Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-28 / 306. szám

1989. december 29. 2 népújság Pozsgay Imre nyilatkozata Romániáról, Szekszárdon A Magyar Paraszt Szövetség Szek­szárdon rendezett nagyválasztmányi ülésének egyik előadója Pozsgay Imre államminiszter volt. Lapunknak nyilat­kozva a valamennyiünket foglalkoztató romániai változásokról a következőket mondta:- Úgy vélem, a politikai konszolidáció még távolabb tart, de a hadihelyzet nor­malizálódik, és úgy tűnik, van remény el­kerülni a nyílt és tartós polgárháborút Romániában. A Honmentő Front Taná­csának felhívásából félreérthetetlenül ki­tűnik, hogy pluralista, szabadválasztáso­kon alapuló többpárti politikai berendez­kedést készítenek elő.- Nyilván felfigyelt a nemzetiségi kér­désről alkotott román véleményekre is...- Nem kerülte el a figyelmemet, hogy e kérdésben demokratikus jogállami állás­pontot képviselnek. Ettől azt remélem: ha a politikai konszolidáció bekövetkezik, akkor új lehetőségek nyílnak meg a magyar-román együttműködés előtt, és talán a történelemben először zavartalan barátságra nyílik lehetőség. Ennek Pozsgay Imre őszinte megnyilvánulásainak máris tanúi lehetünk.- Ez ügyben melyek a kormány követ­kező és az ön személyes lépései?- Remélem, hogy ezen a hét végén a külügyminiszterünk kiutazhat Bukarest­be. Mivel nemzetiségi ügyekben van né­mi feladatom a kormányban, mihama­rabb szeretnék magam is Bukarestbe és Erdélybe utazni.- Máris elhangzottak olyan vélemé­nyek, melyek szerint Magyarország esé­lyeit csökkentették a nyugati országok segíteni akarásában a román szabad­ságharc eredményei...- Ezek hamis feltételezések. Mikor az NDK és Csehszlovákia eseményeit követ­tük inkább figyelemmel, akkor is felvillantak ilyenek. Látni kell, hogy minden kelet-euró­pai országnak más az igénye, miközben egy a törekvése. Lengyelország szinte kö­zellátási segélyezésre szorul. Csehszlová­kiának hitelkezelésre nincs szüksége, nem eladósodott ország. Az NDK a belnémet piacon keresztül a Közös Piacon is jelen van. Románia adósság nélkül érkezett meg. Igaz, ennek iszonyatos nyomor és el­nyomás volt az ára. Magyarország az egyetlen, amely bár óriási adósságteher- rel, de eddig fizetőképesen átvészelte a gazdasági válságot egy viszonylag műkö­dőképes gazdasággal. Tehát a működőtö­ké befogadására alkalmas, és ennek a po­litikai viszonyai is megvannak. A választá­sok után, a tőke magatartása várhatóan méginkább megváltozik a javunkra. decsi-gottvald Romániai helyzetkép (Folytatás az 1. oldalról.) is a régi gárda uralkodjék, és folytatódjék a korábbi rendszer” - jelentette ki az ex- király. Ismeretes, hogy a Nemzeti Megmenté- si Front Tanácsának élén Ion Iliescu áll. Ö egykor a párt KB-titkára volt, de a rend­szer bírálata miatt tisztségéből menesz­tették. Helyettese Dumitru Mazilu, aki szintén a párt tagja volt, de négy évvel ezelőtt letartóztatták, mert az ENSZ-hez Ceausescut bíráló jelentést juttatott el. Hogyan teltek Ceausescu utolsó napjai? Hogyan teltek Ceausescu utolsó nap­jai? Erre keresett választ az MTI bukaresti tudósítója. Kapcsolatot létesített egy olyan hiteles szemtanúval, aki a pártköz­pont épületében dolgozott az „utolsó na­pig". Nevét nem közöljük, hiszen a terro­risták véres akcióitól, bosszújaitól még tartani lehet. A szemtanú elmondta: december 17- én, vasárnap délután négy órára telebe- szélgetésre hívta össze a rendszer or­szágos vezérkarát. Az ilyen telebeszél- getés úgy zajlott le, hogy évekkel ezelőtt minden megyei pártbizottsággal külön- vonalakat építettek ki. A főközpont az RKP KB székháza volt, Ceausescu külön irányító kabinetjében. Ebbe a „körkap­csolásba” besorolták a Securitatét, a hadsereget, a belügyminisztériumot, a milíciát iá, azok szűk körű vezetőivel. Ceausescu