Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-18 / 15. szám

1990. január 18. Demisszió-ó! Miért pucolt el az ODÚ a Demisz- ből? Miért lenget zászlót a szél a BIT- székházon? Miért döbbent meg Ta­kács István a cégbíróságon? Ezek s több más hasonló kérdés - s persze válasz - olvasható a Ma­gyar Demokratikus Ifjúsági Szövet­ség Demisszió címmel megjelenő tá­jékoztatójának legutóbbi számában, melynek szerzői sok egyéb, a szer­vezet tagságát bizonyára izgató té­mát feszegetnek a kiadvány hasáb­jain. Mazsoláznak például a Szövetségi Tanács decemberi ülésén elhang­zottakból, kifaggatják Kracsun Csa­bát, a Demisz ügyvivőjét, miért lepő­dött meg Kecskeméten, s Molnár Mi­hályt, a Bácsunió elnökét, aki a szer­vezet fórumáról kitiltotta Kracsunt, mint a „központ” emberét. A Nem ve­szem fel a kesztyűt és a Bye, bye Bácsunió című írások egyéb részle­teket is feltárnak az alföldi megyében kialakult botrányról, melynek kitere­getett szennyese valószínűleg más városok más ifjúsági szervezeteinek háza táján is hasonlóképpen feste­ne. Hisz a székházakon, berendezé­seken, okkal vagy a nélkül kifizetett kilóméterpénzeken, apparátusi fize­téseken való marakodás nem egyedi dolog manapság. Hogy mennyire nem, azt alátámasztja a Demisszió- ban leközölt két levél is: az egyiket Stumpf Istvánnak, a Miszot elnöké­nek, a másikat Németh Miklós mi­niszterelnöknek küldi (üdvözlettel il­letve tisztelettel) nagy Imre, a Demisz ügyvivő testületének tagja. Mind­egyikben az ingatlanok és egyéb vagyontárgyak átadása illetve meg­tartása a téma, csak, míg az előbbi­ben bizonyos feltételek mellett a De­misz támogatást ígér egy a Miszot ál­tal kezdeményezett közös ifjúsági vagyonkezelő alapítvány létrehozá­sához, addig az utóbbiban már így vélekedik az ügyvivő: „...a Miszot e feltételek teljesítésére - önhibáján kívüli okokból - nem képes -, így az általa tervezett ifjúsági alapítvány lét­rehozása felelőtlenség lenne. (Hát nem aranyos?) A változatosság kedvéért egyém- tied-kié? összefüggésben esik szó az Amerikai úti volt KISZ-iskoláról is (átfestett cégtábláján ma ez áll: Mód­szertani és Képzési Iroda), s forintok a főszereplői egy, a szabad demok­ratákhoz és szövetségeseikhez inté­zett nyílt levélnek is. Hogy, hoy nem nincs szó ugyan­akkor piszkos anyagiakról a Nagy Imrét leg-jeiről faggató kérdések (legrosszabb döntése, legemlékeze­tesebb hivatalos külföldi útja stb.) kö­zött... Az olvasóknak küldött újévi jókí­vánságok pedig - bár felcímük: So­kasodjatok! - határozottan nem a zsebünket egyre kevésbé égető bankókra vonatkoznak. Az ajándék­tablón ugyanis, hát szóval egy De- misz-fiú és egy Demisz-lány között kialakítható, szilárd elvi alapokon (ha te is akarod meg én is, akkor oké) nyugvó szoros kapcsolat rajzos for­mulái láthatók. Ezek pedig egyelőre egy fitying nélkül is megvalósíthatók... Szeren­csére. CSER ILDIKÓ Horgásztotó I. 1. A lápi póc védett halaink egyike, egyik ragadozó halunk távoli rokona. Melyiké? 1 harcsa 2 csuka x pisztráng 2. Egy horgász hány egyesület tagja lehet? 1 bármennyinek 2 legfeljebb kettőnek x egynek 3. A menyhal melyik halcsaládba tarto­zik? 1 tokfélék 2 tőkehalfélék x harcsafélék 4. Egy horgásznak hány fogási ered­ménynaplója lehet? 1 ahány vízterületre engedélyt váltott 2 csak egy x ahány egyesületnek tagja 5. A csuka horoggal való zsákmányul ejtésének a nyári hónapok általában nem kedveznek. Miért? 1 nyári foghullás - fogváltás 2 nagy táplálékhal - tömeg x a felmelegedő víz étvágytalanságot okoz 6. Hitelt érdemlő adatok alapján az ed­dig fogott legnagyobb csuka súlya 35 kg volt. Hazánkban 1988-ban esett hor­gászzsákmányul a legnagyobb. Mekkora súllyal? 1 17,5 kg 2 19,6 kg x 20,2 kg 7. Mire használják a secchi korongot? 1 bottal, ólom súllyal való céldobásra 2 a viz átlátszóságának mérésére x vízen való tájékozódási pontnak 8. Hány garatfoga van a pontynak? 1 kettő 2 hat • x tíz 9. A pontyfélék családjába 36 halfaj tartozik. E családon belül melyik az a kedvelt, horoggal isjól fogható hal, mely­nek húsa halvány citrom-, illetve na­rancsszínű? 1 szivárványos ökle 2 jászkeszeg x compó 10. Alkalmi vendég nálunk a gyöngyös koncér. A háromnyaras példányok elér­hetik az 1,5-2 kg-ostestsúlyt. Mitől kapta a gyöngyös jelzőt? 1 feltűnő nászkiütéseiről 2 az oldalvonalán húzódó pikkelysor­ból x úszóinak „gyöngyház" fényéből 11. Egy horgász kaphat-e fogási ered­ménynaplót abban az esetben is, ha nem vált területi engedélyt? 1 nem 2 igen x ha napijegyet vált, akkor igen 12. A leánykoncér jóval kisebb termetű a gyöngyös koncérnál. A keszeg horgá­szatánál is inkább csak elvétve kerül ho­rogra. Háromnyaras korára mekkora az átlag testhosszúsága? 1 12 cm 2 15 cm x 18 cm 13. Szinte valamennyi horgász „pálya­futását" a bökle, dobóka, huszárkeszeg, füzike, peszmelke, pisze stb. horgászatá­val kezdte. Mi a hal hivatalos neve? 1 bodorka 2 veresszárnyú keszeg x szélhajtó küsz 14. Hol terem a horgászbotnak leg­megfelelőbb bambusznád? 1 Kuba 2 Vietnam x India A totó kitöltése az ön által helyesnek vélt válasz 1,2, vagy x, jelének bekariká- zásával történik. A helyes megfejtők kö­zött a tamási Kop-ka Áfész, a Bonyhád és Vidéke Áfész, a Tolna és Vidéke Áfész, Bachusz László szekszárdi horgászcikk magánkereskedő, valamint a Mohosz megyei IB, és a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat által felajánlott díjakat sorsoljuk ki. Figyelem! Csak az újságból kivágott szelvények érvényesek, fénymásolt totót nem veszünk figyelembe! A megfejtése­ket a Mohosz Tolna Megyei IB címére, 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 6. kell bekül­deni vagy személyesen bevinni a megje­lenést követő hét szerdáján 14 óráig. A beküldő neve: Pontos lakcíme: A nyereményeket postán küldjük ki. NÉPÚJSÁG 5 Pártok - választások „Az anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze... A szerkesztőség ezeken nem változtat és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szó, az csak közvetítő...” (Részlet a megállapodásból) Mit képvisel a Magyar Szocialista Párt? Kiinduló pontok a párt választási programjához A szocialista párt megalakulásával új fejezet kezdődött a magyar baloldal tör­ténetében. Az új párt tagjai Közép-Kelet- Európában az elsők között ismerték fel, hogy a szocializmus eddigi koncepciója, a sztálini eredetű rendszer alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődé­sével. A magyar szocialisták elhatárolták magukat a korábbi bűnöktől, a tévesnek bizonyult elvektől és módszerektől, sza­kítottak a bürokratikus pártállam rend­szerével. A szocialista párt célja a valódi demok­rácia: a nép önrendelkezése a munka vi­lágában és a politikában egyaránt. Nem­zeti érdeknek tekinti, hogy a történelmi korszakváltás békés úton, a lehető leg­kevesebb társadalmi megrázkódtatással menjen végbe. Milliók érdeke, hogy a vál­tozások ne csapjanak anarchiába, hogy ne szabaduljanak el az indulatok, hogy a bosszú, a leszámolás ne béníthassa meg a demokratizálódási folyamatot. Csak egy erős baloldal nyújthat védelmet az erőszakos, a megfélemlítés eszközeitől sem visszariadó új hatalmi monopólium­mal szemben. 1. A szocialista párt a dolgozó, alkotó emberek pártja, azoké, akik munkával, teljesítményük alapján akarnak boldo­gulni. Védi az iparban, a mezőgazdaság­ban, a szolgáltatásban fizikai és szellemi munkát végzők érdekeit. A bérből élők helyzetének javítását a szerkezetváltás felgyorsításával kívánja megoldani. 2. A vállalkozói szektor bővülésétől a szocialista párt a műszaki színvonal emelkedését, a termelés növekedését, új munkahelyek teremtését várja. Ezért a vállalkozókat is meg akarja nyerni politi­kája, programja támogatására. Minde­nekelőtt a tulajdonukra és saját munká­jukra is építő kisvállalkozókra számit. 3. A szocialista mozgalom nem képzel­hető el a jövőt képviselő fiatalok nélkül. Pártunk tisztában van a fiatal generációk nehéz helyzetével. Lakáspolitikai kon­cepciója kiemelten foglalkozik az első la­kást megszerzőkkel. Minden erőforrást mozgósítani kíván annak érdekében, hogy az iskolát elvég­zők ne kezdjék felnőtt életüket munka- nélküliként. 4. A szocialista párt szót emel a nyugdí- jasok védelméért. Kiáll annak érdekében, hogy megbecsüljék mindazok munkáját, akik az elmúlt évtizedekben sokat tettek az ország boldogulásáért. Védi a nyugdíjasok létbiztonságát, s küzd emberhez méltó, értelmes életük feltételeiért. 5. Pártunk megkülönböztetett figyel­met fordít a nők helyzetére. Küzd azért, hogy a nők családi és társadalmi szere­püknek, végzett munkájuknak megfelelő szerepet kapjanak a politikai és gazda­sági életben. Korunkban mindinkább szükség lesz a hagyományos női tulaj­donságokra: mások megértésére, a gyengék, elesettek gyámolitására, a tár­Szabad Demokraták Szövetsége Tolna Megyei Szervezetei Vakoló Avagy: „hogyan segítsük a gazdagokat” mozgalom Az elemi igazságosságérzet miatt kel­lett adni Füredi Istvánnak, a tanács akko­ri általános elnökhelyettese öccsének is százezret. (1.1382/1986). Ö a becsüle­tesség áldozata! Jóhiszeműen az OTP- nek ajánlja fel eladásra Alisca u. 26. alatti lakását, mivel házat épít a Napfény utcá­ban. Az OTP meg is veszi tőle a lakást, ám ő később azt hallja, hogyha szabad kéz­ből értékesíti, akor többet kaphatott vol­na érte. Tehát az állam őt becsapta! Még jó, hogy eszébe jutott erre hivatkozva kérvényt beadni a tanácshoz, így leg­alább valamennyivel kárpótolták a sike­rületlen üzletért. De nem akarok visszaélni az olvasó tü­relmével, hogy az emberi rosszindulat, a rágalom megannyi példáját ily részlete­sen soroljam tovább, hiszen ezek olyan köztiszteletben álló személyiségeket sem kímélnek, mint az egykori városi MSZMP-titkár, Kappel Károly (1.2259/86 - ötvenezer Ft); pedig jelenleg is rendkí­vül szorgalmasan dolgozik, mint kisszö­vetkezeti elnök. Vagy Papp Endre megyei munkavédelmi felügyelő (66/1987, 171 négyzetméteres ház, ötvenezer Ft), dr. Braun Sándor, aki tiszteletre méltó őszin­teséggel „garázsfödém-javításra és lam­bériázásra" kért és kapott elvtársi ötven- ezrest (Bródy köz 30.). Szegény Sas Fe­renc is csak azért került rossz hírbe, mi­vel édesanyja a városi anyakönywezető­nő. Hát tehetett ő arról, hogy kozmetikus iparitanuló feleségének szülei kozmeti­kai szalont és szoláriumot építtettek?! Azért nem lett volna szabad elfogadnia azt a rongyos 150 000 forintot, amivel si­került elérnie, hogy minden kedvezményt összegyűjtve úgy jutott Tartsay lakótelep 24-es számú lakásához, hogy egyetlen fillér saját pénzt sem kellett hozzáten­nie?! Ifjú Lakatos István édesanyja szin­tén tanácsi dolgozó, de nem a lakásosz­tályon, hanem ő a városgazdálkodási vállalatnál osztályvezető. így egyszerűen rágalom, hogy előre tudta volna, hogy a Széchenyi út 26. számú házat fel fogják újítani. Nem és nem, ezt ő nem tudta! Me­rő véletlen, hogy fia lemondott a tanács javára Kecskés Ferenc utcai lakásáról, és szerényen, az annál kisebb és alacso­nyabb komfortfokozatút fogadta el a Széchenyi út 26-ban . És természetesen a lakás-használatbavételi díj és a másik­ért járó többszörözött használatbavételi díj közötti különbséget, 161 680 forintot. Végül a város nem elkezdte felújítani és komfortosítani az újabb lakását is?! Hát ö csodálkozott a legjobban! Ámde menten kért tanácsi támogatást is, és a megka­pott 150 000 Ft-ot szinte egy percig sem tartotta magánál. Azonnal visszaadta a tanácsnak, sőt még 11 680 Ft-tal meg is toldta - és így ő nyerte meg a Kecskés ut­ca 6/a. alatti garázs-versenytárgyalást. sadalmi béke érzelmi alapokon is nyugvó védelmére. A párt kiáll azért, hogy a csa­lád ellátásának terheiből az állam többet vállaljon. A szocialista párt az „egyenlősdi” he­lyett esélyegyenlőséget hirdet. Nem egy­formaságot akar, hanem egyenlő esélye­ket a munkához, a gazdasági és kulturá­lis javakhoz, elismeri a teljesítményen alapuló, akár jelentős jövedelemkülönb­ségek szükségességét. Egyúttal szolidá­ris a társadalom perifériájára szorultak­kal, a hátrányos helyzetű rétegekkel. A szocialista tradíciók alapján a szolidari­tást a gyengék fegyverének tekinti a tár­sadalmi-gazdasági küzdelmekben. Ez az érték nemcsak a baloldal, hanem az eu­rópai civilizáció humanista öröksége. A szocialista párt a választások időszaká­ban is szem előtt kívánja tartani, hogy az országot csak társadalmi megbékélés­sel, közös erőfeszítéssel és széles körű nemzeti összefogással vezethetjük ki az egyre mélyülő válságból. A Magyar Szocialista Párt Tolna megyei szervezetei nevében DR. JÁNOSI GYÖRGY Többször céloztam már Írásomban ar­ra, hogy az irigy és kegyetlen helyiek folyton-folyvást háborognak ezeken az eseteken. Annyira, hogy még a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is vizsgálatot rendelt el, melyben százszámra kifogá­solta az odaítélt támogatások módját, megalapozottságát. Jelentésüket át is adták a városi tanács titkárának, majd a megyei tanács végrehajtó bizottságának, majd magának Tamás Ádám elvtársnak, a megyei tanács elnökének is. Meg is lett ám a foganatja! Menten egész megyére kiterjedő vizsgálatot rendelt el, és vála­szolt: „Szekszárdon a vb-titkár jelentése szerint vizsgálatát a titkárság bevonásá­val végezte el, a NEB által kifogásolt ügyek teljes körére vonatkozóan. A tit­kársági dolgozók által gyanúsnak ítélt eseteket személyesen felülvizsgálta, mely során 2 ügyet ítélt olyannak, amely­nél a támogatás visszaperlésére lehető­séget lát.” (Vége) Várjuk a fenti cikkünkkel kapcsolatos ész­revételeket mind a felsorolt esetek haszonél­vezői, mind e döntési mechanizmus működé­sének kisemmizettjei részéről. Címünk: Sza­bad Demokraták Szövetsége 7100 Szek­szárd, Bezerédj u. 22. Visszhang Az 1990. január 16-i szám 5. olda­lán „tüntettek a rendőrség előtt” c. írásban foglaltakkal kapcsolatban szükségesnek ítélem tájékoztatni a lap olvasóit az alábbiakról: A „Dózsa söröző” üzemeléséhez a rendőrségnek mindössze annyi kö­ze van, hogy Szekszárd város sport­jának támogatása keretében a helyi­séget bérleti díj fizetési kötelezettség nélkül a Szekszárdi Dózsa Sport­egyesületnek ideiglenes jelleggel használatra átadta. Elődöm tette mindezt azzal a kifejezett céllal, hogy a szórakozóhely szabályszerű üze­meltetéséből befolyó tiszta nyere­séget a sportegyesületi tevékenység támogatására fordítsák. Mint a Tolna megyei rendőri szervek múlt év no­vember 1 -jétől kinevezett felelős ve­zetője tájékoztatom az olvasókat ar­ról, hogy a kérdéses vendéglátóhely a rendőrség részéről semminemű különleges védelmet nem élvez, és ilyen védelmet nem kértem és nem is kérek más hatóságtól sem. Jelen levelemmel egyidejűleg a Szekszárdi Dózsa Sportegyesület ügyvezető titkárának megküldött le­vélben ismételten felhívtam a figyel­mét arra, hogy a Belügyminiszté­riumtól a Tolna Megyei Rendőr-főka­pitányságon keresztül biztosított sportegyesületi támogatást csak szabályszerű és rendeltetésszerű működésre használják fel a jövőben is. Megjegyezni kívánom, hogy vala­mennyi nyilvános szórakozóhely nyitva tartására vonatkozó szabályo­kat az 5/1985. BKM-rendelet alapján a helyi tanácsok - és nem a rendőr­ség - határozzák meg. Ismereteim szerint ezen rendelet­ben foglalt kötelezettségének a Szekszárdi Dózsa Sportegyesület, mint üzemeltető eleget tett. DR. HORGOS FERENC r. ezredes megyei rendőrfőkapitány

Next

/
Thumbnails
Contents