Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-09 / 292. szám

8 - TOLNATÁJ 1989. december 9. 130 éwel ezelőtt, 1859-ben fedezték fel Gustav Robert Kirchhofí és Robert Bunsen német fizi­kuson a színkép- elemzés (spektrála- nalizis) módszerét, aminek segítségével távoli csillagok anya­gát is meg lehetett ál­lapítani, sőt, később nagy szerepe lett en­nek az eljárásnak az atom szerkezetének felderítésében is. A jelenség vizsgá­latára Kirchhoff lé­nyegyében három csőből és egy üveg­hasábból álló készü­léket szerkesztett. Az elöl, jobb oldalon lé­vő cső végén helyezte el a vizsgálandó anyagot, amit gázlánggal világított meg. En­nek színképe az állvány közepén lévő há­romszögletű üveghasábba jutva, színké­peire bomlott és a bal oldalon lévő távcsö­Kirchhoff spektroszkópja Az állatok és a hőmérséklet Az élőlények környezetüktől állandó füg­gőségben élnek, alkalmazkodni kénysze­rülnek a környezet hatásaihoz. E hatások közül egyik legfontosabb a hőmérséklet. A hőmérséklet-változáshoz való alkalmazko­dás legérdekesebb példája az állatvilág­ban a testhőmérséklet különbözősége. Az állati szervezet anyagcsere-folyamata ugyanis bonyolult biokémiai jelenségsoro­zat, amelynek minden lépése a testhőmér­séklettől függően lassabban vagy gyor­sabban zajlik le. A madarak és emlősök ki­vételével az állatok testhőmérsékletét a külső környezet hőmérséklete szabja meg. Hosszú és küzdelmes evolúciós út vezetett a változó testhőmérséklettől a tökélete­sebb hőszabályozás képességéig, amely az alkalmazkodás legmagasabb fokát jelzi. A legprimitívebb emlősök testhőmérsék­lete a 30 C-fokot sem éri el, de ettől a külső hőmérséklet ingadozása szerint meglehe­tősen nagy változás tapasztalható, ugyan­akkor a fejlett rovarevő emlősök (vakon­dok, cickányok) testhőmérséklete maga­sabb és kevésbé ingadozó (33-36 Cel- sius-fok). A legtöbb emlős testhőmérsékle­te 37-39 Celsius-fok közé esik. A madarak teste a repülés miatti intenzívebb anyag­csere-folyamatok miatt magasabb, 42-44 Celsius-fok. Az állandó testhőmérséklet fenntartásának élettani mechanizmusa igen bonyolult. A környezetbiológiát elsősorban az ér­dekli, hogy az állat hogyan hasznosítja a hőmérséklet adottságait, illetve hogyan tud védekezni a szélsőséges ingadozás okoz­ta ártalmakkal szemben. A nálunk élő legki­sebb testű madár, az ökörszem tojásból ki­kelt fiókáinál háromnapos korig a testhő­mérséklet még teljesen megegyezik a kör­nyezetével, és 15 nap alatt fokozatosan alakul ki az állandó, fajra jellegzetes testhő­mérséklet. Átéli álmot alvó emlősöknél (de­nevér, sün, hörcsög, ürge, pelék stb.) a téli álmot egy kritikus külső környezeti hőmér­sékletváltozás váltja ki, ennek hatására a testben egyébként működő hőszabályozó mechanizmus az alvás idejére kikapcsoló­dik. Az állandó hőmérsékletű állatok testfelü­lete a testnagyság négyzetével, a térfogata pedig annak köbével arányos, így a na­gyobb testű állatoknak viszonylag kisebb a hőleadó testfelülete, mint a kis testűeknek. Höháztartás szempontjából tehát hide­gebb környezetben a nagyobb testű állat­fajok kedvezőbb helyzetben vannak. Egy­azon rokonsági körben a madarak és-az emlősök között a Föld hidegebb zónáiban nagyobb testű, a melegebb vidékeken ki­sebb testű fajok vagy alfajok terjedtek