Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-06 / 289. szám
4 WÉPÜJSÁG 1989. december 6. A középfokú oktatás megoldódik Lesz-e szövetkezeti főiskola? Iskolatársaimmal együtt számos előnyét élveztem annak idején, hogy a sok egyforma középiskola között a miénk más volt, mint a többi. Különbözősége abból a csak látszólag közömbös tényből eredt, hogy nem a Művelődésügyi, hanem a Nehézipari Minisztérium „fennhatósága” alá tartozott. Olyan egykori diákokkal beszélgetve, akik 1972-től 1976-ig tanultak a szekszárdi Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskolában, kiderült számomra, hogy a hovatartozás meghatározó élmény volt ott is. Az első két évben a Szövosz, utána a Művelődésügyi Minisztérium volt a gazda. * Az országban 1954-től 1973-ig négy középiskola - az említett szekszárdin Rivül Budatétényben, Makón és Kecskeméten - valamint három szakmunkás- képző intézet (a hozzájuk tartozó kollégiumokkal) a Szövosz például nyolcból - fogadtak diákokat. Évente mintegy 2600, a szövetkezés gondolatával „megfertőzött”, azzal elkötelezett fiatalt bocsátottak ki. Ennek az állapotnak a megszűntét - mintegy államosítását - a fogyasztási szövetkezeti mozgalom ma is veszteségként könyveli el, amely az áfészek, takarék- és lakásszövetkezetek szakemberellátottságára, máig rányomja bélyegét. A különböző településtípusokon erősen differenciáltan ugyan, de mindenképpen igen alacsony a mozgalomban az iskolázott dolgozók aránya. A mintegy 180 ezer alkalmazottnak 40 százaléka nem rendelkezik semmiféle képesítéssel, 33 százaléka szakmunkás, 25 százaléka érettségizett és 2 százaléka (csupán hetede, mintatsz-ekben!) felsőfokú végzettségű. A változtatás szándékával a szövetkezeti vezetők körében és az országos érdekképviselet szintjén egyaránt téma a szakoktatás megszervezése közép- és felsőfokon, valamint a vezetötovábbkép- zés fejlesztése. Tolna, Somogy, Baranya és Fejér megyei szervezetek képviselői néhány nappal ezelőtt éppen Szekszár- don találkoztak s vitatkoztak e témáról. * Ami a középiskolai képzést illeti, már megtörténtek az első lépések. Az elmúlt évben négy iskola és a Szövosz között együttműködés kezdődött, melynek értelmében az iskolákban önálló, a szövetkezeti ismeretekre orientáló fakultációs osztályok indultak. Kecskeméten például a nyelvi képzés mellett az idegenforgalom, Makón a közgazdasági és számítás- technikai ismeretek, Szekszárdon a pénztárosképzés állnak a középpontban. A szükséges feltételek biztosítására a szövetkezetek tavaly 3,6 millió forintot áldoztak. Következő lépésként várhatóan már 1990-től az említett iskolák közül kettő újra szövetkezeti tulajdonba kerül. A középfokú oktatás ezen a módon talán sínen lesz, továbbra is égető gond viszont a felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberek hiánya. A szükségletnek töredéke, csupán ötven egyetemet, főiskolát végzett fiatal helyezkedik el évente fogyasztási szövetkezetnél. A megoldást illetően két alternatíva közül érdemes választani. Az állami oktatásba való fokozottabb beépülés lehet az egyik, olyan módon, hogy nulladik évfolyam szervezésével intenzíven készítsék föl a szövetkezeti mozgalommal valamilyen okból elkötelezett fiatalokat a fölvételi vizsgára, a hallgatókat pedig önálló szövetkezeti tanszékek is oktassák például a Kereskedelmi és Vendéglátóipari, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Másik megoldásként az önálló szövetkezeti oktatás kialakítása, egy szövetkezeti főiskola létrehozása kínálkozik a szövetkezetek meglévő, ám hatékonyan nem kihasznált tárgyi feltételeire (1 Otanterem, 64 szállodai szoba 134 férőhellyel, 26 iroda) alapozva. Ez a változat számos egyéb előnye mellett, lehetővé tenné a kereskedelmi üzemgazdászképzést. Bizonyára nem véletlenül preferálja a Szövosz elnöksége az utóbbi megoldást. Az említett szekszárdi területi értekezleten mégis sok jogos aggály fölmerült. A döntéshez aligha a mostani időpont a legmegfelelőbb. A fogyasztási szövetkezetek közelgő kongresszusa előtt nemcsak a Szövosz léte kérdéses de maga a mozgalom is válaszút előtt áll. Újabb kérdést vet föl a főiskola fönntartási költségeinek megosztása a szövetkezetek között. S ha ez mind nem lenne gond, még akkor is ott a dilemma: milyen diplomát adhatna a főiskola? Egyenértékű lenne-e egy állami intézményben szerzett oklevéllel? Elfogadnák-e esetleg külföldön is? Számos kérdés, ami arra enged következtetni, hogy hosszú viták sora előzi meg még a döntést: lehet-e egyszerre lépni, s az egymásra épülő közép- és felsőfokú képzésben a magasabb szinten is erősíteni a szövetkezeti kötődést. Arcok a megyéből (1.) Báró Augusz Imre 1859-1886 * A báró magurai Augusz család emléke eltűnt a köztudatból, csak házuk neve él Szekszárdon. Az Augusz-ház ma a zeneiskolának és a Tolna Touristnak ad otthont. Idegenforgalmi szerepe korábban is volt, Liszt Ferenc több alkalommal megszállt itt és látogatásai mindig a kor zenei kiválóságainak búcsújáró helyévé avatták Szekszárdon. Az Augusz család báróságot nyert feje, Antal, nem sokat tett a megyéért, melynek a szabadságharc leverése után császári kormánybiztosa is volt. Rövid életű, gyermektelenül elhalt fia, Augusz Imre azonban a maga idején páratlanul bőkezű alapítványt tett. 400 ezer akkori aranyforintot meghaladó vagyonát - ezt mai pénzben kifejezni is bajos lenne - egy szeretetház létesítésére hagyta. Azzal háborítva fel kora közvéleményét, hogy hithű katolikus létére, fele- keztnélküli szeretetház létesítését határozta el. O. I. Fotó: Ó. R. * Műsoron kívül Drámainak szánt nyilatkozatban jelentette be lemondását Bereczky Gyula, a tévé elnöke, de valójában nem tudott megrendíteni, mert jóakarói sem mondhatják, hogy nevéhez fűződik a Magyar Televízió fénykora. Rossz hírek szivárognak ki a hajdani tőzsdepalotából, hol ez mond le, hol amaz, s a bajok nyilván nem most kezdődtek, miként a pénzügyi visszaélésekről is csak azt gondolhatjuk, hogy most derült fény rájuk, s kérdés, hogy a rendőrségi vizsgálat mire tud majd jutni. A volt elnök dilettantizmust emlegetett, azt viszont a távoli néző is tudja, hogy dilettantizmusért eddig sem ment a szomszédba a tévé, tehát ezzel aligha vádolható a még működésbe sem lépett ellenőrző bizottság, ami nyilván kényszermegoldás, addig, ameddig rendeződnek a zilált erkölcsi és anyagi ügyek. Bármiként van is, végtére mégis csak szükség lenne egy pártatlan ellenőrzésre, s talán az is kiderülne, hogy nem lehet mindenért a tévére is kiterjedő pénztelenséget okolni, vagy éppenséggel nem is olyan kevés a rendelkezésre álló pénz, csak jobban kellene gazdálkodni vele. A néző közben ül a készülék előtt, csóválja a fejét, hallgatja, a lapokban olvassa a nyilatkozatokat, amelyeket szívderítőnek nem lehet nevezni, s csak azt tudja, hogy a Magyar Televízió körül bajok vannak, mint a drámainak szánt elnöki lemondás is mutatja. A megoldás felől a nézőt nem kérdezik meg, neki a fejcsóváláson kívül annyi joga van, hogy nézi vagy nem nézi az adást, s közben reménykedik. Annyit azért tud, hogy a tévé az egész ország ügye, s nem sajátíthatja ki ilyen vagy olyan érdekszövetség, akkor sem, ha közben a másik félre a dilettantizmus bélyegét sütik. Két tévéjáték Nagyon jól indul az Új nyitott könyv legújabb tévéjátéka, a Százezer ős, amit Kenessei András regényéből írt a rendező Szántó Erika. Egy zsidó család történetéről szól, s valamikor a szabadságharc idején kezdődik, amiről tudni kell, hogy nagyon sok zsidó katonája volt, akik saját ügyüknek tekintették 1848-at. A zsidóság belső életéről, folklórjáról alig szól irodalmunk s maradandó költői alkotás máig is Kiss József nevéhez fűződik, aki nagyapja, Reb Maier Litvák legendáit szőtte elbeszélő költeményébe. Nem olvastam Kenessei András regényét, de ebben az esetben nem is ez fontos, mert a családtörténet új műfajt kapott, midőn Szántó Erika egyórányi forgatókönyvet írt belőle, a kérdés tehát az, mit mond a film, ami hatásosan, nagyon jól kezdődik. Azután mintha a forgatókönyvíró egyszerre elveszítette volna a történet szálát, minden elbizonytalanodik, a családregénybe felesleges szürrealista elemek szűrődnek be, a téma - s milyen tragikus téma! - elmerül a mellékes részletek szövevényében. A nagy lehetőség lassan szétolvad, az élményt hiányjelek tarkítják, s mint már jó néhányszor úgy éreztük, be kell érnünk a félsikerrel. Kérdés, félsikernek lehet-e nevezni az Alapképlet című tévéfilmet, amit ketten írtak, Szendi Gábor és rendező Molnár György, de nem lehet tudni, miről szól, akkor sem, ha Plovdiv- ban a legjobb rendezés dijával jutalmazták, Veszprémben pedig kQlöndíjat nyert. Faludi László jutalmazása indokolt, ezt a kitűnő művészt érthetetlenül elhanyagolták eddig, most öregedve kell felfedezni, s ezt mindenképp a rendező javára kell írnunk. Maga a film epizódok sorozata, amelyek sehogy nem illenek össze s önmagukban nézve is érdektelenek. Tanárok a tanteremben és a tantermen kívül, úttörő nyakkendővel vagy anélkül, veteránt keresnek az iskolába, mert iskola veterán nélkül nem lehet, Faludi pedig - emlékezetes pillanat - azt mondja, akkor most mesél a zöld disznóról. Közben elemei egy almát az utcai árustól, kitűnő, de ebből nem lesz film, az egyes szituációk lehetnek szomorkásak vagy groteszkek, az egész alkalmi rögtönzésnek hat, s arra sem alkalmas, hogy egy kor - ebben az esetben a bizonytalan 80-as évek - hangulatát idézze fel. Az viszont már a műsorszerkesztés rejtelmei közé tartozik, hogy Mészáros Márta kitűnő Útinaplójának első része miért nyúlt bele az éjfél utánba, holott mindenképp sokkal nézet- tebb időpontot érdemelt volna, s érdemelne a folytatás is. CSÁNYI LÁSZLÓ Köszöntünk, Playboy! Igényes és szép világmagazin. Nem csalódtam benne. A magyar kiadású testvér semmiben nem különbözik a többitől. Tervezésével, klasszikus stílusjegyeivel követi az elődöket, nyomdatechnikai megjelenítése és extra külleme igazi cáfolat a hazai nyomdaviszonyokra. Forgatom, egyre csak lapozom a magyar Playboyt. Nevetnem kell. Önmagunkon, magyarokon. Gyermekkoromban suttogva beszéltek róla. Akkor, az akkori kicövekelt politika velőtrontó nyálassággal pornográfnak minősítette. Könyvégetéshez hasonlatos gyalázkodással kiirtani igyekezett még a gondolatokból is ezt a „szocializmusellenes sajtóterméket”. Én régóta ismerem a Playboyt. Rokonaim egyike-másika a világ több tájáról rendszeresen hozta klasszikus számait. Sikeresen is, mert az akkori diplomata útitáskája tiltott volt a hatóságok előtt. Évekkel ezelőtt is ilyen volt ez a világmagazin. Tartalmas és igényes interjúkkal, Nobel- és Pulitzer-díjas újságírók, írók írásaival és politikusok, világsztárok és művészek pályaképével teli. És természetesen meseszép, mezítelen hölgyek fényképeivel. A magam élménye az is, hogy a Playboyban olvastam az első, nagyon mélyről jövő interjút a latin-amerikai irodalom mesterével, Gabriel-Garcia Maquezzal. A Nyuszi harmincöt éves, e sorok írója szintén annyi. Az idő igazságot osztott a Playboynak is. Ennyi idő alatt hazánkban nemcsak a labirintus-ideológia határai dőltek le, hanem tisztességében és komolyságában megérkezett a semmi máshoz nem hasonlítható Playboy is. Megnyugvással vegyes örömöm. Köszöntünk, Playboy! (szűcs) Aranylemezes az MHV rOckpqnt Az utóbbi évek egyik legsikeresebb vállalkozásának bizonyult a két kiváló énekes - Vikidál Gyula, Ho- mornyik Sándor - és a V’Moto Rock egykori gitárosának, Menyhárt Jánosnak a közös vállalkozása. Az „Ébresztő MHV” című album ez idáig már több mint százezer példányban kelt el. Aranylemez. November közepe óta zajlik a közel harminc állomásból álló turne, melynek címéül az album legsikeresebb dalát az „Álmodj királylányt” választották. Mint hírlik, a tulajdonképpen alkalmi formáció ezen a koncertsorozaton kívül nem tervez újabb fellépéseket. A három nagynevű zenész mellett a koncerteken fellép Papp Tamás, Závodi Gábor és Siklós György. A turné megyei állomásai 5-én Paks Munkás Művelődési Központ, 6-án Szekszárd, Babits művelődési központ. A koncertek kezdési ideje 19 óra. Rockfontos - Rockfontos Néhány hete Gloria Estefan nevével is találkozhatunk a népszerűségi listákon. Neve azonban már nem ismeretlen a latinos hangvételű dalokat kedvelők körében. Az Egyesült Államokban élő Gloria ugyanis tagja, a már évek óta sikeres Miami Sound Machine nevű együttesnek. A 32 éves kubai származású hölgy új albumának dalait is részben maga komponálta férje és producere Emilio Estafan társaságában. * Nemcsak a Fan-Fan együttes tagjai között található olyan fiatal zenész, aki hosszabb időt-az Egyesült Államokban töltött. Az új első albumukat megjelentető Elonba ketten érkeztek a tengerentúlról. A Rockpont slágerlistája 1. Technotronic: Pump up the Jam 2. Depeche Mode: Personal Jesus 3. C. C. Catch: Big time 4. Soul II. Soul: Dance 5. Big Fun: Blame it on the Boogie KINDL GÁBOR Az MHV-trió
