Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-01 / 285. szám

1989. december 1. NÉPÚJSÁG 3 A piac diktál Minden jó dolgozóra számít a bőrdíszmű Ötven ember az utcára kerül a bőrdíszműtől. Ma kapják meg a munkakönyvüket - száguldott végig Szekszárdon a hír.- Valóban lesznek ma elbocsátások? - kérdeztük Schlitt Károlytól a Palota Bőr­díszmű igazgatójától.- Az információ így téves, de nem alaptalan. A Palota és az amerikai Samsonite cég szerződést irt alá arról, hogy január 1 -jétől új vállalatot alapítanak azonos tevé­kenységi körrel, amely kft. formában működik. Eddig egy NSZK-beli cégnek is végez­tünk bérmunkát, ezt a tevékenységet a Palota egy másik gyára veszi át. Emiatt senki­nek nem kellene elhagyni a bőrdíszműt, ugyanakkor viszont az újjonnan alapuló vegyesvállalatnak el kell érnie a Samsonite hatékonysági színvonalát. Ezért megvá­lunk azoktól a dolgozóktól, akik szakképzetlenek, vagy a teljesítményük nem éri el az ötven százalékot. Más, házon belüli munkát ajánlunk fel a két-három évvel a nyugdíj előtt állóknak, s helyben kínálunk más munkát a feleslegessé vált alkalmazottaknak (pl. tmk-soknak) is. A próbaidősök közül sem tartóztatjuk azokat, akiknek nem kielégí­tő a teljesítményük.- Hány embert érint ez összesen?- Húsz-huszonötöt, ennek fele próbaidős.- Az érintettek tudnak már arról, hogy új munkahely után kell nézniük?- Munkásgyűlésen korábban két alkalommal is elmondtam már, hogy erre fel kell készülni, de most a napokban mindenki megkapja levélben is, hogy a kft. számít-e rá. Az engedélyezési eljárás hivatalos átfutási ideje ugyan 90 nap, de januártól már min­denképpen olyan bérekkel indulunk, mintha kft. lennénk. Ennek finanszírozását az át­meneti időszakra a volt központunk vállalta. De a távozókkal kapcsolatban is mindent a jogszabályoknak megfelelően teszünk, kár nem érheti őket. Kettős funkcióban Küldöttgyűlés a Kíszövben Önpusztítás Mi marad az erdőből? Szalmaégetés Tolna megye ipari szövetkezetei képvisele­tében negyvenhárom személy vett részt teg­nap délelőtt Szekszárdon a Kiszöv tanácster­mében rendezett küldöttgyűlésen. Az össze­jövetel célja kettős volt. Egyrészt az ipari szö­vetkezetek februárban megrendezésre kerülő X. kongresszusa előtti tennivalók elvégzése, másrészt a szokásos második féléves ér­tékelés és a kővetkező gazdasági évre való előretekintés. Mind a vita élénksége, mind a ráfordított idő tekintetében a súlypont az első témakörre helyeződött. Azon kívül, hogy meg­választották a megyénk szövetkezeteit a kongresszuson, valamint az országos testüle­tekben képviselő küldötteket, megvitatták a kongresszusi dokumentumokat is. Az új szö­vetkezeti törvény tervezetével kapcsolatban dr. Samu Lajos elmondta, hogy attól gyökeres fordulatot várnak, azt, hogy biztosítsa a szö­vetkezés teljes szabadságát, tiltson meg min­denféle gyámkodást, feleljen meg a jogállami­ság által támasztott követelményeknek. Hiá­nyolta az előterjesztő, hogy a rendező elvek, a törvényalkotáshoz szükséges elvi alapok tisz­tázása nem történt még meg. Fodor Tibor az ipari szövetkezeti mozgalom és az érdekképviselet megújulásával kapcso­latban többek között elmondta, hogy a Kiszöv- nek a szövetkezeti igényekhez való maximális alkalmazkodás, továbbá a költségtakarékos működés jegyében a csökkenő létszámú szervezete a jövőben az alapdíjért bizonyos alapszolgáltatásokat nyújt, fenntartását ugyanakkor részben vállalkozásokból finan­szírozza, olyan tevékenységeket is végez, amiért a szövetkezetek külön fizetnek. A küldöttek elmondták aggályaikat azzal kapcsolatban, hogy ők, sőt a kongresszus hiába hoz bármilyen, a szövetkezeteknek megfelelő határozatot, ha azt az új parlament nem méltányolja. Jó lenne talán pártot alakíta­ni a szövetkezeteknek - vetődött fel. Mások a meglévő pártok közül javasolták azt támogat­ni, amelyik kiáll érdekeikért. Az élénk vitában végül a többség javaslata az volt: feleljen meg a szövetség minden szempontból annak az el­várásnak, hogy képviselje - a parlamentben is - a szövetkezetek érdekeit. A vita során el­hangzott, hogy az egységes szövetkezeti tör­vény hátrányos helyzetbe hozhatja a kisebb­ségben lévő ipari szövetkezeteket, ezért java­solták: néhány sarkalatos kérdésben a tör­vény variációkat fogalmazzon meg, melyek közül a közösségek választhatnak. -ri­Mint amikor az őszi reggelen a lassan szétoszló ködben kez­dünk tisztán látni, úgy ébredünk rá vonakodva, hogy milyen ér­telmetlen hatékonysággal pusztítjuk, szennyezzük környeze­tünket, okozunk helyrehozhatatlan károkat a természetben és így önmagunkban. Hiszen az ember és a természet egy, a természet nekünk is lételemünk, nélküle élni, tőle elszakadni képtelenek vagyunk. A természet pusztítása a mi önpusztítá­sunk. A folyók befogadják a mérgező ipari szennyeket, a leve­gő befogadja a kémények ontotta füstöt, kormot, a föld befo­gadja szemetünket. De már tűrőképessége határán imbolyog, kényes az egyensúly és ha nem vigyázunk rá, katasztrófa kö­vetkezhet. Kényelmünkért, jólétünkért a természet fizet, de végső so­ron mi és utódaink fizetünk mindenért. A felismerés azonban csak az első lépés lehet. Hogy unokáink is élvezhessék az erdők szépségét, veszély nélkül lélegezhessenek mélyet a mezőkön és mártózhassanak meg folyóinkban, tavainkban, ehhez már most tennünk kell va­lamit. Mindenkinek és minden nap: óvni a természetet.- áa - Fotó: - rz ­Mindennapi szemetünk zését azonosítják a sztálinizmussal és ezen a címen a valódi marxizmust is ér­téktelennek, elvetendőnek minősitik. A marxizmus bukásáról beszélnek és ezt összekötik a szocializmus bukásával. Rafinált megközelítés, amikor a megva­lósult szocializmust kapitalista környezet­be helyezik, és finn, svéd stb. szocializ­musról beszélnek. Ezzel azért lehet különösen sikeresen manipulálni, mert ezekben az országok­ban kétségtelenül kimutathatók olyan va­lós eredmények, amelyeknek jelen kell lennie egy fejlett közösségi társadalom­ban is. A baloldalon belül három látható vonal van: Az egyik a demokratikus szocializmus nyugati eszményét elfogadva - a fejlett tő­kés országok szocialista, szociáldemokra­ta pártjait példaképként kezelve - akar mo­dellváltást. Ennek a megoldásnak a hivei a lebontandó elemek és az erre használt eszközök tekintetében több mindenben együttműködik a jobboldallal és ezért tö­rekvéseikről, illetve politikai lépéseikről sokszor nehéz megállapítani, hogy vajon a szocializmus ügyét szolgálják-e, vagy a ka- pitalizációs törekvéseket erősítik. Törekvé­seik között ugyanakkor értékes közösségi, szocialista elemek megőrzése, illetve meg­valósítása is jelentős szerepet kap. Zavaró, hogy vezető politikusaik, aktivis­táik egy jelentős része inkább tekinti szö­vetségesének a hazai ellenzéki pártokat, mint a baloldal pártjait. Külföldi kapcsola­taikat elsősorban a nyugati világban kere­sik és az ő segítségükre alapozva szeret­nék megvalósítani a modellváltást. Ebben benne rejlik az a veszély, hogy elősegítik egy új - nyugati érdekeltségű - függőségi viszony kialakulását. A keleti kapcsolatok fenntartása, megreformálása, korszerűsí­tése csak másodlagos politikájukban. Törekvéseikben fellelhető valós baloldali elemek megvalósítását nehezíti, hogy so­raikban reformköntösben - szép számban - megtalálhatók azok, akik lényegében egy reformsztálinista új elituralom megteremté­sére törekednek - eg/részben új, részben régi tulajdonosrétegre támaszkodva. Az ő céljuk: régi hatalmuk, befolyásuk átmenté­se - az új elittel való kompromisszum ré­vén. Sajnos egynéhány új törvény ennek megvalósulását gyakorlatilag is elősegíti. Ilyen például az átalakulási törvény, mely­nek égisze alatt folyik az állami vállalatok kiárusítása. A második irányzatot a magyarországi dogmatikus baloldali mozgalmak, pártsze­rű szervezetek csoportja képviseli. Látszó­lag a szocializmus védelmében lépnek fel. Valójában azonban konzervatívok, akik nem tudják elfogadni a változások, a meg­újulás szükségességét, ezzel lényegében a sztálinizmus védelmezői. Fellépésük in­kább káros, mint hasznos a baloldal szá­mára. A harmadik irányzat az elmúlt 44 év kö­zösségi értékeinek megőrzésével, elsősor­ban a munkások, a szövetkezeti dolgozók, a bérből és fizetésből élők érdekeinek elő­térbe helyezésével kívánja a megújulást. Elfogadja, hogy a korábbi modell sok ele­mét le kell bontani, hogy a vegyes tulajdon­ra szükség van, a vállalkozásokat támogat­ni kell, a gazdaságot élénkíteni kell, a külföl­di gazdasági kapcsolatainkban fontos a to­vábbi nyitás. Szükség van a demokratiz­mus erősítésére, meg kell akadályozni, hogy egyesek vagy egyes csoportok kisa­játíthassák a hatalmat. Tovább kell lépni az emberi emancipáció megteremtése felé. A megújulás során az önkormányzatokra, a munkástanácsokra, a magyar népi de­mokratikus tapasztalatokra kíván támasz­kodni, úgy, hogy közben felhasználja a vi­lág baloldali mozgalmainak pozitív tapasz­talatait. A megújuló MSZMP-nek ezt az irányza­tot kell felvállalnia és támogatnia. Ebben közös az érdeke az MSZP-ben tevékeny­kedő reformkommunistákkal és a szocia­lizmus megújulásáért küzdő szocialisták­kal, szociáldemokratákkal. Ezekkel az erőkkel együtt közös a felelőssége azért, hogy a megújulás a magyar nép érdekeit képviselje. Ehhez meg kell akadályozni, hogy egy új elit - összejátszva a régi elit kö- pönyegforgatö tagjaival - látszólag a régi helyett egy újabb, jobb modell ígéretével - megteremtse a dolgozó tömegek rovására, a maga hatalmának megalapozására és bizto­sítására a kapitalizmust Magyarországon. Hogyan kíván politizálni a megújuló MSZMP? Mi kommunista típusú tömegpártként kí­vánjuk az ország érdekeit szolgálni. Szö­vetséget ajánlunk a baloldali pártoknak, a szakszervezeteknek, a baloldali ifjúsági szövetségeknek és a népfrontnak. Támogatjuk a meglévő önkormányzati szerveket és minden további népi kezde­ményezésű szerveződést, hisz ezek segí­tenek abban, hogy a társadalom megújulá­sa során széles körű társadalmi ellenőrzés valósuljon meg. Mi közösségi társadalmat akarunk, ahol érvényesülnek az emberi szabadságjogok, működik a demokrácia, ahol az emberek dolgozhatnak, ahol meg­szűnőben van a kizsákmányolás minden formája, ahol mindenki emelt fővel járhat, politikai hitvallásától és pártállásától füg­getlenül. Vissza kívánjuk nyerni a munká­sok bizalmát. A munkás ne viselje teher­ként a múlt hibáit, ne feleljen azért, mert ne­vével visszaéltek, úgy, hogy munkáshata­lom címen egy torz hatalomgyakorlást va­lósítottak meg. Vissza kívánjuk állítani a munkáshatalom rangját és tisztességét, annak mélységesen emberi és demokrati­kus jellegét. Meg akarjuk nyerni a fiatalo­kat. Tiszteljük és becsüljük az időseket, fontosnak tartjuk tapasztalataikat, melye­ket fel kívánunk használni a megújulás so­rán. Fontosnak tartjuk az együttműködést, a szövetséget az értelmiségiekkel és a vál­lalkozókkal, hisz tudjuk, hogy nélkülük nincs megújulás. Elfogadjuk és tiszteljük az országban tevékenykedő többi demokrati­kus pártot. Hisszük, hogy tagjaik döntő többségét a magyar nép felemelkedésé­nek ügye hajtja. Velük való viszonyunkat korrekt és demokratikus szabályok betar­tásával kívánjuk alakítani. Vállaljuk a politi­kai harcot, de készek vagyunk együttmű­ködésre is, ha ez közös érdekünket szol­gálja. BENKÖ ZOLTÁN az MSZMP T. M. Szervező Bizottságának tagja Négy évtizede a kereskedelemben Virágzó dáliák Dália fantázianévvel az elmúlt években öt új üzlet is megnyílt, mely a Mecsek Fü- szért kiskereskedelmi hálózatfejleszté­sét példázza. A Tolna megyét és Bara­nyát is ellátó vállalat négy évtizedes jubi­leumát ünnepelte a napokban. A különle­ges alkalomból a régi dolgozókat, s az alapitó tagokat is meghívták, munkájuk­ért többen minisztériumi kitüntetést, illet­ve kiváló dolgozó elismerést kaptak. Ara­tó Márton vezérigazgató méltatta a válla­lat negyvenéves fejlődését (melyről em­lékkiadványt jelentettek meg), s elmond­ta: várhatóan 1990-től saját jogon is vé­geznek majd külkereskedelmi tevékeny­séget. A kiskereskedelmi szféra további bővülését jelzi, hogy a Mecsek Füszért szervezőként, alapítóként, részvényes­ként vesz részt a pécsi autós bevásárló- központ beruházásában, melyet a harká­nyi út mentén létesít a Fellbach részvény- társaság. A vállalat értékesítési forgalma éves szinten mintegy ötmilliárd forint, a nyereség 70 és százmillió forint körül realizálódik. Üzletpolitikájukban az aktív alkalmazkodást követik, így a szakmá­ban az elsők között vezették be a váltós fizetési konstrukciót. A Tolnában s Bara­nyában létesített Dália boltok, illetve rak­táráruház, s a jövő már megvalósulóban lévő tervei is a négy évtized nagy ívű fej­lődését dokumentálják. - csef ­Puccs a konzervgyárban? Pályázhat az igazgató... A hét elején megtartott ülésén a vállalati tanács a dolgozók többségének bánatára és fölhá- borodására megbuktatta az igazgatót - kaptuk a hirt a Paksi Konzervgyárból. Puccsról, sze­mélyi ellentétekről beszélnek... Ami biztos: Schiller József az új vállalati törvény alapján öt évvel ezelőtt kapott bizalmat az igaz­gatói poszt betöltésére. Mandá­tuma lejárt. A hivatalban lévő igazgatónak a szabályok értel­mében a vállalati tanács titkos szavazással, kétharmados többséggel újabb ciklusra bizal­mat szavazhat. Ez nem történt meg, ha minimálisan is, de híja volt a kétharmadnak. Schiller József április 11-ig láthatja el munkakörét, addig a VT feltehe­tően nyilvános pályázatot ír ki az új igazgató személyére. Eb­ben a versenyben persze az ed­digi igazgató is indulhat, a gyár eredményei alapján meglehe­tős önbizalommal. A témára la­punk hasábjain visszatérünk.- ri -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents