Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-31 / 26. szám
1990. január 31. 'NÉPÚJSÁG 5 Pártok ---------- választások J a. anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze... A szerkesztőség ezeken nem változtat és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van sző, csak közvetítő...” (Részlet a megállapodásból) I_______________i_____________________________________________________________________• N em akarunk újabb 40 évet A Fidesz nem KISZ! A megyét járva sajnálattal és megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a Fiatal Demokraták Szövetségét egy kalap alá veszik a volt MSZ(M)P ifjúsági szervezetével. A Fidesz nem KISZ és nem Demisz! Más híresztelésekkel ellentétben nem kisöccse egy pártnak sem, önálló politikai szervezet! Magyarországon az egyetlen olyan párt, amely a jövőért tenni akaró és tudó, reálisan gondolkodó fiatalokat tömöríti soraiba. Azt a magyar fiatalságot képviseli, amely mozgékony és a sokszínű európai ifjúság része akar lenni, amely szeretne ugyanazzal a könnyedséggel átáramolni az országok, népek és a nyelvek határain, ahogy ezt szerencsésebb helyen született kortársai megtehetik. De tévedés azt hinni, hogy csak a fiatalok érdekeit képviseljük. Mivel programunk átfogó, ennélfogva minden osztály, réteg, nemzetiség, vallás érdekeit felvállaljuk. Tudomásul kell vennünk, hogy nincs demokratikus szocializmus, nincs „harmadik út”, csak egy út van. Az Európához való felzárkózás útja. Történelmünk egyetlen működőképes társadalmat ismer: a gazdaságilag stabil, szociális biztonságot nyújtani tudó polgári -demokráciát! Miért érdeke Önnek, hogy ránk szavazzon? A fiataloknak azért, hogy képviselje őket valaki a parlamentben. Az időseknek azért, mert az érdekvédelem nem generációs kérdés, a középkorúaknak azért, mert átfogó gazdasági programunkkal, számukra is biztosíthatjuk az alapot családjuk fenntartásához, a jóléthez. Csak akkor gazdag egy állam, ha polgárai is gazdagok. A gazdagsághoz mindenkinek esélyegyenlőséget kell biztosítani! Narancsszínű jobboldal A Fiatal Demokraták Szövetségére sokan, különösen politikai ellenfeleink a jobboldaliság, sőt a szélsőjobboldaliság címkéjét ragasztják. Bizonyára a szervezet harcias narancssárga színe téveszti meg őket. A kommunista terminológiában a szélsőjobboldal a fasizmust jelenti. Tagjainkra már sokszor és sokan rásütötték az újfasiszta jelzőt, ezért most engedjenek meg néhány gondolatot erről a témáról: Az Új Magyar Lexikon szerint a fasizmus a legreakciósabb politikai irányzat a kapitalista országokban a kapitalizmus általános válságának időszakában. Nos, a Fidesz nem egy kapitalista országban, hanem a „szocialista” Magyarországon jött létre 1988-ban, és nem a kapitalizmus, hanem a szocializmus általános válságának időszakában. Hogy reakciósak vagyunk-e? A reakció „az önmagukat túlélt osztályok politikai és gazdasági ellenállása a társadalmi haladással szemben, haladásellenesség”. A Fidesz tagjainak többsége 16 és 30 év közötti, nem élték túl önmagukat, nem tartoznak és nem tartoztak, sőt, nem is akarnak tartozni egyetlen osztályhoz sem, tanuló és munkába járó fiatalok vagyunk. Önéletrajz 1969. február 4-én születtem Szek- szárdon. Édesanyám végzettsége szerint titkárnő, édesapám gépkocsi- vezető. Az általános iskola után felvételiztem a szekszárdi Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskolába, amelyet jó tanulmányi eredménnyel el is végeztem. Érdeklődési köröm eközben Kuczkó Péter, Szek- megváltozott, ezért tanulmányaimat s“ri* és l<örnyéke nem műszaki pályán, hanem a dunaújvárosi Nehézipari Műszaki Egyetem Főiskolai Karának számítástechnikai szervező szakán jelenleg.is folytatom. Gazdasági és politikai érdéklődésem is ott alakult ki. A Fidesz szekszárdi szervezetének vagyok a tagja. Az ajánlószelvényeiket kérjük, hogy Szekszárdon a Bezerédj u. 22-be hozzák, 9-től 22 óráig. KUCZKÓ PÉTER Önéletrajz Baranya megyében, Komlón születtem 1963-ban. Általános iskolai tanulmányaimat Mázaszászváron végeztem. Mohácson a Dr. Marek J. Mező- gazdasági Szakközépiskolában érettségiztem, majd a szekszárdi tanítóképző főiskola könyvtár kiegészítő szakán szereztem diplomát 1984- Klin.9 József, Bony- ben. A főiskola elvégzése után a szék- h®1* és körny®ke szárdi V. Sz. Általános Iskolában dolgoztam. 1987 óta a kisdorogi általános iskolában tanítok. 1988-ban megnősültem, Szekszárdon lakom. A Fidesz bonyhádi szervezetének vagyok a tagja. Az ajánlószelvényeiket kérjük, hogy Bonyhadon a Fáy lakótelep 24. 4/2-be hozzák jelöltünkre 9-től 20 óráig. KLING JÓZSEF A Magyar Néppárt követeléseiben Minden településen nemzeti bizottságok- a tavaszi parlamenttől az őszi helyi választásokig A Magyar Néppárt Fejér megyei vezetősége dolgozta ki azt az elképzelést, amely minden más megye tagságának egyetértésével azonnal találkozott, így a Tolna megyeiekével is. A javaslat abból indul ki, hogy április 9-e után egy új és tettre kész parlament szándékai sok esetben összeütközésbe kerülhetnének nem egy régen választott helyi testület ódzkodásával, mi több: esetenként már döntésképtelenségével. A tervezet éppen azt szolgálja, hogy a parlamenti választásokat követően azonnal tehermentesíthetők legyenek a jelenlegi helyi testületek. Az is cél, hogy a további mintegy féléves átmenet időszakában az indulatok ne a rátermett és hozzáértő igazgatási szakemberek ellen forduljanak, hiszen az ő munkájukra minden kormányzatnak nagy szüksége lesz. Főleg a helyhatósági választások korrekt bonyolításához. Fel kellene menteni viszont a tanácsok tisztségviselőit és tagjait. Ez lehetne az új parlament első döntése. Ám akkor kik képviseljék a településeket a helyi testületekben? Minta van! Nem is rossz időszakból: 1945 és 1947 közöttről. Akkor helyi Nemzeti Bizottságok működtek. Ezek most is könnyen létrehozhatók... A parlamenti választások idején az állampolgárok a területi listákon az ott szereplő pártokra is szavaznak. A szavazás' nyomán településenként könnyen megállapítható, hogy helyben melyik párt milyen arányban kapta meg a bizalmat. A pártok ebben az arányban küldhetnének tagokat a helyi Nemzeti Bizottságokba. A kivitelezés feltétele csak egy átmeneti törvény, amelyet az új Ország- gyűlés bátran meghozhatna! Önnek mi a véleménye a javaslatról? Várjuk hozzászólását, mint ahogyan várjuk belépési szándékát (pártunkba), illetve ajánlási szelvényeit jelöltjeink javára (akikrők bővebbet az egy héttel ezelőtti Népújság hozott, valamint szórólapjaink, plakátjaink hamarosan megyeszer- te tudatnak). Az Agrárszövetség JUl választási felhívása/VSA TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR!*^^^ Kérjük, hogy az országgyűlési választásokon támogassa az Agrárszövetség jelöltjeit! Ml AZ AGRÁRSZÖVETSÉG? Az Agrárszövetség a vidéken, a falvakban élők, a nemzetiségiek, a mezőgazdaságban dolgozók, a földért, a faluért és az ország jövőjéért egyaránt felelősséget érző emberek szövetsége. A szövetségünk nem párt, nem célunk a hatalom, hanem részvételünk a hatalomban. Nem kívánunk átfogó politikai megoldást ajánlani a nemzet minden sorskérdésében. Reális, megvalósítható programot hirdetünk és részt vállalunk és kérünk az ország jövőjének alakításában. Képviselőink ezért az agrárvilág és a vidék esélyegyenlőségéért vállalt felelősségünk mellett lelkiismeretük szerint foglalnak állást sorskérdéseinkben. Összefogásuk nem mások ellen irányul. A szövetség tagjainak meggyőződése; hogy amikor a vidéken élők és a nemzeti kisebbségek érdekeit és jogait képviselik, a mezőgazdasági termelés biztonságát követelik, ezzel az ország, az egész társadalom érdekeit is szolgálják. MIÉRT TARTJUK SZÜKSÉGESNEK, HOGY AZ AGRÁRSZÖVETSÉG KÉPVISELŐKET ÁLLÍTSON? Azt tapasztaljuk, hogy a pártok is nagyon sokat beszélnek a falvak népéről, az élelmiszertermelés fontosságáról, a vidék felemelkedéséről, de programjaik közül egyik sem tükrözi teljesen a mai magyar valóságot, nem felel meg maradéktalanul a mezőgazdaság, a falvakban élők és dolgozók tényleges érdekeinek. Azt tapasztaljuk, hogy sok a megalapozatlan, a mai valósággal és a távolabbi jövővel, az ország sorsával nem törődő követelés és ígéret. Ezért úgy látjuk, hogy az Agrárszövetség akkor jár el helyesen, ha a saját, az agrárágazat, a vidék sorsáért való felelősséggel megfogalmazott programja támogatására szólítja fel a választókat. Olyan jelölteket akarunk képviselőnek, akik vállalják ennek a programnak a vidéki Magyarországnak, a mezőgazda- sági termelőknek a képviseletét a parlamentben. MIL YEN EL VEKRE ÉPÍTJÜK PROGRAMUNKA T? Az Agrárszövetség politikai és gazdasági rendszerváltást akar, de szélsőségek nélkül, megfontoltan. Programunk alapja a felelősség a saját sorsunkért és a jövőnkért. Ezt másoktól is elvárjuk. Felelősségünk átöleli legszentebb természeti kincsünket a földet, környezetünket és a jövőbe vetett hitünket a fiatalságot. Programunk a tényleges önrendelkezés követelése életünk minden területén, hogy sorsunkról ne dönthessenek mások nélkülünk. Valódi, nemcsak kinyilatkoztatott, hanem megalapozott önkormányzatra van szükség, ami képes megszüntetni a vidéken élők „másodrendű állampolgár" állapotát. Képes visszahozni az igazgatás, az oktatás, a kulturálódás elemi intézményeitől megfosztott falvakba az emberhez méltó élet feltételeit. Programunk a saját erőnkre való támaszkodás, az elfojtott energiák felszabadítása. Valljuk, hogy gyámkodás és korlátozások nélkül képesek vagyunk a válságból való kivezető utat megtalálni. Programunk a társadalmi egyenlőség. Az, hogy egyenlő esélyeket kívánunk elérni minden téren a vidéken, a falvak lakóinak, mezőgazdasági termelőknek is. A parasztság ne legyen többé védtelenül kiszolgáltatott sem az állami önkénynek, sem a gazdasági erőfölénynek. Programunk a megbékélés, mert a vidéken élők, a mezőgazdaságban dolgozók szenvedték meg a legjobban az elmúlt évtizedeket. Átfogó, a földre is kiterjedő tulajdonrendezésre van szükség, hogy elvághassuk az egymáshoz fonódó sérelmek és követelések történelmünkbe és hétköznapjainkba nyúló láncolatát, hogy új alapokról kezdhessük a vidék felemelkedését, jólétét szolgáló programunk végrehajtását. az AGRÁRSZÖVETSÉG Tolna Megyei Választmánya Szabad Demokraták Szövetsége Tolna megyei szervezetei Nyílt beszéd Tisztelt Újságolvasó! Pártunk nevével naponta találkozva talán felmerült már Önben a kérdés, kik azok a szabaddemokraták, miért jött létre a Szabad Demokraták Szövetsége? Erre a kérdésre próbálunk ma választ adni. Sok millió embertársunkhoz hasonlóan mi is azt tapasztaltuk, hogy az országban a 33 éve magát szocialistának nevező párt irányítása alatt működés- képtelenné vált a gazdaság, a társadalom erkölcsi mélypontra jutott. Mindany- nyiunkban felmerült a kérdés: miért történt ez így? Véleményünk szerint nem egyes elemei, hanem maga a rendszer ennek az okozója. Azért politizálunk tehát, mert e rendszer megváltoztatása, A RENDSZERVÁLTÁS csak politikai úton mehet végbe. A változtatás egyetlen lehetséges eszköze a parlamentarizmus, a demokrácia lehet. E célnak legádázabb ellenségei az eddigi rendszer legfőbb haszonélvezői: a helyi hatalmasságok, a hierarchia minden szintjén megtalálható „kiskirályok". Nehéz ellenük harcolni, hiszen pártjukat többségében eddig csak eszközként használták. Most mikor az állam- párt hatalma megrendült, a múltat mint tüzes bélyeget dobják el maguktól. Meg kell akadályozni, hogy új köntöst öltve átmentsék hatalmukat és befolyásukat a választások utáni időre! A rendszert akarjuk tehát megváltoztatni, az intézményeket melyek kitermelték őket. A Szabad Demokraták Szövetsége programja, e program megvalósulása lehet a biztosítéka e cél elérésének. Programunkban az egyén szabadságáért küzdünk, az önálló emberi egyéniség méltóságát hirdetjük, azokat a vállalkozásokat, önszerveződéseket, önkéntes együttműködéseket képviseljük, melyeknek léte kizárja e rendszer továbbélését. Az SZDSZ nem tűzi zászlajára a szociális demagógia olcsó jelszavait, programja súlyát és komolyságát az adja, hogy MEGVALÓSÍTHATÓ. Szabad Demokraták Szövetsége Tolna Megyei Koordinációs Bizottsága Ne öntsük ki a gyereket a fürdővízzel Az 1945 utáni időszakban, az erősödő szovjet hatásra, egyre inkább kiderült, hogy mindent elvetettek ami eddig volt: Minden az átkos régi rendből csak visszahúzó erő, és nehezíti a hőn óhajtott igazi kibontakozást. Végre minden a népért, a nép nevében történhet. Ennek érdekében szét kell verni a kastélyoktól kezdve mindent a falut ellátó kisiparig. De nincs szükség az egyházakra sem, az iskoláit meg kell szüntetni, hiszen a valláserkölcs helyett itt a jobb szocialista erkölcs. Ennek a folyamatnak a végén volt a tsz-szervezés. Ma mái tudjuk, hogy ez nem gazdasági, hanem politikai kérdés volt. A paraszt ne maradjon önálló és független, legyen ő is mindennap kiszolgáltatott, éljen tartalék nélkül máról holnapra. Sajnos, sikerült elérniük! És most lépjünk nagyot és nézzük meg, mi van ma? A választások felé közeledve készülünk a márciusi nagy vizsgára. A megjelenő sok pártnak minden igyekezete az, hogy felhívja magára a figyelmet szélsőséges kijelentésekkel és ígéretekkel. Az egész rendszert meg kell változtatni az ma már természetes, de ne kövessük el azt a hibát - mint mások 40 évvel ezelőtt -, hogy mindent szétverünk. Ne akarjuk a tsz-területet szétosztani, csak azt, amibe továbbra is termelés folyik. De a tulajdonosok és azok örökösei választhassanak és dönthessenek - ne a mai parlament -, hogy milyen termelési formát kívánnak folytatni. Ez vonatkozzon a közös mellett döntőkre is, és köny- nyen elképzelhető, hogy a tulajdonosi érzés még ott is eredményt hoz. Biztosítani kell a tulajdonnal majd nem rendelkezőket is, hogy valamilyen - a választások után kialakuló önkormányzaton belül, mint bérlő, vagy egyéb tulajdonú - formában tovább dolgozhassanak, vállalkozhassanak. Az átmenetet úgy kell biztosítani, hogy „mindennapi kenyerünk" ne szenvedjen csorbát. Csak a vizet öntsük ki, a gyerek maradjon! _ . _. , Farkas Sándor a szekszárdi választókörzet független kisgazdapárti képviselőjelöltje
