Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-13 / 11. szám
6 KÉPÚJSÁG 1990. január 13. Semmelweis egykori szülőházában Az anyák megmentöjének hamvai 1964 óta egykori szülőházának udvari falában nyugszanak. Az előtte álló szobor Borsos Miklós alkotása: az Anyaság Ma már tudjuk: jeles hadvezérek és kiemelkedő államférfiak egészségi állapota nemcsak cselekedeteikre szolgál magyarázattal, de a történelem alakulását is befolyásolta. Elég Néró császár vagy Napóleon betegségére gondolni. Ugyanakkor népek sorsát, csaták kimenetelét döntötte el az aktuális egészségügyi" helyzet. Az 1870-es német-francia háborúban például francia oldalon a himlőjárvány áldozatainak száma nagyobb volt, mint a sebesülteké. Érthető hát, hogy az emberiség történetét végigkíséri a betegségektől való félelem. Az ösztönös élni akarás mellett a kényszer és a tapasztalat segített abban, hogy az ember gyógyítással kísérelje meg helyreállítani egészségét. Esetenként vallási babonákkal, misztikus szertartásokkal. Elsősorban a természeti népekre jellemző az effajta gyógyítás. A különféle természeti erők segítségével végzett primitív orvoslástól hosszú út vezetett a mai, hip- pokratészi alapokon nyugvó orvostudomány létrejöttéig. E fejlődést követi nyomon - s a gyógyítás múltjának jelentősebb állomásait mutatja be - a Semmelweis Orvos- történeti Múzeum kiállítása. Már a századforduló utáni években volt orvostörténeti múzeum Pesten. Egészen a második világháború utolsó évéig működött a Szentkirályi utcában. Alapítása a Pesti Királyi Orvosegyesület érdeme. Ám az orvosegyesületet 1947- ben feloszlatták, s ezzel egyidejűleg a múzeum is megszűnt. Értékes, gazdag gyűjteménye az épület pincéjébe került. Öreg gyűjtők elbeszélése szerint a házmester 20 forint borravaló fejében este 6 után bárkit leengedett a pincébe, az illető azt vihetett el, amit akart. - A végeredmény: az értékes anyag nagy részét széthordták. „A gyilkolásnak meg kell szűnnie, és hogy megszűnjék, őrszemen fogok állni, és aki veszélyes tanokat merészel hirdetni a gyermekágyi láznál, erélyes ellenfélre fog majd bennem találni” - az elszánt kijelentés az anyák meg- mentöjétöl, Semmelweis Ignáctól származik. A legnagyobb magyar orvos egykori szülőháza ad otthont 1962. óta a róla elnevezett orvos- történeti múzeumnak. A budai Várhegy déli lábánál, az Apród utca 1-3. alatt copf stílusú műemlék- épület állt. Falán egyszerű márványtábla hirdeti: Semmelweis Ignác szülőháza, és - 1964. óta - hamvainak nyughelye. A múzeum kiállításán igazi ritkaságok is láthatók. Ilyen a legrégebbi orvosi vonatkozású hazai emlék a honfoglalás korából. A felső-ti- szavidéki Rétközberencsben találták meg annak a harminc év körüli férfinek a koponyáját, amelyen a sérülés miatt keletkezett nyílást ezüst lemezekkel fedték be. A beteg nemcsak átvészelte a műtétet, de élete is meghosszabbodott ennek köszönhetően. A múzeum féltve őrzött anatómiai anyagának legszebb darabja az az életnagyságé női viaszfigura, amelyet a magyar orvosi oktatás színvonalát emelendő, II. József ajándékozott 1789-ben a pesti orvosi egyetemnek. A fekvő női akt feltárt mell- és hasürege látni engedi a belső szerveket, idegeket és ereket is. Láthatók Czermak János 1858- ban szerkesztett gégetükrei is. A cseh származású professzor 1858 és 1861 között a pesti egyetem élettani tanszékét vezette. Érdeklődése és kíváncsisága ösztönözte arra, hogy kutassa, hogyan lehet mesterséges fénnyel megvilágítani a gégeűrt. Megszerkesztett eszközei egy új szaktudomány fejlődését indították el, a fül-, orr- és gégegyógyászatot. Magyar technikai érdekesség az 1905-ben készített Hüttl-Fischer- féle gyomorvarrógép, amely forradalmasította a sebészetet. Akkoriban ugyanis a belsőrészek össze- varrása jelentette a műtét legnehezebb feladatát. Ezen segített a Singer varrógép mintájára szerkesztett eszköz, amely 36 öltést tudott ejteni. A magyar konstrukció kiállta az idő próbáját: a sebészek napjainkban is ezen az elven működő eszközt használnak. Találmányukat szabadalmaztatták, sajnos, csak Európában. 1910-ben aztán Amerikában hasonló találmány született, alkotója világszabadalmat kért rá. Mindkét eszközt használják ma is, ám a vita, hogy melyik született meg előbb, olyan, mint a tyúk-tojás dilemmája. Gy. K. Az Etna 1989. október 6-án. Sűrű füst gomolyog a kráter körül. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) A múlt ősszel újra kitört Európa legnagyobb és legaktívabb vulkánja, az Etna. Az Etna úgynevezett rétegvulkán: az utóbbi 200 évben átlag 5-6 évente ismétlődő kitörései felváltva „termelnek” durvábbfinomabb kőtörmeléket, porszerű kőzetlisztet, és izzón folyó, viszonylag sebesen áramló bazaltlávát. A heves vulkáni bomba- és porszórás után meginduló lávaár a legutolsó kitörés alkalmával dél felé ütött csorbát a főkráter peremén. Hatalmas, olvadt, izzón folyó kőfolyama óránként több tucat méter sebességgel nyomul előre, a térszín egyenetlenségeit kerülgetve szétágazik, majd ismét egyesül. A lávaár felszíne rücskös, egyenetlen, likacsos salaktömeg: a szakemberek az ilyet habkőnek nevezik. Szerkezetét azzal magyarázzák, hogy a folyékony lávában feszülő gázok a mélységbeli nagy nyomástól hirtelen szabadulnak, buborékok formájában távoznak - s ez a lávaréteg felső szintjén a gyorsan dermedő, „üvegesedö” kőzetet likacsossá és könnyű fajsúlyúvá változtatja. Az Etna kitörési központja nem mondható éppenséggel állandónak. Időről időre vándorol a lazább felépítésű, kisebb ellenállást tanú-/ sító lejtők felé, és hatalmas hasa- dékok mentén mellék (úgynevezett parazita) vulkánok sorát telepíti. A középkor végén főleg a keleti és a délkeleti, az újkorban elsősorban a déli és nyugati lejtőkön ismétlődtek a kitörések, mig 1911 óta a főkrátertől északkeletre tolódott a kitörési centrum. Bár a messzeségből egyetlen óriási, szabályos kúpnak látszik, az Etna voltaképpen több mint 260 kitörésrendszer - úgynevezett erupciós szisztéma - gigászi együttese. Egymást érik a vulkáni kúpok a durva lávatömbökkel teleszórt kopár, lejtős kősivatagon. A vízhiány miatt itt nem fejlődhetett ki a hasonló magasságban másutt természetes alpesi növényvilág. 2100 méter fölött egy keskeny cserjeöv, majd a kopár sziklasivatag következik. A déli lejtőket a termesztett növények vették birtokukba. A hegyháti mezőgazdaság legalsó zónájában a citrusfélék (citrom, narancs, mandarin) uralkodnak, azonban ritkán érik el az 500 méter tengerszint feletti magasságot, az Etnára jellemző nagyfokú vízhiány miatt. 800 méterig terjeszkedik a „ficonda” nevű lédús termésű kaktuszféle, 1200-1300 méterig az olajfa, a mandula, a mogyoró, és mindenekfölött a szőlő. A gyakori kitörés miatt néhány éve az Etna lejtőin és a vulkánt övező területen 12 olyan műszert helyeztek el, melyek a föld mélyében keletkező gyönge rengések jeleit is érzékenyen jelzik. A műszerek adatait másodperceken belül a Cataniában lévő központban értékelik majd ki, de azok egyidejűleg- mesterséges hold közvetítésével- a polgári szervezet római központjába is eljutnak. A tervek szerint újabb műszerék elhelyezésével összesen hetven rengésjelzö és a