Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-27 / 23. szám
1990. január 27. TOLNATÁJ - 7 Kapfinger András: Történelem a mában Fotóművészek tárlata Kétszer kettő Hírül adtuk, hogy Szekszárdon a Babits Mihály megyei művelődési központban rendeztek kiállítást Czakó Sándor és Kapfinger András fotóiból. A február 4-ig megtekinthető tárlat anyagából kétszer két fényképet közlünk. Kapfinger András: Idő van Czakó Sándor: Gyász felett Czakó Sándor: Egyetlenem. Szőnyegek a Soproni Szönyeggyárban Nem volt véletlen, hogy Málik Irént annak idején meghívták az Iparművészeti Főiskolára, oktatónak. Mesteri módon tudja ugyanis a szövés technikáját elméletben és gyakorlatban egyaránt. Jacqard nyüstös szövőszéken dolgozik. Gobelint készít, ezenkívül hímez, varr, ha kell. Amikor a budapesti Iparművészeti Múzeumban a Művészet és mesterség című, az iparművészet történetét fevonul- tató kiállítás készült, ő készítette el hozzá a világon fellelhető összes szövésmintát. Nem sokkal a főiskola elvégzése után, • már 1972-ben jelentkezett a szombathelyi fal- és tértextilbiennálén, és itt rögtön első díjat is nyert Augusztus című faliképével. Ez az egyetlen munkája Máliknak, amely népművészeti ihletésűnek tűnik, pedig semmi köze nincs a szőttesek világához. A faliszőnyeg öt részből áll, mintha szőttesek lennének összevarva, talán ez adja népi ízét. Ám a csíkozás és a körminta, valamint a világos és sötét részletek egyensúlya avatott arányérzékű művészre vall: jól fogalmazza meg a kép ellenpontjait, érzékletesen hangsúlyoz.Talán ez Málik munkásságában a leggazdagabb felület; ezek után már csak egy- ’szerűsödik, érik. Óriási élmény számára Itália felfedezéA kő képei Málik Irén textiljeiről Az Örök összetartozás és az Ezer emlék fogságában, mint a Marcus Quintus is: sírkő. Embert ábrázoló, emléket állító mű, amely római kövek, emlékművek „átírása”. Tévedés lenne azt hinni, hogy Málik számára csak a kő a fontos. A köbén ábrázolt ember is lényeges; ez emberábrázolás azonban szinte filozofikusan leegyszerűsített és általánosított. A hangsúly a fejen és a kézen nyugszik. A fej legtöbbször egyetlen folttal ábrázolt, csak az Örök összetartozás egyik alakjának hajkoronája árulkodik női mivoltáról. Az Ezer emlék fogságában című faliképén már csak a kéz jelzése marad meg. Többet mond az alakok összetartozásáról a két szimbolikus galamb, amely párkányuk alatt érinti össze a csőrét. Ez is szabványpóz, de ez már a szerelem elfogadottjelképe, s nem hagy kétséget a két alak egymáshoz tartozása felől. EzaMálik-mű 1988-ban a szombathelyi biennálén Rózsa Anna-díjat kapott. A magas fokú technikai tudás, a művészi közlés tiszta fogalmazása aratott sikert. Málik Irén hosszú ideje gyári tervező: a Soproni Szönyeggyár, majd a szombat- helyi Lakástextil Vállalat formatervezője. Ha életművét a gyári munkákkal együtt számolnák, gazdag kép bontakozna ki szőnyegekből, lakástextilekből. És bár formatervezői munkája egészen más, egyéni kiállításaira gyári terveiből megvalósult munkákat is válogat. Nem ellentétek, egymást kiegészítő darabok faliszőnyegei és gyárilag előállított földi szőnyegei. Hamarosan önálló kiállításon mutatja be kövekihlette darabjait. Az imént felsoroltakat, és a legújabbat, amely a repülő alak szárnytöredéke. Kőből faragott, textilben megjelenített. TORDAYALÍZ Kuli Horváth György: Kint hó pihézget Kint hó pihézget. Halk orgonaszólamként kíséri lenge szél. Egy fenyő susog a tar fák között Kecsesen billegve, miként égy karcsú lány. Ablakom jégvirág-fátyolán át nézem egy kórházszobából magányom otthonából, kortyolgatva a méla csendet, rettegve még, de kissé már remélve, hogy ODAÁT nem lesz több golyózápor, s a Székely havasokban is békésen ringhatnak majd a fenyő-lányok ha hó pihéz, s ha Nap ragyog szerte a világon, s ha nem fegyvertüzektől lesz fényes többé a KARÁCSONY s ha emberek vére nem folyik erdőben, utcákon, csak tüzes pezsgőtől kapott andalító mámor, így jöjjön világra ama MEGVÁLTÓ. Kint hó pihézget. Halk orgonaszóimként kíséri lenge szél. Rád gondolok Kedves. Jégvirág-fátyolos ablakomat kitárom, s elhessegetem magamból minden szorongásom... Szekszárd, Kórház. 1990. jan. 8. se. Köveket gyűjt, fényképez, rajzol, mindent haza szeretne hozni. A történelmet lehelő kövek minden üzenetét megérti, kibontja, megpróbálja ábrázolni is. Az 1974-es Gubbio című munkáján az olasz kisváros háztetőit szövi terrakottával és sárgával; a sötétségből előpirosló háztetők mindegyike más szövéssel más kötésmóddal készült, színben és ritmusban különbözik egymástól. Itt az átmeneteket a művész még hímzéssel egészítette ki. 1978-ban részt vesz a velemi textilművészeti alkotóműhely munkájában, kísérletei éppen e szövésbeli átmenetek megoldására irányulnak: hogyan lehet a ve- tülék és láncfonalak segítségével különböző kötések hatását foltszerűvé tenni. Az eddigi út összegzését az Umbria jelenti, amelyen a kör és a félkör motívum a különböző kötésekkel együtt jelenik meg. A város jellegzetes színein, kövein, „jelein” túl egy pompás faragott kaput állít (majdnem) a középpontba, díszeit hímzéssel domborítva. A Gubbio nappal cí- ,mű képén celljutaalapra hímzéssel viszi föl a különböző szövött felületeket. Hímzéssel imitálja a szövést! A Katedrális- ban a román kori előképet nemcsak a boltív, a kőszobor jeleníti meg, hanem az okkerok és barnák régi szöveteket idéző, foltszerű összeállítása is. 1986-ban egyik egyéni kiállításán mutatja be a Marcus Quintust, amely ismét csak a krepp, vászon- és sávolykötések különböző változataival, a nyersszínű anyagok apró árnyalati váltásaival ábrázolja a római sírkő kopott ép és törött felületeit. A kő repedései, törései most már mindenféle egyéb beavatkozás - például a hímzés segítsége - nélkül is kapcsolódni tudnak, éppúgy mint a Kövek töredezett feliratán, amelyből csak a NI szótöredék tűnik elő.
