Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-10 / 8. szám

' • TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP • XL. évfolyam, 8. szám ÁRA: 4,30 Ft 1990. január 10., SZERDA Mi haszna a népszámlálásnak Tolnán? Nem lennénk magyarok, ha nem töp­rengenénk útón-útfélen azon, hogy mi haszna van egy törvényes rendelkezés­nek. Sajnos, épp elég példa volt már a kérdés jogosságára, így ezen ne is cso­dálkozzunk. Legutóbb a népszavazásra- javarészt lezárt kérdések eldöntésére - fordított százmilliók bosszantották a köz­véleményt. Most a népszámlálás van so­ron, összehasonlíthatatlanul kevesebb okkal. (Folytatás a 3. oldalon.) Csizma a kamatlábra (3. oldal.) Megszületett a Suzuki- egyezmény A Suzuki személygépkocsik magyar- országi gyártásáról tájékoztatták kédden az Autókonszern képviselői az újságíró­kat az Állami Fejlesztési Intézet épületé­ben. Mint a sajtótájékoztatón elmondot­ták: hamarosan aláírják azt az alapmeg­állapodást, amelynek értelmében 10 mil­liárd yen (mintegy 70 millió dollár) alap­tőkével létrehozandó vegyesvállalat fog­ja összeszerelni a japán személygépko­csikat hazánkban. A vegyesvállalatban magyar részről az Autókonszern Rt., ja­pán részről a Suzuki és a C. Itoh kereske­dőház, valamint az IFC (a Világbank sza­kosított leánybankja) vesz majd részt. A 20 milliárd yenes beruházást Eszter­gom térségében, közel 30 hektáros terü­leten kezdik meg. A vegyesvállalatnál az 1000 köbcentis és az 1300 köbcentis Suzuki Swift személygképkocsikat sze­relik össze, a tervek szerint az első kocsit 1992 második felében. A termelést 1995- re szándékoznak felfuttatni, ekkor a ve­gyesvállalat mintegy 50 ezer japán sze­mélygépkocsit szerelne össze hazánk­ban. (Folytatás a 2. oldalon.) Horn Gyula befejezte izraeli látogatását Németh Milós miniszterelnök február második felében hivatalos látogatást tesz Izraelben - közölte Horn Gyula külügy­miniszter Tel-Avivban. Horn izraeli hivatalos látogatásának harmadik napján, kedden vezető izraeli üzletemberekkel találkozott Tel-Avivban. A résztvevők úgy vélték, hogy a két or­szág kereskedelmi forgalma 2 éven belül 200 millió dollárra nőhet az 1989-es 40 millió dollárról. (Folytatás a 2. oldalon.) Megnyílt a KGST 45. ülésszaka Kiút csak a gazdasági nyitás lehet Németh Miklós beszéde Kedden délelőtt Szófiában megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 45. ülésszaka, amelyen a tag­országokon kívül megfigyelővel képviselteti magát Angola Af­ganisztán, Dél-Jemen, Laosz, Mozambik, Nicaragua és Etiópia. Jelen van Vjacseszlav Szicsov, az integrációs szervezet titkára. A tanácskozást Georgi Atanaszov bolgár miniszterelnök nyi­totta meg. A napirendnek megfelelően először a 44. ülésszak óta vég­zett munkát értékelték röviden. Ezt követően a delegációvezetők kezdték el kormányaik ál­láspontjának ismertetését. Az első felszólaló Németh Miklós, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke volt. Németh Miklós beszédében üdvözölte azokat a demokrati­kus változásokat, amelyek az utóbbi hónapokban a KGST tag­országaiban lejátszódtak, ezután pedig a magyar gazdaság megújításárólés a politikai felépítményrendszer demokratizálá­sáról szólt. A KGST helyzetére rátérve mindenekelőtt megelé­gedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy lehetőség nyílt kötetlen eszmecserét folytatni a KGST-ben folyó gazdasági együttműködés helyzetéről és a gazdasági kapcsolatok kor­szerűsítésének kérdéséről. „A KGST helyzetét értékelve, mindenekelőtt végre nyíltan ki kell mondanunk, hogy e szervezet Európa politikai megosztott­ságának, különböző tömbökre szakadásának terméke. Egész fejlődését végigkísérték azok a kísérletek, hogy egy, a külvilág­tól független, sajátos fejlődési törvényeknek alávetett és sajátos módszereket alkalmazó gazdasági szférává váljon” - húzta alá. A miniszterelnök bírálta a „végig nem gondolt és a konkrét helyzettel és lehetőségekkel nem számoló, úgynevezett egyesí­tett piac létrehozására irányuló elgondolásokat, a gigantomá­niától áthatott határozatok sorát”, ami végsősoron azt eredmé­nyezte, hogy a KGST története mindinkább a meg nem valósult döntések történetévé vált. „A világpiactól történő elszakadási folyamatot hosszú időn keresztül a KGST érdemének tulajdonították, kiemelve annak (Folytatás a 2. oldalon.) Jön a yen Japán a következő három évben összesen 1,85 milliárd dollárnyi segít­séget nyújt Magyarországnak és Len­gyelországnak, mivel ezt a két országot tekinti a kelet-európai politikai és gazda­sági változások úttörőinek - mondotta Kaifu Tosiki japán miniszterelnök kedden Nyugat-Berlinben. A japán kormányfő országa háború előtti nagykövetségének épületében mondott beszédet, amelyben ezentúl a japán-német kulturális központ kap helyet. Kaifu, aki öt nyugat-európai országot is érintő európai körútja során a jövő hé­ten Magyarországra és Lengyelország­ba is ellátogat, elégedetten emlékezett meg a két német államot elválasztó fal le­bontásáról. Az 1989-ben Kelet-Európá- ban történteket Kaifu a huszadik század második fele legjelentősebb történelmi eseménysorozatának nevezte: „Kelet- Európa reformjai nemcsak az európai (Folytatás a 2. oldalon.) Megkérdeztük Mi újság Újjászületnek a szerzetesrendek —WMIBIB—BIMMII—MI—HHIÉIIil—iiMWHHH lllliH—I 1MH Hl! ili'illllHMTIIIWllMl11™"" ———— az Afor-nál? Az elmúlt napokban megnőtt a benzin­kutak forgalma. Ezzel szinte párhuzamosan röppent föl a hír, hogy kevesebb olajat szállít a Szovjetunió a jövőben. Dulicz Lajostól, az Áfor Somogy-Tolna Megyei Üzemigazgatóság áruforgalmi csoportvezetőjétől kértünk tájé­koztatót. (Folytatás a 2. oldalon.) Újjászületnek a szerzetesrendek. A működésüket fel­függesztő 1^50. évi elnöki tanácsi rendelet hatályon kívül helyezése, tehát tavaly június óta, 58 női, illetve férfi szer­zetesközösség szerveződött üjjá, s kapta meg a Művelő­dési Minisztérium egyházi főosztályától a legális műkö­déshez szükséges jogi bejegyzést. Takács Nándor székesfehérvári segédpüspök, a ren­dek újjászervezésével és a munka koordinálásával meg­bízott püspöki referens az MTI tudósítójának elmondta, hogy 1950 előtt Magyarországon 23 férfi és 42 női szer­zetesrend működött, 12-13 ezer taggal. A működésüket felfüggesztő rendeletet követően csupán a bencések, a piaristák, a ferencesek és a szegedi iskolanővérek kap­tak igen korlátozott lehetőséget hagyományos oktató­nevelő munkájuk folytatására. (Folytatás a 3- oldalon.) Felmentették a Tv-híradó foszerkesztoiet A Magyar Televízió Elnöksége Aczél Endrét felmentette a Híradó ás A hétfőszer­kesztői beosztásából, és Pálfy G. Istvánt, az MTV Elnökségének tagját bízta meg a fő- szerkesztői teendők ellátásával - jelentette be kedden délután kiadott közleményében az intézmény elnöksége. Nemeskürty Ist­ván, az MTV újonnan kinevezett kollektív ve­zető testületének, az elnökségnek az elnö­ke az MTI érdeklődésére nem indokolta bő­vebben a döntését. Hangsúlyozta azonban, hogy az elnökség egyhangú határozatot hozott erről, s - mint mondotta - ezért sem kívánja saját véleményét kifejteni e kollektiv elhatározásról. S azért sem - tette hozzá -, A Szociáldemokrata Párt tagjai és ve­zetősége meglepetéssel értesültek arról, hogy a SZOT főtitkárának, Nagy Sándor­nak a személyes kívánságára új főszer­kesztőt neveztek ki a Népszava élére Pálffy G. István személyében. Tekintettel arra, hogy a Szociáldemokrata Párttal er­ről előzetesen senki nem folytatott sem­milyen megbeszélést, ezért a Szociálde­mokrata Párt tagságának nevében a ve­zetőség közli, hogy e főszerkesztői kineve­zéshez nem járul hozzá. A Népszava fel­adata 1880-as megalapítása óta a szerve­zett dolgozók érdekeinek hatékony képvi­selete. Ez a hazai és az európai történelem­ben egyaránt a szakszervezetek és a szo­ciáldemokrata pártok történelmileg kiala­kult közös feladata volt és ma is az. Ezt a Népszava csak akkor tudja az eddigieknél hatékonyabban és a szervezett dolgozók számára a mai gazdasági és politikai viszo­nyok között nyilvánvalóbb érdekvédelmet biztosítva ellátni, ha olyan vezető kerül a lap élére, aki Kászonyi Dániel, Garami Ernő, Weltner Jakab, Mónus Illés és társai szelle­mi örökségéhez méltóan végzi a munkáját. Tanácsi vállalkozás Sikeres első év pontos számadatok, de körülbelül öt-, öt és fél millió forint volt a bevételük, kétmillió kö­rül a nyereségük. A tanács számára egyre fontosabb, hogy ne csak a költségvetésből gazdálkodjon, a hagyományos módon, ha­nem okos befektetéssel, vállalkozásokkal gyarapítsa a köz érdekében felhasználható pénzt. Az eljövendő önkormányzati rend­szerben ez alapkövetelmény lesz. SZKP KB-küldöttség Litvániában- A mai nehéz időkben fontos, hogy a helyben jelentkező feladatokat helyben oldjuk meg, munkát és magasabb jöve­delmet biztosítsunk a jó szakemberek­nek. Ez volt a Paksi Városi Tanács egyik legfontosabb szempontja, amikor létre­hozta a vállalkozási irodát - mondja Nagy Gáborné irodavezető. Az sem mellékes, hogy az iroda mun­kája jelentős megtakarítást jelent a ta­nácsnak, sőt, komoly nyereségével hoz­zájárul a tanácsi költségvetéshez és a la­kossági szolgáltatásokat is bővíti. Régen a tanács fejlesztési, termelés- és ellátás­felügyeleti osztálya kiadta a beruházási feladatokat a megyei intézményeknek, a Tolnabernek, amely a beruházás költsé­gének megfelelő százalékáért végezte el a munkát és nem volt érdekelt a takaré­kosságban. Közben a paksi tanácson összejött egy olyan szakembergárda, amely alkalmas volt arra, hogy a város­ban, városkörnyéken jelentkező beruhá­zási, tervezési munkákat helyben elvé­gezze, így a helyi érdekek és lehetősé­gek találkozása nyomán 1989. elején te­vékenykedni kezdett a vállalkozási iroda. Első évüket zárták tehát most. Legko­molyabb münkájuk az új atomerőműves lakótelep számára kijelölt terület előké­szítése volt. Ez abból állt, hogy a Táncsics és Dózsa út sarkán kisajátították és le­bontották az ott levő épületeket, majd a területrendezést is elvégezték. Az más kérdés, hogy a lakó­telep építése az atomerőmű bővíté­sének halasztása miatt most elmaradt. Lakossági célú vál­lalkozásaik is van­nak, a Malomhe­gyen például fel­épült négy, nyugat­német Fachwerk technológiával ké­szült lakóház és most épül egy hatla­kásos, hagyomá­nyos sorház. Ezeket szerkezetkészen vagy teljesen kész állapotban adják át a vásárlóknak, az igénytől függően. A fiatal vállalkozá­si iroda jól vizsgá­zott az első évben, bár még nincsenek A vállalkozási iroda egyik vállalkozása: hagyományos és új technológiával épülő lakóházak Éles hangvételű vilniusi beszédében az átalakításra mért csapásként jellemezte a Litván Kommunista Pártnak pártszakadás­hoz vezető XX. kongresszusán hozott hatá­rozatokat Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja. Az SZKP KB küldöttségének élén hétfőn érkezett a balti köztársaság fővárosába. A vilniusi Zsalgirisz gépgyárban tartott nagygyűlésen mondott beszédében Va­gyim Medvegyev azt mondta, hogy a vilniu­si döntés a peresztrojka kritikus szakaszá­ban született, és az SZKP iránti bizalmat­lanságként értékelhető. Hangot adott an­nak a nézetének, hogy a pártszakadás gyakorlatilag „kivonja a köztársaságot az országban zajló demokratizálási folyamat­ból”. A nagygyűlésen felszólalók közül töb­ben hangsúlyozták: a köztársaságban ki- alakúlt helyzet reális értékelésére és olyap alaposan mérlegelt döntésre van szükség, amely nem zárja ki a kompromisszum lehe­tőségét Litvániában nagy érdeklődéssel tekintenek Mihail Gorbacsov érkezése elé. Moszkvai hivatalos értékelések szerint a pártfőtitkár-államfő látogatásától azt várják, hogy sikerül olyan megoldást találni a párt­szakadás nyomán kialakult helyzetre, amely a lehető legnagyobb mértékben fi­gyelembe veszi a köztársaság és a két párt érdekeit Személyes kívánságra új főszerkesztő a Népszavánál? mert Aczél Endre szakmai kvalitásait válto­zatlanul sokra becsüli, személyével szem­ben semmiféle ellenérzést nem táplál. Ám az elnökség úgy ítélte meg, hogy a televízió­ban kialakult jelenlegi helyzetben a vezető­cserére feltétlenül szükség van.

Next

/
Thumbnails
Contents