el. Ez a múlt század óta felismert jelenség a Berg- mann-féle szabály. A nálunk is honos sü­völtő kis testű változata Európa déli részén költ, míg a Skandináv-félszigeten és Kelet- Szibériában élő alfaja nagyobb testű. A testből kiálló, könnyen kihűlő testrészek (fülkagyló, farok) a hidegebb éghajlaton élő egyedeknél egyre rövidebbek (ez az úgy­nevezett Allen-szabály). Ez csak szűk ro­konsági körben, és csak emlősökre vonat­kozik. Jól érzékelhető ez a szabály a sivata­gi, ami mérsékelt övi és a sarki róka fül­hosszúságának az összehasonlításakor. Légköri szennyezés a sarki jégben A földrajzi sarkokhoz közeli hóba és jégbe a légkör alsóbb rétegeiből jutnak a szennyező anyagok. Minthogy a különböző jégrétegek ko­rát meglehetős pontossággal meghatározhatják, a hó- és jégminták elemzésével jól nyomon kö­vethetik a sarkvidéki területek szennyeződésé­nek alakulását. Különösen érdekes kérdés, hogy ezeken az iparvidékektől távoli területeken ugyanúgy nőtt-e a levegőben levő kén-dioxid és nehézfémek mennyisége, mint a Föld más vidé­kén. A vizsgálatokat a hó tisztasága nehezíti. Az Antarktisz ezer tonnányi felszíni hava például csak 20 milligrammnyi ólmot tartalmaz, ezért na­gyon fontos vizsgálati módszerekre van szük­ség. A mérésekből egyértelműen megállapítha­tó, hogy az utolsó évszázadban mind az Antark­tisz, mind az Arktisz térségében nőtt a nehézfé­mek mennyisége, de azért a sarkvidéki térségek­ben alig mutatható ki az emberi tevékenység szennyező hatása. Századunk nagy vulkánkitörései - például a Krakatau kitörése - kimutatható nyomokat hagy­tak a sarkvidéki jégrétegekben. A háborús emlékek kedvelőinek LONDON: A brit főváros egyik új, turistacsalogató látványossága, a második vi­lágháborút idéző Királyi Háborús Múzeum egyik „hátborzongató” terme. Akkumulátor nélküli Zsigulik Ötezer kilométeres sikeres próbautat tett meg Moszkva környékén az az új Zsiguli, amelynél a gyújtást akkumulátor helyett kondenzátorrendszer biztosítja. A világon ezt az eddig egyedülálló kísérletet a Moszkvai Autógépészeti Intézet munkatár­sai hajtották végre. Hogy is néz ki az újdonság a kísérleti gépkocsiban? A motorházban a hagyomá­nyos 18,3 kilogrammos és 10 liter térfogatú akkumulátor helyett elhelyezett miniatűr áramforrás súlya 3 kilogramm, térfogata 1,5 liter. Ez tölti fel a kondenzátort, áramot ad a gyújtáshoz, működteti a világítást, a jelzőrendszereket és a mérőműszereket. A motor indítását egy 45 ezer mikrofarád ka­pacitású kondénzátorblokk végzi. Szemenszedett „A teniszjáték kezdetét a történe­lemben kell keresni. Feltehetően Vili. Henrik angol király volt az első tenisz- bajnok, nyilván azért, mert senki sem merte legyőzni.” D. White, angol publicista * „Amikor valamely kormány közvé­lemény-kutatások alapján igyekszik kormányozni, valójában maga gyártja a közvéleményt, amellyel aztán úgy bánhat, ahogy éppen jónak látja. ” Max Gallo, francia történész * „Én egy új, zöld, egyesült Németor­szágot képzelek el, amelyben min­denkinek jut majd sör. ” A. Markterscheiner nyugatnémet politikus igazság Jól látható a hannoveri állatkert háromhetes sarki rókáinak rövid füle. A hideg­ben kevésbé tud lehűlni, mint a mi rókánk füle. A hét karikatúrája- Ismerd el, nem is akartál sétálni, csak a helyemre pályáztál... Ki a cinikus? Szellemes aforizmánk a véleményal­kotás érdekes módjáról szól. VÍZSZINTES: 1. Meghökkentő megál­lapítás (zárt betűk: E, E, N). 14. Követel­ményeknek megfelel. 15. Észak-ameri­kai indián. 16. Újhéber nyelv. 17. Török evezős csónak. 19. Csapás. 20. Nagy­részt kavar! 21. Dallam, dal. 23. Gitár na­gyobbik fele! 25. Költői testrész. 26. Is­mét, latinul. 28. A vendéglátóiparban je­lentős költségtényező. 30. Fóka egyne- műi. 31. Észak-lengyel népcsoport tagja. 33. Szedéstükör szélességű szegély­dísz. 34. Imára való felszólítás katolikus istentiszteleten. 35. Régi vármegye. 36. A szabadba. 37. Megfér Péterrel a naptár­ban. 39. Űrmérték rövidítése. 41. Felboly­gat. 43. Régi tornák jelzője. 46. Zamatos téli alma. 48. Lopótök. 49. Költői sóhaj. 50. Magas nedvességtartalmú levegő jel­zője. 52. Szájillatosító cukorka. 53. Mely dolgok. 55. Ital is, község is. 56. Bibliai eredetű női név. 58. Svájci távirati iroda. 59. Régi ipari tanuló. 61. Rajtaütés, angol eredetű szóval. 63. Neves olasz színész­nő (Sophia). 65. Díjszabás. 67. Svájc latin eredetű neve. FÜGGŐLEGES: 1. A mondás befeje­zése (zárt betűk: N, M, G). 2. Nyári légköri jelenség. 3. Vállalkozás céljának írásba foglalása. 4. Arab férfinév. 5. Gárdonyi­regény hőse. 6. Majdnem egy! 7. Ezred- milliméter. 8. Bolgár távirati iroda. 9. Bán­tóan éles hang. 10. Török autójel. 11. Hó­naprövidítés. 12. Erdélyi község, mai ne­vén Plugova. 13. Ha ok nélkül húzzák meg, nagy bajt okozhat. 18. Bizonyít. 22. Mutató szó. 24. Adatokat őrző berende­zések. 27. Múmiadarab! 29. Skandiná- voknál gyakori néwégzödés. 32. Színhá­zi részleg. 35. Időhatározó szó. 37. Kö­zép-amerikai állam. 38. Gyermekes ké­pű. 40. A... fű (Mikszáth-elbeszélés). 41. Részesedik. 42. Régi méltóságok. 44. Ilyen a szerencse. 45. Bad-dal, Dor-fal, és Ort-tal is osztrák község. 47. Holland forint. 51. Szintén ne. 54. Képzőművé­szeti alkotás. 57. Szunnyadó. 60. A szilí­cium és a kén vegyjele. 62. A jód, a hidro­gén és az oxigén vegyjele. 64. OÉL. 66. Nagy növény. 68. Üres láda. Megfejtésként beküldendő a vízszin­tes 1. és a függőleges 1. számú sorok a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségé­nek címére: 7101 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Pf: 71. Beküldési határidő: december 15. A borítékra, levelezőlapra írják rá: Rejtvény! A Vigyázzunk az apróságokra! című keresztrejtvény helyes megfejtése a kö­vetkező. Becsüljük meg a kis problémákat is, lehet, hogy idővel még nagyra nőnek. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Gerhardt Tímea 7064 Gyönk, Ady E. u. 58., Fekete Nándor 7275 Igái, József A. u. 38., Spiel Antalné 7191 Hőgyész, Arany J. u. 26., Váczi Já­nos 7133 Fadd, Arany J. u. 14., ifj. Kern Bálint 7100 Szekszárd, Körösi Cs. S. u. 39/41. I/27. 1 2 3 4 5 6 7 □ □ 9 10 11 12 13 1 Fü­■ 16 V7 □ 18 ■ □ "Í9 20 *» 21 22 m □ 23 24 □ w~ 26 27/ I 28 □ 29 30 j 31 32 ■ 33 34 u 35 □ 36 EB 3 □ 37 □ ■ Őrt m 39 40 41 42 43 44 45 46--1 r 47 r 48 49 r 50 51 52 53 54 r 55 L 56 57 58 59 60 61 62 63 64 _ 6 5 66 L 67 68 1 L r ~1 Spektroszkóp vön keresztül a színes résképek megfigyel­hetők és leolvashatók lettek. A jobb olda­lon, felül lévő távcső csupán az üveghasáb megvilágítására szolgált. KOVÁTS ANDOR

Next

/
Thumbnails
Contents