Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-04 / 287. szám

1989. december 4. iríÉPÜJSÁG 3 Új édességek Kalocsáról A közelgő ünnepek édességellátását javítja az az új desszert termékcsalád, amely­nek gyártását nemrég kezdték meg a kalocsai Karamell Sütő- és Édesipari Vállalat­nál. A Fantázia nevű kakaós-rumos desszertből naponta több mint 7 mázsát gyárta­nak az NSZK-ból vásárolt Sollformat gyártósoron. MTI-FOTÓ: KARÁTH IMRE Megkérdeztük: Miért tiltakozik a VISZ a privatizáció ellen? A KPVDSZ-ből néhány hónapja kivált Vendéglátóipari Dolgozók Szakszerve­zete (VISZ) minden fórumot igénybe vesz, hogy tiltakozzék a társadalom nagy része által támogatott privatizáció - a sa­ját portájukon a vendéglátóipari egysé­gek állami tulajdonának megszüntetése - ellen. Kongresszusukon vitatták, újság­ban propagálták, egyet nem értésüket, még a sztrájk gondolatával is kacérkod­nak. Miért a tiltakozás? - kérdeztük Ré- dey Alajosnét, a VISZ titkárát.- A privatizáció, a gazdacsere legna­gyobb veszélye a dolgozók szemszögé­ből, hogy szinte biztosan el kell hagyniuk az üzletet, munkahelyet kell változtatniuk, hiszen az új tulajdonos aligha fog a régi garnitúrával dolgozni. A másik gond, hogy a magánvendéglátás az olcsó - te­hát szakképzetlen - munkaerőt foglalkoz­tatja szívesen, a szakképzett gárda munka nélkül marad. A privatizáció ellen nem tilta­kozhatunk, hiszen minden párt, minden számottevő erő zászlajára tűzte, de a terve­zet módját igenis kifogásoljuk. Az általam ismert törvénytervezetet hozzá nem értők készítették, ami elfogadhatatlan tagságunk számára, de nem előnyös az ország gaz­dasági szempontjait figyelembe véve sem. Az a kívánságunk, hogy foglalkoztatási rendelet írja elő vendéglátásban bizonyos munkakörökben a szakképesítés megkö­vetelését, a privatizációt pedig bízzák a vál­lalatokra. Ennek a teljesítése már elfogad­ható a számunkra. Kilencvenezer tagunk, mindenekelőtt a szakképzettek érdekeiért szállunk sikra. A sztrájkot csak végső meg­oldásként tudjuk elképzelni... - rí ­Éjszaka rongálják az alappontokat A földhivatal rendszeres és ismétlődő feladatát képezi a geodéziai alappontok helyszínelése és karbantartása. Az alappontok pusztulásának, rongá­lásának megakadályozását jogszabá­lyok védik, amelyek előírják az érintett földtulajdonosoknak és földhasználók­nak a megóvási kötelezettséget. Ennek szellemében valamennyi geodéziai alap­pontot jegyzőkönyvvel ad át a földhivatal. A megrongálódott alappontok helyreállí­tási költségét pedig az érintett földtulaj­donosoknak kell megfizetni. Idén 970 alappont helyszínelését végezte el a föld­hivatal. Az elvégzett helyreállítási munka érté­ke 600 000 forint volt. Az elpusztult pon­tok zömét a mezőgazdasági nagyüze­mek területén találták, s megrongálódá­suk főleg az éjszakai órákban végzett ta­lajmunkák során következett be.- d ­Generációs (h)arcok I. ifi fi- Hagyjuk már a sok süket szöveget! A tények magukért beszélnek. Számokat mondok. Bruttó: havi nyolcezer, nettó: hat és fél, OTP-nek négy, tehát hazaviszek kétezer-ötszázat. A feleségem gyese ugyanennyi; ötezer forintból élünk hárman. Most folyamodjak a tanácshoz segélyért? Végül is kinek a szégyene, hogy ma Magyarországon így élnek a diplomás, gyereket vállaló házaspárok?... II. középkor- A mama nyári nyugdijat kap. Melegben, ha nem kell fűteni, ha nem kell sokat égetni a villanyt, mert hosszúak a nappalok és ha olcsóak az élelmiszerek - zöld­ség-, gyümölcsdömping idején -, akkor meg lehet belőle élni. De télen segíteni kell a mamát. A gyerekeket úgyszintén. A középgenerációra jut a legnagyobb te­her. Túlmunkát vállalva igyekszik foltozgatni a család hol itt, hol ott szakadozó gú­nyáját... III. agg(odalom)- Jaj, kedveském, nekem már Revés kell. Egy kis tejbe aprított kenyér, egy jó dunna meg néhány kedves szó. Csak a gyógyszereim nagyon drágák!... A gyufa­szálakat hosszában kettévágom, Így egy doboz kétszer annyi ideig elég. Spóro­lok, ahol csak tudok. Nehogy nyűg legyek a gyerekeim nyakán. Régebben még támogattam őket. De most már nem tudom végigállni a sort a hatósági húsbolt­ban... A hentesnél drágább a húsos csont, ezért nőtt meg így a kiadásom... WESSELY Minisztériumból ki, minisztériumba be Interjú dr. Rózsa Józseffel (Folytatás az 1. oldalról.)- Ön dolgozott a Munkaügyi Minisz­tériumban, átélte annak föitrancsirozá- sát. Az okokról mindenféléket lehetett hallani... Ma már lehetne beszélni róla, hogy mi motiválta akkoriban a döntést, a MüM megszüntetését?- Lassan tíz év telt el, de azóta sem tu­dom. Fogalmam sincs. Valószínűleg az volt az ok - de csak föltételezem, hiszen egy egykori MüM miniszter volt akkor a kormány elnöke, aki a döntést hozta hogy az államigazgatás költségeit csök­kenteni igyekeztek. Azt akarták, gondo­lom, bizonyítani - félig-meddig sikerült is -, hogy lehet ezt a munkát sokkal kisebb létszámmal is végezni. Az ÁBMH munka­társainak száma ötödé, hatoda, mint a minisztériumé volt. Ott több százan dol­goztunk, itt meg hetvenen.-Ha a parlament az idén határozatot hoz róla, akkor januártól ismét Munka­ügyi Minisztériummá lép elő az ÁBMH. Hetven vagy több száz fővel?- Kis létszámmal, változó feladatokkal. A MüM magába integrálná a munkavé­delmi felügyelőségeket, de a foglalkozta­tottak száma ehhez nem nőne. Nagy súlyt kap a tervek szerint ebben a tárcá­ban a konfliktuskezelés, a munkaügyi vi­ták intézésének korszerűbb módja, az érdekegyeztetés, maga a foglalkoztatás­politika meg a munkaerőpiaci átképzés, általában a szolgáltatások.- Ha jól gondolom, akkor a fölsorolt területeknek a minisztérium jóvoltából megnőhet a súlya...- Én remélem, hogy így lesz, az egyet­len értelmes dolognak tudniillik azt látom a változtatásban, hogy a munkaügyi mi­niszter, aki felelős a munkanélküliségért, a kormány tagja lesz. A munkanélküliség nem azért van, mert rosszak a munka­ügyi szabályok, hanem azért, mert tönk­remegy Ózd, meg az uránbánya, meg veszteséges 500 vállalat. A kormány vál­lalkozásélénkítő politikáján múlik ezek­nek a konfliktusoknak az enyhítése, ebbe nekünk - akik foglalkoztatáspolitikával foglalkozunk - bele kellene hogy beszél­jünk. Ezt úgy lehet, ha közvetlenül a kor­mányzati munka része a munkanélküli­ség kezelése. Ismereteim szerint ez Nyu- gat-Európában és Amerikában is így van.- A változó feladatokat a jelenlegi stábbal kívánjuk elvégezni?- Nagyjából igen. Hogy a miniszter ki lesz, azt ebben a koalícióra készülő vi­lágban nem lehet tudni. Az ott dolgozók többségét - úgy gondolom - nem kell ki­cserélni, mert talán tudnak alkalmazkod­ni a változáshoz és az új profilokhoz, mint például a munkaügyi viták vagy a sztráj­kok kezelése.- Az ön munkahelye, az Országos Munkaerőpiaci Központ most az ÁBMH-hoz tartozik. Az is átmegy a MüM-höz?- Nem hinném. Ez a szervezet tulajdon­képpen előhírnöke annak, hogy a munka­erőpiac létezik. Úgy gondolom, hogy in­kább az ÁBMH-ból, illetve a minisztérium­ból kerülnek a konkrét munkák ide, mert ott csak úgy lehet a szűk létszámmal szupe- rálni, ha kimondottan törvényelőkészítő, törvényalkotó, parlamenttel kapcsolatot tartó, tehát elvi jellegű munka folyik.- Ezek szerint önt nem fenyegeti munkanélküliség...- Nem. Részben ezért is változtattam, s jöttem az ÁBMH-tól ide. Másrészt nekem szimpatikus az a munka, ahol üzletem­berként működhetek, szolgáltatok és nem hatóságként funkcionálok.- Várhatóak-e változások a megyei szakigazgatási szerveknél is?- Úgy gondolom, hogy igen. Amikor a központi munkaügyi szerveket redukál­ták, akkor a megyeieket is, ami nagy csa- csiság volt. Most, amikor a központit erő­sítik, akkor gondolom, a megyeit meg­hagyják vagy erősítik. Ott is igaz, hogy piacosítani kell a tevékenységet. Nem hatósági, engedélyezési szerepkört be­tölteni, hanem szolgáltatni, a kuncsaft rendelkezésére állni. A szolgáltató iro­dákban van a jövő, nem annyira a megyei munkaügyi osztályokban. Valószínű, hogy a megyék, a megyei apparátusok egy része meg is fog szűnni.- A foglalkoztatáspolitika jelenlegi eszközrendszerét elégségesnek érzi-e a konfliktusok kezelésére?- Talán nem szimpatikus, amit mon­dok, de úgy érzem, hogy több is az esz­köz, mint kellene, hogy úgy mondjam; minden ki van találva... De ezek alkalma­zása nem tömeges, illetve nincs hozzájuk elég tapasztalat. Ha rám lenne bízva, én egy-kétévig nem bővíteném az eszközök körét, hanem azt nézném meg, hogyan lehetne az állami költségvetés ide utalt részét értelmesebben fölhasználni.- Végezetül egy prognózist kérnék öntől. Egy éve százezres munkanélküli­séget is jósoltak néhányan... Mennyit „teljesítettünk” ebből és most mik a ki­látások?- Akkor is, később is túlzásnak tartot­tam ezeket a számokat. Jelenleg, novem­ber-december fordulóján 4 ezer ember kap munkanélküli-segélyt. Persze ennél többen vannak a munkanélküliek. Lehet, hogy néhányszor ennyien lesznek jövő­re, mondjuk 15 ezren. Ezért a prognózi­sért mernék felelni is. Semmiképpen nem a 100 ezres szám az igaz. Persze a jövő évről beszélek, lehet, hogy más lesz a helyzet ’92-’93-ban. ROSTÁS ILONA A Renova-Konzum Kft. a vásárlókért Egy vállalkozás nagy ajánlatai A nyitás óta 7,5 milliót hagytunk az üzletben Szakadt Mikulások A minap kedvenc boltomban Mikulá­sok között válogattam. Vagy száz közül sikerült kiválasztanom a kedvemrevalót. A dolog furcsasága, hogy ezek a festett sztaniolpapírba öltöztetett ünnepi cso­koládéfigurák messziről egyformák vol­tak. Csupán közelről látszott, ám akkor nagyon visszataszító módon, hogy az ajándéknakvalók majd mindegyikén szakadt a sztaniol. A miértjén nem kellett sokan törnöm a fejem, hisz a kartonpapírral magasított polcokra irgalmatlan menyiséget zsú­foltak össze. Úgy érezhették magukat a szegény Mikulás bácsik, mint én né­hány éve a moszkvai metrón. Mikor ki­szálltam, szomorúan kellett konstatál­nom, a tolakodásban három kabátgom­bom közül kettő leszakadt. Most meg is kérdeztem nyomban az üzletvezetőt, miért kellett annyi, de annyi csokifigurát a polcba tömni. Válasza in­kább magyarázkodás volt, hogy sok van, és szeretnének minél többet eladni. Azt évekkel ezelőtt hallottam egy ke­reskedő ismerősömtől, ha a vevőket tö­ménytelen mennyiségű áru veszi körül, az vásárlásra ösztönzi őket. Most ezt cseppet sem láttam igazoltnak. Korábbi tapasztalataim alapján úgy gondoltam, abbahagyják szegény Mi­kulások ruházatának szaggatását De tévedtem. Később ismét arra jártam, s láttam, egy tanuló kislány nem kis erőfe­szítéssel gyömöszöl még néhány cso­kiembert a polcra. * Néhány hónapja egy áruházban jár­tam. Nagyobb volt az ittenieknél, s a be­járat mellett egy komputer segített eliga­zodni, mutatva a keresett áruk helyét a képernyőre rajzolt térképen. Ott láttam a rengeteg egzotikus gyü­mölcs között néhány tálca almát is. Mindegyik olyan volt, mintha egyenként törölgették volna valamennyit csodála­tosan csillogóra. Annyira kívánatosnak tűnt, hogy majdnem vettem. Pedig az árát nem sokkal kisebb szám jelezte, mint itthon, csupán márkában. De van egy másik, sokkal korábbi emlékem is. Egy másik nagyvárosban vettem fél kiló kenyeret. Az áruház ele­gánsabb volt a többinél, így a kenyeret be is csomagolták. Az előző heti Scin- teiaból téptek is hozzá egy papírlapot Kereskedelmünk változik. Kell is, hogy így legyen. De nem mindegy, me­lyik példát követi. - szepesi ­Évtizedek óta kereskedők szolgálták a vásárlók sokaságát abban a bonyhádi üz­letben, melyet ma a Renova-Konzum Kft. tart fenn és üzemeltet. S hogy nem is akár­hogyan, azt bizonyíthatja az a tény is, hogy az október 27-ei nyitás óta eltelt egy hónap alatt több mint 7,5 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. Erre elmondható, itt aztán megfogják a vevőt. Ajánlataik között megta­lálható az olcsótól a nagyon igényesig ter­jedően szinte minden, ami a híradástechni­kai és tartós fogyasztási cikkek kínálatára ma általában jellemző. Az üzlet, amelyet az egykori vasbolt he­lyén alakítottak ki, speciálisan és kifejezet­ten irányítottan igyekszik a vásárlói kegyek elé, hiszen a Konzum által nyújtott folyama­tos áruellátással, sokszor kurrensnek mi­nősülő cikkek árusításával hívta már eddig is fel magára a figyelmet. Itt a nyitás óta min­dig kapható volt valamilyen hűtőláda, állan­dóan van 6-8 típusú videójuk, az alaptípu­soktól a csak szuperlatívuszokban emle­gethető csodákig. Színes tévéből a hazai Videoton-család legújabb, a televízió által is reklámozott Precizion 2000-től a teljes ITT-családig és az Orion gyár jó minőségű termékeiig terjed a kínálat polcaikon. AKAI VS 465 EDG háromfejes video 36 ezer 900- ért, ITT, Sanyo, Funai japán készülékek so­ra vár itt vevőre. A közeljövőben várhatóan nyugatról behozott parabolaantennákat is árusítanak majd 3-féle átmérővel. Minden­esetre így szeretnének karácsonyi megle­petéssel szolgálni a vevőkörnek, s hogy a kellemes karácsony és boldog új év ne csupán udvarias gesztusként hangozzon el, arról úgy is igyekeznek gondoskodni, hogy külön akciókat szerveznek. Előleg lefizetése nélkül, a Völgységi Ta­karékszövetkezettel megkötött szerződés alapján havi részletekre is árulnak nagy ér­tékű árukat. A Völgységben rövid idő alatt hire ment a boltnak, s ehhez az is hozzájá­rult, hogy a Konzum hidasi faüzemének konyhabútorait és étkezőit is árusítják. Az országban a legolcsóbb, ám mégis esztéti­kus konyhabútort náluk lehet kapni. Gáz­készülékeket is árusítanak, emellett ajánla­tukban szerepel a karácsonyra ajándék­ként nagyszerűen alkalmas, NSZK-ból be­szerzett órák (fali- és karórák) sokasága is. Az üzlet dolgozói szerint a boldog új évre az gondol igazán, aki gondol egyet és felkere­si őket, mert majdnem bizonyos, talál az Íz­lésének megfelelő vásárolnivalót. (X) A márkás elektronikai cikkektől roskadoznak a polcok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents