Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 22. szám

1990. január 26.

"KÉPÚJSÁG 3

Ahonnan azt hallgattuk, amit itt elhallgattak

Szabad Európa Rádió: hosszú távon a rövidhullámon

Interjú dr. Kovács Zoltán Károly szerkesztővel

Bár dr. Kovács Zoltán Károly, a Szabad Európa Rádió nyugdíjas szerkesztője a hazai mezőgazdaság jelenéről éé jövőjéről tartott előadást, nem lehetett nem megkérdezni véleményét a Münchenből sugárzó SZER sorsa felől. Annál is inkább, mivel egyes - kétségkívül túlzó - vélemények szerint már a Kossuth adó is radikálisabb, mint a Szabad Európa Rádió.- Ezt azért nem mondhatjuk el, de azért az tény, hogy Magyarországon a tömegkommunikációs eszközök hangja óriási változáson ment keresztül, s ma már objektiven lehet tájékozódni a sajtóból, a rádióból és a televízióból is - vélekedett dr. Kovács Zoltán Károly. - A lakosság információs szintje szempontjából elengedhetetlen az, hogy kövesse a hazai rádiók híreit, mert csak így tudja saját helyzetét megfelelően értékelni. Ugyanakkor a Szabad Európa Rádiónak továbbra is megmarad két fontos szerepe: részben az objektív politikai tájékoztatás, illetve az az alapvető demokratikus kritikai álláspont, amelyet az elmúlt évtizedekben következetesen képviseltünk.- Akár két évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna valamiféle együttműködés a SZER és a hazai rádióállomások között...- Ezt akkoriban mi sem gondoltuk. Az események azonban annyira felgyorsultak, hogy ez mégis bekövetkezett. Persze, bizonyos „együttműködés" korábban is létezett, csak azt a közvélemény nem érzékelte látványosan. Tudniillik kölcsönösen figyeltük egymás munkáját, én mint agrárszerkesztő például a Falurádió adásait, s ez visszafelé is igaz. Ha közvetlenül nem is, de közvetve folyamatos volt közöttünk az ilyen értelemben vett vita.- A SZER a „másként gondolkodásával”, az itthon elhallgatott információk közlésével mindenképpen hatást gyakorolt a hazai változásokra. Magyarországi látogatásai folyamán milyen véleményt alakított ki az időközben bekövetkezett eseményekről?- Az események egyértelműen demokratikus irányba fejlődtek, bár a negyven év alatt kialakult államigazgatási-önkormányzati rendszer leépítése hosszú időt igényéi. A struktúra tehát - ha nem is érintetlen de elég erősen tartja magát. Meggyőződésem, hogy a döntö változást a március 25-i választás hozza. Az ezt követő önkormányzati választások pedig azért fontosak, mert az ott bekövetkező személycserék esetében a társadalom visszanyerheti a bizalmát a közélet, az igazgatás iránt. Ugyanez vonatkozik az üzemekre, a szakszervezetekre is.- Elérték azt a célkitűzést, amiért a Szabad Európa Rádió küzdött?- A Szabad Európa Rádió azért dolgozott és dolgozik, hogy feleslegessé tegye magát. Számomra - bár két évvel ezelőtt nyugdíjba vonultam - eredmény az, hogy részt vehettem ennek a társadalomnak az életében, még ha közvetve is. S annak is örülök, hogy a magyar agrárstruktúra kialakításában konkrétan a háztáji gazdálkodás megerősítésében Bálint gazdával és Agráriussal együtt volt némi szerény szerepem.- Bekövetkezhet egyébként az az eset, hogy egyszer a Szabad Európa Rádió valóban feleslegessé válik?- Szerintem belátható időn belül erre nem kerül sor. Helyreállhat ugyan a teljes szólás- és gondolatszabadság, a teljes demokrácia, de az mégis előnyére válna a magyar társadalomnak, ha külföldön működne egy rádióállomás. Ez a hazaitól eltérő hangsúlyával és programjaival közvetítené a nyugati világ eseményeit. Éppen ezért a Szabad Európa Rádióra még hosszú távon szükség van. SZERI ÁRPÁD

Kiemelt üdülőkörzet a Mecsekben

Hazánk legdélebben fekvő vidékét, a mecsek-villányi tájegységet kiemelt üdülőkörzetté fejlesztik, s erre hosszú távú program készül Az új idegenforgalmi régió fejlesztésének megtervezésére - a Baranya Megyei Tanács megbízatása alapján - a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja vállalkozott A pécsi székhelyű tudományos intézet munkatársai két év alatt 68 tanulmányt készítettek, ezekből állt össze a térség átfogó fejlesztési terve. A megyei tanács a Belügyminisztériummal egyetértésben .kezdeményezi, hogy a kormány hivatalosan is nyilvánítsa kiemelt üdülőkörzetté a mecsek- villányi tájegységet A mecseki uránbányák bezárása és a Mecseki Szénbányák visz- szafejlesztése, valamint egyes ipari üzemek súlyos gondjai válságövezetté tették Baranyát. Az országban elsőként vált kritikus gazdasági térséggé az egész megye, amely emiatt radikális szerkezetátalakításra kényszerült. A „fehér ipar" - az idegen- forgalom - fejlesztése egyik elemét képezheti az átalakulási folyamatnak, hiszen új vállalkozásokat indíthat el, új munkahelyeket teremthet, új életet adhat a halmozottan hátrányos helyzetű és évek, évtizedek óta halódó körzeteknek. Számítani lehet a külföldi tőke megjelenésére is, máris konkrét ajánlatok vannak idegenforgalmi beruházásokra. A fejlesztési program jelentőségét növeli, hogy a mecsek-villányi tájegységen 108 baranyai település fekszik, s a megye lakosságának 72 százalékát érinti a térség üdülőkörzetté nyilvánítása.

Kié lesz a hasznunk?

A nagyüzemi baromfitartásnak évtizedes hagyományai vannak Dombóvár környékén és ezt a hagyományt a mágo- csi Béke Téesz alapozta meg akkor, amikor megszervezte a pulyka- és csirkenevelés partnerkapcsolati rendszerét. Nevezetesen itt arról van szó, hogy a termelőszövetkezet, mint integrátor, továbbtar- tásra, nevelésre, hizlalásra napos-, előnevelt pulykát és csirkét helyez ki a szerződéses partnerekhez, akiktől a „kész” állományt a turnus végén elszállítja, természetesen az őt megillető!?) haszon fejében. Ezek az úgynevezett blankettaszerződések - amik a termelőszövetkezetnél készülnek - magától értetődően nem a partnerek érdekeit képviselik elsődlegesen, olyannyira nem, hogy annak egyes pontjaival kapcsolatban állandó a vita. Nem az a kérdés, hogy ebben a felhőtlennek egyáltalán nem nevezhető partnerkapcsolatban kinek, mi a szerződésileg meghatározott feladata, hanem az, hogy kié az igazi kockázat, hogy a termelőszövetkezet milyen garanciákat vállal, s hogy egyes előforduló „jelenségeket” jogilag miért nem szabályoznak a szerződésben.

A válasz egyértelmű. Mert nem a termelőszövetkezet érdekeit sérti. Kiss Ferenc ágazatvezető a garanciák helyett a feladatokat sorolja. Napos-, vagy előnevelt pulyka kihelyezése, értékesítés, takarmány, vitaminok, gyógyszerek, fuvar biztosítása, s mindez utólagos elszámolásban.

Az egyetlen kézzel fogható garanciát az jelenti, hogy a kihelyezett állomány 3 százaléka tíz napon belül elhullik, azt leírják, a megmaradt állatokat pedig a gyógyulásig ingyenes gyógyszerellátásban részesítik. Persze csak akkor, ha az egy

pulykára vetített nyereség darabonként 60 forintnál nem nagyobb. Vajon ki állapítja meg, hogy az állomány meggyógyult, vagy mi történik akkor, ha 61 forint haszon jön ki darabonként?

A partnerek óriási beruházással, többnyire kölcsönnel, gazdasági épületeket építettek, ventilátorokkal, önetetőkkel, ita- tókkal, fűtőberendezésekkel felszereltek és vártak a csodára. Ez a csoda a viszonylag egészséges állomány telepítése, ami alapjaiban meghatározója annak, hogy mennyire lesz gazdaságos a „parti". A kockázat tehát az övék, amit „vakon” kell, hogy vállaljanak a várható nyereség érdekében. Biloróczki János Kocsolán, a háza udvarában épített fel egy 1000 pulyka befogadására alkalmas épületet évekkel ezelőtt. A „termelés", változó sikerrel folyt, mígnem 1988. év végén beütött a krach. Az állomány baromfikolerás megbetegedést kapott és hullani kezdett Hogy mi ilyenkor a teendő? Nos ezt a szerződés nem szabályozza, ám a jelenség nem volt egyedi, így évek óta kialakult az a bizonyos jogilag nem szabályozott gyakorlat. Az állatokat azonnal vágni kell, s hogy ez esetben lehetett volna, arról a hatósági állatorvosi igazolás tanúskodik. Gyors táviratváltások történtek a partner és a termelőszövetkezet között, ám a pécsi BOV, bár először visszajelezte a szállítás időpontját, visszalépett. Tény, hogy a baromfikolerában szenvedő állomány vágása után bizonyos fertőtlenítést kell végezni, de az is tény, hogy eddig ennek ellenére mindig levágták az állatokat. Biloróczki János ezt a turnust 104 ezer forint mínusszal zárta, ha a munkája értékét nem számítja. Hogy kit terhel a teljes anyagi felelősség? Természetesen egyedül őt, holott a 2 heti késéssel levágott állományon a termelőszövetkezetnek igy is maradt

haszna. Hol vannak tehát az arányok a kockázatvállalásban? A téesz teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét Letelepítette az állományt, alomanyagot, tápot szállított ki, bizonyította a vitamin- és gyógyszerellátást. Az mondják, a fertőzésről nem tehetnek. Vajon garantálhatják-e, hogy a vírus nem a takarmányszállító gépkocsival érkezett? Felelősségük teljes tudatában aligha, és aki ismeri a szállítás mechanizmusát ezt tudja is. A BOV-val a partner nem keresheti „igazát”, mert vele csak a termelőszövetkezetnek van szerződése, aki Biloróczki János első levelére még csak nem is reagált bár szóban egykét illetékes elismerte: a kárt nem a partnernek kell viselnie, ám addig nem fizetnek, amíg a BOV nekik nem fizet. Még szerencse, hogy a BOV-nak ez esetben nincs egy negyedik partnere, akitől követelhetne ugyanezen jogcímen. Biloróczki János a történtek után is végigdolgozta az 1989-es évet, de pénzt nem kapott a leadott állománya után, és nem is kap, amíg mínusz van a számláján, sőt a kilogrammonkénti 1 forint prémiumot sem, mert ebben az évben úgy döntött, nem „fogad” több állományt addig, amíg ügyét nem rendezik. Nem vitatja senki, hogy a termelőszövetkezet megdolgozik a pénzéért, amit vállal, többnyire teljesíti is, persze nem ingyen - de a kockázatból nem kér. Azt annak a partnernek kell szinte kizárólagosan vállalnia, aki a szerződést aláírta és aki az állományt felnevelte. Tudjuk, nincs szerződési kötelezettség, és azt is, hogy az üzlet nem szerelem kérdése, a jogban az érzelmek aligha domináns tényezők. Csakhogy kár lenne megfeledkezni arról, hogy a Biloróczki Jánosoknak is vannak jogaik és nemcsak kötelességeik. Még akkor is, ha szerződésben nem szabályozták. MOLNÁR ISTVÁN - Fotó: DOMBAI

Constantin Dascalescu elvt:

Kérem, főtitkár elvtárs, elemezze sok körültekintéssel a dolgot. Most hallottuk útmutatásait és a kiadott parancsokat, de ne hozzunk elsietve olyan intézkedéseket, melyeket nem tanulmányozunk eléggé.

Kérem, elemezze ön az ön éleslátásával ezt a dolgot. Én a szigorú intézkedések híve vagyok, de jól meg kell fontolnunk, mit teszünk.

Nicolae Ceausescu elvt:

Mit szólsz Manea?

Manea Manescu elvt:

Elnök elvtárs, azt mondom, oldjuk meg a mostani helyzetet, és azután hozzunk intézkedéseket.

Nicolae Ceausescu elvt:

Kivel oldjuk meg? Olyan kérdés ez, amit tegnap reggel két óra alatt meg lehetett volna oldalni, de nem oldották meg. Meggyökeresedett ez a szellem, a meghátrálás, a harctól való óvakodás, a kapitulálás szelleme. Ez a probléma. Gheorghe Oprea elvt.:

Főtitkár elvtárs, úgy vélem, a feladatok nagyon világosak. Úgy vélem, az elvtársak megértették, mit kell tenniük, és kérem, bízzék meg bennük, hadd foglalkozzanak továbbra is a dologgal. Most világos, hogy mit kell tenniük. Gondolom, most megértették, nagyon világos számukra. Még egyszer úgy vélem, megbízhatunk bennük, úgy fognak eljárni, ahogyan ön parancsolta.

Nicolae Ceausescu elvt.:

Tudjátok, hogy jártatok el most? Mintha azért vezényeltetek volna a frontra egységeket, hogy semmisítse meg az ellenség, fegyvertelenül, hogy megsemmisíthesse az ellenség. Ezt tettétek. Nagyon kellemetlen helyzetbe hoztátok a katonai egységeket. Milyen garancia van arra, hogy ti mindannyian nem ugyanazt teszitek, mint eddig?

Tudor Postelnicu elvt:

Biztosítom, főtitkár elvtárs, hogy többé nem ismétlődik meg ez a helyzet. Kérem, bízzék meg bennem, és hagyjuk a tényeket beszélni mindaddig, amíg ön, a legfelső pártvezetőség, a Politikai Végrehajtó Bizottság jónak látja.

Vasile Milea elvt.:

Részemről a garancia az, hogy miután nem ismertem fel kezdettől a veszélyt, most, amikor ön azt mondta, hogy „rendkívüli állapot” van, most világos számomra.

Vlad lulian elvt.:

Biztosítom önt, főtitkár elvtárs, hogy miután meghallgattam a rám bízott feladatokat, úgy fogok eljárni, hogy kiérdemeljem bizalmát.

Nicolae Ceausescu elvt:

Rendben van, próbálkozzunk még, elvtársak!

Mindenki egyetért ezzel.

Halasszuk el a határozathozatalt, nézzük meg, mit tesznek, és aztán újítsuk fel mostani beszélgetésünket.

Mindenki egyetért ezzel.

Meglátjuk, hogyan járnak el, hogy megoldódjék a helyzet.

Vasile Milea elvt:

Megértettük, így lesz.

Rusoe Postelnicu elvt.:

Világosan megértettem, amit ön mondott, és biztosítom főtitkár elvtárs, hogy így járunk el.

lulian Vlad elvt.:

Én is megértettem főtitkár elvtárs, a biztonsági alakulatokra háruló feladatokat, és eszerint fogunk eljárni.

(Vége)

A Tolna Megyei Népújság szerkesztősége további jó munkát kívánva köszönetét mond a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének a közlésért.

A Magyar Gazdasági Kamara Dél-dunántúli Bizottságának közleménye

Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a szakszervezetek magatartása miatt nem született megállapodás a minimálbér összegéről, a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány között, mivel a szakszervezeti képviselők nem rendelkeztek megfelelő felhatalmazással. Az ott kompromisszumként javasolt 4800 forintos határt hétfőn fogadták csak el, de egyben rögtön felrúgva a megállapodást, felhívták tagjaikat az eredeti szakszervezeti javaslat elérésére. Ez a magatartás nélkülözi az alapvető konstruktivitást és a gazdasági élet további dezorganizálásához vezet.

A bizottság szükségesnek tartja hangsúlyozni azt a tényt, hogy a minimálbérek emelésének a legtöbb munkahelyen korántsem a vezető szándék, hanem a magyar gazdasági és ezen belül jövedelemszabályozás jelent igen kemény korlátot. Vagyis a kigazdálkodatlan béremelés a vállalat megszűnéséhez, a munkahelyek elvesztéséhez vezethet.

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a béremelések a jelenlegi vállalati adóterhek és infláció mellett vállalók nagy része csak áremeléssel képes fedezni, ezáltal tovább gyorsul a költségvetés által gerjesztett infláció.

Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a minimálbérek további emelése azzal jár, hogy az alacsonyabb teljesítményű dolgozó is megkapja a magasabb teljesítményű munkás bérét, mivel az utóbbi emelésére már nem marad lehetőség.

Végül felhívjuk a figyelmet arra, hogy térségünk gazdasági helyzete a végsőkig feszített, sztrájkfelhívások, a munkafegyelem megfigyelhető bomlása a helyzetet súlyosan tovább rontja.

teiasEon a téeszé, a kockázat ill 1 a Partner®? Bf