Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám

1990. január 27. TOLNATÁJ - 7 Kapfinger András: Történelem a mában Fotóművészek tárlata Kétszer kettő Hírül adtuk, hogy Szekszárdon a Babits Mihály megyei művelő­dési központban rendeztek kiállítást Czakó Sándor és Kapfinger András fotóiból. A február 4-ig megtekinthető tárlat anyagából kétszer két fényképet közlünk. Kapfinger András: Idő van Czakó Sándor: Gyász felett Czakó Sándor: Egyetlenem. Szőnyegek a Soproni Szönyeggyárban Nem volt véletlen, hogy Málik Irént an­nak idején meghívták az Iparművészeti Főiskolára, oktatónak. Mesteri módon tudja ugyanis a szövés technikáját elmé­letben és gyakorlatban egyaránt. Jacqard nyüstös szövőszéken dolgozik. Gobelint készít, ezenkívül hímez, varr, ha kell. Amikor a budapesti Iparművészeti Múzeumban a Művészet és mesterség című, az iparművészet történetét fevonul- tató kiállítás készült, ő készítette el hozzá a világon fellelhető összes szövésmintát. Nem sokkal a főiskola elvégzése után, • már 1972-ben jelentkezett a szombathe­lyi fal- és tértextilbiennálén, és itt rögtön első díjat is nyert Augusztus című faliké­pével. Ez az egyetlen munkája Máliknak, amely népművészeti ihletésűnek tűnik, pedig semmi köze nincs a szőttesek vilá­gához. A faliszőnyeg öt részből áll, mint­ha szőttesek lennének összevarva, talán ez adja népi ízét. Ám a csíkozás és a kör­minta, valamint a világos és sötét részle­tek egyensúlya avatott arányérzékű mű­vészre vall: jól fogalmazza meg a kép el­lenpontjait, érzékletesen hangsúlyoz.Ta­lán ez Málik munkásságában a leggaz­dagabb felület; ezek után már csak egy- ’szerűsödik, érik. Óriási élmény számára Itália felfedezé­A kő képei Málik Irén textiljeiről Az Örök összetartozás és az Ezer em­lék fogságában, mint a Marcus Quintus is: sírkő. Embert ábrázoló, emléket állító mű, amely római kövek, emlékművek „átírása”. Tévedés lenne azt hinni, hogy Málik számára csak a kő a fontos. A kö­bén ábrázolt ember is lényeges; ez em­berábrázolás azonban szinte filozofiku­san leegyszerűsített és általánosított. A hangsúly a fejen és a kézen nyugszik. A fej legtöbbször egyetlen folttal ábrázolt, csak az Örök összetartozás egyik alakjá­nak hajkoronája árulkodik női mivoltáról. Az Ezer emlék fogságában című faliké­pén már csak a kéz jelzése marad meg. Többet mond az alakok összetartozásá­ról a két szimbolikus galamb, amely pár­kányuk alatt érinti össze a csőrét. Ez is szabványpóz, de ez már a szerelem elfo­gadottjelképe, s nem hagy kétséget a két alak egymáshoz tartozása felől. EzaMálik-mű 1988-ban a szombathe­lyi biennálén Rózsa Anna-díjat kapott. A magas fokú technikai tudás, a művészi közlés tiszta fogalmazása aratott si­kert. Málik Irén hosszú ideje gyári tervező: a Soproni Szönyeggyár, majd a szombat- helyi Lakástextil Vállalat formatervezője. Ha életművét a gyári munkákkal együtt számolnák, gazdag kép bontakozna ki szőnyegekből, lakástextilekből. És bár formatervezői munkája egészen más, egyéni kiállításaira gyári terveiből meg­valósult munkákat is válogat. Nem ellen­tétek, egymást kiegészítő darabok fali­szőnyegei és gyárilag előállított földi sző­nyegei. Hamarosan önálló kiállításon mutatja be kövekihlette darabjait. Az imént felsoroltakat, és a legújabbat, amely a repülő alak szárnytöredéke. Kő­ből faragott, textilben megjelenített. TORDAYALÍZ Kuli Horváth György: Kint hó pihézget Kint hó pihézget. Halk orgonaszólamként kíséri lenge szél. Egy fenyő susog a tar fák között Kecsesen billegve, miként égy karcsú lány. Ablakom jégvirág-fátyolán át nézem egy kórházszobából magányom otthonából, kortyolgatva a méla csendet, rettegve még, de kissé már remélve, hogy ODAÁT nem lesz több golyózápor, s a Székely havasokban is békésen ringhatnak majd a fenyő-lányok ha hó pihéz, s ha Nap ragyog szerte a világon, s ha nem fegyvertüzektől lesz fényes többé a KARÁCSONY s ha emberek vére nem folyik erdőben, utcákon, csak tüzes pezsgőtől kapott andalító mámor, így jöjjön világra ama MEGVÁLTÓ. Kint hó pihézget. Halk orgonaszóimként kíséri lenge szél. Rád gondolok Kedves. Jégvirág-fátyolos ablakomat kitárom, s elhessegetem magamból minden szorongásom... Szekszárd, Kórház. 1990. jan. 8. se. Köveket gyűjt, fényképez, rajzol, min­dent haza szeretne hozni. A történelmet lehelő kövek minden üzenetét megérti, kibontja, megpróbálja ábrázolni is. Az 1974-es Gubbio című munkáján az olasz kisváros háztetőit szövi terrakottával és sárgával; a sötétségből előpirosló házte­tők mindegyike más szövéssel más kö­tésmóddal készült, színben és ritmusban különbözik egymástól. Itt az átmeneteket a művész még hímzéssel egészítette ki. 1978-ban részt vesz a velemi textilmű­vészeti alkotóműhely munkájában, kísér­letei éppen e szövésbeli átmenetek meg­oldására irányulnak: hogyan lehet a ve- tülék és láncfonalak segítségével külön­böző kötések hatását foltszerűvé tenni. Az eddigi út összegzését az Umbria je­lenti, amelyen a kör és a félkör motívum a különböző kötésekkel együtt jelenik meg. A város jellegzetes színein, kövein, „jelein” túl egy pompás faragott kaput ál­lít (majdnem) a középpontba, díszeit hím­zéssel domborítva. A Gubbio nappal cí- ,mű képén celljutaalapra hímzéssel viszi föl a különböző szövött felületeket. Hím­zéssel imitálja a szövést! A Katedrális- ban a román kori előképet nemcsak a boltív, a kőszobor jeleníti meg, hanem az okkerok és barnák régi szöveteket idéző, foltszerű összeállítása is. 1986-ban egyik egyéni kiállításán mutatja be a Mar­cus Quintust, amely ismét csak a krepp, vászon- és sávolykötések különböző vál­tozataival, a nyersszínű anyagok apró ár­nyalati váltásaival ábrázolja a római sírkő kopott ép és törött felületeit. A kő repedé­sei, törései most már mindenféle egyéb beavatkozás - például a hímzés segítsé­ge - nélkül is kapcsolódni tudnak, épp­úgy mint a Kövek töredezett feliratán, amelyből csak a NI szótöredék tűnik elő.

Next

/
Thumbnails
Contents