hozzájuk kapcsolódó adatátviteli és feldolgozási rendszer vigyázza majd az Etnát. Remélik, hogy e hálózat révén veszély esetén még idejében riadóztathatják a lakosságot. Gleccserek születése Az Alpok lakói már nagyon régen tudták, hogy a gleccser tulajdonképpen folyó jég, amely mozgás közben szilatörmeléket visz le a mélybe. A szobatudósok azonban sokáig azt tartották, hogy a gleccser hirtelen megdermedt folyó, amelyet ősidőkben a fagy a víztömeg legvadabb tajtékzása közben változtatott jéggé. Csak a 16. század végén figyelt fel Simmler geográfus a gleccserjég mozgására, de ezt csupán a múlt század harmincas éveiben bizonyították be. 1827-ben kis kunyhót építettek az Alső-Aar-gleccserre. Két évtizeden keresztül sok időt töltöttek benne a kutatók. Már három év múltán 100 méterrel alább kerüIt a kunyhó, s 1841 - re 1428 méternyire távolodott eredeti helyéről. Ma már pontosan mérik néhány magashegységben a gleccser mozgásának sebességét. Az Alpok és Norvégia gleccserei naponta 0,1-0,4 méterrel haladnak előre, évente tehát 30-130 méternyivel. A Himalája glecs- cserei nyár idején naponta 2-3,7 méternyi utat .is megtesznek. A gleccser szilárd állapotba kerúlt víztömeg, tehát jég, de egyáltalában nem a megmerevedett nyugalom megtestesítője: a gleccser tele van élettel. Ahol télen több hó esik le, mint amennyi nyáron elolvadhat, ott adva van a glecs- cser képződésének lehetősége. Az Alpokban ez az úgynevezett „hóhatár" fölött következik be, úgy a 2700-3000 méter közötti magassági övben. A hóhatár fölött nyáron át is megmarad a hó, ezért beszélünk „örökös hó”-ról, a fir- nek birodalma ez. A magas hegyek régióiban tágasabb medencék, teknök ékelődnek a csúcsok, hegyfalak közé Ezeket hó tölti meg. A friss hullású, pelyhes hó néha kissé olvad, latyako- sodik, majd csontkeményre összetapad, összegyúródik. A firn szüntelenül dagad, „hízik”, a szinte állandóan pótlódó hó hozzátapadásával. így alakul ki a firnmező több év hóeséséből. A firn mind sűrűbbé válik, míg tiszta, üvegszerű, csontkemény jéggé, gleccserré alakul. A sűrű jégből kiszöknek a légbuborékok, a szüzfehér hó színe ezért elsötétedik, acélos-kék lesz. Amíg egy köbméter friss hullású hó súlya 85 kilogramm körül van, ugyanilyen térfogatú firn 500, a gleccserjég pedig 960 kilót nyom. „ ' A gleccser bölcsője tehát a firnmező. Onnan indul mélyen a hóhatár alá vezető útjára. A gleccsernyelv benyomul az erdőövbe, sőt, még alányúlik az erdőhatáron is, a hegyi legelőkig, sőt a lakott vidékig. A nyelv végén a jég megolvad, és a gleccser „kapu”-jában ez az olvadék egyesül a jégfolyam alól kiáramló „gleccserpatak” vizével. A gleccserből kilépő patak színe lehet tejfehér („gleccsertej”), sárgás, szürke, vöröses, sőt fekete is, aszerint, hogy milyen kőzet feküdt a gleccser alatt. Az alpi gleccserek vastagságát 250-300, sőt 500 méternek is mérték, de a legnagyobb alpi gleccsernek, a 24 kilométer hosszú Aletschnek a vastagságát egyes helyeken 800 méternek találták. Ausztriában, a Gorsglockner út mentén látható Pasterze gleccser. Siklón közelíthető meg, s repedésektől szabdalt felszínén sétálni lehet. (MTI-Presse) Eltűnik a „Külvárosi szálloda”? Meglehetősen nyomorúságos és jellegtelen épület mai ézemmel nézve Párizs peremén, a festői sétáló hidaktól és a Saint-Martin csatornától övezett „Hotel du Nord”. A környékbeli háztulajdonosok, a Boréal építkezési vállalkozás tagjai szerint a lepusztult háznak el kell tűnnie. A bulldózerek hírére azonban megmozdult a párizsi művészvilág - a régi szálloda eltűnésével ugyanis egy legenda tűnne el. Ebben a szállodában játszódik Marcel Carné világhírű filmje, a „Külvárosi szálloda” amely a párizsi félvilág, prostituáltak, stricik, lezüllött művészek, és megkeseredett férjek különös életét vitte filmre 1938-ban. Ez volt az a film, amely a nagy francia színésznőt, Arletty-t világhirűvé tette. Minden francia filmbarát kívülről ismeri a jelenetet, amikora prostituáltat alakító Arletty-vel selyemfiúja - Louis Jouvet - szakít, azzal, hogy elege van a szálloda atmoszférájából. Erre Arletty így felel: „Atmoszféra, atmoszféra - hogyan merészelsz engem atmoszférának nevezni?” A szálloda lerombolásának hírére természetesen az egykori alkotók, a ma 90 éves Arletty és a 84 éves Carné álltak a tiltakozók élére. Ugyancsak támogatásukról biztosította őket Jacques Chirac polgármester, megígérve, hogy ha a kulturális minisztérium nem tesz semmit az épület megmentésére, akkor majd a városi tanács megvásárolja. A kulturális kormányzat ugyanis eredetileg azt szerette volna, ha a külsejét megőrzik régi formájában, mig a belsejét átalakítják. Ezt azonban szintén megakadályozták, műemlékvédelem címén. A Boréal azonban egyelőre nem hajlandó eladni az épületet, a városi tanács pedig perrel fenyegetőzik. Sokak szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az Hotel Du Nord múzeum lenne, és a 30-as, 40-es évek nagy francia filmes korszakának állítana emléket. Ekkor születtek Carné olyan ma is népszerű remekművei, mint a „Szerelmek városa”, a „Furcsa dráma", a „Mire megvirrad”, a „Ködös utak” de nem feledkezhetünk meg Renoir „Nagy ábrándjá”-ról, Du- vivier „Szajna-parti szereiméiről, „Táncrendjé”-ről és „Hetedik es- küdt”-jéről sem. Olyan nagy színészek alakították a főszerepeket, mint Jean Gabin, Raimu, Jean-Louis Barrault, Michel Simon, Michéle Morgan, valamint természetesen Arletty és Jouvet. Egyelőre tart a huzavona az érintettek között. A dolog egyetlen szépséghibája: A „Külvárosi szálloda” Hotel du Nordját stúdióban építették fel. A Dunaújvárosi ' Nyomda Kft. pályázatot hirdet ügyvezető igazgatói munkakörbe. Az ügyvezető igazgató feladata a 110 főt foglalkoztató társaság működésének biztosítása az SZMSZ-ben és az alapitó okiratban foglaltak szerint. Pályázati feltételek: szakirányú felsőfokú végzettség, legalább 5 éves, a nyomdaiparban szerzett szakmai és 5 éves vezetői gyakorlat. A kézírásos pályázat tartalmazza a pályázó szakmai életútját, jelenlegi tevékenységének és jövedelmi viszonyának ismertetését, valamint iskolai végzettségét igazoló okmányainak másolatát. Nyelvismeret előnyt jelent. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatot kérjük az alábbi cimre: Vörösmarty Nyomda H-8000 Székesfehérvár, Irányi Dániel utca 6. (20) GÉPIPARI VÁLLALAT, SZEKSZÁRD Az AGRAM Gépipari Vállalat felvételre keres: hőközpontkezelőt. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni a vállalat munkaügyi csoportjánál lehet. Szekszárd, Keselyüsi u. 20. Telefon: 11-611/56 mellék. (81) Gyakorlattal rendelkező - angol, német nyelvtudással külkereskedőt, továbbá mezőgazdasági termékek forgalmazásához üzletkötőt felveszünk. Bóly és Vidéke Áfész Kereskedelmi Iroda, Szekszárd, Rákóczi u. 42. (78) Bátaszéki Búzakalász Mgtsz eladja vagy bérbe adja az Alsónánán levő, 320 m2 alapterületű, közművesített üzemi épületét Érdeklődni: a szövetkezet elnökhelyettesénél lehet. (94) A TRITEX Kereskedelmi Vállalat szekszárdi lerakata IBM PC-s hálózati (Novell) gyakorlattal rendelkező operátort keres felvételre. Jelentkezés: TRITEX, Szekszárd, Sport u. 1. sz. (90) Szicília vulkánja, az Etna
