Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-22 / 303. szám

1989. december 22. “NÉPÚJSÁG 3 Ülést tartott a Minisztertanács Szóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő elmondotta, hogy á Minisztertanács csütörtökön a parlamenti ülésszak déli szünetében mintegy egy órás ülést tartott. Ezen elköszöntek Ballai Lász­lótól, a megszűnő Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nyugállományba vonuló elnökétől. A kormány döntést hozott a nyugdíjasok és a gyermekes családok ellátásának január 1-jei emeléséről. Csehák Judot szociális és egészségügyi miniszter elmondotta: a kormány döntése meghozatalánál figyelembe vette az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának határo­zatát. A kormány 24 milliárd forintot fordít a nyugdíjasok helyzetének javítására. A nyugdíjkiegészítéseket a Társadalombiztosítási Főigazgatóság automatikusan folyósítja ja­nuárban, egyelőre elkülönítetten a nyugdíjaktól. Februárban pedig már az emelt összegű nyug­dijakat egyszerre kapják kézhez az érintettek. A nyugdijak differenciált módon emelkednek január 1 -jétől. Az emelés nagysága két tényezőtől függ: kinek mekkora a nyugdíja, illetve ki mikor vonult nyugállományba. Ennek megfelelően a 6 ezer forint alatti nyugdíjakat 550 forinttal, a 6 és 10 ezer forint közöttieket 400 forinttal, a 10 és 20 ezer forint közöttieket 300 forinttal és a 20 ezer forint feletti nyugdijakat havi 200 forinttal emelik. Emellett a nyugdíjazás éve szerint, függetlenül a nyugdíj összegétől, további differenciált emelésre kerül sor. Az 1975. július 1 -je előtt nyugdíjba vonultak 500 forint, az 1975. július 1 -je és az 1980. december 31-e között nyugdíjazottak 300 fo­rint, az 1981. január 1-je és 1985. december 31-e között nyugdíjazottak 200 forint havi kiegészítő emelést kapnak. így az 1975. július 1 -je előtt nyugállományba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 1050 forint, ha a nyugdijuk 6001 és 10 ezer forint között van: 900 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 800 forint, ha a nyugdijuk 20 ezer forint fölött van: 700 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1975. július 1. és 1980. december 31. között nyugállományba mentek esetében: ha a nyug­díjuk 6 ezer forint alatt van: 850 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 700 forint, ha a nyugdijuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 600 forint, ha a nyugdijuk 20 ezer forint fölött van: 500 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1981. január 1. és 1985. december 31. között nyugdíjba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 750 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 600 forint, ha a nyugdijuk 10001 és 20 ezer forint között van: 500 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 400 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1986. január 1. óta nyugállományba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 550 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 400 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 300 forint, ha a nyugdijuk 20 ezer forint fölött van: 200 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. Csehák Judit azt is elmondotta, hogy a házastársi pótlékot a sajátjogú nyugellátás alapemelé­sével azonos összegben - 550 forinttal - egészítik ki. Ugyanilyen mértékű emelést kapnak házas­társuk után azok a 6 ezer forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők is, akik jövedelempótlékban ré­szesülnek. A kormány intézkedése biztosítja, hogy a 70 éven felüli és az első és második csoportú rok­kantsági nyugdíjasok, valamint az 1986. január 1 -je előtt megállapított saját jogú özvegyi, szülői nyugdíjban részesülök nyugdíja legalább elérje a számított létminimumot, a 4300 forintot. Egy­idejűleg a kormány intézkedése értelmében havi 55o forinttal növelik az 1989. december 31. utá­ni új nyugdijmegállapitásoknál azt az összeghatárt, ami alatt házastársi pótlék és rendszeres szo­ciális ellátás jár. A családi pótlék gyermekenként egységesen havi 300 forinttal, a gyermekgondozási segély­hez járó jövedelempótlék pedig havi 550 forinttal emelkedik. A gyermekgondozási díj legkisebb összege 4190 forint lesz. Az intézkedések eredményeként a családi pótlék összege átlagosan 16 százalékkal emelkedik a jövő esztendőben. A mostani intézkedések a nyugdíjak átlagosan 15 százalékos emelését eredményezik, ám vár­hatóan ennél a fogyasztói árszintnövekedés nagyobb lesz, eléri a 20 százalékot. A kormány tö­rekvése az, hogy biztosítsák az átlagos szintű nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, ezért jö­vőre a nyugdíjak emelésére további kormánydöntések várhatók. Csehák Judit elmondotta, hogy emelkedik az özvegyi nyugdíjban is részesülő nők havi jöve­delme is Eddig havi 4 ezer forintig folyisították együtt a saját és az özvegyi jogon járó nyugdijat. Most ezt az összeghatárt 6 ezer forintra emelik. Lényeges, hogy az így járó nyugdíjemelést kérvényezni kell, azt nem folyósítják automatikusan. Égő gyertyák az iskolákban Betlehemes kisdiákok Naykónyiban „Szemedben ég a gyertyafény...” (Folytatás az 1. oldalról.) A szekszárdi 1. sz. iskolába is belopó- zott a karácsonyi hangulat, ezt példázza az intézmény időszaki lapjának, a Gara­bonciásnak a decemberi száma is, amely főleg a tanulók tollából megjelent írásoknak ad helyet - s a szeretet ünne­pével kapcsolatos népszokásokat, ha­gyományokat elevenít fel. Szekszárdon az egészségügyi szakis­kolában a gyerekek kedden délután ül­ték körül a karácsonyfát, s hallgatták meg az első osztályos tanulók színvona­las műsorát. Az égő gyertyát tartó tanulók érezték, hogy nem teljes az ünnep, a har­mónia hangjaiba disszonáns szólamok vegyültek, hiszen pár száz kilométerrel odébb fegyverek ropognak. * A művelődési házak és úttörőházak az iskolai szünetben gazdag programkíná­latról gondoskodnak. A szekszárdi úttö- •rőházban ma délelőtt 10 órakor Pere- martoni Krisztina műsorára kerül sor, szombaton 16 órakor táncklub, 27-én 10 órakor pedig aerobic várja az érdek­lődőket. Az Ippon-kupa karateversenyt 28-29-én, míg a tiniszilvesztert 30-án 16 órakor rendezik, január 2-án pedig szabad játékra és videózásra lesz lehe­tőség. A bonyhádi művelődési központban egész napos programok keretében vi- deovetités, számítógépes játékok, kö- lyökház szórakoztatja a gyerekeket, ezenkívül vetélkedőkre, táncházra és a Holló együttes műsorára is sor kerül. A tamási diákcentrumban ma délután ren­dezik a kerékpáros-szakosztály fe­nyőünnepségét, szombaton 14 órakora diákcentrum baráti körének tagjai aján­dékkészítéssel és csomagolástechniká­val ismerkedhetnek meg. A komputer­szakkör nyílt napját 27-én tartják, ugyan­ezen a napon számitógépes játékokra A legkisebb vendég is lesz lehetőség. A kameraiskolával 14-18 óráig ismerkedhetnek meg az ér­deklődők, ennek keretében videós trük­kökre és filmvetítésre kerül sor. A szüni­dei kínálatot 28-án szimultán sakkjáték és táncklub gazdagítja, majd 29-én 15- 20 óráig tart az óévbúcsúztató. A szünet utolsó napján, január 2-án délelőtt az agyagozók, délután pedig a fafaragók vehetik birtokba az úttörőházat. A téli szünetben minden nap kondicionáló te­rem várja azokat, akik a testüket akarják megacélozni. * Gyöngyök, cérnák, szalagok, parányi dióhéjbölcsők, fénylő papírcsillagok. Csattogtak az ollók, készültek a megle­petések. Néhány nyakban már ott dísze­legtek a kész sütinyakláncok, a Csen­des éj dallamai békességgel töltötték be a kis szobát. Karácsonyi^ünnepség volt tegnap dél­után a Hazafias Népfront Szekszárdi Vá­rosi Bizottságán is. Hátrányos helyzetű gyerekek voltak a vendégek, őket várta a feldíszített fenyő, a játékok, ruhák, a friss kalács és a kakaó. Egymást versekkel, dalokkal, tánccal köszöntötték. Idén először. km - esi Fotó: rz - ór - kpm Elmaradt a szekszárdi tanácsülés Hol voltak a lakosság képviselői? Az év utolsó városi tanácsülése tegnap Szekszárdon nem hozott érdemi munkát, mivel a testület a hiányzások miatt nem volt határozatképes. Az elnapolás ellené­re két tanácstag felszólalása mégis em­lékezetessé tette a fórumot: dr. Rosner Gyula javasolta egy tiltakozó távirat elkül­dését Románia magyarországi nagykö­vetének, majd Bognár Cecil olvasta fel kollégánk, Domokos Eszter erdélyi témá­jú versét. A testület egy perces néma fe­lállással emlékezett meg a temesvári eseményekről. A tanácsülést követően az összehívott végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a tanácsülés újabb időpontjára a január 4-i napot, délután 14 órai kez­dettel tűzi ki. Ugyanakkor döntés szüle­tett arról is, hogy az ilyen események elkerülése érdekében célszerű a köz­vélemény előtt is feltárni a kiváltó okokat. Hogy minél több embernek legyen boldog karácsonya, hogy az egyedül, kis nyug­díjból élők is kapjanak ajándékot, hogy a rászorultakhoz eljusson a segítség, a Ma­gyar Demokrata Fórum szekszárdi szervezete ruhagyűjtési akciót szervezett a kará­csony előtti hetekben. Tetemes mennyiségű adomány gyűlt össze, megtelt egy sze­mélygépkocsi és egy utánfutó a ruhaneműkkel. Az egyházak segítségével történt meg a szétosztás, az MDF aktivistái a szekszárdi és a Szekszárdi környéki községek­ben dolgozó lelkészeknek, plébánosoknak adták át az adományokat, akik szétosz­tották a leginkább rászorulók között. MDF-segélyakció Közéleti hírek „Csali” horgászoknak Meddig nyújtható még a rétestészta? December 28-án délelőtt 10 órakor megyei nagyválasztmányi gyűlést tart a Magyar Parasztszövetség Szekszárdon, a megyei tanács dísztermében. A meghí­vott előadók: Pozsgay Imre államminisz­ter, Vörös Vince országos elnök és Ger-- bovits Jenő országos titkár. * A Magyar Demokrata Fórum Bátaszék és Vidéke Szervezete nyílt ülést rendez 1989. december 22-én 18 órától a Kiosz tanácstermében, ahol vendégeik lesz­nek Bognár Jenő tanácselnök és Nagy Ferenc vb-titkár. A vitaest témája Báta­szék és társközségeivel kapcsolatos fej­lesztési elképzelések. * Decsen, a Faluházban december 23- án 15 órai kezdettel a Magyar Néppárt zászlóbontó összejövetelt szervez. A rendhagyónak számító program'fő ese­ménye lesz Mözsi Szabó István festőmű­vész kiállításának megnyitója, valamint a Szabad Szó című hetilap főszerkesztőjé­vel, Fábián Gyulával való találkozás. A karácsony előtti est vendége lesz továb­bá dr. Szíj Rezső református lelkész, mű­vészettörténész és dr. Zala Simon Tibor, a Falurádió szerkesztője, valamennyien a Magyar Néppárt tagjai. Türelmetlen horgászvezetők, tájékozatlan, időhúzó, magas lóról beszélő hatóság. így le­hetne jellemezni azt az öszszejövetelt, ame­lyet tegnap délelőtt tartottak Szekszárdon, a Szakszervezetek Házában az al-dunai hor­gászegyesületek, a MÉM, a KVM és a Mohosz képviselőinek részvételével a Gemenci Táj­védelmi Körzet újbóli horgászatba vétele ügyében. A meghívás és az illetékes tárcának tett ígérete ellenére nem jött el a Kiskunsági Nemzeti Parktól senki, s ez már eleve meg­akadályozta az eredményes munkavégzést. Ugyanis azzal a céllal érkezett a KVM kivéte­lével mindenki a tolnai megyeszékhelyre, hogy a fentebb említett ügyben döntsenek. Amegbeszélés kezdete hasonlítottasüke- tek párbeszédéhez, hiszen a KVM-nek sok mindenről nem volttudomása, nem jutottak el hozzájuk - mondták - az al-dunai pecások nyilatkozata, a különböző kérelmek, levelek, a horgászok pedig a tíz éve tartó huzavonát, tilitolit, a rengeteg felelőtlen ígérgetést, az át­látszó taktikázást sérelmezték. Mert ígéret volt bőven. A Kiskunsági Nemzeti Park októ­ber 30-ra, illetve november 30-ra ígért közös területbejárást, de ebből kihagyták a horgá­szokat. Az Íróasztal mellett született megoldá­si javaslat így elfogadhatatlan - vallották a résztvevők. A KVM illetékese a felvetések után nem volt rest kioktatni a jelenlévőket ar­ról, hogy ö mit ért környezetvédelem alatt, s közben a saját maga fontosságát hangoztat­ta. Az al-dunai pecások viszont leckét adtak, bizonyítván, ők nemcsak térképről ismerik a Gemenci Tájvédelmi Körzetet. Miután nagy nehezen tisztázták ezt, meg­kezdődött az érdemi munka. Szó esett az el­posványosodott belső vizekről, a megválto­zott tájról, a rabsicokról, a tájvédelem legna­gyobb ellenségeiről, a stihlfűrészekről, arról a célról, amit úgy fogalmaztak meg: halászat, horgászat, vadászat együtt menjen a Ge- mencben. Ehhez viszont helyszíni bejárás kell. Volt mit jegyzetelnie a KVM illetékesei­nek, hiszen a pecások alaposan felvilágosí­tották őket. A több mint kétórás megbeszélés végén úgy döntöttek, hogy nem január végéig, mint ahogy azt az al-dunai horgászok kérték, ha­nem március végéig bejárják az érintettek a területet és azután döntenek a hörgászható- ság kérdésében. Az akcip szervezője ismét a Mohosz Tolna Megyei Intéző Bizottsága lesz. Két dolog bebizonyosodott. Egyrészt a hiva­tal - KVM - nem tud gyorsan intézkedni, ne­hézkes; másrészt még mindig valaki nyújtani akarja ezt a már nem nyújtható rétestésztát, így nem más ez, csak egy rossz csali a horgá­szoknak. De miért?- ékes ­Csendes megemlékezés a Béla téren Értesítjük városunk lakóit, hogy felhívásunknak megfelelően 1989. december 23-án Szekszárdon, a Béla téren csendes megemlékezést tartunk, támogatva a Romániában élő népek szabadságküzdelmét. Gyülekező 18 órától a helyszínen. Gyertyáikat, a megemlékezés virá­gait a téren lévő kopjafa körül he­lyezhetik el. 18.45-kor felcsendül a magyar himnusz. A német nemzeti­ségi fúvószenekar játékát a székely himnusszal zárja. Ráadásként a Kossuth-nóta dallamai szólalnak meg. Ezalatt lehet a katolikus temp­lomba vonulni, ahol az egyházak képviselői 19 órai kezdettel ökome- nikus istentiszteletet tartanak. A rendezvény idején az Ifjúsági Demokrata Fórum kezdeményezé­sére a tér különböző pontjain aláírá­sokat gyűjtünk, támogatva azt, hogy az 1990. évi béke Nobel-dijat két er­délyi személyiség kapja, Doina Cor­nea kolozsvári tanárnő és Tőkés László temesvári református lelkész. Kérünk mindenkit, vegye figyelem­be, hogy a gyülekezés kezdetekor, 18 órától a templomban egy másik szertartás kezdődik. Kérésünk még, hogy a templom épületében gyertyá­kat ne vigyenek be. A felhívás aláírói nevében: NYERGES TIBOR MDF Szekszárdi Szervezetének ügyvezető elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents