Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-28 / 306. szám

1989. december 28. NÉPÚJSÁG 5 Kezdődik a népszámlálás •*- „Ízelítő” a kérdőívekből ­felhívás hazánk állampolgáraihoz, intézményeihez, szervezeteihez Január 1-jétől útjukra indulnak me- gyeszerte a számlálóbiztosok, hogy alig egy hónap leforgása alatt megyénk min­den családjához eljussanak. A népszám­lálás tulajdonképpen már nem újság, hi­szen 1880 óta tízévenként ismétlődik. Annyira azonban mégis csak az, hogy új­ra felhívjuk a figyelmet fontosságára és arra, hogy törvény előírta kötelesség. Ettől persze a magyar állampolgárok­nak ritkán dobog meg a szíve, kötelessé­get teljesíteni nem mindig élvezetes. Eb­ben az esetben azonban talán minden korábbinál fontosabb, a szó legszoro­sabb értelmében közérdekű. Az or­szágra vonatkozó legfrissebb adatok is­merete nélkül nem lehetne hozzáfogni a gazdasági helyzet javításához. A kérdőívek egyszerűek és ösz- szeállítóik gondosan ügyeltek árra, hogy minden olyan kérdést kerüljenek, mely az állampolgárok személyiségi jogait sértené, vagy amelyekre a válaszolás bi­zalmatlanságot szülhetne. Például a számlálóbiztosok senkinek se kiván­csiak a személyi számára, vagy arra, hogy mekkora alapterületű lakásban la­kik. A helyiségek számára azonban már igen, aminek érthető összefüggése vana sok változtatásra szoruló lakáspolitiká­lakással kapcsolatos adatokat tudakolja. Melyik település melyik utcájában hol ta­lálható. A falusi családi házak tulajdono­sai ne lepődjenek meg, ha a kitöltést se­gítő számlálóbiztosok minden esetben az 1. ajtószámot jelölik meg náluk. Erre a későbbi gépi adatfeldolgozásnál van szükség. A lakók név szerint tüntetendők fel, megjelölve, hogy ki a férj, a feleség, gyermek, felmenő, rokon, nem rokon, vagy bármi más. Kié a ház? Milyen a vízellátás? Ha van meleg vize, honnan kapja? A komfortfo­kozatra a 6., 7., 8. és 9-es kérdések kere­sik a választ. A 10-es kérdés arányaiban - de nem négyzetméter szerint - bontja meg a különböző helyiségeket. A B) kérdőív, kitalált esetünkben a Kis­falva, Eszéki utca 8. számban lakó Ba­logh Istvánná, személyi adatokra vonat­kozik. Nem csak a szokásosakra, hanem arra is, hogy van-e egyebütt bejelentett lakcíme, mikor kötött először házassá­got, hány élve született gyermeke van? Ismerjük egymást annyira, hogy ezek száma nem feltétlenül azonos a házas­ságból származókéval... Félő, hogy mint korábban is, a nemze­tiséggel kapcsolatos kérdéssel gond tiségi szövetségekkel is, melyek csak megfelelő adatok birtokában léphetnek fel tagjaik érdekében. Ha valakinek az anyanyelve nem magyar, az nyugodtan írja be a cigányt, a szerbet vagy bármit és ha ez így igaz, akkor a beszélt más nyel­vek közé a magyart. Itt természetszerűen épp úgy adható több válasz is, mintáz is­kolai végzettségre vonatkozó 13. sz. kér­désnél. A 15-östől kezdődő kérdések csak az aktív keresőkre vonatkoznak. Még egy szót a „háztartásbeli” foga­lomról. Sokan annak minősítik magukat, pedig a háztáji gazdaságban, a jószág­tartásnál végzett munkájuk tényleges jö­vedelemszerzés. Mivel félmillió forintig amúgy is adómentes, senkit semmilyen anyagi kár nem érhet, ha ezt a háztartási kisegítő jövedelemszerző tevékenységét se hallgatja el. Anyagi kár annál is kevésbé érhetne bárkit, mert a kérdőívek c s a k a statisz­tikusok kezébe jutnak. Más célra nem használhatók és feldolgozás után vala­mennyit megsemmisítik. Ekkorra a nevek és személyek csak egy nagy fontosságú adatsor részévé válnak... O. I. Debrecen Megyei Város Tanácsa a Kossuth Lajos Tudományegyetem Taná­csának javaslatára úgy döntött, hogy Debrecenben, a Petőfi téren felállítja „A magyar szabadság és függetlenség” emlékművét. Teszi ezt azért, mert ha­zánkban nincs olyan emlékmű, amely a magyar szabadságot és függetlenséget szimbolizálná, s mert Debrecen sok év­százados története számos ponton elvá­laszthatatlanul összefonódott a magyar szabadságért és függetlenségért folyta­tott küzdelemmel. Nem egyszerűen egy városi emlékmű felállításáról van azonban szó, hanem a magyar szabadságot és függetlenséget az egész magyarságra kiterjedő módon kifejező emlékmű Debrecenben történő felállításáról. Olyan emlékműről, amely emléket állít minden neves és névtelen szabadságharcosnak; a társadalmi haladásért, a nemzeti füg­getlenségért vívott harc áldozatokat kívá­nó, vereséget vagy sikert hozó eredmé­nyeinek; kifejezi Debrecen egyedülálló szere­pét a magyar nép függetlenségi küzdel­meiben; ünnepnapokon és hétköznapokon egyaránt tisztelettel adózhatunk előtte azoknak, akik a magyar szabadság és függetlenség ügyéért az évszázadok so­rán küzdöttek, alkottak, vagy meghaltak. A magyar szabadság és függetlenség emlékművének megalkotására a Debre­cen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Képző-és iparművészeti Lektorátus országos, nyilvános, névalá­írásos tervpályázatot írt ki. A pályaterve­ket 1990. április első hetében kiállítjuk. A szakértői vélemények alapján a felállítás­ra kerülő emlékműről a közvélemény be­vonásával Debrecen Megyei Város Ta­nácsa dönt. Az eredményhirdetésre 1990. április 14-én kerül sor. Az emlék­mű avatásának tervezett időpontja 1991. december 21. Az emlékmű költségeit Debrecen Megyei Város Tanácsa saját keretéből, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus és a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem anyagi támogatásából, valamint a közadakozásból befolyt ösz- szegekből fedezi. A Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ezúton kéri tisz­telettel az ország és Debrecen állampol­gárait termelőegységeit, intézményeit, egyházait, szervezeteit, hogy a magyar szabadság és függetlenség ügyéért év­századok során küzdött és elesett honfi­társaink emlékének, a magyar szabad­ság és függetlenség magasztos eszmé­jének megörökítéséhez önkéntes pénz­adománnyal járulnak hozzá. Az önkéntes pénzadományokat a Bu­dapest Bank Rt. Debreceni Fiók 343- 99443328/8 számú számlájára lehet be­fizetni. Tudatában vagyunk annak, hogy az ország, a város és az állampolgárok is nehéz anyagi helyzetben vannak. Ugyanakkor a hazánkban zajló politikai, társadalmi és gazdasági változások igénylik és lehetőséget is kínálnak arra, hogy az állampolgárok részesei, formálói legyenek a döntéseknek és összefogja­nak a nemzet önbecsülését, haladó ha­gyományainak tiszteletét és azok megőr­zésének szándékát kifejező nemes cél érdekében. Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Világnyelvünkről... Nem az eszperantóról lesz szó, hanem anyanyelvűnkről, a magyarról. Barátom mesélte, aki egy év óta sűrűn jár a Német Szövetségi Köztársaságban.- Álltunk a frankfurti pályaudvaron és beszélgettünk. Magyarok lévén, természetesen magyarul. Pontosabban: én magyar állampolgárságú vendégmunkás az NSZK-ban. Társam USA-állampolgár bennszülött kiskunmajsai, aki éppen haza készül látogatóba. Harmadik­ként egy trencsényteplici születésű, csehszlovákból NSZK-állampolgárrá változott magyar szerepelt, aki nem minden vakmerőség nélkül éppen Gyergyószentmiklóson élő atyafiságát készült meglátogatni. Beszélgetésünk hallatára megállt mellettünk egy jellegzetes szemű, sárgás bőrű úr, akiről később kiderült, hogy Belgiumban dolgozó laoszi. Megszólalt tört, de érthető magyarsággal, az egyik szerelvényre mutatva:- Gyorsvonat...? Pécs-Budapest? - kérdezte. Ráztam a fejemet:- Előbb Budapestre kell eljutni, aztán átszállni és a Déliből csakugyan van vonat Pécsre! Ö is rázta a fejét:- Gyorsvonat...? Pécs-Budapest? - ismételte konokul. Rámutattam a megfelelő táblára:- Nemj Gyorsvonat, Wien-Budapest! Szemlátomást felderült:- Igen! Bécs, nem Pécs! Bocsánat, tévedtem! Már régen nem beszéltem a mágyárt! Ülhe­tek vonatba önökhöz, kiesit gyakorolni ezt a szép nyelv? Természetesen ülhetett. Nyolc évvel ezelőtt végezte el az egyetemet Magyarországon, de azóta se tudott semmi­lyen európai nyelvet tisztességgel megtanulni. Csak a magyart.- Mert áz olyan szép és könnyű! A magyaroknak nem mindig, de jó, ha legalább olykor a laosziaknak az... (ordas) A Tolna Megyei Adófelügyelőség tájékoztatója az adóbevallás-nyomtatványok terjesztéséről A hatáskörünkbe tartozó adóalanyok számára az adóbevallás az idén is in­gyenes. Az egységcsomagot számítógépes nyilvántartásunk alapján december végén, január elején postán kapják meg azok, akik az 1988-as évben adóbevallást adtak, vagy 1989-ben adóelőleget fizettek. Az így bevalláshozjutók közül azoknak, akiknek 1989. évben bevallásadási kötelezettségük nincs, a bevallásgarnitúrát sem kitölteni, sem visszaküldeni nem kell. Azok viszont, akik postai úton nem kapnak nyomtatványt, de bevallásadási kötelezettségük 1989. évre vonatkozóan van, telefonon illetve levélben is kérhetik annak kiküldését az adóhatóságtól, vagy személyesen is besze­rezhetik az alábbi helyeken és időpontokban: A Tolna Megyei Adófelügyelőség Ügyfélszolgálatán Központi ügyfélszolgálat: Szekszárd, Széchenyi u. 24. sz. alatt, hétfőn, szerdán fél 8-16-ig, szombaton 8-12-ig. Városi Tanács Bonyhád: Perczel Mór u. 13. sz. alatt, hétfő 9-15-ig. Városi Tanács Dombóvár: Bezerédj u. 14. sz. alatt, szerda 9-15-ig. . Városi Tanács Dunaföldvár: Kossuth u. 2. sz. alatt, hétfő 9-15-ig. Munkás Művelődési Központ Paks: Gagarin u. 2., szerda fél 9-15-ig. Községi Tanács Simontornya: Lenin u. 1. sz. alatt, csütörtök fél 10-14-ig. Városi Tanács Tamási: Szabadság u.46-48. sz. alatt, csütörtök fél 10-15­ig­Az egyéni vállalkozók a fentieken kívül az érdekképviseleti szerveknél az alábbi helyeken: KIOSZ helyi alapszervezeteinél: Szekszárdon, Bátaszéken, Bonyhádon, Dombóváron, Tamásiban, Dunaföldváron, Pakson, Tolnán, valamint KIOSZ Tolna Megyei Elnökségénél (Szekszárd) és a KIOSZ Tolna Megyei Titkárságán (Szekszárd). APEH Tolna Megyei Igazgatósága Tolná Megyei Adófelügyelöség Franciaország: Felvétel a TGV (nagysebességű vonat) két motorkocsiból és egy kocsiból álló szerelvényéről. Vendome kö­zelében, a még meg nem nyitott pályaszakaszon 480 km/óra sebességgel új világcsúcsot ért el vasúti pályán. A szuperexp­ress átlagsebességét 300 km/órára tervezik. (Telefotó-MTI Külföldi Képszerkesztöség) Új vasúti sebességi világrekord

Next

/
Thumbnails
Contents