Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-23 / 304. szám

(3. oldal.) Ceausescut, a véres kezű diktátort halálra ítélték és kivégezték A vádpontok egyike: népirtás, több mint 60 ezer áldozattal - A Nemzeti Megmentés Tanácsa egyre jobban ura a helyzetnek Hétfőn este a román televízió közleményt olva­sott be, amely a következő: „1989. december 25-én rendkívüli katonai tör­vényszék ítélkezett Nicolae Ceausescu és Elena Ceausescu felett. A vádpontok a következők: 1. Népirtás, több, mint 60 ezer áldozattal; 2. Az államhatalom aláásása a nép és az állam- hatalom ellen szervezett akciókkal; 3. Közjavak, városok és falvak tönkretétele; 4. A nemzetgazdaság lezüllesztése; 5. Szökési kísérlet, külföldi bankokban letétbe helyezett több mint 1 milliárd dollárral. A román nép és Románia ellen elkövetett eme súlyos bűnökért Nicolae Ceausescut és Elena Ceausescut halálra, és vagyonuk teljes elkob­zására ítélték. Az ítélet jogerős, és azt végrehajtották.” A bukaresti televízió kedden, helyi idő szerint 13.24-kor bemutatta Nicolae Ceausescu és Ele­na Ceausescu kivégzését. Ismét leforgatták a vi­deofelvételt a korábbról ismert képekkel, majd megjelent a halálos ítélet végrehajtását megörö­kítő állókép. A sortüzet nem mutatta a televízió, de jól lehe­tett látni azt az épületfalat, ahová állították őket: a fal tele volt golyó ütötte lyukakkal, a golyó általi kivégzés nyomaival. A fal előtt, a füves, köves te­rületen, Nicolae Ceausescu és Elena Ceausescu szitává lőve, széttárt karokkal feküdt. Ekkor a ka­mera Ceausescu arcát egészen közel hozta. A felvétel meggyőző erővel bizonyította, hogy ha­lott a véres kezű diktátor. Az „antikrisztus halott” Karácsonyi énekek csendültek fel a bukaresti rádióban, majd egy bemondó következett: „Milyen csodálos hír ezen a karácsonyestén: az antikrisztus ha­lott!”. A román vezetők előtte jelentették be, hogy népirtás és egyéb súlyos cse­lekmények vádjával elitélték és hétfőn ki­végezték Nicolae Ceausescut és felesé­gét. Azóta a televízió mutatta a hadsereg által kivégzett diktátor holttestét is. „Vége van hát. Huszonöt éve szenved­tünk... azt szerettem volna, ha lassú halált hal és annyit szenved, amennyi nekünk kijutott” - mondhta a hír után egy román újságíró. Néhány hír kiszivárgott a Ceausescu- házaspár utolsó óráiról. Egyikük sem volt hajlandó együttműködni a bírósággal és azt mondták, hogy az nem illetékes felet­tük ítélkezni. Követelték, hogy a román parlament mondja ki a verdiktet. Elutasí­tották azt is, hogy védőügyvéd képviselje ügyüket. Együtt akartak meghalni, nem kértek kegyelmet. Ez nem a megvető bátorság jele, ha­nem a biztos tudaté: az ítélet nem lehet kétséges. Ceausescu azonban tagadta, hogy fe­lelős lenne emberek tízezreinek halá­láért, mint ahogy azt is, hogy családja egymilliárd dollárt sikkasztott volna. Az ország mai állapota, az előkerült holttestek, s azok is, akik még most is nap mint nap halnak meg - az elmúlt negyed­század -, elegendő bizonyíték. Amikor a kivégzőosztag felvezette a házaspárt, Elena Ceausescu szólt hoz­zájuk: „Olyan voltam hozzátok, mint az anyátok”. Egy katona válaszolt: Miféle anya az olyan, aki megölte a mi anyán­kat?” - ezt egy szemtanú mesélte el. Az ítéletvégrehajtáshoz önkénteseket kértek - mindenki jelentkezett, sorshú­zással választották ki a háromtagú osz­tagot. Románia nem tört ki örömrivalgásban, de senki sem titkolja, hogy mély meg­nyugvással fogadta azt, ami történt. Ceausescu Kelet-Európábán a máso­dik kommunista vezető, akit kivégeztek; az első Nagy Imre volt. A kivégzésnek akadnak bírálói is - másként szerettek volna ítéletet monda­ni, bár az ítélet jogosságában kevesen kételkednek. A gyors ítélethozatal - és ítéletvégre­hajtás - azonban Románia új vezetőit lát­szik igazolni: minél gyorsabban le kell zárni az elmúlt 25 évet és hozzá kell látni végre Románia átépítéséhez, mert a „Ceausescu-éra” szinte csak tennivalót hagyott maga után. Mindinkább körvonalazódik az új ha­talmi szerkezet, s tény, hogy az indulás­hoz kedvez a nemzetközi környezet is: Magyarország volt az első, amely első­ként ismerte el a Nemzeti Megmentési Frontot és napok alatt Románia új veze- tőtestülete széles körű elismerésben ré­szesült Keleten és Nyugaton egyaránt. Alig néhány órával az ítéletvégrehajtás bejelentése - és öt nappal a forradalom kezdete - után megszilárdult a Nemzeti Megmentési Front. A vezetőtestület el­sődleges célja kétségkívül most az, hogy kitöltse a hatalmi vákuumot, kezébe ve­gye és megszervezze a múlhatatlanul szükséges intézkedéseket. Az elmúlt öt nap alatt Románia vég­eredményben központi akarat nélkül maradt, s amilyen mértékben normali­zálódik a helyzet, úgy válik egyre szüksé­gesebbé a feldúlt ország mindennapi életének normalizálása és a nomális po­litikai, társadalmi, gazdasági élet előfelté­teleinek megteremtése. Az Ion Iliescu ve­zetése alatt álló Front elsődleges táma­sza - az össznépi támogatás mellett - ma még a hadsereg, de Romániában is egy- re-másra alakulnak a politikai pártok, szervezetek, közöttük a magyar nemzeti­ség szervezetei is. Bukaresti helyzetkép a bejelentés után Ahogy a televízióban bemutatták a Ceausescu házaspár kivégzéséről ké­szült első dokumentumképeket, Buka­restben a televízió környékén rövid tűz­harc keletkezett, majd a Victoria tér épülő házaiban megbújó Securitate-csoportok tagjai kezdtek lövöldözni. Halálos áldo­zatokról nem érkezett jelentés, de a fegy­verek időnként megszólalnak. Románia népe a teljes elégedettség érzésével eltöltötten, a zsarnok házas­pártól megszabadultan éli első óráit. En­nek jeleként, nyomban a kivégzést be­mutató képek után a város fő központjain fiatalok hangszórókon keresztül nagy­gyűlésre szólították fel a főváros lakóit. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsának vezetői azonban a rádión és televízión keresztür arra kérték fel a lakosságot: ne menjen nagygyűlésre, mert ma meg nem olyan a helyzet, hogy egy gyűlést biztonságos körülmények között lehetne megtartani. A Securitate-egységek alat­tomos akciókat hajtanak végre és búvó­helyeikről veszélyeztetik a lakosságot. A televízió közölte: a Ceausescu csa­lád vagyonát fel fogják mérni. Az első be­jelentést már megtették: Elena Ceauses­cu néhány nappal ezelőtt három gyer­mekének - Nicu, Valentin és Zoja nevű gyermekeinek - 3,8 millió lej összegben bankbetétet hagyott hátra. A lakosság megnyugtatására a rádió és a televízió tudatta a főváros lakosaival, hogy a leg­utolsó vizsgálatok alapján a vizet nem mérgezték meg, tehát iható. A Magyar Köztársaság hivatalosan is elismeri az új román kormányt Horn Gyula külügyminiszter kedden délelőtt az alábbi nyilatkozatot juttatta el a Magyar Távirati Irodához. Közölte, hogy folyamatos a kapcsolat Románia új vezetésével. Megerősítette a Nemzeti Megmentés Tanácsának, hogy Magyarországon minden humánus erő készen áll a román forradalom meg­erősítésére. A tanács ezt rendkívül nagy­ra értékeli, és egyben ismételten köszö­netét nyilvánította az eddigi értékes se­gítségért és szolidaritásért, amelyet a magyar nép, a parlament, a kormány, a politikai pártok, és mozgalmak határozott fellépésükkel már a forradalom előtt is nyújtottak a román népnek. Mindez a konkrét segítségen túlmenően nagy er­kölcsi erőt és bátorítást jelentett és jelent (Folytatás a 2. oldalon.) A Béres-cseppekröl az onkológus szemével I. Az utóbbi hónapok Béres-csep- pekkel kapcsolatos eseményei kívá­natossá tették, hogy orvosi szem­pontból is tájékoztatást kapjon a la­kosság. Ilyen esemény volt a közel­múltban a tévében bemutatott, az „Utolsó szó jogán” cimű, Kosa Fe­renc rendezte megrázó dokumen­tumfilm, amely dr. Béres József tudo­mányos kutató munkásságáról szólt. Majd a film bemutatását követő hisz­térikus hangulat, melyet betegeim között és a lakosság részéröl is ta­pasztaltam. Elég csak említenem a Herbária boltja előtt álló embersorokat, akik valamennyien a titokzatos és minden betegséget gyógyító Béres-csep- pekhez szeretnének hozzájutni. Ezenkívül nagy hatással volt rám dr. Béres József előadása, melyet októ­ber 25-én Budapesten, a Kongresz- szusi Központban szakemberek és laikusok előtt tartott. Természetesen mint onkológus főorvosnak - aki nap mint nap számos daganatos beteg­gel találkozom, valamint munkám számottevő részét képezi a rákmeg­előzésben való aktiv részvétel - je­lentős dilemmát jelentett saját ta­pasztalataim összevetése a filmben látottakkal és állítottakkal. Gondolok itt azokra a megnyilvánulásokra, hogy a tudomány nem tud számotte­vő eredményt felmutatni a rák okát il­letően, s így a gyógyítással kapcso­latban sem történt előrelépés az utóbbi évtizedekben! Megemlíteném még, hogy október 25-én megjelent a lapokban a Ma­gyar Orvosi Kamara nyilatkozata, melyben jogos aggodalmát fejezi ki az orvostársadalom nevében azért, hogy a film, és az azt követő TV2 Napzártájában sugárzott beszélge­tés hatására a lakosságban téves elképzelések és megalapozatlan de­rűlátás alakul ki a Béres-cseppek bűvös gyógyhatását illetően. (Folytatás a 3. oldalon.) Gyújtsunk gyertyát... A romániai áldozatok emlékére Nagygyűlés Gyermekek és felnőttek együtt emlékeznek az áldozatokra a szekszárdi Béla király téren Mindannyian feszült izgalommal kísértük figyelemmel az ünnepnapok alatt a rádió és televízió közvetítései nyo­mán a Romániában zajló drámai eseményeket. Mint ahogy az egész ország, úgy Tolna megye lakossága is megmozdult, az együttérzés és a segitőkészség megnyil­vánulásait láthattuk lépten-nyomon. A különböző pártok és társadalmi szervezetek teljes egységben adakozásra szólították fel a lakosságot és a gazdálkodóegységeket, az egyházak istentiszteleteket, szentmiséket tartottak a romániai diktatúra magyar, román, német, és más nem­zetiségű áldozatai emlékére. Szekszárdon szombaton este gyülekezett a lakosság a pártok, társadalmi szervezetek felhívására a Béla király téren, hogy megemlékezzenek az elesettekről. Körülbe­lül 5-600 fő gyűlt össze a kopjafa körül, gyerekek, felnőt­tek gyertyát gyújtottak, így tisztelegtek a szomszédos or­szágban zajló hősi harc halottainak emléke előtt. A szer­vezők aláírásokat gyűjtöttek, hogy támogassák Tőkés László Nobel-békedijra történő jelölését, és adakozásra szólították fel a nagygyűlés résztvevőit. (Folytatás a 2. oldalon.) Közlemény az MSZP Tolna megyei Küldöttgyűléséről

Next

/
Thumbnails
Contents