Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-09 / 266. szám

4 “SíÉPÜJSÁG 1989. november 9. A fénykép varázsa IV. Escher Károly (1890-1966) Másfél száz esztendeje született szel­lemi életünk mára megszokott kísérője a fotográfia. 1839 elején röppent fel a hír Párizsban, új képalkotási eljárást jelen­tettek be a francia akadémián, amely a fény vegyi hatását használta fel képek előállítására optikai kamerával. Joseph Niépce és Louis Jacques Mande Da­guerre találmánya azóta napjainkig hosszú, ellentmondásokkal is tarkított utat járt be. A jubileum méltó megün­neplésére a Magyar Fotóművészek Szö­vetsége és a Budapesti Művészeti Hetek a fővárosban 12 magas színvonalú kiál­lítást rendezett. A nagyvonalú támoga­tóknak köszönhetően egy 400 oldalas magyar-angol nyelvű album is őrzi a tárlatok legértékesebb fotóit és egy-egy avatott szakíró tanulmányát. A magyar fotográfia történetét e mű segítségével is megpróbáljuk közelebb hozni olva­sóinknak. * Escher Károly a magyar fotográfia egy, legkiemelkedőbb alakja, a magyar fotóri- portázs korszakalkotó egyénisége volt Hagymányok, példaképek szinte a kül­földi kortársak eredményeinek ismerete nélkül tört új utat a riportfényképezés te­rületén. Bár a fotóművész titulust mindig elhárította magától, művészi rangra emelte a képtudósítást, bebizonyítva, hogy aktuális téma is ábrázolható művé­szi módon, túlmútathat a téma reproduk­tív rögzítésén, közölhető vele alkotójának erkölcsi, esztétikai véleménye, állásfog­lalása, s gondolati és érzelmi hatást vált­hat ki. S nemcsak azáltal, hogy a ténye­ket egy kitűnő művészi érzékkel rendel­kező riporter rögzítette esztétikai többle­tet nyújtva, hanem mivel képes volt az egyedi eseményekben az általános érvé­nyű problémát felmutatni. Escher Károly 1890. október 21-én született Szekszárdon. Gyermekkorának színtere e kulturális hagyományokban gazdag magyarországi kisváros volt. Ké­sőbb szüleivel Budapestre költöztek. El­ső felvételeit 12 éves korában egyszerű boxgéppel készítette, s egy osztálytársá­val maguk végezték a képek kidolgozá­sát is. 1916-ban újabb fordulatot tett pályája. Jónevű fotóamatőrként, kiváló technikusi tudását hasznosítva, sikerrel kapcsolód­hatott be az induló magyar filmgyártásba. Vak muzsikus (1944) Kezdetben a Fröhlich-Fodor féle filmim­port vállalatnál sportriporter, majd egy év múlva az Astra filmgyárnál játékfilmeket forgatott. Történeti jelentőségűek az 1919-es Tanácsköztársaság idején ké­szített filmhíradó dokumentumai a forra­dalmi idők eseményeiről. A húszas évek­ben újra játékfilmek operatőrje.volt, ne­ves művészekkel dolgozott együtt. A hangosfilm megjelenése azonban csőd­be juttatta a némafilmet, néhány évre megszűnt a magyar filmgyártás. Escher újra pályát változtatott, mint írta - „1928- ban, 38 éves koromban végre nagy kerü­lővel vargabetűvel eljutottam oda, ahová tudatosan vagy öntudatlanul mindig ké­szültem, ahhoz a szakmához, amely tu­lajdonképpen hivatásom volt: a fotóripor- tázshoz”. Ettől kezdve három évtizeden át a ma­gyar sajtó legkeresettebb fotóriportere volt. Riporteri képességét a korabeli mü- vészfényképezés vezéregyénisége, egy­ben a Pesti Napló neves fotóriportere, Balogh Rüdolf fedezte fel. Az ő segítsé­gével került először a progresszív irány­zatú Est lapokhoz, s a Pesti Napló Képes Mellékletéhez. Ezek megszűnte után a Híd, a Film-Szinház-lrodalom, a Színházi Élet fotóriportere. Már 1931-ben Londonban a Modern Photography ranglistáján az első helyre került. 1934-ben Milánóban az Iparmű­vészeti Világkiállításon Grand Prix-t nyert, négy év múlva a Velencei Bienná- lén ezüstérmet, 1959-ben a Budapesten rendezett III. Nemzetközi Művészi Fény­képkiállításon aranyérmet kapott. 1965- ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címet kapta. 1966. február 26-án halt meg Budapesten. (Válogatás Tőry Klára tanulmányá­ból) Várakozási állásponton (1934) Mindig a férfi kezdi? (1934) Bankigazgató fürdőben (1938) Műhelybeszélgetés A pszichológiai kultúra hete előtt Másodszor tartják Szekszárdon az idén november 13. és 19. között A pszi­chológiai kultúra hete cimű rendezvény- sorozatot, melynek országos megnyitója Szolnokon, a megyei művelődési köz­pontban lesz november 13-án. Amint át­tekintem a gazdag programot, rá kell jön­nöm, hogy a Városi Mentálhigiénés Mű­hely számára, úgy látszik, nem bizonyult elégnek az egyhetes időtartam, mert már november 11-én megkezdődnek a ren­dezvények. Dér Miklósné, a Városi Mentálhigiénés Műhely vezetője - kérdésemre elmond­ja:- Nagyjából a mentálhigiénés műhely teljes aktivitását tükrözi a novemberi Ba­bits Kaptárban kiadott program. Ismere­tes, hogy ez a műhely mindenfajta lelki- egészség-védelemmel kapcsolatos is­meretterjesztést (ezt szolgálja a pszicho­lógiai kultúra hete is), szemléletformá­lást, tanácsadást és az erre igényt tartó csoportok menedzselését végzi. Ezen belül munkája két irányba nyitható: ré­szint egyéni-négyszemközti, teljesen bi­zalmas jellegű segítő szolgálatra - ilyen az Őszinte szó -, részint a közösségi lé­gvédelemmel kapcsolatos tevékeny­ségre bontható, amin a marginális, hátrá­nyos helyzetű közösségek észrevételét, felkarolását, menedzselését értjük, gon­dolok itt a Promi Gangra, a Tolna Megyei Erdélyi Magyarok Körére, a társtalanok- ra, a cukorbeteg gyerekekre pél­dául.- A pszichológiai kultúra hetének ren­dezvénynaptára valóban híven tükrözi mindezt. November 11-én 11 órakor Kozma Imre esperes úr, a zugligeti evan­gélikus templom lelkésze, a magyaror­szági Máltai Szeretetszolgálat vezetője találkozik az erdélyiekkel a megyei mű­velődési központban, 12-én 12 órakor a Promi Gang keretében pszichiteátria já­tékot vezet dr. Szabó Péter pszichológus rendező; 14-én 18 órakor a Szakszerve­zetek Házában az MSZDP-klubban dr. Petrasovits Anna, az MSZDP elnöke tart előadást A szociális demokrácia szociá­lis hálója címmel, 15-én az ÁCSI (reggel 9-kor) és a bonyhádi szociális otthon (13 órakor) lesz a színtere dr. Szilágyi Katalin értelmi fogyatékos gyermekekkel foglal­kozó előadásainak. 16-án 14 órakor a 2. Számú Általános Iskolában Ranschburg Ágnes pszichológus vezeti a Játékos készségfejlesztés a tanulás Szolgálatá­ban cimű foglalkozást, 16 órakor a tolnai pártházban Rácz Lajos pszichológus tart előadást a lelkiegészség-védelem szere­péről és aktualitásáról. 17-én a nyugdíja­sokkal foglalkoznak, Kátyikné Benke Et- ka tart előadást a művelődési központ nyugdíjasklubjában 10.30 órakor, majd 14.30-kor az 1. Számú Általános Iskolá­ban Tátrai Mária pszichológus vezeti a személyiségfejlesztő és önismereti gya­korlatokat. Végül 18-án 10 órakor a men­tálhigiénés felkészítő kurzus előadója, dr. Fodor Katalin pszichológus népmű­velő a mentálhigiéné és a közművelődés viszonyáról beszél mintegy összefogla­lóul. Ezt követi a 14 órakor kezdődő Csa­ládi délután a Simon Angyalka és Rácz Lajos pszichológusok vezette pszicho- teátrummal, az áljósnőként bemutatkozó Rónáné Falusi Júlia pszichológus jósdá­jával és a négy órán keresztül működő egyéni és közösségi lélekvédő szolgálat­tal, az Őszinte szóval. Majd 20-án a Nagycsaládosok Egyesületében dr. Say István előadása... Kimerítően gazdag ez a program.- Szakmai csoportosulásoknak, pél­dául a Népművelők Mentálhigiénés Egyesületének, vagy a Pécsi Mentálhi­giénés Műhelynek is ez a véleménye, elismeréssel fogadták a programajánla­tunkat. Miután a mostani rendezvényeket adott kiscsoportokra terveztük, nem vé­geztünk széles körű propagandatevé­kenységet. Akit érdekelnek rendezvé­nyeink, részletes útbaigazítást találnak -a Babits Kaptár novemberi számában, il­letve a művelődési központban.- A most következő országos rendez­vénysorozaton túl mik a terveitek?- Harmadik alkalommal hirdetjük meg lelkiegészség-védő tanfolyamunkat. Ezt a két megelőző kurzus sikere és eredmé­nyessége indokolja. A tanfolyam a pszi­chológiai, szociálpszichológiai, mentál­higiénés alapismeretek mellett kiegészül saját élményű csoportfoglalkozásokkal is. November 30-ig lehet jelentkezni a művelődési központban, a maximális lét­számot húsz főre terveztük. Januárban nemcsak ezt a tanfolyamot indítjuk el, ha­nem egy grafológiai kurzust is, amely többek között azzal foglalkozik, hogy mit jelez és mit takar a kézírás, mire használ­ható ennek ismerete, hogyan segiti a pá­lyaválasztást, a munkavezetői alkalmas­ság megítélését - és természetesen még sok mindent felölel. Tíz hónapon át havi két alkalommal kétórás elfoglaltságot je­lent a résztvevők számára, december 30- ig fogadunk el jelentkezéseket.- Előttünk fekszik az asztalon a Tolna megyei művelődési otthonok tájékozta­tójának 89/1-2. száma. A elme: Közös­ségi lélekvédelem. A 85 oldalas kiadvány fáradságos, igényes és hasznos munká­tokat tükrözi.- Mindaz, amiről most beszélgettünk, voltaképpen egy közösség kezdemé­nyezését és annak megvalósulását jel­zi... Lejegyezte: DOMOKOS ESZTER Tízéves a nevelési központ Csendes jubileum A laikus, vagy a Pécsre épphogy beté­rő látogató összefüggő épületegyüttest lát a kertvárosi lakótelep szívében. A he­lyiek valamivel többet tudnak arról az egyedi iskolakísérletről, mely a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ­ban zajlik tíz éve. Kétnapos tudományos ülésen elemez­ték az érdeklődők s a szakemberek szá­mára azt a komplex pedagógiai-művelő­dési módszert, mely a központ sajátja. A gondolat eredője mintegy tizenöt éve, 1975 körül az igazgató, Szilágyi János egyetemi szakdolgozata. Az „óvoda-is­kola” s az átmenet megkönnyítése érde­kében kidolgozott program, melynek so­rán az óvónők tanítanak az iskolákban. Az iskolai és a szabadidős tevékenység szerves összekapcsolása, a pszichoszo­matikus gondozás - ezek a részprogra­mok a kisérletfejlesztési koncepció szer­ves részei. A permanens tanulás-műve­lődés folyamatát ideálisan biztosító egész napos, egész hetes, egész éves nyitott iskola a kötelező, a választható és a szabad tevékenységek széles skáláját biztosítja. 1985-től - miután a kísérlet legfonto­sabb előfeltevései igazolódtak - új kísér­leti szakasz kezdődött. A modellkísérlet az intézményes köznevelés egész verti­kumát fogja át, a többfunkciójú intéz­mény keretei között. E modellkísérlet ré­szeként kezdte meg működését az 1986-87-es tanévben a központ kísérleti gimnáziuma - angol tagozat, humán szolgáltatás, informatika, számitástech- .• nika és közismereti tantárgyi fakultációs irányt célozva meg. A kétnyelvű tagozat­ra - melyen angolul oktatják az egyete­mes történelmet, a földrajzot és a bioló­giát - nyelvi felvételi vizsgával kerülnek a gyerekek. Az iskolakísérlet átfogja az intézmény teljes tevékenységrendszerét, a szabad­idő szféráját, a közösségi viszonyok há­lózatát, a gyermek és ifjúsági mozgalom területét, s az irányítás kérdéseit. A komplex rendszer - mely három bölcsö­dét, ugyanennyi óvodát, két huszonnégy tantermes általános iskolát, kísérleti gim­náziumot és kollégiumot, sportkombiná­tot, könyvtárat, számítástechnikai köz­pontot, művelődési házat, színháztermet, művészeti iskolát, technikai-oktatási bá­zist és közösségi televíziót foglal ma­gában - sokat tesz a közoktatás fejlesz­tését célzó kutatások területén is. Ha címszavakban, a teljesség igénye nélkül akarnánk összefoglalni az itt integrált törekvéseket: az adott életkorhoz igazo­dó, differenciált oktatás, képességfej­lesztés, pszichoszomatikus stabilitás, a társadalmi és egyéni (ön) fejlődés iránti elkötelezettség, az ismeretek folyamatos megújítására való beállítódás, a rekreá­ció, a pihenés, a játék, s a szórakozás biztosítása - csak körvonalazni tudjuk a kísérleti koncepció egyes elemeit. % A tízéves fennállását ünneplő Apáczai Csere János központ szívesen fogad lá­togatókat, hazai s külföldi csoportok gya­korta megfordulnak az épületekben, be­pillantást nyerve a hazánkban egyedül­álló intézmény mindennapjainak életé­be. CSEFKÓ JUDIT A véletlen, vagy tudatos szervezés eredmé­nyének köszönhető-e, hogy alig egy hónappal Kocsis Zoltán emlékezetes hangversenye után a másik fiatal világklasszis, Ránki Dezső tünemé­nyes zongorajátékát élvezhette a szekszárdi Mű­vészetek Háza közönsége. Versenygyőztesként robbant be ő is a hazai és nemzetközi koncert­életbe: mindössze 18 éves volt, amikor meg­nyerte a zwickaui Schumann-versenyt Ránki zongorajátékát hallgatva óhatatlanul eszünkbe jut az az önkényes rangsorolás, ami a művészeket érdemtelenül és szakszerűtlenül próbálja beskatulyázni a „legjobb”, az „első” és hasonló kategóriákba. Ugyanis éppen az ő játé­ka győzi meg a hallgatót arról, hogy az előadó- művész szuverén egyéniség, aki itt, most művé­szetének teljes súlyával veszi birtokba a lelkeket, akinek célja, hogy műsorával legjobb tudása szerint örvendeztesse meg közönségét. Közis­mert Ránki nemzetközi népszerűsége, (Japán­ban Ránki ifjúsági klubok is alakultak...) ami bi­zonyára rendkívül leszűrt, intellektuális, ugyan­akkor páratlanul szingazdag zongorázásának, tévedhetetlen technikai tudásának, és talán nem utolsósorban megnyerő, apollói egyéniségének köszönhető. Szekszárdi szólóestjén Beethoven-, Bartók- és Brahms-műveket zongorázott, elsőként az Op. 7. jelzésű Beethoven Esz-dúr szonátát. Én­nek azért is örültünk, mert a korai Beethoven- szonáták viszonylag ritkán szerepelnek zongo­raművészeink repertoárján, pedig ezek a művek költőiségükkel, arányos szerkesztésükkel nem előképei a későbbi nagynak nevezett szonáták­nak, hanem szuverén alkotások. Ránki előadá­sában különösen a lassú tétel poétikus megfo­galmazását, valamint a saroktételek legato ka­rakterének nem virtuóz szemléletét éreztük meggyőzőnek. Bartók: Szabadban című, öttételes zongora­ciklusából viszont nem ragadhatunk ki egy tételt sem, hiszen a mű homogén előadása a lírától a vad epikus hajszáig a mű egységét érzékeltette, nyilván abból a bartóki meggondolásból kiindul­va, hogy sem az Éjszaka zenéje, sem a Hajsza nem az események naturalisztikus ábrázolása, hanem az ember belső világának azonosulása a természettel. Szünet után Brahms: Variációk egy Händel- témára c. műve következett E terjedelmében és zeneiségében egyaránt hatalmas mű a hangver­seny második részét teljesen kitöltve páratlan hatású, hiszen a romantikus variáló művészet egyik csúcsát jelenti. Brahms 25 változatot kom­ponált az eredeti Handel-témára, mindezt egy hatalmas, négyszólamú fúgával koronázva. A művet hallgatva végig úgy éreztük, hogy előadónkhoz a német romantika kalsszikus ha­gyományok alapján komponáló mesterei állnak igazán közel. Mind zeneiségében, mind techni­kai megoldásaiban, a zenei mondanivaló fokoz- hatóságának végső határait is elérve lenyűgöző előadást hallhattunk, amit szerencsésen egészí­tett ki a ráadásként ^Ihangzó Brahms: A-dúr in­termezzo líraisága, keretes szerkesztése. THÉSZ LÁSZLÓ Pályaválasztási hírek A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet és a Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadássorozatot indít a középiskolás fiatalok pályairányításának segítése érdekében. A beszélgetések november 13-tól november 24-ig naponta 14 óra 30 perckor kezdődnek az alábbi helyszíneken: Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola Szekszárd, Marx Károly u. 8-12. No­vember 13-án hétfőn: a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézetéről tá­jékoztatót tart: Dr. Horváth András főiskolai docens. Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskola Szekszárd, Kadarka u. 101. November 14- én kedden a Budapesti Műszaki Egyetemet bemutatja dr. Topár József egyetemi ad­junktus.

Next

/
Thumbnails
Contents