Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-08 / 265. szám

2 ^fepÜJSÄG 1989. november 8. Lemondott az NDK kormánya Felipe González Budapesten Felipe González spanyol kormányfő tegnap Budapestre érkezett. González kíséretében van Francisco Fernandez Ordonez külügyminiszter, valamint Clau­dio Aranzadi ipari és energiaügyi minisz­ter. A spanyol kormányfő hivatalos prog­ramja ma délelőtt kezdődik és csütörtök estig tart. Személyében első ízben látogat spanyol miniszterelnök Magyarország­ra. Az október 29-én megtartott spanyol- országi általános választásokon - 1982 óta harmadszor - a González vezette Spanyol Szocialista Munkáspárt abszo­lút többséget szerzett. A spanyol parla­ment, a Cortes november közepén tartja a választások utáni alakuló ülését, majd december első napjaiban ismét Felipe González alakít kormányt. Addig mind a miniszterelnök, mind pedig kabinetje ügyvezetői minőségben tevékenyke­dik. Az NDK Minisztertanácsa kedden tar­tott ülésén úgy döntött, hogy testületileg lemond. A fölmentést kérő indítványt a Minisztertanács rögtön benyújtotta a Né­pi Kamara (parlament) elnökségének. A döntést a sajtótudósítókkal közlő új kormányszóvivő, Wolfgang Meyer el­mondta: a kormány mindaddig hivatal­ban marad, amíg a parlament vissza nem hívja a testületet, illetve ki nem nevezi az új kabinetet. Az immár csak ügyvezetőnek tekinthe­tő kormány keddi ülésén felhívással for­dult az országlakosságához: a komoly politikai és gazdasági helyzetben min­denki tegyen meg mindent annak érde­kében, hogy biztosíthatók legyenek a nép, a társadalom és a népgazdaság számára létfontosságú folyamatok. „A társadalom és a nép érdeke a köz­rend szavatolását parancsolja” - han­goztatja a kormány felhívása. A testület egyúttal felhívta „azokat az állampolgá­rokat, akik az ország elhagyásának gon­dolatával foglalkoznak: gondolják meg még egyszer ezt a lépést. Szocialista ha­zánknak mindenkire, minden egyes em­berre szüksége van!” A megfigyelőket nem érte váratlanul a kormány lemondása, hiszen a szombati berlini, majd a hétfői országos tüntetése­ken visszatérő követelés volt a kormány tagjainak eltávolítása. Ezekhez a han­gokhoz járult a keddi lapok több írása, amelyek szintén a kabinet távozását sür­gették. A cikkírók szerint a NSZEP új ak­cióprogramja csak új arcokkal párosulva nyerheti meg a tömegek bizalmát. Megfigyelők bizonyosra veszik, hogy a Stoph-kormány még ebben a hónapban távozik. A várhatóan gyökeresen újjáala­kuló testületben minden bizonnyal na­gyobb szerephez jutnak a kis tömbpár­tok (LDPD, CDU, NDPD, DBD). Az eddigi kormányban a tárcák kilencven százalé­kát az NSZEP tartotta kezében, míg a tör­pepártoknak csupán egy-egy miniszteri poszt jutott. Elmaradt ünnepségek Az Országos Választási Bizottság letette az esküt Nem minden szovjetköztársaság fővá­rosában került sor idén a hagyományos november 7-i ünnepségekre. Nyilván a nemzetiségi feszültségek miatt nem ren­deztek hivatalos felvonulást és katonai parádét Jerevánban, az örmény szovjet­köztársaság fővárosában. A TASZSZ hí­rügynökség koszorúzási ünnepségekről számolt be. Az MTI moszkvai tudósítója telefonon érdeklődött az örmény Armenpress hír- ügynökségnél a Jerevánban lezajlott állí­tólagos tüntetésről, amelyről a francia AFP hírügynökség adott hírt. A helyi hír- ügynökség munkatársa határozottan cá­folta, hogy tüntetés lett volna aznap Jere­vánban. Ugyancsak elmaradt a hivatalos felvo­nulás a sztrájkok és a feszült politikai helyzet miatt Tbilisziben, a grúz szovjet­köztársaság fővárosában. Rendzavarás­ról adott hírt a TASZSZ hírügynökség Ki- sinyovból, Moldava szovjetköztársaság fővárosából. A hivatalos ünnepségen most először vonultak külön álló oszlop­ban a Moldavai Népfront tagjai. A TASZSZ szerint a népfront vezetőinek fe­lelőtlen cselekedetei a közrend megza­varásához vezettek, és beárnyékolták az ünnepet. Az MTI moszkvai tudósítójának telefo­non feltett kérdése nyomán a moldavai ATEM hírügynökség munkatársa kijelen­tette: nem tud részletekkel szolgálni, hi­vatalos tájékoztatás leghamarabb két nap múlva várható. Egy szemtanú telefonon közölte az MTI moszkvai irodájával, hogy a leningrádi ünnepi felvonuláson külön oszlopban meneteltek különböző nem hivatalos szervezetek képviselői. Transzparanseiken egyebek között „Le a pártokráciával!” és „Nemet mon­dunk a leninizmusra!” jelszavak voltak ol­vashatók. Letette az esküt kedden az Országgyű­lés által megválasztott Országos Választási Bizottság Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke előtt. A bizottság tagjai: Kara Pál, a bizottság titkára, Ádám Antal, Balsai István, Máthé Gábor, Torgyán József. Az Országos Választási Bizottság ked­den közleményt juttatott el az MTI-hez. Eszerint időközi választás lesz 1989. de­cember 9-én, szombaton Budapest V. ke­rületében, a 14. számú országgyűlési kép­viselői választókerületben. Az időközi választásra megkezdődött a technikai feltételek megteremtése, a sza­vazókörök kialakítása, a választói névjegy­zék összeállítása. A képviselőjelöltek aján­lásában minden választópolgár részt ve­het. Ehhez a választópolgárok - a névjegy­zékbe való felvételről szóló értesítés része­ként - egy-egy ajánló szelvényt kapnak. A szelvényre az ajánlott személy, az ajánló párt vagy társadalmi szerv (független jelölt­nél csak a személy) nevét kell beírni. A szel­vényeket a kerületben működő pártok, ille­tőleg független jelöltek gyűjthetik össze 1989. november 10. és december 1. között. Képviselőjelölt az a személy lesz, aki leg­alább 750 ajánló szelvényt összegyűjtött. A jelölteket legkésőbb 1989. december 1- jéig kell bejelenteni az egyéni választóke­rületi választási bizottságnál. Az Országos Sajtószolgálat közleményei- A Magyar Néppárt Országos Elnök­sége november 7-én ülést tartott. Az el­nökség határozatában javasolja, hogy a további gazdasági romlás mérséklésére, megállítására minél előbb, lehetőleg azonnal kezdődjenek meg a tárgyalások az Ellenzéki Kerékasztalban szereplő pártok, a kormány, a parlament és a szakszervezetek részvételével.- A Független Kisgazda-, Földmun­kás- és Polgári Párt számos helyi szerve­zete a párt állásfoglalását kérte az álla­mosított házingatlanok egykori tulajdo­nosainak, illetve örököseinek kártalaní­tása tárgyában. Követeli a Független Kisgazdapárt, hogy a kormány haladék­talanul dolgozzon ki reális koncepciót az államosított házingatlanainak, illetve azok jogszerű örököseinek kártalanítá­sára.- A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség megdöbbenését fejezi ki, és hatá­rozottan visszautasítja egyes Fidesz- és SZDSZ-csoportoknak az úttörőmozga­lom felszámolását követelő nyilatkozatát.- A Fidesz a Minisztertanácsnak a pár­tok finanszírozására elkülönített 100 mil­lió forintos alapjából ráeső 3 millió forin­tot mindaddig nem veszi fel, amíg az el­lenőrzés módját a pártok és a kormány a társadalom számára is megnyugtató mó­don nem rendezik. A Fidesz a 3 millió fo­rintra zárolási kérelmet jelentett be.- A Magyarországi Reformtáus Egyház újból a Református Világszövetség genfi központjához fordult Tőkés László te­mesvári lelkész és családja védelmében. Tájékoztatta a világszövetség főtitkárát, Milan Opocenskyt arról a meghiúsult gyilkossági kísérletről, amelyet Tőkés László ellen, a temesvári lelkészlakásban követtek el november 2-án este. A refor­mátus egyház kérte a főtitkárt, hogy a vi­lágszövetség járjon közbe Bukarestben illetékes állami hatóságoknál Tőkés László és családja védelmében, és fejez­ze ki, hogy szűnjenek meg azok az ak­ciót, amelyek Tőkés Lászlót gátolják tör­vényes lelkészi szolgálata végzésében. (OS) Szekszárd és Pécs között- Mit jelent segédpüspökből me­gyés püspökké lenni? Mit jelentett püspök úrnak Szekszárd - Pécs előtt? - tettük föl a kérdést Mayer Mi­hály püspöknek a Belvárosi Római Katolikus Plébániahivatalban. Ezerkilencszáznyolcvanötben kerültem Szekszárdra, nagyon szo­rongó érzésekkel, mivel problémák voltak akkor. Egyet kértem a hívektől, amikor ide helyeztek, amikor először léptem eléjük: hogy előlegezzék a bi­zalmat. Pár év múlva lemérhetik, hogy megérdemeltem-e, vagy sem. A szekszárdi hívek ezt a bizalmat a legmesszebbmenőkig megadták, az első pillanattól kezdve mellém álltak, fölkaroltak, és arra az ügyre, amit képviseltem, igent mondtak. Talán nem szerénytelenség, ha azt állítom, hogy bebizonyosodott, amire ígére­tet tettem, hogy mindent megteszek az érdekükben, és nem az egyéni ér­dekeimet nézem, hanem azt, hogy kereszténységben is, a templomnak, a plébániának a felújításában is jus­sunk el arra a szintre, ami az 1985- ös, mondhatnám most már azt is, hogy az 1988-as minimum. Szek­szárd azt bizonyította számomra, hogy ha van bizalom, az ember cso­dákat tehet. Ha fenntartással fogad­ják a szavait, az ember bármennyit tesz, kiadhatja a lelkét, akkor sem le­het előre lépni. Nekem sikerült. És ezt már többszörösén megköszön­tem a szekszárdi katolikus keresz­tény híveknek. Úgy érzem, a másvallású keresz­tények is bizalommal tekintettek rám, ezt bizonyítják az ökumenikus ösz- szejövetelek. Péccsel kapcsolatban csak ugyanezt tudom mondani, ugyanez a szorongás lehet csak bennem, hiszen most nemcsak Szekszárdról van szó, hanem egy egyházmegyéről. És ha az egyház­megye tagsága, hívei bizalommal lesznek hozzám, akkor az egyház­megyében is a sok probléma, baj, paphiány talán nem lesz annyira sú­lyosan érezhető, mint ahogy a sta­tisztika jelzi. 1940-ben 482 működő papja volt az egyházmegyének. Mel­lettük voltak szerzetesek, szerzetes­nők, akik besegítettek a lelkipásztori munkába. Jelenleg 147 működő pap van, közülük 100 hatvan éven fölüli. Negyven év mulasztását talán két év­tized tudja majd enyhíteni. Behozni, semmi esetre nem tudja. Ezért kell majd olyan laikusokat is találnunk, akik hitvalló emberek, és akik a lelki­pásztorkodó papok mellé állnak, hogy segítsék őket munkájukban. Úgy gondolom, ezzel már jeleztem is, mi a különbség a segédpüspök fel­adata és a püspök munkája között. A segédpüspök segíti a püspököt ab­ban, amire a püspök felkéri, a me­gyés püspök pedig felelősségtelje­sen igyekszik a feladatokat felkarol­ni, még ha nem is tudja megoldani azokat, ahogy jeleztem, a problémá­kat begyűjteni.- Hogyan megy végbe, és mi a kü­lönbség a püspökké szentelés és a megyés püspökké való kinevezés között? Ezt mi, laikusok nem tudjuk pontosan.- Püspökké csak egyszer szentel­nek valakit. Az, hogy valaki segéd­püspök, vagy megyés püspök, egy jogi szempont. Ha a pápa őszentsé - ge kinevez valakit megyés püspök­ké, akkor meghozzák a kinevező bullát, átadják a megyéspüspök-je- löltnek, ő felmutatja a káptalan és az irodaigazgató előtt, az irodaigazgató erről jegyzőkönyvet vesz fel, ezzel tu­lajdonképpen megtörténik az egy­házmegye jogi átvétele. Az egyházi törvénykönyv azonban kéri, hogy ha lehetséges, ez ünnepélyes formá­ban történjék, egy szentmise kereté­ben, és, hogy a jelentősége hang­súlyt kapjon, erre a szentmisére az új megyés püspök meghívja Magyar- ország összes püspökét és a me­gyék hivatalos képviselőit. Erre a mostani elképzelések szerint de­cember 16-án kerül sor. Bizonyosak vagyunk benne, hogy Mayer Mihály pécsi püspökként is - élvezve a hívek bizalmát és támoga­tását - ugyanolyan felelősségtudatai és nyíltan, egyenesen fog szembe­nézni a problémákkal, mint Szek- szárdon, és abban is, hogy szek­szárdi híveinek hiányozni fog. Talán legszebb tanítása, amit ebben a rö­vid interjúban elmondott: ha van bi­zalom - az ember csodákat tehet. Lejegyezte: DOMOKOS ESZTER A közélet hírei Az MSZP szervező irodái november 9- én, csütörtökön az alábbi helyeken és időpontokban tartanak alakuló és veze­tőségválasztó gyűléseket: Tamásiban, az MSZP-székházban dél­után fél ötkor, Pincehelyen, a pártházban este hat órakor és Pakson, a városi pártszékházban dél­után fél ötkor. A szervezők várják az MSZP-tagokat, továbbá azokat, akik a helyszínen kíván­nak átigazolni vagy felvételt nyerni. * A Demokratikus Magyarországért mozgalom tájékoztató és tagtoborzó ösz- szejövetelt tart 1989. november 10-én 17.30 órakor Bonyhádon, a Hazafias Népfront székházában. Sorra alakulnak az MSZP szervezetei Hétfőn Bonyhádon alakult meg az MSZP városi, városkörnyéki szervezete. A megjelent tagok megvitatták a szerve­zés eddigi tapasztalatait, a további fel­adatokat, állást foglaltak a pártlétesítmé­nyek hasznosításáról, az alapszerveze­tek megalakításáról, november 7. meg­ünnepléséről és megválasztották az ideiglenes elnökséget. Mosonyi Gyula, a 2. Sz. Általános Iskola igazgatója lett az elnök, a tagok pedig Mecseki János a te- veli téesz ágazatvezetője, valamint Misz- ler Miklós a Volán bonyhádi kirendeltsé­gének osztályvezetője. Az MSZP bony­hádi szervezetének ügyvivője Trábert Já­nos lett. A gyűlésen döntöttek arról is, hogy az ideiglenes elnökségbe egy-egy tagot delegálnak a november 10-ig meg­alakult alapszervezetek, meghatározták ezen elnökség jogkörét, egyetértettek abban, hogy ez lássa el a választási iroda feladatait is. Az ideiglenes elnökség mandátuma a várhatóan januárban összehívandó pár­tértekezletig tart. Hétfőn alakult 7 taggal helyi MSZP- szervezet Kalaznón, valamint szintén hét­főn Iregszemcsén, ahol a tagok állást foglaltak a tagtoborzás további szervezé­séről, a választásokra történő felkészü­lésről, valamint ideiglenes titkárrá meg­választották Piszker Ferencet. Az új konvergencia II. A sztálinizmus, mint a társadalmasítás folyamatának visszavetése Marx elképzelései között nyomát sem találjuk a párt-állami diktatúrának, ellen­ben nála központi szerepet tölt be az ál­lam elhalásának elmélete. Különösen gazdasági téren tartja fontosnak ezt az elhalást! A termelőeszközöknek nagyon hamar át kell menniük a termelők közvet­len tulajdonába; és miután mindenki va­lamilyen módon termelő lesz a forrada­lom után, résztulajdonosa lesz a társada­lom termelőeszközeinek. Szó sincs tehát arról, hogy egy here, bürokrata, elidege­nedett állami és mozgalmi apparátus kezébe kell átadni a termelőeszközöket, mint ahogy ez teljesen antimarxista mó­don a sztálinizmusban megvalósult. Leninnél sajnos már találunk bizonyos presztálinista elképzeléseket - kérdés, hogy ezzel mennyiben egyengette az utat a sztálini ellenforradalom előtt -, azonban ő sem párt-állami diktatúrában gondolkodott, hanem a lakóhelyi szovje­tek közvetlen hatalmában. Sztálin szétzúzza a lenini típusú szovjet rendszert és helyébe a mindennapi köz­ponti APPARÁTUS-t állítja, a pártállamot. Ne feledjük, hogy Hitler is hasonlót cse­lekszik, csak ő egy monopoltőkés talap­zaton! 0 is egy APPARÁTUS-t teremt, egy mindenható pártállamot, háttérbe szorítva, de azért felhasználva a klasszi­kus uralkodó osztályt és annak intézmé­nyeit. A sztálinizmusban kialakul a terme­lőeszközöktől megfosztott milliók prole­tárosztálya és az elkülönült apparátus, amely a termelőeszközök felett abszolút rendelkezéssel bír, nem a tulajdon, ha­nem a hatalmi hierarchiában betöltött szerep alapján. Egy önálló, here, kizsák­mányoló osztály telepszik rá a társada­lomra, a klasszikus történnelmi kizsák­mányoló osztályok likvidálása után. Előttünk áll a sztálini struktúra, bizo­nyos prekapitalista formák elemeinek reinkarnációjaként, afféle különös társa­dalmi atavizmusként. Főként az óázsiai formációra emlékeztet, modernebb ki­adásban. Az ázsiai termelési módot jelle­mezte Marx szerint a mindenre rátelepü­lő állami tulajdon. A konvergencia útja A XXI. század Nyugat és Kelet nagy egymásra találásának százada lehet. Da­rabokra szakadhat, elenyészhet az ideo­lógiai görcsökből szőtt vasfüggöny. Eh­hez kétoldalú közeledésre van szükség, amelynek során azonban a Keletnek kell jelentősen nagyobb utat megtenni. Nyugaton tovább kell haladnia a jelen­legi evolúciós folyamatnak, valamint tér­ben is ki kell terjednie, bekapcsolva a harmadik világ egyre nagyobb régióit. Helyenként ez már megkeződött, gon­doljunk például a csendes-óceáni tér­ségre. Az ún. szocialista világban viszont kife­jezetten revolúciós jellegű átalakulások­ra lesz szükség. Itt radikális formációvál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents