Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-11 / 293. szám
1989. december 11. NÉPÚJSÁG 3 Egy eszme többletértékei Kereszténydemokrata népfőiskola holland előadókkal (Folytatás az Izoldáiról.) Építeni csak morális értékekre Szikár, magas termetével, visszafogott, tárgyilagos és rendkívül logikus stílusával van Helvoirt úr csak tovább erősítette azt a bizonyára nem igazán árnyalt képet, ami bennünk, magyarokban kialakult a hollandokról. Minek köszönhetjük ezt az érdeklődést, ami még megyénkbe is elhozta önt? - tettük fel a vendégnek az első kérdést.- Elkötelezve érezzük magunkat Magyarország, a magyar kereszténydemokrácia iránt - válaszolta van Helvoirt úr. - Ehhez az államhoz történelmi kapcsolatok is fűznek bennünket. Ami pedig a kereszténydemokráciát illeti, annak véleményem szerint kitűnő talaja lenne Magyarországon, méghozzá hosszú távon.- Az ön által említett történelmi kapcsolat mennyire közismert a holland társadalomban?- Sajnos, egyáltalán nem szélkes körben, de meggyőződésem, hogy minél többször látogatunk ide, és a szerzett tapasztalatokat ismertetjük, akkor ez a kör növekedni fog. Ami sajnálattal tölt el, az az, hogy Magyarországon most meglehetősen elkeseredett a hangulat. Ezt az elkeseredést valahogy dinamizálni kellene, azaz tenni akarássá kellene változtatni, s ekkor minden további nélkül meg lehetne oldani a problémákat.- Bizonyára nem titok ön előtt, hogy a hazai közvélemény nagy reményeket fűz a nyugati segítséghez...- Én meg azt remélem, hogy ez a várakozás túlmutat az egyszerű fogyasztói szemléleten, mert nem ez az élet lényege. Egy országot csak morális értékekre lehet építeni. Mi a magunk részéről természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt az eszmét támogassuk. Magyar polgármesterként Haaksbergenben Amikor Gábor Dzsingisz bemutatkozott - sorra kezet rázott a népfőiskola összes hallgatójával -, még azt lehetett hinni, hogy nyugat-európai módra megfordította a nevét, s ennek megfelelően Gábor a keresztneve. - Ellenkezőleg, az én utónevem Dzsingisz - világosított fel az interjú elején.- Bizonyára a sokszínűséghez szokott Hollandiában sem mindennapos, hogy valaki ilyen névvel és magyarként legyen egy kisváros polgármestere...- Ez így van. Én tizenhat éves voltam, amikor 1956-ban elmenekültem Magyarországról. Egy hollandiai jezsuita kollégiumba kerültem, itt tettem érettségit, majd egy katolikus egyetemen közgazdaságtudományt tanultam. Ezt követően a politikai pályát választottam, dolgoztam minisztériumi tisztviselőként is, s most hét éve vagyok egy közepes nagyságú város, Haaksbergen polgármestere.- Előadásában kitért arra, hogy polgár- mesterré maga a holland királynő nevezte ki.- Ez általános gyakorlat Hollandiában. Nálunk az a felfogás, hogyha a városi tanács választana meg, akkor nagyon hamar valamilyen nemkívánatos érdekközösség jöhetne létre a polgármester és a városi tanács egyes tagjai között. Ezért van az, hogy egy polgármester egy városban legfeljebb hat-nyolc évig tevékenykedhet, utána persze elmehet egy másik városba.- Hogyan fogadták a haaksbergeniek azt a hírt, hogy egy .magyar származású személy lesz a polgármesterük?- A holland rendkívül objektív és igazságos nép. Az, hogy valaki magyar, német, vagy cseh származású, nem játszik szerepet ebben a társadalomban. Ha az ember eredményeket mutat fel és tisztességesen végzi a munkáját, akkor semmiféle megkülönböztetés nem éri. SZ. Á. Meggyilkoltam négy egeret! A szemtelen legyet inkább elhessegetem, de nem ölöm meg. Alaptermészetem, hogy kerüljem bármilyen élet kioltását. A lelkiismeretem íratja velem ezeket a sorokat. Meggyilkoltam négy egeret! Azon vette észre magam, hog egy oroszlánvadász ösztönével seprűvel, lapáttal a kezemben, tüzes tekintettel rohanok egyik szobából a másikba egy, majd