Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-09 / 266. szám

1989. november 9. Képújság 5 Dombóvár polgáraihoz! (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Emigyen szólítja meg a városban szerteszét elhelyezett felhívás a város lakóit. A Dombóvári Városszépitő Egyesület (mint már oly sok az országban) méltó emlé­ket akar állítani all. világháborúban elesett dombóváriak emlékére. A neveket tar­talmazó márványtáblát az I. világháborús emlékmű még szabad oldalán kívánják elhelyezni. . Az egyesület úgy érzi, hogy tartozik a város ennyivel emléküknek, hozzátarto­zóiknak, nemzetünknek, gyermekeinknek és saját lelkiismeretünknek. Aki teheti, segítse az anyaggyűjtés munkáját (nevek), hogy megvalósulhasson e nemes el­képzelés. - B. L. Használt autók árai Hungária Autókereskedés Tolna, fácánkerti keresztezó'dés Lada 1200-as 1981-es kiadású 104700 Lada 1500-as 1978-as kiadású 99900 Lada 1200-as 1982-es kiadású 126700 Lada 1200-as 1977-es kiadású 69900 Lada 1200-as 1975-ös kiadású 54100 Polski F. 125-ös 1975-ös kiadású 49900 Skoda 120 L 1979-es kiadású 66 800 Dacia TLX 1986-os kiadású • 175800 Trabant 1985-ös kiadású 66 300 Lada 1300 S 1987-es kiadású 196900 forintért kelt el. T-SPED Fuvarozó Kisszövetkezet Halász-féle telep Szekszárd, külső benzinkút Dacia TX 1984-es kiadású 92000 Lada 1200-as 1981-es kiadású 114000 Fiat 850-es 1971-es kiadású 35000 Skoda mikrobusz 1982-es kiadású 74000 Lada 1200-as 1977-es kiadású 73000 Trabant 1977-es kiadású 17000 Trabant 1983-as kiadású 47000 Lada Combi 1984-es kiadású 140000 Dacia TX 1984-es kiadású 115000 Lada 1200-as 1984-es kiadású 90000 Skoda 120 L 1983-as kiadású 88000 Polski F. 126-os 1983-as kiadású 78000 Lada 1200-as 1977-es kiadású 70000 forintért talált gazdára. Villányi József autókereskedés, Bátaszék Trabant 601-es 1976-os kiadású 37000 Lada 1500-as 1976-os kiadású 73400 Trabant Combi 1983-as kiadású 37000 forintért adták el. Az amnesztiáról Néhány napja a sajtó, a hírközlő szer­vek tudtul adták, hogy a Magyar Köztár­saság kikiáltása alkalmából az Ország­gyűlés törvényt alkotott a közkegyelem gyakorlásáról. Az amnesztiáról szóló tör­vény rendelkezései a kihirdetés napján, 1989. november 4-én léptek hatályba. Időszerűnek látszik tehát a „kegyelem” legfontosabb jellemzőiről szólni. A kegyelem a legfőbb államhatalmi szervnek - az Országgyűlésnek - az a rendelkezése, amelyben a bűncselek­mények elkövetőivel szemben ún. „köz­kegyelmet”, vagy „bocsánatot” gyakorol. Egyéni kegyelem gyakorlására a köztár­sasági elnök jogosult. A kegyelem olyan államhatalmi aktus, amellyel az állam a büntető igényéről, vagy már annak érvényesítése előtt le­mond, vagy annak érvényesítése után a kiszabott büntetést elengedi. (Megke- gyelmezés.) A kegyelem fajai: 1. Eljárási kegyelem. 2. Végrehajtási kegyelem. 3. Kegyelmi rehabilitáció. A kegyelem> büntetőjogi jelentősége tehát többrétű. A bűncselekmény elkövetése után, de még a büntető eljárásjogerős befejezése előtt gyakorolt kegyelem - az ún. eljárási kegyelem - megszünteti a büntethetősé­get. A büntető eljárás jogerős befejezése után - a jogerősen elitéltekkel szemben - gyakorolt ún. végrehajtási kegyelem pedig megszünteti a jogerősen kiszabott büntetés (vagy hátralévő része) végre­hajthatóságát. S végül a harmadik formája a kegye­lem a büntetett előélethez fűződő hátrá­nyok alól mentesítheti (a büntetés végre­hajtása után) az elítéltet. Mind az eljárási, mind a végrehajtási kegyelem, mind pedig a kegyelmi mente­sítés is lehet egyéni, csoportos, vagy ál­talános. Az egyéni kegyelmet a személy szerinti elkövetővel (vagy elitélttel) szem­ben, illetőleg javára a köztársasági elnök „kegyelmi elhatározás” formájában gya­korolja. Egyéni eljárási kegyelemre - hivatal­ból, vagy kérelemre - a legfőbb ügyész, egyéni végrehajtási kegyelemre, vagy ke­gyelmi mentesítésre pedig az igazságügyi miniszter tesz előterjesztést a köztársasági elnökhöz. (Pl. halálbüntetés kiszabása esetén előfordulhat, hogy a köztársasági elnök végrehajtási kegyelemként életfogy­tig tartó szabadságvesztésre változtatja a halálbüntetést.) A csoportos, illetőleg az ál­talános kegyelem jogszabályban ölt alakot. Az Országgyűlés kegyelmezési jogát tör­vényben gyakorolja. A csoportos és az általános (eljárási és végrehajtási) kegyelmet „amnesztia” (fe­lejtés) elnevezéssel, illetőleg a „közke­gyelem” kifejezéssel szoktuk jelölni. Az amnesztia eljárási, végrehajtási és mentesítési (rehabilitációs) rendelkezé­seket egyaránt tartalmazhat. Azt hiszem, nem árt kiemelni a félreér­tés elkerülése végett, hogy a kegyelem nem az ártatlanul elítéltek, hanem a bűn­elkövetők intézménye. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kegyelem gyakorlása . nem a bírói ítélet felülbírálását fejezi ki, hanem olyan körülmények figyelembe­vételét, amelyeket a törvényhez kötött bí­ró az Ítélethozatalkor nem mérlegelhet. A közkegyelem - mint a neve is utal rá - va­lamely közös szempont alá eső, de nem együttesen elítélt több bűntettessel szemben gyakorolt megkegyelmezés. A jelenlegi amnesztia végrehajtási ke­gyelemben részesíti a 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés, illetőleg szi­gorított javító-nevelő munka és a javitó- nevelő munka végrehajtására ítélteket. Azokra terjed ki, akik gondatlanságból követtek el bűncselekményt. (Pl. a közle­kedési bűncselekmények zöme, termé­szetesen az ittas járművezetés bűntette nem gondatlan cselekmény.) Kiterjed a mostani kegyelem a szándé­kos bűncselekményt elkövetők szűk kö­rére is, fgy az elkövetőre,- ha terhes nő,- ha a 10 éven alulj gyermekével együtt élő anya,- ha az 55. életévét betöltő nő, vagy a 60. életévét betöltő férfi; - illetőleg, ha gyógyíthatatlanul súlyos, vagy életét ve­szélyeztető betegségben szenved. A végrehajtási kegyelem kiterjed azok­ra a felsorolt elítéltekre is, akiket a hatá­rozott ideig tartó, 3 évet meghaladó sza­badságvesztés büntetésre ítéltek, az ő büntetésük tartama a felére csökken. A jelenlegi amnesztiáról szóló törvény az eljárási kegyelem feltételeit úgy sza­bályozza, hogy az 1989. október 23-a előtt elkövetett bűncselekmény miatt büntető eljárás nem indítható, illetőleg nem folytatható a gondatlanságból elkö­vetett bűncselekmény esetén, valamint az előzőekben felsorolt személyi körül­mények meglétében az elkövető, ha a bí­róság előreláthatóan nem szabna ki 3 évi szabadságvesztésnél súlyosabb bünte­tést. A büntetett előélethez fűződő hátrá­nyok alól mentesülnek, akiket szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesz­tésre Ítéltek feltéve, hogy a büntetésüket a törvény hatályba lépéséig kitöltötték, vagy büntetésük végrehajthatósága ed­dig az időpontig megszűnt. Nem terjed ki azonban a kegyelem a visszaeső bűnelkövetőkre, továbbá akik a törvényben külön felsorolt erőszakos, vagy garázda jellegű bűncselekményt követtek el. (Pl. emberölés, szándékos testi sértés, ittas járművezetés bűntette, kiskorú veszélyeztetésének, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, hi­vatalos személy elleni erőszak, terror- cselekmény, légi jármű hatalomba kerí­tése, garázdaság, rablás, kifosztás, zsa­rolás, betöréses lopás büntette stb.) A közelmúltban kikiáltott Magyar Köz­társaság gesztusa a jelenlegi közkegye­lem, amellyel a gondatlan bűncselekmé­nyek elkövetőit, illetve amellyel emberies­ségi indokokkal egyes, viszonylag kisebb jelentőségű szándékos bűncselekmények tetteseit szándékozik a társadalomba visz- szavezetni. Reméljük, hatásos lesz és a ke­gyelemben részesülők többet nem követ­nek el bűncselekményt, betartják a társa­dalmi normákat. A törvény különben a te­kintetben is rendelkezik, hogy a kegyelem hatályát veszti azzal szemben, akit az am­nesztia hatálybalépését követő 3 éven be­lül elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre, vagy szigorított javító-nevelő munkára ítélnek. DR. SÓLYOM BÓDOG megyei főügyészhelyettes Rheingau hétköznapi csodái II. Tokaj-Oestrich- Winkel testvérvárosi kapcsolatairól „Rizlingország” szivében... Erbachi pillanatképek borral és fúvósokkal Oestrich-Winkelről már esett szó az előzőekben is. Kisváros, közvetlenül a Rajna partján. Keskeny, kedves, öreg utcákkal, kisvároshoz méltó eleganciá­val, ragyogó tisztasággal. Legjelentő­sebb ipari üzeme a Braas cég, mely Mit- telheimben egy kiváló üzemmel rendel­kezik. Az ország legjelentősebb mű­anyagcége, híre európai. Olyan cég, mely nyílászárókat, cserepet, fóliát, eső­csatornát gyárt, s magyarországi kap­csolatokkal is rendelkezik. Mégpedig Günther Willen üzemvezető úr révén, aki ennek a vezető NSZK-cégnek a képvise­letében jutott el hazánkba és kezdemé­nyezte egyfajta üzleti, baráti kapcsolat felvételét. Tette mindezt egy ipari üzem vezetőjeként úgy, hogy Miskolcon, az ot­tani gyárban magyar vezetőknek tett el­képzeléséről említést. Mivel Rheingau igen híres NSZK-beli borvidék, a rizling őshazája, s Tokaj és környéke valami ha­sonló adottságokkal, bár kisebb lehető­ségekkel rendelkező vidék, így partner­ként mégis szóba jöhetett. Mivel megvolt a magyarországi foga­dókészség, Klaus Frietsche úr, az akkori oestrich-winkeli bürgermeister a német kisvárosban idén január 25-én már a> alapító gyűlést hívhatta össze. Ebből, s így született aztán a két város baráti kap­csolata. Klaus Frietsche úr szerint:- A népek egymás közötti jobb megér­tésének lehetősége, s az a tény és az a felismerés, hogy a békés egymás mellett élés legjobb alapja a barátság, vezetett ide. Szívesen kötöttük meg ezt az egyez­séget magyar barátainkkal. A kapcsolat felvételénél és ápolásánál az is latba esett, hogy Oestrich-Winkelnek és vá­rosrészeinek (Hallgarten, Oestrich, Win­kel, Mittelheim) Tokaj városával így közös egyesülete lett, az egyesületet bejegyez­ték, képviseleti központja Oestrich váro­sa. Az egyesület célja testvérvárosi mi­voltából következően a nemzetek egy­más közötti jobb megértését szolgálja, ami a gazdaság területén éppúgy lehe­tőségekhez jut, mint a kultúrában. Az egyesület önállóan működik, esz­közeit csak a közösen megszabott célok­nak megfelelően szabad használni. Mindez kizárja az egyéni előnyszerzést. Politikai, vallási semlegességre kötelez­ték magukat a felek és szorgalmazzák, hogy soraik között minden réteg képvi­selői ott legyenek - a szőlősgazdától az ügyvédig. Az egyesület létrejötte után kölcsönös látogatások szerepeltek már a programban, így például Tokajban járt a német kisváros szőlősgazdáinak egy küldöttsége, mig éppen a közelmúltban kilenc magyar diák jutott el ismerkedni, szüretelgetni, az ottani életbe belekóstol­ni a testvérvárosba. A diákokat termé­szetesen kinttartózkodásuk során fo­gadta Klaus Frietsche úr is, aki időköz­ben bármily furcsa is, de polgármester­ből nyugíjassá vált. Mindez hogy lehet? Időközben 14 évi szolgálat után kinevez­ték Rheingau-Taurus-Kreis (járási) ta­nácselnökének. Egyik tisztségből már fölmentették, a másikba még nem iktat­ták be. így lett két hónapra nyugdíjas, amíg el nem foglalta új hivatalát. Melles­leg jól beszéli az angol nyelvet, s hogy ez így is maradjon, elmesélte, hogy egy in-* tenzív angol kurzuson vett részt ebben a „kieső időben”. Egy héten át, napi 10 órában tartották „életben” a már meglévő angol nyelvtudásukat. A diákokkal rendkívül figyelmes volt, tolmáccsal társalgott, azokkal, akik nem beszélték az angol nyelvet. A találkozóra egy étteremben került sor, ahol a legma­gasabb rangú vendégeknek kijáró ala­possággal, igazi vendégszeretettel trak- tálta házigazdaként a kilenc fiatalt. Még a vacsora végeztével egy fagylaltkülönle­gességgel is kedveskedett. Kiváló társal­gó, igazi közéleti személyiség, aki még arra is ad, hogy milyen hírét kelthetik majd Magyarországon.- Ez a kapcsolat nekünk éppoly fontos és jelentős mint önöknek. Olyan elképze­lés is szerepel a terveim között, mely ezt a testvérvárosi kapcsolatot kiterjeszti. Mégpedig akképp, hogy az általunk megalapítandó egyesülethez bárki csat­lakozhat, aki valamilyen formában ren­delkezik a mienkhez hasonló kapcsolat­tal. Én már járási szintben gondolkodom, s keresem annak a lehetőségét, hogy a két közigazgatásilag nagyobb egység miként találhat egymásra gazdasági és kulturális téren. Hozzánk csatlakozhatna bárki, aki valamilyen magyar-német kontaktussal bír, s mintegy koordinálni tudnánk ezáltal a két ország népének mi­nél könnyebb egymásra találását, s programjait egyaránt. Mindez külkap- csolatokban, gazdasági, üzleti és baráti vonatkozásban sokat jelenthetne mind­kettőnknek. Auslern = kiöntés... A diákok igen jól érezték magukat, egy-egy családnál voltak elszállásolva, s néhány napot dolgozni is járhattak, ezzel is némi zsebpénzhez jutottak. Szüretel­tek. A szüret ezen a tájon nagyon nagy- eseményszámba megy. Munka és ünnep is egyben, aminek hírére rengeteg len­gyel munkaalkalmat kereső szállja meg a környéket. A munkanap reggel 8 órakor kezdődik, erre az időpontra még a ro­konnak is - aki pedig segít - illik percre pontosan a gazda házánál lennie. Szenzációs kistraktoraik vannak a szőlősgazdáknak, s hozzá minden esz­köz a talajműveléstől a vontatásig. Külön erre a célra kialakított gyárilag elkészített utazó-étkező-pihenő... pótkocsiban in­dul a reggeli túra a szőlőskertek felé, s mindenhová betonút vezet. Általában át­lagosan 3 hektár körüli szőlőskertekben 10-12 szüretelő szedi a rizlinget. Érde­kesség, hogy Hallgartenben ülve szedik a szőlőt. Ezen nevet is az egész környék, csupán a hallgarteniek nem nevetnek, s ők jól tudják ez azért van, mert az ülőszü­ret semmivel sem kisebb hatékonyságú mint az, ahol állva szedik a szőlőt. Egy vi­zespalackokat tároló műanyag ládára (hasonló a mi műanyag borosládáink­hoz) egy reklámszatyorban elhelyezett szivacsot kötnek fel, s azt húzza mindig tovább maga előtt a szüretelő. A sorok közül mindenkinek egy jut, egy oldalra gyűjtik a műanyag vödröket, s ott általá­ban egy férfi az Auslern - kiönteni! - szó­ra felönti. A puttonyos egyben az az em­ber, aki a szedés ritmusát is általában meghatározza. Mindig akkor érkezik, amikorra a vödrök tele vannak. Kilenc óra negyvenötkor kávé- és reggeliszü­net. Összesen 15 perc, de az percre pon­tosan annyi. Az ebéd 13 órakor érkezik és 45 perces, többnyire a háziasszony ­aki otthon maradt - főz. A két pihenőből származó egy órát néni fizetik ki, ezért reggel nyolctól délután ötig tart a mun­kaidő, így jön ki a nyolc óra, amiért fejenként 62 DEM 40 pfennig jár. A put­tonyos órabére nem 7,80, ő általában 8 márkát kap, de majd mindig a család férfi tagjai viszik a puttonyt, így a lengyel vendégmunkás csak áhítozik a plusz 20 pfennigre, ami a tíznapos szüret eseté­ben 16-20 márka pluszt hozhatna. A helybéliek nem szívesen mennek el ezért a pénzért szüretelni, ám ha mi itthon meggondoljuk, hogy majd kétezer forint­nyi összeget adnak egy napra... Hát a szüretelés nem is olyan rosszul fizető el­foglaltság lenne nekünk. Mivel nincs pardpn az adófizetésben, a szőlősgazdák egyszerűen nem is alkal­maznak olyan munkást, aki nincs beje­lentve, s aki után ő ki nem fizeti a mi társa­dalombiztosításunknak megfelelően ki­rótt összeget. A hazakerülő szőlőt azonnal feldolgoz­zák, otthon a gazda pörgeti az automata prést, s azon sopánkodik, hogy már harmincéves, nem a legkorszerűbb, de itthoni viszonylatban ilyen présgépeket csak téeszeknél lát az ember. Akad, aki eladja a frissen préselt szőlő levét, más maga palackoz, s az előző részben már ecsetelt módon adja el kuncsaftkö­rének. A diákok, akik Tokajból érkeztek, bizony estére fáradtak voltak, de annyit egyöntetűen megállapítottak, a német emberek valóban kiválóan és folyamato­san tudnak és akarnak is dolgozni. Még Tokajról. A diákok látogatását követően a Nap televíziós társaság járt Oestrich-Winkel- ben Májer János tokaji tanácselnök szin­tén elkísérte a stábot. A szőlősgazdánál forgatott filmfelvétel alkalmával mondta el:- A helyi polgármester úr és Frietsche úr is igen szívélyesek, már jól ismerjük egymást, kapcsolatunk kiváló. Mindkét város, mindkét nép sokat profitálhat eb­ből. Mit is lehet erre mondani mást, mint azt, úgy legyen... SZABÓ SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents