Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

1989. december 20. j TOLNA 'i _ “ rsíÉPÜJSÁG 3 Januártól drágábban élünk „Újabb viharfelhők” Bonyhád felett? Lemondott vagy lemondatták...? Csúcsára állhat a Piramis Kisszövetkezet? Rednágel Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az ag­rártermelés jövő évi ár- és pénzügyi sza­bályozását, a változásokat illetően, mér­földkőnek nevezte a MÉM-ben megtar­tott keddi sajtótájékoztatón. A módosulá­sokat elemezve a következőket emelte ki: 1990-ben a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar szabályozórendszere már nem különül el a más ágazatokétól, többségé­ben normatív lesz, ám igyekszik figye­lembe venni a termelés sajátosságait. Ár- és piaci viszonyok közé kerül az élelmi­szergazdaság, egy általános liberalizá­ciótól kisérve, ami szintén új feltételeket támaszt a termelőkkel szemben. Igen je­lentős módosulás, hogy nagyrészt meg­szűnik a közvetlen termelési támogatás; ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek ezen a címen mintegy 8,3 mil­liárd forinttal kevesebbet kapnak jövőre, ám - mintegy ellentételként - áraikat li­beralizálják, és csaknem minden ter­mékre a szabadár vonatkozik. A-minisz­terhelyettes bejelentette, hogy az agrár­szabályozás lényegében szektorsemle­ges lesz, tehát mindaz, ami eddig a nagy­üzemekre volt érvényes, az jövőre a ma­gánvállalkozást is érinti. E döntések meglehetősen kockázato­sak, ennél fogva a kormányzat bizonyos mértékű garanciákat helyezett kilátásba a termelőknek, a fogyasztóknak és a fel­dolgozóknak. A kockázat - mint a minisz­terhelyettes rámutatott - abból adódik, hogy nálunk a piaci viszonyok még nem alakultak ki, nem lehet beszélni igazi in­tegrációról, inkább a különböző érdekek érvényesítéséért folyik a harc és hiányzik a szakmai érdekképviselet is. A kor­mányzat éppen ezért az árhatósági fel­adattal - az agrártermékek körére - a MÉM-et bízta meg, és hatáskörébe utalta az export szabályozását is. Ez egyfajta biztosítékot jelent abban az esetben, ha a szabaddá vált élelmiszerárak indokolat­lanul felfutnának az elkövetkező hóna­pokban. Abban, hogy az agrárágazat szabályozását új alapokra kell helyezni, a különböző tárcák egyetértettek, egyedül az Árhivatalnak volt fenntartása, vélhe­Tamási Város Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának évet záró ülésén több olyan tájékoztató hangzott el, mely a lakossá­got is foglalkoztatja. A volt MSZMP-székház hasznosításá­ról már korábban folytakjárgyalások. Je­lenleg is bérlőként tartózkodik az épület­ben a Budapest Bank. Szintén bérlő a Demisz, a TIT és a váro­si úttörőelnökség. A földhivatal két szint­re tart igényt. A fennmaradó irodákra több szervezet jelezte bérlői szándékát. Amikor a hasznosítás véglegessé válik, ismét tájékoztatják erről a végrehajtó bi­zottságot. A balatonszabadi-sóstói úttörőtábor tőén amiatt, hogy netán ily módon nem sikerül majd kordában tartani az új ár­rendszert. A miniszterhelyettes bejelentette, hogy továbbra is a hatósági árkategóriában marad a tehéntej, amelynek átlagos fel- vásárlási ára 1990. január 1 -jétől literen­ként 14,10 forint lesz, a fogyasztói ára pedig 18,20 forint. Ugyanez a kategória vonatkozik az étkezési búzára, amelynek felvásárlási ára az első osztályban má­zsánként 570 forint, a másodosztályban pedig 510 forint. Részben a termelői támogatások erő­teljes leépítése miatt, másfelől pedig a felhasznált ipari, illetve importanyagok erőteljesen növekvő ára miatt - és az élelmiszertermelők nem megfelelő jöve­delmezőségi viszonyai következtében is - jövőre erőteljesen módosulnak az árin­dexek. Az élelmiszerfogyasztásban ez azt jelenti, hogy 25-26 százalékos emel­kedésre kell számítani, ezt ígérik az elő­zetes számítások, az egyeztető tárgyalá­sok után kiadott prognózisok. A húsnál 30-32 százalékos fogyasztói áremelés várható, differenciált mértékben. A cuko­rért 16-18 százalékkal, a margarinért, étolajért 30 százalékkal, az élvezeti cik­kekért 21-22 százalékkal, az édesipari termékekért 19-20 százalékkal, a sze­szért 20-23 százalékkal, a borért 20 szá­zalékkal, a sörért 22-24 százalékkal, a dohányáruért pedig 24-26 százalékkal kell majd többet fizetni az előzetes érté­kelés szerint. A garantált árak rendszerét három ter­mék esetében tartják fenn: a kukoricánál, a vágómarhánál és a vágósertésnél. Mindez nem jelenti azt, hogy az ár- többlettel a termelők, illetve a feldolgozók rendelkeznek majd, mivel erőteljesek az elvonások annak ellenére, hogy a vállal­kozási nyereségadó a mezőgazdasági termelők szempontjából viszonylag ked­vezően alakul. Rednágel Jenő elmondta, hogy a ked­vezőtlen adottságú mezőgazdasági üze­mek támogatási rendszere alapvetően nem változik meg, csak részletkérdések­ben lesz módosítás. fenntartója továbbra is a Tamási Városi Tanács. A nyári táboroztatásról, a tur­nusvezetők megbízásáról, felkészítésé­ről a városi tanács művelődési, egész­ségügyi, ifjúsági és sportosztálya, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztállyal közösen gondoskodik. A városban ismert, hogy a szeszfőzde üzemeltetése a gazdaságosság figye­lembevételével gondot jelent. A végre­hajtó bizottság állást foglalt és nyilvános pályázat útján történő elidegenítésre ki­jelölte a szeszfőzdét. Az értékesítés elő­készítéséről a költségvetési üzem igaz­gatója gondoskodik. Csupa kérdőjel, rengeteg kérdés már a leirt címekben is. Úgy tűnik, nem telik el hét anélkül, hogy Bonyhádon ne történne valami. Szinte bombaként robbant az a hír, mi­szerint a Piramis Kisszövetkezet elnöke, dr. Samu Lajos a múlt pénteki közgyűlé­sen lemondott. A hír rögtön szárnyra ka­pott a fél városban, vitték, terítették, s persze nem volt mentes ilyen-olyan men­demondáktól sem. Ezek szerint nem is mondott le Samu Lajos, hanem lemon­datták. Aláírásokat gyűjtöttek, melyben követelték, hogy mondjon le elnöki funk­ciójáról. A híresztelések arról is szólnak, hogy egy nyugatnémet faházszerelési akció robbantotta ki az egész ügyet, ami több mint hárommilliós veszteséget pro­dukált a szövetkezetnek aközben, hogy hat szakember csupán munkadíj gya­nánt felvett egymillió-kétszázezer forin­tot. A pletykák azt is tudni vélik, hogy a volt elnök több beosztottja lakásán \is járt, hogy halasszák el a közgyűlést, de ez nem sikerült. Mások viszont éppen azt mondják, hogy a bajt az okozta, hogy Sa­Újulgat, újítgatják Küldöttgyűlés a Mészövben A fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége tegnap délelőtt küldöttgyű­lést tartott Szekszárdon. A napirenden szereplő témák közül először a fogyasz­tási szövetkezeti mozgalom megújulásá­ról, illetve a közelgő kongresszusra való fölkészülés jegyében a Szövosz által ké­szített vitaanyagról tárgyaltak a küldöt­tek. Bár pontosabb a fogalmazás, ha azt mondom; meghallgatták dr. Kálmán Gyulát, a Mészöv titkárát. Ő elmondta, hogy a nap mint nap érzé­kelt politikai, társadalmi változások a gazdaságot is érintik, ennek megfelelően a fogyasztási szövetkezeti mozgalom sem kerülheti el a radikális megújulást. Ezt a fölismerést eddig kevés gyakorlati lépés követte, pedig a szövetkezetek fej­lődése az utóbbi időben megtorpant, egy sor területen hátrányba kerültek, ami szintén új utak keresését indokolja. Első­sorban a tulajdonnal kapcsolatos kérdé­seket kell tisztázni. A szövetkezeti tör­vény megadja a lehetőséget a vagyon nevesítésére, s ezzel élni is kell - mondta az elnök -, de ez nem elég. Újabb üzletré­szek jegyeztetésével kell összekötni, azaz az osztva szerzés elvét, pótlólagos tőkebevonást kell megvalósítani. Mindezt szigorúan önkéntes alapon, a tagság szándékainak megfelelően lehet megva­lósítani. Nem hagyható például figyel­men kívül, hogy a takarékszövetkezetek csak igen mérsékelten érdeklődnek a vagyon fölosztása iránt, az ő érdekeiknek inkább tőkeerős, gyorsan fejlődő, kielé­gítő szolgáltatásokat nyújtó szövetkeze­tek létrehozása felel meg. A tudósító számára kicsit furcsa volt, hogy ebben az átmeneti időszakban, amikor a szövetkezeti mozgalom jövőjét illetően semmi sem biztos, a sorsdöntő kérdésekhez egyetlen küldött sem szólt hozzá - talán azért, mert minderről már oly sokat, oly sok fórumon szót ejtettek. Annál élénkebb vitát váltottak ki - bizo­nyára csak a laikus számára perifériális­nak tűnő - kérdések az alapszabáy mó­dosításakor. A három ágazati választmány tagjait közvetlenül a szövetkezetek delegálják vagy a megyei küldöttgyűlés válassza meg őket? - volt az időnként igen heves vita tárgya. Végül az eredeti javaslatnak megfelelően határoztak a küldöttek, a „választmányok tagjait a megyei küldött- közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja meg” formát fo­gadták el. Harmadik napirendi pontként sor ke­rült az áfész, a takarék- és lakásszövet­kezeti választmány tagjainak és a fel­ügyelőbizottságnak a megválasztására.-ri­mu Lajos ki akarta söpörni azokat, akik csak vegetáltak, akik nem termelték meg a saját bérüket sem, s ettől akadtak, akik begyulladtak. Egymásnak merőben ellentmondó vé­leményekből további csokorravalót lehet összegyűjteni, hát forduljunk az illetéke­sekhez - gondoltam. Felkerestem Bara­nyai Andrásné megbízott elnököt, aki csupán a következők közlésére jogosí­tott fel: - Pénteki közgyűlésünkön dr. Samu Lajos elnök benyújtotta lemondá­sát, melyet a tagság egyhangúlag elfoga­dott. Az elkövetkező három hónapban a volt elnök, az őt törvényesen megillető és a közgyűlés által elfogadott fizetést kap­ja. Dr. Samu Lajos a történtekhez (a plety­kákhoz?) semmit nem kívánt hozzáfűzni. Tresch Ferenc a felügyelőbizottság elnö­ke a következőket mondta el:- A volt elnökkel tizenegy évig dolgoz­tam együtt. Lemondását elfogadtuk, nem kívánunk haragot tartani, az utcán ezen­túl is megismerjük majd egymást. Az ügy­gyei kapcsolatban mást nem kívánok el­mondani. (Folytatás az 1. oldalról.)- Ha meg kívánják valósítani mindazo­kat a terveket, véghezvinni a változtatá­sokat, amikről ön a küldöttgyűlésen be­szélt, akkor ugyancsak sok dolga lesz az új megyei elnöknek... Különösen, ha te­kintetbe vesszük, hogy a megyei elnök­ség döntése értelmében a függetlenített titkári funkciót megszüntették. Ön ráadá­sul a szekszárdi alapszervezetnek is el­nöke. Mik a legsürgősebben megoldan­dó feladatai?- Szeretnék találkozni azokkal, akik eddig - akár mint az apparátus vezetői, akár mint választott tisztségviselők - itt dolgoztak a KlOSZ-ban. Meg akarom kö­szönni mindazt, ami a munkájukban jó volt, ami az iparosoknak javára vált. Nem haraggal akarok elválni tőlük. Egyébként a szekszárdi alapszervezetnek nem én leszek ezután a vezetője, hiszen a legna­gyobb alapszervezetről van szó a me­gyében, ott az eddigi alelnök veszi át va­lószínűleg az irányítást.- Hosszabb távon milyen célokat tű­zött maga elé?- Nyílttá kell tenni az érdekképviselet munkáját, nem lehet a jövőben semmi ti­tok, zárt ülés, belső leveiezgetés, semmi, amiről a tagság nem tudhat. Én nem fo­gom uralni a testületet, kisajtítani az in­formációkat. A feladatok elvégzésére team-eket hozunk létre, az elnökségi ta­gok - ma már szerencsére az alapszer­vezeti elnökök is közéjük tartoznak - is érdekeltek lesznek a minél jobb munká­ban. Eddig a szervezetet az adminisztrá­ció irányította, bár megnyertek maguk­nak társadalmi vezetőket. Minden úgy történt, ahogyan az országos központ diktált. Ezen változtatni kell, mint aho­gyan a kettős - politikai és szervezeti - érdekképviseletet is meg kell szüntetni, helyette egy erős gazdasági érdekképvi­seletet létrehozni. Meg kell erősítenünk az alapszervezeteket, számukra az önál­ló pénzügyi gazdálkodást biztosítani. Helyreállítani az ipartestületi gondolko­dásmódot, az iparosság becsületét, a ré­gi iparosdinasztiák hírnevét. El kell ér­nünk, hogy a vállalkozás erény legyen. Ennél konkrétebb programunkat rövid időn belül elkészítjük.- Sok mindent említett. Ezek szerint hisz benne, hogy a KlOSZ-nak lehetnek még feladatai, van jövője...- Országos szinten több mint 165 ezer iparos tagja a KlOSZ-nak, ma még köte­lezőjelleggel. Ha önállóságot kap a szer­vezet, megfelelő társadalmi és szakap­parátus vezetésével teljesen megújul, akkor igenis van jövője. A márciusi KlOSZ-kongresszusig átmeneti állapot­ban dolgozunk, talán az elnevezés való­ban megszűnik. De ha másként hívják is * Mit tesz a hírlapiró? Igyekszik tájéko­zódni a beosztottak, munkatársak között is, hátha előbbre jut. Nem így történt, mert mindenkinek csupán magánvéleménye volt, mindenki csak „műsoron kivül” haj­landó bármiről is szólni és csak akkor, ha már az a bizonyos ceruza zsebben van, s persze tanúja sincs az elmondottakra... Annyi bizonyos, az ilyen tisztázatlannak tűnő, helyenként a vádaktól sem mentes­nek látszó esetben nem feltétlenül válik egy szövetkezeti kollektívának előnyére a hallgatás. Mindezek csak azt hangoz­tatták egyöntetűen, hogy az elmúlt három hét nem volt mentes az indulatoktól, min­denkinek komoly idegi megterhelést je­lentett, s éppen ezért kellene mielőbb el­feledni... Csak egy elnök lemondásáról van szó ebben az esetben? Ennyire meg­viselte a magyar gazdaságot, s benne a dolgozókat a mai bizonytalanságokkal teli élet? Csupán egy kollektíva akarata érvényesült? A válaszokat hiába keresgéltem.- az iparosok többsége így vélekedik - szükség van egy gazdasági érdekképvi­seletre, amely a hasonló szervezetekkel- VOSZ, KISOSZ - egységben reagál a közös problémákra, harcol a hátrányos megkülönböztetés ellen.- Voltam olyan iparosgyűlésen, hol kü­lönféle szakmák képviselői kifejtették: őket csak a maguk szakmájabeli képvi­selheti. Össze lehet-e hangolni egy szer­vezeten belül az eltérő érdekeket?- Tolna megyében négyezernél több iparos dolgozik, a tollfosztótól a féregir- tókig és autósokig. Mindenkinek az ér­dekképviseletét csak úgy lehet kielégí­tően ellátni, ha újjáélesztjük a korábban esetenként már jól működő szakosztá­lyokat, önkormányzatot és egyéb feltéte­leket biztosítva nekik. Joguk van a külön­böző szakmáknak is alapszervezeteket létrehozni, hamarosan pedig csatlakoz­hatnak más megyékben működő szerve­zetekhez.- Többen fölvetették, hogy szükségük lenne egy olyan helyre, ahol az iparos otthon van, ahol nem kell levetni belépés­kor a cipőt. A KIOSZ székháza ezek sze­rint nem így funkcionált. Mi lesz a sorsa a továbbiakban?- Öreg iparosok azt hitték, hogy ide egy hivatalba jönnek... Elsőként meg kell valósítanunk, hogy itt mindenki szaba­don nyilváníthasson véleményt. A szék­házban rendelkezésre álló helyet mind­annyiunk javára jobban ki akarjuk hasz­nálni. Mivel a megyei elnökségnek mind­össze két fizetett alkalmazottja lesz, a föl­szabaduló helyiségekben szolgáltatóiro­dát nyitunk, menedzseléssel, informá­cióközvetítéssel, telexszel, stb. várjuk az iparosokat. Ha ezt pénzhiány miatt ma­gunk nem tudjuk megvalósítani, akkor bérbe adjuk az irodákat. Hosszabb távon pedig vissza kell vennünk az iparosszék- házakat - ezáltal is érezzék az iparosok, hogy hová, kihez tartoznak.- Nem tart-e attól, hogy az erőfeszíté­sek ellenére nagymértékben csökken a szervezet létszáma, ha önkéntes lesz a KlOSZ-tagság?- A demokrácia egyik jele, ha önkén­tes lesz a tagság, de ez a lényeget - a hátrányos megkülönböztetést, a szabá­lyozók szüntelen változását, a nem elég vállalkozáscentrikus gazdaságirányítást- nem érinti. Mindezen csak egységben tudunk változtatni, ezért bízom abban, hogy akik esetleg elhagyják a szerveze­tet, azok is vissza fognak térni, mert ezál­tal előnyöket élvezhetnek. Ennek ellené­re az a cél, hogy ne veszítsünk el senkit. A teljes megújulást ugyanis nem csak megpróbáljuk, de meg is csináljuk.- rostás ­dkj Nyugat-Európába és a tengerentúlra is exportálnak A székesfehérvári Pammuttextil Müvek az év második felétől Patex Color Rt. néven működik. A részvénytársaság éves árbevétele - amelynek 40 százaléka exportból származik - meghaladja az egymilliárd forintot. A varrodai termékeiknek - ágyne­műk, törülközők, asztalterítők stb. - 90 százalékát például amerikai, kanadai, NSZK- beli, francia és ausztriai megrendelőknek szállítják. MTI-fotó: Kabáczy Szilárd Tájékoztatók a tamásiaknak- szabó ­„Öreg iparosok azt hitték, hogy hivatalba jönnek”... A vállalkozás erény legyen Beszélgetés a KIOSZ jövőjéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents