Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-29 / 24. szám
1990. január 29. NÉPÚJSÁG 5 Fotó: HUNGER SÁNDOR Horkolók, van remény! „Az emberiség számos nagy bajára előbb-utóbb találni fognak valami megoldást. Kivéve egyet: a horkolástól nem tudják megszabadítani”. A mondást S. Maugham angol írónak tulajdonítják, szkepticizmusának oka azonban ismeretlen. Ha megérhette volna, bizonyára jobb kedvre derül a Manchester Herald hírére. Ebből ugyanis kiderül, hogy a helyi kórház, pontosabban a „Wythensha- ve hospital” speciális klinikai részleget hozott létre horkolás gyógyítására. Ez egyben a legelső olyan intézmény Európában, amely e sajátos társadalmi beilleszkedési zavar megszüntetését tekinti kizárólagos feladatának. Az alkalmazott terápia röviden a következő: szigorú diétával kezdik, melynek során radikálisan megszabadítják súlyfölöslegétől a pácienst. Ezt követően, az alvás idején olyan légmozgást teremtenek a kórteremben, amely az említett lap szerint már-már szélviharra emlékeztet. A gyógyulást dokumentáló adatok egyelőre ismeretlenek. Ám az figyelemre méltó, hogy a kli- nia létrehozását a brit társadalom- biztosítási szervezet és egy ágyakat gyártó nagyüzem finanszírozza. A cikkből nem derül ki, hogy a betegek önként, rábeszélésre, beutalóval, vagy netán feljelentés alapján kerülnek az intézménybe. Útlevél Személyi Közlekedési Rendőrségi tájékoztató Dombóvár: igazolvány igazgatás Hétfő: 8-12 8-12 8-12 A Szekszárdi, Bonyhádi, Dombóvári, Paksi és Tamási Rend13-17 13-17 13-17 őrkapitányság tájékoztatja tisztelt ügyfeleit, hogy 1990. február Kedd: 8-12 8-12 8-12 1 -tői az ügyfélfogadások rendje az alábbiak szerint módosul: Sze[da: 8-12 8-12 8-12 Útlevél Személyi Közlekedési 13-15 13-15 13-15 Szekszárd igazolvány igazgatás Péntek: 8-10 8-10 8-10 Hétfő: 13-17 13-17 13-17 Paks: Kedd: 7.30-12 7.30-T2 7.30-12 Hétfő: 7.30-12 7.30-12 7.30-12 Szerda: 8-12 8-12 8-12 Kedd: 7.30-12 7.30-12 7.30-12 13-17 13-17 13-17 Szerda: 10-18 10-18 10-18 Csütörtök: 7.30-12 7.30-12 7.30-12 Csütörtök: 7.30-12 7.30-12 7.30-12 Péntek: 7.30-12 7.30-12 7.30-12 Péntek: 7.30-14 7.30-14 7.30-14 Bonyhád: Tamási: Hétfő: 8-12 8-12 8-12 Hétfő: 8-12 8-12 8-12 Kedd: 8-12 8-12- Kedd: 14-18 14-18 14-18 Szerda: 9-17 9-17 9-17 Szerda: 14-16 14-16 14-16 Csütörtök: 8-12 8-12Csütörtök: 8-16 8-16 8-16 Péntek: 8-15 8-15 8-12 Péntek: 8-12 8-12 8-12 Megszűnt a ref és a kitiltás Sportnyelven szólva: előny ismét a bűnözőknél... Araszolgatunk a jogállamiság felé mondja Bátorfi György rendőr alezredes Tolna megye főkapitány-helyettese. Egyre több döntés célozza az alkotmányban rögzített állampolgári személyiségi jogok kiteljesedését. Nyilván ezt célozta a rendőrhatósági felügyelet és a kitiltás megszüntetése is. Az is nyilvánvaló, hogy ezeknek a döntéseknek ára van, mégpedig olyan ára, ami a döntés pillanatában talán fel sem mérhető, mégis csak helyeselni lehet ezt a döntést, bár a megszüntetett „intézmények” csak igen csekély mértékben és körben érintették az átlag állampolgárt. Legfeljebb csak annyiban, hogy azok személyi és vagyoni biztonságát veszélyeztető, kizárólag büntetett előéletű személyekkel szemben alkalmazták. A vélemények megoszlanak. Vannak, akik azt mondják, túl sok és nehezen ellenőrizhető eszköz van a rendőrség kezében, mások szerint kevés és többnyire hatástalan. Senki sem vitatja a döntés megalapozottságát, jogszerűségét, ám a következmények elhárítása az amúgy is zűrzavaros időket élő „munkával” telezsúfolt rendőrség nyakába zúdul. A ref és a kitiltás egy eszköz, és ha jól alkalmazták, igenis hatékony eszköz volt, amivel időben, térben és mozgásában korlátozni tudták a bűnözö elemeket. Az „utasítás” szigorú feltételekhez kötötte a ref vagy a kitiltás alkalmazását, amivel az utazó bűnözőt az utazástól, a betörőt egy éjszakától, a garázdát a nyilvános szórakozóhelyek látogatásától tiltotta el, mert semmi más eszköz nem volt, amivel vissza lehetett volna tartani egyeseket bűncselekmények elkövetésétől. Tolna megyében 147-en voltak ref és kitiltás hatálya alatt, akik most fellélegeztek, közülük csak Dombóváron az intézkedést követő napokban hármat értek tetten, éjszaka, bűncselekmény elkövetésén. És vajon hányat nem? Joggal várjuk el rendőrségünktől, hogy maradéktalanul biztosítsák személyi és vagyoni érdekeink biztonságát, sőt nemcsak tőlük, hanem az államtól is, akinek kezében a rendőrség ehhez csak eszköz. De vajon a rendőrségnek milyen eszközei vannak, vagy lesznek, ki fogja biztosítani a személyi, technikai feltételeket, akkor, amikor a bűn- cselekmények száma az egész országban - Tolna megyében is - rohamosan nő? A döntés jogos! A ref és a kitiltás alkotmányellenes volt. Csak megszüntetésükkel, legalább egy időben - habár így is késett vagy 10 évet - olyan intézkedéseket is kellett volna hozni, amelyek lehetővé tették volna a rendőrség számára, hogy megfeleljenek a velük szemben támasztott követelményeknek. M. I. Tolnán feléledt a mozgalom A boly első „Hangyája- Hitet és hitelt kell adni az embereknek. Önálló cselekvési lehetőséget az egyéneknek s az általuk létre hozott közösségeknek. Olyan programot, melynek segítségével boldogulnak, olyan programot, mely végrehajtható, önmaguk s a nemzet hasznára. Kárpáti András mondta e szavakat, aki a Tolnán megalakuló-újjáalakuló Hangya-mozgalom legfőbb patrónusa, majd igy folytatta:- Nem valami ellen, hanem valamiért)!) hívjuk sorainkba az embereket. A szövetkezet nyitott, várjuk az alkotni, gyarapítani vágyókat! Ne másoktól, ne „felülről” reméljük a csodát, mi magunk vállaljunk részt a gazdaság helyrehozatalában! Egy olyan ország gazdasági fellendülésében szeretnénk segédkezni, ahol az értékek az őket megteremtő embert szolgálják elsősorban. Tehát megyénkben elsőként Tolnán bontotta ki szárnyát - héhány évtizednyi kényszerű szunyókálás után a Hangya. Létrehozására 22 kistermelő tett szándéknyilatkozatot. A szándékot konkrét lépések követték: alakuló ülést hívtak öszsze, vezetőséget választottak, s a napokban kerítenek sort a cégbírósági bejegyeztetésre.- Mi a szövetkezés célja, lényege, gyakorlati tevékenységi köre? - kérdeztem az elnöküket, Bálint Zoltánt.- Talán legfőbb feladatunknak a lánckereskedelem kiiktatását tekintjük. A Hangya a mostani gyakorlatban kialakultnál szerényebb haszonnal is megelégszik. Felvásárolja az árut - elsősorban mezőgazdasági termékeket - úgy, hogy a termelő és a fogyasztó is jobban járjon, ezért kisebb árrést alkalmaz. Szeretnénk „magunkhoz csalogatni” a kiskerttulajdonosokat, kistermelőket, kisvállalkozókat stb... Mi egy olyan szövetkezet leszünk, ahova nemcsak bevinni lehet a vagyont, hanem ha a tag meggondolja magát, bármikor visszakérheti a részét. Kétszáz forintos részjegyeket fogunk kibocsátani. Egy kikötés van: az alaptőke 50 százaléka nem lehet egyetlen ember kezében, csak annál kisebb hányada. Százzal több STOP Megyénk útjain a személyi sérüléssel végződő közlekedési balesetek száma két év óta rohamosan emelkedik. 1989- ben százzal fordult elő több, mint az előző esztendőben, szám szerint 608, a növekedés 19,7 százalékos. Ilyen drasztikus rosszabbodás Tolna megye közlekedésében eddig soha nem fordult elő. A balesetek következtében 51 ember meghalt, 316 súlyosan, 519 könnyebben megsérült. A keletkezett anyagi kár több, mint 23 millió forint volt, csaknem 10 millióval több, mint 1988-ban. Közúti közlekedésünk biztonságának eme ijesztően nagymértékű fellazulásáért elsősorban a közlekedő emberek, járművezetők és gyalogosok a felelősek. 