az ilyen telebeszélgetések (telefonon történő oda-vissza rendszerű kiépített lánc) időpontját mindig önké­nyesen és saját elgondolása alapján döntötte el. December 17-én azért hívta egybe az ország vezérkarát, hogy közölje mindegyikőjükkel: a hadsereg "Milea ve­zetésével habozott és késlekedett, ezért alakult ki a jelenlegi helyzet. A fő téma a Temesváron kialakult bonyolult állapot volt, ahol már kaszabolták a tüntetőket. Ceausescu ekkor, a fegyveres erők fő- parancsnokaként közölte az ország ille­tékes vezérkarával, hogy tüzet rendel el mindenütt, ahol csak a legcsekélyebb megmozdulás történik. Lőni, lőni, lőni kell - mondta, és hozzáfűzte: mindenkit, aki rendszerellenesen viselkedik, tartóztas­satok le! A pártközpontban erről a telebeszél- getésről még készült jegyzőkönyv - a szemtanú ezeket olvasta -, s másnap, hétfőn a diktátor elrepült Iránba. Hétfőn és kedden, valamint szerda délelőtt Ele­na Ceausescu irányította az ország és a párt ügyeit, mindenben átvette a hatal­mat. Emil Bobu, a „második ember” ek­kor Temesváron tartózkodott és rejtek­helyről „vezérelte” a mészárlásokat, a rettenetes akciókat. Elena és Nicolae Ceausescu között - Bukarest és Teherán között - „forró drótot” kellett kiépíteni és a feleség állandóan tájékoztatta férjét a fejleményekről. Szerdán délután há­rom óra tájban érkezett vissza a Condu- catoraz iráni látogatásról s azonnal mun­kába kezdett: kiadta az utasítást „író­deákjainak” Constantin Mileának, Eugen Florescunak és Ghjeorghe Sprinteroiu- nak, hogy egy órán belül írjanak neki be­szédet, amelyet 7 órakor elmond a televí­zióban. Kiadta az irányelveket és a stáb hozzákezdett a szózat elkészítéséhez az ismert demagóg szólamokkal. Ezt a be­szédet is nagybetűs géppel írták, hogy szemüveg nélkül tudja olvasni a diktátor, mert erre nagyon kényes volt. A tv- és rádióbeszéd elhangzott, s nyomban utána, még az esti órákban, a tv késői híradójában már jöttek is a dol­gozók „csatlakozásai”. Ceausescu utasí­tására az országban röpgyűléseket kel­lett szervezni, amelyeken beszédeit, irá­nyelveit dicsérték és magasztalták. Ezen az estén Elena asszonnyal együtt tóparti villájába hajtatott, onnan adta ki az utasí­tásokat, hogy csütörtökön délelőttre szervezzenek a bukaresti nagyüzemek dolgozóinak részvételével nagygyűlést, ahol majd ország-világ előtt demonstrál­ja: a nép mellette áll. A nagygyűlést meg is szervezték, csakhogy akkor még senki sem tudta, hogy a felvonulókhoz diákok is csatlakoztak. Arra meg végképp nem gondolt senki, hogy két. egyetemi hall­gató kis átlátszó szatyorban két petárdát bab között becsempészett a térre, ahol a nagygyűlést tartották, egyik a tér jobb, másikuk távolabb, a tér bal oldalán he­lyezkedett el. Amikor a gyűlés megkezdődött, az elő- szónoklatot tartó üzemi küldöttek rend­ben elmondták a dicsérő és vádaskodó szövegeket, majd következett Ceauses­cu beszéde. Rövid idő múlva a két petár­da - amelyet a szemtanú a pártközpont egyik emeleti ablakából észlelt - nagy ro­bajjal megszakította a gyűlés „menet­rendjét”. Ekkor nők sikolya hangzott, majd a tömeg egy része eldobta Nicolae Ceausescu és Elena Ceausescu képeit,- a transzparenseket, ezeken átgázolt és elment a térről. Ekkor megszakadt a tele­víziós közvetítés, de a biztonsági erők há­rom perc alatt helyreállították a rendet és folytatódott a gyűlés. Elena odasúgta a diktátornak: „Mondj nekik valamit, ígérj!” Ceausescu nem habozott - meséli a szemtanú. Azonnal fizetésjavításokat ígért arra hivatkozva, hogy ezt a határo­zatot a Politikai Végrehajtó Bizottság hoz­ta. Szó sem volt erről, ilyen napirendje a PVB-üléseknek nem volt - hiszen a szemtanú birtokában van a napirendek­nek: az ígérgetés csak úgy vaktából, a dolgozók „megnyugatására” történt. Alighogy lepergették a nagygyűlést, az utca népe megbolydult és megkezdődött a tulajdonképpeni forradalmi megmoz­dulás. Ceausescut állandóan tájékoztat­ták a helyzetről. Este 6 órára ismét össze­hívta a belső vezetést, utasításokat adott ki és élesen támadta Mileát, a hadsereg szabotálása miatt. A megyék vezetőit is „készültségbe” helyeztette. Ebbe a „tele- beszélgetésbe” Elena - a szemtanú sze­rint - mindig beleszólt, noszogatta Ceau­sescut: legyen határozottabb. A vészjós­ló hírekre, hogy Bukarest utcáin már nem biztonságos a közlekedés, nem is vállal­kozott arra, hogy tóparti lakásába térjen. Közben tankok, páncélos járművek vet­ték körül a pártközpontot. Ezen az estén nagyon későn feküdt le a pártközpontban kiépített lakosztályá­ban. Mire a szemtanú másnap, pénteken reggel bement az épületbe, az egyik Se- curitate-tiszt a fülébe súgta: „Milea nem él! Lelőtték!” Még nincs véglegesített kép arról, hogy Ceausescu vagy biztonsági emberei végeztek vele, de a szemtanú a pártközpontból szerzett akkori informá­ciói szerint biztosra vehető: Milea honvé­delmi miniszter nem lett öngyilkos! A menekülés napján, délelőtt vészter­hes volt a helyzet a fiártszékház környé­kén. A szemtanú úgy tudja: Ceausescu- nak „vészhelyzetre” volt egy alteregója. Amikor a tömeg betörte a pártház abla­kait és behatolt a pártfőtitkár folyosójára, akkor ez az alterego fogadta őket; de amikor megkapta az első kődarabokat, egyszer csak az egyik ajtón át eltűnt. Közben Ceausescut a pártszékház és az államtanács épülete között kiépített föld alatti folyosón menekítették. Bár köröz­tek helikopterek a székház fölött, a szem­tanú állítja: ő többször járt az épület tete­jén, de ott nem volt helikopterállomás, tehát nem szöktethették onnan légi úton. A gyakorlat az volt, hogy a pártközpont előtti téren szállt le a pártfőtitkári heli­kopter, de ilyen alkalmakkor mindig biz­tosították a teret, a leszállóhelyet. Most a menekülés a rejtett alagútrendszeren át történt, onnan tűnt el Nicolae Ceausescu, s akkor vették üldözőbe, amikor Dacia kocsival Arges megyében feltűnt. A szemtanú ezeket a menekülési részlete­ket már nem ismeri, mert ő sem volt bea­vatva a föld alatti rejtekhelyekbe. Az elmondottak viszont tanúsítják, ho­gyan töltötte utolsó „munkanapjait” a vé­rengző diktátor, Scornicesti „Drakulája”: OLTVÁNYI OTTÓ (Bukarest) A parasztság érdekvédői Tolnában Nagyválasztmányi ülés A hallgatóság egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról.) ja a tájékozódás volt. Politikai, gazdasági összefüggések vázlatos ismertetésében szólt az európai változásokról, ezen belül hazánk politikai történéseiről. Hang­súlyozta: a dolgok békés természetét meg kell őrizni, különösen abban az erőpróbában, melyet a különböző pártok vívnak a nemzet javára! (Lapunk olvasói­nak külön interjút készítettünk az állam­miniszterrel.) A nagyválasztmányi ülés megválasz­totta tisztségviselőit. Tolna megyében a Magyar Paraszt Szövetség elnöke Gör­csös János őcsényi lakos, titkára Varga István szakcsi lakos lett. A megye külön­böző településeiről választottak alelnö- köket és a szervezési feladatok ellátásá­ra titkárokat. Az ülés hozzászólói között Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye parasztságának képviselői is voltak, akik részben üdvözletüket, részben tapaszta­lataikat adták át a Tolna megyében most szerveződött Magyar Paraszt Szövetség­nek. dkj - gk Új l külügyminiszter Új külügyminisztert nevezett ki csütörtökön a Lett Legfelsőbb Ta­nács Ejzen loc személyében. A lett külügyminisztérium ötven­éves új vezetője hivatásos diplomata. Korábban a washingtoni szovjet nagykövetség másod-, majd első tit­kára volt. Több évig dolgozott a kü­lügyminisztérium központi apparátu­sában, kinevezése előtt a konzuli osztály vezetőjének első helyettese volt. Az új külügyminiszter kinevezése­kor kijelentette: a köztársasági mi­nisztériumnak olyan koordinációs központtá kell válnia, amely össze­hangolja a különböző szintű lett kül- kapcsolatokat. A diplomata hangsú­lyozta, hogy a „jelenlegi körülmé­nyek” között a lett külügyminisztéri­umnak hatékonyabban kell működnie. Megfigyelők emlékeztetnek, hogy Ejzen loc miniszteri kinevezése lé­nyegében egybeesett a Molotov— Ribbentropp paktum össz-szövetsé- gi szinten történt elítélésével. Megfi­gyelők szerint a tapasztalt hivatásos diplomata kinevezésével erősödhet­nek a nagyobb függetlenségre irá­nyuló lett törekvések. A Béres-cseppekről Régóta történtek próbálkozások a rák hatásos gyógyszerének megtalálására. A megfigyelések azt a tényt támasztják alá, hogy jobban tud szervezetünk im­munrendszere küzdeni a rákkal, ha a da­ganatot valamilyen módszerrel megki­sebbítjük. Erre a célra háromféle eszköz áll rendelkezésünkre. Ezek a műtét, a su­gárkezelés és a citosztatikus gyógysze­res kezelés. Az elsőt azt hiszem nem kell bővebben magyarázni. Különböző sebé­szeti módszerekkel minél nagyobb da­ganatot kell eltávolítanunk, amennyiben lehetséges az ép szövetek határáig. Ez a módszer nagyon jól alkalmazható méh-, petefészek-, emlő-, bőr-, gyomor-, bél-, agy-, vese- és gégedaganatoknál. Az időben, megfelelő technikával végzett műtétek legtöbb esetben 100 százalékos gyógyulást eredményeznek. A második fontos gyógyászati módszerünk a sugár- kezelés. Jsmeretes, hogy a különböző nagy hatású sugárzásoknak, mint pél­dául a röntgen, elektronsugárzás és bi­zonyos radioaktív anyagok, például rá­dium, kobalt, sejtpusztító tulajdonságuk van. Ha ezt a tulajdonságukat szelektíven és jól irányítottan alkalmazzuk, elérhet­jük, hogy a daganatsejtek nagyobb arányban pusztulnak el, mint az ép, egészséges sejtek. Sugárkezeléssel igen jól gyógyulnak a következő daga­natféleségek: csontszarkómák, leuké­miák, Hodgkin-kór, emlőrák, méhtestrák. A legfiatalabb és egyben legígéretesebb, az úgynevezett citosztatikus kezelés. Több millióLvegyi anyagot, növényi kivo­natot vizsgáltak meg a kutatók, míg a mai napig használatos, körülbelül 30-40-féle citosztatikus tulajdonsággal rendelkező gyógyszert kifejlesztették. Ezek a szerek önmagukban is nagyon hatásosak, de kombinációjukban érték el a legjobb eredményeket. Mivel teljesen szelektív gyógyszereket még nem sikerült kifej­leszteni, amik kizárólag a daganatsejte­ket pusztítanák el, így igen sok mellékha­tásuk van ezeknek a gyógyszereknek. Mint például a fehérvérsejtcsökkenés, hajhullás, hányinger, fertőzésre való fo­kozott hajlam. Ezek a mellékhatások tel­jes mértékben megszűnnek a szerek al­kalmazásának befejezésekor. Nagyon jól gyógyulnak citosztatikus kezelésre a kö­vetkező daganatok: emlőrák, leukémiák, hererák, melanoma, Hodgkin-kór. Egyes típusoknál még előrehaladott állapotban is 100 százalékos gyógyulást lehet ta­pasztalni. Természetesen az összes kezelésfaj­tára igaz, hogy a legjobb eredményeket csakis a kezdeti esetekben lehet elérni. Ezért nagyon fontos a hangsúlyt a meg­előzésre tenni. Azt hiszem, mindenki előtt világos, milyen nagy jelentősége van a rákszűrésnek, a rákot megelőző, úgyne­vezett prekarcinómás állapotok felfede­zésének, amikor még a betegség teljes mértékben gyógyítható. Ennek legszem­léletesebb és a gyakorlatban legjobban alkalmazható példáját a méhnyakrákon tudnám bemutatni. Húsz-harminc évvel ezelőtt ez a betegség pusztított a női la­kosságban legnagyobb számban. A nagyarányú propaganda és szürőtevé- kenység hatására ma már ott tartunk, hogy a női daganatos halálokok között a 7. helyre esett vissza. Ma már csak - és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents