell tudni a VIBESZ-ről?- A VIBESZ feladata, hogy gazdaságos, nagy teljesítményű gépeket felkutasson a vállalkozók részére. Szekszárd tagja a VIBESZ-nek. így kerültünk kapcsolatba a gépvásárlásnál is. További feladatunk a gépalkatrész anyagbeszerzése, fejlesztés, export-import formájában is. Nyugat-Németországba exportáltunk egy kotrógyárnak gépegységeket, például gémet, de svédeknek adtunk már el patkószeget is. Az 1989. évi forgalmunk meghaladja az 1,4 milliárd forintot - válaszol a VIBESZ igazgatója, Vértes István.- Mennyire kockázatos egy ilyen gépvásárlás ma Tolna megyében?- A gép ára 20 millió forint - mondja Huth József igazgató -,

körültekintő elemző munka előzte meg a vásárlást. Több munkahelyen néztük meg a gép teljesítményét. Ez mutatta a legjobb paramétereket. Az is ok volt a döntésünknél, hogy a gép karbantartását, szervizelését, az alkatrész-beszerzést, nagyjavítást, ugyanaz a cég végzi. Elvileg, ha ennek a gépnek munkája van, akkor egy év alatt megtermeli a vételárat. Ennyit kell kockáztatni. A mostani gépátadáskor együttműködési megállapodás is született a TERRA, a VIBESZ és a Szekszárd-Paksi Vízitársulat között, mely a jövőben bel- és külföldi közös munkavállalást tesz lehetővé. dkj - gk

Bizakodás Erdély „újrafelfedezésében”

Harmincfilléres

meditáció

Új év ide vagy oda, mit nekem áremelés, megkockáztattam egy vásárlást. Gondoltam, beruházok. Vettem fél liter zacskós kakaót. Mikor a pénztárnál kiderült, hogy 7 forint 80 fillérrel tartozom, már motozott bennem némi gyanú, mert én több mint 8 forintos árra emlékeztem. Felemelem, forgatom, nézem, minden szabályos... csak hát a zacskó új. Ez áll rajta: kakaó-ital, és egy bájos, lusta koala maci mászik a nagy semmibe egy fura színű „húsvétitojás-féle” sötét kontúrban. A név is új: Koala. Natúr és ugyanúgy 0,5 liter mint kakaó, de olcsóbb 30 fillérrel...

Lázasan számolok. Ha havi kakaóforgalmunkat napi átlagos kettővel véve, beszorzom harmincat a harminccal (mármint a napok számát a fillérekével) akkor az annyi mint mennyi is...?! 2x30x30...= 18 kemény pöngő forint. Nosza, s íme egy liter tiszta tej ára marad! Nekem. De mi marad a tisztelt tejiparnak, aki újít és olcsósit? Kezdem alaposabban megnézni azt az olcsóbb terméket. Benne író van... bennem némi irónia, hiszen gyermekkori emlékeim között felrémlik uram bocsá’ a moslékos... aki ugye ezt az igen olcsó tejipari mellékterméket vitte a hizlaldába. Ugyan kapok én ebben a natúr Koalában (á 30 fillérrel olcsóbban a kakaó félliterjénél) tejzsirt, tejfehérjét, tejcukrot, szacharózt, és ásványi sót, de én féltem ezt a vállalatot. Neki vajon mi marad? Kiszámolták már?

Hiszem, hogy előnyben vagyok, hiszen én már laktalbumint, és laktoglobulin kon- centrátumot vettem magamhoz ebben a tejtermékben. A. tetejébe, hogy ne legyek etikai vétségben elmarasztalható, mit is tegyek? Ha őszintén megírom, hogy jobban ízlett ez a Koala izé addig, amíg nem olvastam, hogy íróból van... akkor ugye magán- véleményemmel negatív irányban befolyásolom a tisztelt potenciális vásárlóerőt..: Ha pedig ódákat zengek róla - hiszen az is előfordulhatott volna, hogy ízlik ez a valami - akkor meg ingyenreklámot biztosítok a terméknek. Na bumm! Most aztán benne vagyok abban a bizonyos túrós fazékban. Csak győzzek belőle kimászni. Mindenesetre annyi szerencsém azért van, hogy olyan fényűző életmódot már nem tudok folytatni, mint siheder ifjonc koromban, amikor számolatlanul ittam a szülői pénztárca terhére a kakaót. Ha jól emlékszem, felemelt helyárral is 5 forint 40 fillérért.

Úgyhogy ez a harmincfilléres kis meditáció nem is ér ennél többet.- szabó (Folytatás az 1. oldalról.)

Cooptourist, Alföldi Imre, a szekszárdi iroda vezetője: - Először is a valutaforgalmunk a vásárlás korlátozása miatt óriási mértékben visszaesett. Másodszor: a kevesebb valutamennyiség miatt fel kell készülnünk arra, hogy legyen megfelelő számú és olcsó áron elérhető társasutunk, ahol biztosítjuk a költőpénzt. Bár a programfüzetünk még nem jelent meg, azért már rendelkezünk ilyen lehetőségekkel, azaz költőpénzes isztambuli és osztrák utakkal, elfogadható áron. A belföldi programok, természetszerűleg megdrágulnak, már tavaly sem lehetett a Dunakanyarban kétszáz forint alatt kihozni egy ebédet. Ebből következően a nyugati és a keleti társasutak iránti igény várhatóan emelkedni fog, de ezzel együtt a forgalom egyötödére történő lecsökkenésére számítok.

*

Express, Reiner Ilona, a szekszárdi ki- rendeltség vezetője: - Minden évben borúlátóan kezdünk, de mindig van valami, amibe lehet kapaszkodni. Most is lenne okunk a pesszimizmusra, hiszen a valutakeret csökkenése miatt arra számítottunk, hogy jóval többen jelentkeznek majd a társasutakra, de ez nem egészen így történt. Kivétel talán a görög apartman lehetőség, erre van kellő számú jelentkező, bízunk a hasonló olasz megoldásban, illetve az osztrák utaztatásban. Ami a szocialista országokat illeti, szinte alig van érdeklődő a bulgáriai egyéni útra, ám egy jó jel, ami bizakodásra adhat okot: Románia. Remélem, egy kis idő elteltével már oda is szervezhetjük a csoportokat.

*

IBUSZ Tolna Megyei Irodája, Novák Pálné, külföldi társas ügyintéző: - Az ötven dollár nagyon kevés, mostanában sokan már a gyerekeknek járó keretet is kiváltják, de ez még így is kis összeg. Az egyéni forgalom visszaesett, viszont kedvező áron kínáljuk a görög, olasz és jugoszláv utakat. A hatágyas apartman már kilencezer forinttól bérelhető, s költőpénzt - az IBUSZ keretére - 5600 forintot adunk személyenként, ami körülbelül kilencven dollár. Akiket pedig a szomszédos országok érdekelnek, azoknak a közkedvelt és olcsó csehszlovákiai üdüléseket ajánlhatom.

*

Gemenc-Volán, Kovács Zoltán, a

szekszárdi iroda vezetője: - A valutakorlátozás rendkívül érzékenyen érintett bennünket, az egyéni utazás iránti érdeklődés gyakorlatilag teljesen szünetel. Még az egynapos bécsi bevásárlóutak is megszűntek. Reménykedünk a társas- utazásokban, kínálatunkban a görög és az olasz tengerpart szerepel forintért, ez utóbbi a tavaszi előszezonban, kifejezetten olcsó áron. Sajnos, nekünk más utazási irodákhoz képest alig van valu- táhk. A szocialista utak közül az NDK- Nyugat-Berlin kirándulást, a szlovák Tátrát és a bolgár tengerpartot kínáljuk az érdeklődőknek.

*

MÁVTOURS szekszárdi kirendeltség, Rádai Mártonná ügyintéző: - Az egynapos bécsi utakat már karácsony előtt vissza kellett mondani, mivel ötven dollárral nem volt különösebb értelme útnak indulni. Az egyéni bevásárlóturizmus mondhatni megszűnt. A vasúti jegyek forgalma némileg csökkent, akik vonattal utaztak volna, a valutakorlátozás után azok is megváltoztatták az elhatározásukat. Saját valutakeretből pedig egyelőre nem tudunk utaztatni. Hasonlóképpen a többi irodához, abban reménykedünk, hogy a helyzet javulásával az utazni vágyók ismét felfedezik Romániát, s ehhez a vasúti közlekedést veszik igénybe.

*

Tolnatourist, Fejes István igazgató: Az ötven dolláros valutakeret arra sem elég, hogy az utazni vágyó Nickelsdorfig eljusson. Akinek csak ez az összeg áll rendelkezésére, az kénytelen lemondani a nyugati kirándulásokról, ezt a hátrányos helyzetet a Tolnatourist a társasutaztatásokkal képes ellensúlyozni, erre az évre jók a kilátásaink, napi hétszázezer forint közötti összeggel, azaz ennek megfelelő valutát tudunk az utazók rendelkezésére bocsátani. A következő esztendő kilátásai azonban - amennyiben marad a jelenlegi helyzet - nem éppen biztatóak: várhatóan csökkeni fog az úgynevezett szolgáltatási valutánk, mivel a nyugati vendég nem nálunk váltja be a márkáját harminchét forintos árfolyamon, hanem oda viszi, ahol feketén öt- ven-hatvan forintot adnak érte.

Nekünk viszont egyáltalán nem mindegy, hogy az ezerháromszáz forintot vagy az annak megfelelő negyven nyugatnémet márkát kapjuk meg a szolgáltatásainkért.- szá -