kettő, három, végül négy egér után. Három darabba törtem vérengzésem közben a seprőt, felborogattam a székeket, ruhákat hajigáltam a levegőbe és diadalittasan szállítottam a tetemeket, végsőnek nem mondható nyughelyre. Miért tettem? Egyszerűen azért, mert fel akartam számolni mindazt, amit a nem is olyan régen vásárolt öreg házamban az'előző tulajdonostól kísérő rosszként átvettem. A minap egy főváros közelében levő mezőgazdasági termelőszövetkezet fiatal elnökével beszélgettem székhelyén. Úgy képzeltem a találkozást, hogy irodája egy kétemeletes épület második szintjén lesz, légkondicionált környezetben. Azért rajzoltam magamban ezt a képet az elnökről, mert temperamentuma, élénk gondolkodása, reformelkötelezettsége ezt sugallta felém. Ehelyett egy szinte alacsony épületben fogadott, amiről kiderült hamar, hogy vastag vályogfalai vannak. Bársony ülőgárnitúra a sötétbarna falburkolat előtt, Ízléses szárazvirág dekoráció... Szóval az történt, hogy nem dózerolták el az öreg házat, hanem a fő és egészségesnek mondható szerkezeteket meghagyták, felújították szükség szerint. Belül a mai igényekhez igazodó bútorzattal népesítették és dolgoznak, eredményeik figyelemre méltóan példaadók, csak... Csak az egerek! Ez a Muridae musculus, ez a felül feketés, oldalán világos, hasán hamvasszürke állatfaj, ami leginkább emberi lakásokban, maga kaparta föld alatti járatokban él mind szaporább családjával, ez okpz sok bosszúságot. Hiába formálódott, lett modern szemléletű a település agrárértelmisége irányította közösség, gazdaság, a múlt kártevői kiirthatatlanul szorgoskodnak. Mit tegyek? Ha nem akarom, hogy vér tapadjon kezemhez, akkor meg kell tanulnom a férgekkel, patkányokkal együtt élni, mert láthatom, hogy elpusztíthatat- lanok, mit nekik születő demokrácia, plurális társadalom, ismételten kikiáltott köztársaság, jogállamiság. Voltak, vannak, lesznek! DECSI KISS JÁNOS A félelem bére Aki beszél, az röpül (Folytatás az 1. oldalról.) Ettől a két dologtól - a cipőfelsőrész üzembe való helyezéstől és a munkanélkülivé válástól - annyira fél mindenki a Simontornyai Bőrgyárban, hogy az emberek csak suttogva merik elmondani a véleményüket, és ragaszkodnak a névtelenséghez. Tartanak a retorziótól. Joggal, hiszen a vállalat vezetői minden további nélkül fölmondhatnak bárkinek átszervezésre hivatkozva. Vannak, akik azt mondják, hogy szándékosan teremtenek ilyen hangulatot a bőrgyárban, tartják a dolgozókat bizonytalanságban, nem tájékoztatják őket a vállalat helyzetéről. Az idei évben még nem volt sem termelési tanásckozás, sem műszaki konferencia, sem munkásgyűlés. A gyár félévi és első háromnegyedévi eredményeit nem hozták nyilvánosságra, minderről legfeljebb csak szakszervezeti vonalon, a bizalmiakon keresztül kaphattak tájékoztatást a bőrgyár sorsáért aggódók. A vállalati tanács választott tagjai is hallgatnak. „Nincs tudomásunk arról, hogy bármely területen a dolgozók által delegált tagok akár az üléseket megelőzően, akár utána is kikérték volna választóik véleményét, vagy tájékoztatást adtak volna a tanácsülésen elhangzottakról,” - szerepelt már egy éve egy írásos anyagban a figyelmeztetés. * Amiről nem beszélünk, az nincs - struccpolitikáját látszanak alkalmazni a bőrgyár vezetői. Pánikot keltettem a dolgozók között a múlt heti pár soros írásom címével „Lesznek-e munkáselbocsátások Simontornyán?” - vetette szememre másnap, a gyárban jártamkor az igazgató, a főmérnök és a személyzeti főosztályvezető. Igaz, hogy a nyilatkozó szavaiból kiderült, hogy egyelőre csak átszervezések lesznek, elbocsátások nem, de őket már a cím is irritálta. Nem érdekes, hogy a fél falu ezt beszéli, mert talán nincs is olyan család, amelyik valamilyen módon ne állna kapcsolatban a gyárral, de azért jobb lett volna, ha nem írja meg a lap. Kornitscher Tamásnak, az igazgatónak egyébként is fenntartásai vannak a sajtóval szemben. A budapesti bőrgyártól is azután pártoltak el a vevők, miután az újságírók megírták, hogy gazdasági, termelési gondjaik vannak, hogy talán szanálás élőt állnak. Ezért aztán a simontornyai vállalati tanácsülés előtt, amely épp az eredményes működésre készült javaslatot volt hivatott megvitatni, nem is adott információt. Utána lehet róla szó, de akkor is csak egyes kérdésekről, mert ugye it a konkurencia, és hátha elorozzák az itteni kitűnő javaslatokat... * A vt ülése előtt nyilatkozni a szakszervezeti titkár, Botos Jánosné sem akart, mondván, hogy ez a gyár adja a kenyerét. A beavatottak meg rögtön közük, hogy az szb-titkár az elmúlt időszakban többet volt táppénzen, mint a gyárban. Ez a baj, mondják a munkások, ezért nincs, aki szót emeljen az érdekünkben, azért tartunk itt, ahol. Most, hogy visszajött, ötezer forinttal felemelték a fizetését. Rövid agitáció után a titkár mégiscsak odaadja az ülés előtt a szakszervezeti tanácsnak a bőrgyár eredményes működéséről készült anyag írásos véleményezését és elmondja, hogy nem értenek egyet a termelési költségvetési terv I. változatában szereplő 109 millió forint munkabértervvel, hanem a bázisként elért 120 millió forint bérköltség mellett törnek lándzsát. A szakszervezeti tanás csak olyan szervezeti változást tud támogatni, ami segíti a munkavállalók foglalkoztatási biztonságát és a jövedelmi lehetőségeiket javítja. Ő a vt-ülésen ezt fogja képviselni. A kérdésre, hogy ez bérmunkából: cipőfelsőrész varrásából hogyan lehetséges, már nem kapok választ. És nemcsak tőle, mástól sem. * A vállalati tanács tagjainak nagy többsége szerint a múlt hét szerdáján eléjük terjesztett program alkalmas a kilábalásra. Nem lesznek elbocsátások, egymás után fogják indítani a cipőfelsőrész üzemen a szalagokat, folyamatos lesz az átállás. Állítólag az idei irányítottak fognak itt annyit keresni, mint előtte segédmunkásként a vasaló-, spriccelőgépen. Fél év alatt elérik a százszázalékot, mondják. Egyelőre az a helyzet, hogy vannak, nem is kevesen az ideirányítottak között olyanok, akik az ezer forint előleg felvétele után a fizetési borítékjukban csak néhány száz forintot találnak. A vállalati tanács nem állt ki a szak- szervezet bérpolitikai koncepciója mellett. Akik ismerik az összetételét, nem is csodálkoznak ezen. Az eredetileg 25 tagú tanácsnak 13, dolgozók által delegált tagja van, 12-en pedig beosztásukból adódóan tagok. Ez az arány 12:13 márciusban 12:11- re módosult, amit azóta sem korrigáltak, nem választottak a dolgozók közül újabb küldötteket. így aztán nem vitás, hogy merre billen a mérleg nyelve. S ** F. KÓVÁTS ÉVA Fotó: GOTTVALD KÁROLY Aki nem dolgozik, eltolhatja a biciklijét Ellentmondások a nagyberuházások körül A tényékét, eredményeket tekintve úgy tűnik, hogy az allami nagyberuházások helyzete nem kellően tisztázott. Hat állami nagyberuházást finanszíroz jelenleg az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI), amelynek most közzétett jelentéséből kitűnik: a központi beruházásokra az idén, az év első kjlenc hónapjában ösz- szesen 8,6 milliárd forintot költöttek. Ez az összeg az elmúlt év azonos időszakához képest 21 százalékkal nőtt ugyan, de kevesebb a tervben előirányzottnál és egész sor olyan munkajtiadá- sait is tartalmazza, amelyet időközben - felső szintű döntéssel - leállítottak, félbehagytak. A jelentés megállapítja: nagy a bizonytalanság az állami finanszírozású nagyberuházások megvalósítása körül. A kiadások négyötöde a folyamatban lévő munkálatokkal kapcsolatos, a fennmaradó hányadot pedig a további munkák tervezésére, előkészítésére, valamint állagmegóvásra fordították. Szeptember végéig a kifizetett összeg 83 százalékát, mintegy 7,2 milliárd forintot a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházásánál és a paksi atomerőműnél használták fel. 873 millió forintot fordítottak a jövő évben elkészülő budapesti észak-déli metróvonal építésére. A fennmaradó hányadot, mintegy 600 millió forintot, további három beruházás: a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztésére, a Mecseki Ércbányászati Vállalat 5. számú üzeme megnyitására^ valamint a Budavári Palota építésének folytatására, valamint tervezés-előkészítésre, illetve állagmegóvásra költötték. A nagyberuházások körüti ellentmondásokra jellemző: a nagymarosi vízlépcső építését az Országgyűlés, a kormány előterjesztését elfogadva - mint ismeretes-, október 31-én leállította. A nepgazdasagi tervben e nagyberuhazas celjara jóváhagyott mintegy 5,3 milliárd forintból azonban a harmadik negyedév végéig hozzávetőlegesen 95 százalékot - 5 milliárd 52 millió forintot - már felhasználtak a munkálatoknál. A paksi atomerőműnél egészen más a helyzet, várhatóan a jövő év elejére megtörténhet az építkezés első ütemének pénzügyi lezárása. Ami a baranyai térség két nagyberuházását illeti: a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztésének célszerűségét megkérdőjelezték, s napirenden van a beruházás programjának módosítása. Ám a mecseki szénbányászati fejlesztés felülvizsgálata, amelybe külföldi szakértőket akarnak bevonni, a harmadik negyedévvégéig még meg sem kezdődött, s közben a Mecseki Szénbányák fizetőképessége is kritikussá vált. A Mecseki Ércbányászati Vállalat ügyében pedig, mint ismeretes, a Minisztertanács szeptemberben úgy döntött, hogy a hazai urántermelést a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni. De az említett beruházásra az ez évi 225 millió forintos keretből mintegy 195 millió forintot már az első háromnegyed évben felhasználtak. A budapesti észak-déli metróvonal lll/b/1 -es forgalomba helyezését 1990-re, a munka befejezését 1991 -re tervezték. Pénzügyi fedezet hiányában azonban ez évben kilenc hónap alatt csak 873 millió forintot használhattak feb-s ez csupán a fele a tervben előirányzottnak. A Budavári Palota helyreállítására az első háromnegyed évben 25 millió forintot költöttek az előirányzott 40 millió forinttal szemben. Ennek az az oka, hogy a helyreállítandó épületek hasznosításáról mindmáig nem döntöttek az illetékesek. Megkérdeztük: Embert mart a veszett macska? November hónapban megszaporodott a veszettségi esetek száma. A Tolna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás 9 róka, 1 kutya, 1 macska és 1 szarvasmarha veszettségét állapította meg. Sajnálatos dolog, hogy a macska embert is megmart, Dr. Patonai Ivánnál, az állomás igazgatójánál érdeklkődtünk az eset felöl.- Saját gazdáját támadta meg a macska, a hölgy azóta már megkapta a megfelelő védőoltást. Ezúton is javasoljuk azoknak, akik macskát tartanak, hogyha nem is kötelező, vigyék el kedvencüket beoltani veszettség ellen.- Mi az oka a novemberi veszettségi hullámnak?- Sajnos ősszel és télen jóval gyorsabban terjed ez a járvány az állatok körében, mint más időszakokban. Általában a rókáktól indul ki a betegség, ezért Nyugat-Euró- pában már bevezették immunizálásukat. Ez szájon keresztül történik úgy, hogy a csalétekbe teszik a vakcinát.- Miről lehet felismerni a veszett állatot?- Addigi életvitele megváltozik, a vadon élők szelídebbek, míg a háziállatok agresz- szívebbek lesznek.- Mi a teendője annak, akit marás ér és támadója gyanús?- Azonnal forduljon orvoshoz, ahol szükség esetén megkapja a védőoltást.- Hogyan állapítják meg, hogy az állat valóban veszett volt-e?- Az orvosi megfigyelés után levágott fejét az előírásoknak megfelelően elküldjük a Kaposvári Állategészségügyi Intézethez, akik a vizsgálat után megküldik az esetleges pozitív vagy negatív eredményt.- KZ -
