Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-03 / 2. szám
1990. január 3. \ Eled a Hangya-mozgalom (Folytatás az 1. oldalról.) Néhány hónappal ezelőtt újra fölbukkant az elnevezés a sajtóban. A Független Kisgazdapárt országszerte megkezdte a Hangya-szövetkezetek újjászervezését - tudtuk meg. Kapitány Ferencet, a párt szekszárdi szervezetének vezetőjét arról kérdeztem, hogy Tolna megyében hol tart a munka. A múlt század végén kibontakozó Hangya-mozgalom elsősorban fogyasztási és hitelszövetkezeteket hozott létre, de termelő, értékesítő, biztosító stb. szövetkezetek is működtek. A szövetkezők egyben a vevő- illetve ügyfélkört is jelentették, ezért természetesen saját céljaiknak megfelelően formálták a Hangya-szövetkezeteket. Nem a nyereség, hanem a működés nyújtotta előnyök élvezete volt a cél, de ha normális üzletmenet mellett mégis nyereséget ért el a szervezet, akkor az osztalék formájában visszakerült á tagokhoz. A Hangya-mozgalom nem a múltjából fog táplálkozni - mondja Kapitány Ferenc -, hiszen az akkori részesei már kiöregedtek, elhaltak. A tapasztalatokat, az előnyöket akarja az újjáélesztéssel átmenteni a Kisgazdapárt. Tolna megyében jelenleg szándéknyilatkozatokat gyűjtenek. Anélkül, hogy az aláírókat ez bármire kötelezné, fölmérik az igényeket. Több községben - különösebb hírverés nélkül - meglepően nagy érdeklődés mutatkozik. Elsősorban beszerzésre, értékesítésre kívánnak ma szövetkezni a gazdák, de a tervek között szerepel hitel- szövetkezet, gazdabank létrehozása is, ahol a gazdaság fejlesztésére alacsony kamat mellett lehet majd hitelt fölvenni. A kereskedelemben a termelővel való közvetlen kapcsolat, az alacsony működési költségek révén kívánják alacsonyan tartani az árakat, hiszen a szövetkezeti tagnak - egyúttal vevőnek - ez az érdeke, a Hangya pedig kimondottan érdekszövetkezet. Mint a gazdasági vállalkozásoknak, úgy a Hangyának a beindítása is elsősorban az anyagiakon múlik - a tagok toborzása ezért részjegyek jegyeztetését is jelenti, mégpedig 100-10 000 forintig terjedő nagyságrendben. Az elképzelések szerint a jövő év elején már működő szövetkezetek lesznek - tudtam meg. Addig is olyan akciókat szereznek - Tolnán már volt is rá példa -, amelyek fölkelthetik a lakosság érdeklődését és érzékeltethetik, hogy a lánckereskedelem kiküszöbölése milyen eredményekkel járhat - mondta a kisgazdák képviselője.- ri Lesz-e tévémozi? Csato r n a vá I tás A bőség zavara Változások várhatóak Szekszárdon a televíziós vételi lehetőségek terén, legalábbis azokban a lakásokban, amelyeket már bekapcsoltak a városi kábelhálózatba. A műholdak és a sugárzott csatornák száma ugyanis gyorsan növekedik. A vétel bővítésének persze vannak technikai korlátái, hiszen a 160 lakásos épületben levő fejállomás jelenleg tíz csatorna kezelését és továbbítását teszi lehetővé. Maga a kábelhálózat alkalmas lenne több csatorna közvetítésére, de ehhez a fejállomást kellene bővíteni, ami viszont komoly pénz befektetését igényelné. Mindezt Tarr Jánostól tudtuk meg, aki annak a kisszövetkezetnek a vezetője, amely a kábelhálózatot építi és üzemelteti Szekszárdon. Az anyagi lehetőségekhez mért folyamatos fejlesztést a Városgazdálkodási Vállalat és a Multi Kisszövetkezet elvégzi, de ez nem tarthat lépést a sugárzott csatornák számának rohamos bővülésével. Ma még nem tudni, hogy lakossági, tanácsi vagy egyéb forrásokból sikerül-e komolyabb pénzösszeggel megoldani a fejállomás fejlesztését. Addig azonban meg kell elégedni a jelenlegi csatornaszámmal, legfeljebb választhatunk, hogy melyik tíz legyen a sok közül. Éppen ezért küldött a Városgazdálkodási Vállalat ezer családhoz kérdőívet, hogy felmérjék, a lakosság mely csatornákat kedveli leginkább. A jelenlegi választék: magyar adások, Novi Sad, Super Channel (angol), SKY Eurosport (angol), TV5 (francia), MTV (angol), RTL Plus (német), SAT1 (német), Moszkva, jugoszláv 2, 3 SAT (német), ARB Ein Plus (német) és a városi televízió adása. Ez a felsorolás nem tartalmazza azokat a csatornákat, amelyek vételére és továbbítására a fejállomás alkalmas lenne, de csak olyan televízió-készülékekkel lehetne fogni, amelyek kábeltunert tartalmaznak. Ezekből a tévékből ma még kevés van a lakosság birtokában, ezért indokolatlan lenne ilyen csatornák műsorát továbbítani. Külön kérdés á városi tévémozi iránti igény. Lehetőség van ugyanis arra, hogy a stúdióból rendszeresen színvonalas játékfilmeket küldjenek a hálózatba, de ezért a lakosságnak külön fizetni kellene havi 25 forintot. A jelenlegi egyszerű műsorszétosztó hálózat nem teszi lehetővé programok letiltását egyes előfizetőknél, ezt csak rendkívül költséges műszaki megoldással lehetne elérni. Ez azt jelenti, hogy ha a megkérdezett ezer család döntése értelmében lesz tévémozi, akkor azt minden kábellel rendelkező lakásban nézhetik - igaz, fizetni is mindenkinek kell majd...- áa Eredményes szem esterm ény- forga lom a nagydorogi áfésznél Kedvezően alakult a Nagydorog és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet szemestermény-forgalma- zása és magfeldolgozása 1989-ben. Mint Kovács István, az ágazat osztályvezetője elmondta: több mint 8,5 millió Ft- tal (31%) növekszik a tevékenységből származó árbevétel. Nőtt a nagyüzemektől és háztáji gazdaságoktól felvásárolt napraforgó-, borsó-, mustár-, repcemag mennyisége, ugyanakkor a piaci viszonyok és a kedvezőtlen időjárás miatt csökkent a bab, lencse, mák termeltetése és átvétele. A szemes termények döntő többségére még az I. negyedévben termékértékesítési szerződéseket kötöttek. Évközben iregi csíkos napraforgóból és mustármagból bővítették a szerződéses keretet, mert úgy ítélték meg, hogy e cikkek iránt élénkülni fog a piaci kereslet. A felvásárlásra és feldolgozásra került áruk döntő többségét mezőgazdasági nagyüzemekkel termeltették meg. A piaci értékítélet alakulása lehetővé tette, hogy a termelők részére a szerződéses áron felül is fizessenek. Az említett cikkek többségét - a háztájrtjab és lencse kivételével - konvertibilis valutáért exportálták. Készleten már csak mustármag van, azonban ezt is értékesítették. Elszállítása rövid időn belül megtörténik. Kovács István elmondta még, hogy egy-egy termény pl. napraforgó, borsó iránti piaci kereslet nagy volt az év során, ezért erős konkurencia jelentkezett. Ennek következtében számottevően nőttek a termelői árak, csökkent viszont az árrésszint és árréstömeg. Az alacsonyabb árrésszint miatt jelentősen több árutömeget kellett felvásárolni és elszállítani ahhoz, hogy a tervezett nyereséget biztosítani tudják. A magfeldolgozó üzemben 3001 mustármagot, 2501 napraforgót és 551 étkezési szárazbabot dolgoztak fel. Törekedtek az üzem időszaki kapacitásának/na- ximális kihasználására. Fentiek érdekében augusztus közepétől a 3 állandó dolgozó mellett 4 időszaki munkást is foglalkoztattak november végéig. A szövetkezet igazgatósága megtárgyalta a tevékenység helyzetéről készített jelentést és pozitívan értékelte az ágazat e téren végzett munkáját. LEMLE ZOLTÁN NÉPÚJSÁG 3 Határ menti őrjárat (2.) Békésben és Csongrádban jártunk A határra elmenni természetesen lehet, de egy határállomáson kedvünk szerint sétálgatni és fényképezgetni túlzás. Szerencsére útunk támasza és talpköve, Koszorús Oszkár orosházi könyvesboltos mindenkit ismer. Közvetítésével Pál János ezredes, kerületi határőrparancsnok, telefonon veszi tudomásul adatainkat, felszól a BM Sajtóosztályára és mire Tótkomlóson és Makón át Nagylakra érkezünk, az átkelőhely parancsnoka már bejelentett vendégekként vár bennünket. Nem vagyunk egyedül. Kamion kamiont követ, és személyautók is jönnek szépszámmal. Itt a máltai segélyszolgálat néhány egyenruhása és egy NSZK rendszámú rádiós kocsi. Mikrobuszból forró teát mérnek. Az egyik törzsőrmester zubbonyán „komondor”-jelvény. A komon- dorosok köztudomásúan a terrorista elSzemélygépkocsik is szépszámmal érkeznek Nagylakra. hárító kommmandó tagjai, akik ugyan egyelőre munkátlanok voltak hazánkban, de akiknek az ittléte a Securitate- szomszédság ismeretében megnyugtató. A vöröskeresztes jelzés általános, ami civilizált viszonyok között védettséget kellene, hogy jelentsen, de amiként az egyik volán mögül megfontoltan megjegyzik:- Célpontnak se utolsó! Szeretnénk elmenni a magyar határsorompóig, de kiderül, hogy ilyen nincs.- Odaát korábban olyat csináltattak, hogy harckocsival is bajos lenne áttörni! Nekünk igazán felesleges lett volna egy másik. A szállítmányok egyébként konvojokba rendeződve mennek át tíz kilométernyire. Ott átrakodó állomás van, a továbbszállítást javarészt a románok végzik, akik maguk tudják legjobban, hogy hol, mire van szükség. A célfuvaroknak pedig kíséretet adnak, ami cseppet se felesleges, mert érkezésünk előtt (december 27. reggel) bő nappal még hallatszott távoli ágyúszó és lövések is. Nagylakon a sajtót egyébként egy ideig két irányból képviselték. A nyugati AP hírügynökség oroszos kucsmában fagyoskodó tudósítója és mi, a Tolna Megyei Népújságtól. Kari Kiinger osztrák cserkésztiszt a saját szervezete szállítmányát hozta Bécsből.- 33 évvel ezelőtt ugyanezt csináltam, de ekkor Magyarországra! - mondta vidáman. - Most Romániába megyek! Mit gondol, melyik lesz a következő keleti határ, amin még egyszer majd átmegyek...? Összenéztünk és nem mondtuk meg. Kevésbé voltak vidámak a KIB T 575 rendszámú osztrák személygépkocsi utasai.- Aradról jövünk - mondta egy hölgy. - Az unokatestvéremet kerestük...- És megtalálták?- Szerencsére igen! Kórházban van, átlőtték a vállát. Néhány órával később Békéscsabán, a megyei tanács új épületében, Luczi József titkársági osztályvezető szobájában. Személyében egy másfajta lövöldözés hiteles szemtanúja szólalt meg:- Aradra szállítottunk kamionnal, mentőautókkal gyógyszert és más szükségeseket a megyei kórház udvarára. A lerakodás teljes összefogással, kalákában történt, dolgozott, aki hozzáférhetett. Sajnos, a kelleténél egy személlyel több férhetett hozzá. Egy ballonkabátos férfi, aki néhány percre elhívta magával a Fő térre szegény Tóth János taxist. Tudott magyarul, ami Aradon igazán nem ritkaság. Arra már nincsen bizonyíték, hogy a vo.- lán mellett kényszerítette volna a továbbhaladásra, valószínűleg nem, hiszen mifelénk a legtermészetesebb dolog, hogy a segítséget kérőnek igyekezni kell segíteni. Kiértek a Fő térre, az idegen - akiről most már tudjuk, hogy a Securitate embere volt - kiszállt jobbról, a mi magyarunk balról és az előbbi egy intésére a Park szálló valamelyik felső emeleti ablakából homlokon lőtték. A Park szállóba 30 szekus fészkelte be magát, amikorra kifüstölték őket, kilen- cükről kiderült - bármit mondjanak is a hivatalos nyilatkozatok - hogy líbiai volt. A megyei tanács udvarán egyébként ottjártunk idején a kővetkező szállítmányhoz rakodták a kenyeret. A kenyér természetesen éppúgy ajándék, mint bármi más. Jogosan szült felháborodást, amikor kiderült, hogy odaát van rá eset, amikor pénzért árusítják. Ennek megszüntetésére, azóta már tudjuk, román részről intézkedett az új hatalom. Persze, szervezési zökkenők azért minálunk is akadnak. Fürj József kőrösnagyharsányi vb-titkár mesélte ottjártunk harmadik napján, a tanácsház kapujára kiszögezett gyűjtőhely cédula mellett:- A televízióból tudtuk meg, hogy az MDF kijelölt gyűjtőhelye vagyunk! Csak éppen bennünket felejtettek el értesíteni róla! Azóta, persze, már megszerveztük... Természetesen nem az aprócska zökkenők jellemzik a lényeget. Dr. Perlaki Sándor békéscsabai orvosnak igaza volt, amikor a következőket mondotta:- Történelmi lehetőséget szalasztottunk volna el, ha most nem sietünk a románok segítségére! Az, hogy a (trianoni) határ mennyire nem az érzelmek határa, néhány percnyi beszélgetés után szinte bárkitől megtudhatja az ember. A kőrösnagyharsányi református templom tornyából tiszta időben látszik a nagyváradi, a harangszó pedig innen-oda és onnan-ide áthallat- szik. A székelyudvarhelyi születésű Luczi József az ablakból mutatja, hogy merre van Nagyszalonta és a radványi sötét erdő, melyben halva találták Bárczi Benőt... (Folytatjuk) ORDAS IVÁN Fényképezte: KISPÁL MÁRIA Kari Kiinger osztrák cserkésztiszt félreismerhetetlen kalapjában. Középen az AP hírügynökség képviselője prémsapkában. Vöröskeresztes jelzés (és céltábla...?) a kamionon