540 baleset járművezetők, 56 gyalogosok hibájából történt, s csak 12 volt előre nem látható ok következménye (műszaki hiba, állatelütés). baleset Járművezetőink közül is legtöbb balesetet a személyautók vezetői okozták, s e tény nem magyarázható azzal, hogy megyénk járműparkjának 60%-a személygépkocsi, mert nem törvényszerű, hogy adott járműkategória nagyságával azonosulnia kell az általuk okozott balesetek számának is. Az összes baleset csaknem 18%-át alkoholos befolyásoltság alatt okozták, a járművezetők 91-et, a gyalogosok 18-at. E téren az előző évhez viszonyított emelkedés 47%-on felüli. Az ittasan okozott balesetek során 8 ember meghalt, 52 súlyosan, 86 könnyebben megsérült. A balesetek főbb okai évek óta változatlanok. A múlt évben is legtöbb bajt a gyorshajtás okozta, s ez igy is lesz mindaddig, amíg a járművezetők gépjárművük kilométerórája helyett a rendőröket figyelik, hogy mérik e a sebességüket, vagy sem. Az előző évinél több baleset fordult elő szabálytalan irányváltoztatás (kanyarodás), előzés és elsőbbség meg nem adása miatt is. Gyalogoselütés összesen 115 esetben fordult elő, mint már említettük, 56 Ízben a gyalogosok hibájából. Közöttük 7-en a hatodik életévüket sem töltötték be, s ez a szülői, gondviselői felelősségérzet hiányára utal, hiszen óvodás korú gyermek felügyelet nélkül gyakorlatilag nem is kerülhetne utcára. A gyalogoselütések zöme lakott területén történt, amikor a gyalogos szabálytalan helyen, vagy kilátást gátló akadály (álló jármű) mögül úttestre lépve akart azon áthaladni. 1990-ben, és a további években is csak akkor remélhető útjainkon a balesetek terén javulás, ha kellő intelligencia birtokában általánosan érthetővé és tudatossá válik, hogy a közúti közlekedés biztonsága társadalmi érdek, aminek előfeltétele, hogy a szabályokat mindenki megtartsa, és az is, hogy a közlekedés résztvevői agresszivitás és brutalitás helyett előzékenyek és türelmesek legyenek egymással. PIÁCSEK GYÖRGY A „diétás” kifli Ki hinné, hogy a kiflinek a többi sütőipari termékhez hasonlóan szinte tudományos igényű fogalomrendszert alkotott a magyar szabvány, ami nemcsak egyszerűen úgy emlegeti reggelink, tízóraink egyik főszereplőjét, hogy kifli, hanem felsorolja jelzőit is, mint például tejeskifli, sóskifli, nagy és óriáskifli és még sorolhatnánk. Nos, ebből a felsorolásból valahogy kimaradtak azok az ugyanezen körhöz tartozó termékek, mint a mini vagy diétás kifli, gondolom nem véletlenül, ugyanis ezeket mindennapjaink sütőipara szabvány nélkül alkotja, feltételezhetően titkos receptora alapján. Lássuk, hogy a szabvány miféleképpen határozza meg a tejeskifli alak-, héj- és bél- zettulajdonságait: „Hajlított alakú, két vége irányában csúcsosodó, arányosan domború, felülete sima, fényes a sodrás nyomaival. Héja aranysárga, vörösbarnába hajló színű. Bélzete egyenletesen apró lyuka- csú, jól lazított.” Az a kifli, amiről én beszélek, ettől kicsit eltér, bár hébe-hóba azért mintha mutatna némi hasonlóságot. Ez a kifli is hajlított alakú, két vége irányába csúcsosodó is, ha azokat az alaktalan görcsöket lehét csúcsnak nevezni. Azt, hogy arányosan domború a felülete, a legnagyobb jóindulattal sem állíthatnám, mert a különbség legalább akkora, minta Hungaroring versenypálya és az alsóhetényi út között. A „mi” kiflink nem fényes, azon a sodrás nyomait csak nagyítóval lehetne felfedezni, ám ilyen eszközt a kiflihez nem mellékelnek az élelmiszerüzletekben. Héja színe a mattsárgából az ájult fehérbe hajló, bélzete egyenletesen nem apró lyukacsú, állagát illetően masszívan ragacsos, ára viszont újabban 1 forint 70 fillér darabonként. Mindezek ellenére a dombóvári kifli súlya alig tér el az átlagtól, ami az említett sütőipari fehértermékek 11.917/3-74-es számú szabványa szerint 42-46 gramm. Azt ugye mondanom sem kell, hogy ez az átlagsúly nem a felső határ közelében van mielőtt még valaki az alapanyagok „pazarlásával” vádolná meg a sütőipart. A súly tehát megvan, a térfogat viszont elégtelen - hangzik a kereskedők minősítése, ami vagy a szakértelem, vagy a technológia, ne adj isten véletlen a gondosság rovására írható. Az írás cime bizonyára megdobogtatta a diétások szívét, sokan boldogan sóhajtottak fel. Na végre! Kérem szépen. Nem állt szándékomban a kedves diétázókat félrevezetni, ugyanis az a kifli amit a dombóvári sütőipar gyárt, igenis diétás. Nézzenek csak rá. Elmegy tőle az étvágyuk. . MOLNÁR ISTVÁN Ellenpont
