Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-04 / 262. szám

1989. november 4. ( TOI NA \ TiÉPÜJSÁG 5 Sípszó előtt Edzőváltás Pakson és Bonyhádon NB II.: Szekszárdi Dózsa-Mohács: 13 óra. V.: Veress. Teszler Ven­del: - A Mohács elleni bajnoki összecsapásokon az elmúlt idő­szakban nagy küzdelmek, szoros eredmények születtek. Az át­lagosnál nagyobb számú közönség előtt játszottuk ezeket a ta­lálkozókat, várhatóan most is sok szurkoló kíséri el a vendég- csapatot és igyekszik hazai hangulatot teremteni a kedvencek számára. Örömhír együttesünk háza táján, hogy Horváth Csaba felgyógyult, elkezdte az edzéseket, számításba jöhet a vasárna­pi összeállításnál. Ami viszont gondot jelent: Varga L. három sárga lapja miatt kényszerpihenőjét tölti, Szabó és Hámori sze­replése pedig sérülés miatt kétséges. A szűkös keretből kijelölt csapatunk az elmúlt hetekben biztatóan szerepelt. Remélem, hogy a fiatal átlagéletkorú játékosaink továbbra is tartják jó for­májukat és közönségünk segítségével hazai pályán megsze­rezzük a győzelmet a jó játékerőt képviselő Duna-partiak ellen.- Mausz - vagy Hujber - Nagyfalusi, Varga R, Farsang vagy Szabó, Kasza - Máté, Bozsér, Horváth Cs., Horváth P. - Kál­mán, Jelusics. Komlói Bányász-Paksi SE: 13 óra. V.: Kaibás. Rákosi Gusz­táv szakosztályvezető: - Az Oroszlánytól hazai pályán elszenve­dett vereség után csapatunk a táblázat utolsó helyére csúszott, s ez felszínre hozta az eddig háttérben lappangó feszültsége­ket. A csapat és az edző viszonya megromlott, emiatt az ügyve­zető elnök Vábró József vezető edzőt a november 6-i elnökségi ülésig a munkavégzés alól felmentette. A Komló elleni találko­zón Bagó Béla pályaedző irányítja együttesünket, aki összeállí­tást a körülmények miatt csak a mérkőzés előtt hirdet. Remélem játékosaink olvasták a Népújság csütörtöki számában Tornyi Barnabás nyilatkozatát, s megszívlelték tanácsait. Változatla­nul képesnek tartjuk csapatunkat a célkitűzés megvalósítására, Komlón akár meglepetést is okozhatunk. NB III.: Bóly-Nagymányok: 13 óra. V.: Cservölgyi. Szám Frigyes: ­Nagyon nehéz mérkőzés előtt állunk. Remélem, a csapat is átér- zi helyzetünk súlyosságát. Szeretnénk Bólyban pontot rabolni, ehhez viszont a játékunkon sokat kell javítanunk. Néhány gyen­gébb teljesítmény miatt csapatot csak a mérkőzés előtt hirde­tek. Kaposvári Építők-Dombóvári Vasas: 13 óra. V.: Kovács. Olasz János: - Az előző fordulóban folytatódott rossz soroza­tunk, ennek egy egyébként elkerülhető hazai vereség lett a kö­vetkezménye. Remélem vasárnapra az Építők ellen sikerül fel­frissíteni csapatunkat és legalább égy pontot elhozunk Kapos­várról. Sérültjeink száma tovább gyarapodott, így összeállítást csak a mérkőzés előtt tudok hirdetni. Atomerőmű SE-Bonyhádi SE: 13 óra. V.: Szinger. Pusztai László: - Az első hely megtartásához feltétlenül szükségünk van a három pontra. Nincs okunk a változtatásra, jó játékot és győzelmet várok.- Szlanyinka - Erdélyi, Burai, NagyZ., Lauer - Mikolics, Nagy L., Szabó - Juhász, Porga, Vörös. Kiszler Ferenc ügyvezető elnök: - Egyesületünk elnöksége a héten tartott rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy a labdarúgó­szakosztály vezetésével Rittberger Ferencet bízta meg. Ugyan­ezen az ülésen a csapat gyenge szereplése miatt Kovácsi Fe­rencet felmentette a vezető edzői tisztségéből. Egyidejűleg Mucska Gyulát, az ifjúsági csapat edzőjét bízta meg a felnőtt­együttes szakmai munkájának irányításával. Kovácsi Ferenc az ifisták edzője lett. Az új edző megtisztelő feladatnak érzi kinevezését, először a játékosok fejében kívánt rendet teremteni, ugyanekkor a csapat önbizalmát akarja helyreállítani. Elsősorban a nyerőtípusú játé­kosoknak szavaz bizalmat. Már a vasárnapi bemutatkozó mér­kőzésen is, a bajnokesélyes otthonában eredményesen szeret­ne debütálni.- Heizler - dr. Alföldi, Hüber, Stumpf, Darabos - Beke, Ven­dég, Kiss, András - Pfeifer, Pozsár. Kézilabda Evadzárás a megyei bajnokságban Kelemen (sötét mezben) kilenc góllal terhelte meg a tamásiak kapuját Félidejéhez érkezett az 1989-90. évi kézilabda-megyebajnokság pontvadá­szata. Az igazsághoz tartozik, hogy a szövetség az őszi program elkészítése­kor - miután novemberben már nem le­het szabadtéren mérkőzéseket rendezni - már eleve úgy döntött, hogy a zárófor­dulót a tavaszi idényre halasztja. Ennek folytán az érdeklődéssel várt női rang­adó a veretlen Tengelic és a Szekszárd között is csak jövőre kerül megrendezés­re. Ha nem is játszottak kirobbanó formá­ban a tengeliciek és a szekszárdiak az utolsó mérkőzésükön, de egyaránt győ­zelemmel zárták a bajnokság első felvo­nását. A meglepetésről ezúttal a Kocsola és a Simontornya gondoskodott. A ko- csolaiak Tolnáról utaztak haza értékes győzelemmel, míg a bőrgyáriak a dobo­góra aspiráló Dalmand ellen nyertek. A kocsolai siker értékét növeli, hogy a csa­pat erőssége, Kiss Andrea az 5. percben belső tokszalagszakadást szenvedett, mentővel kórházba szállították. A férficsapatoknál az Iregszemcsei TKI ponterős hajrával jelezte: ebben a baj­nokságban is csak az aranyéremmel lesz igazán elégedett. Faddon Fortuna is mel­léjük pártolt, hazai pályán a Simontornya ellen pedig már meggyőző teljesítmény­nyel kasszíroztak két pontot. Nők Szekszárd-Tamási 20-12 (8-7). V.: Mátrai, Schalli. A szekszárdi csapat a várt­nál nehezebben nyert. Ld.: Hosnyánszkiné 10, Kelemen 9, illetve Szabó 5, Pech 3. Tolna-Kocsola 18-20 (7-15). V.: Su­dár, Taksonyi. A hazai csapat az első fél­időben vesztette el a mérkőzést. Szünet után a vendégek okos taktikával két gólt megőriztek előnyükből. Ld.: Kapéterné 6, Hagymásiné, Péter 5-5, illetve Schmidtné 9, Lerich 4. Tengelic-Zomba 27-22 (13-11). V.: Kincses, Lesták. A listavezető tengeli- cieknél Kovács Éva hiányát Győri és Haász, gólerősséggel igyekezett pótolni. Ld.: Győri 12, Haász 9, illetve Németh, Beke 8-8. Simontornya-Dalmand 15-10 (7-3). V.: Kerekes, Török. A bőrgyáriak kapusa, Baskiné „megbabonázta” a hét büntetőt is elhibázó dalmandiakat. Ld.: Molnárné 9, Gara 3, illetve Tamás 4, Koleszár 3. Férfiak Fadd-lregszemcse 26-27 (13-13). V.: Taksonyi, Sudár. Színvonalas és izgal­mas mérkőzésen a szerencsésebb ven­dégcsapat nyert. Ld.: Acsádi 7, Miskol- czi, Schiffler 6-6, illetve Szappanos 10, Papp 5. Iregszemcse-Simontornya 38-18 (20-8). V.: Török, Kerekes. Sportszerű ta­lálkozón a tartalékos vendégcsapat ere­jéből ennyire tellett. Ld.: Papp 11, Pécsi 8, illetve Kerekes, Barocsai 4-4. Ifjúsági bajnokság: Nők: Szekszárd- Tamási 11-13, Tolna-Kocsola 28-7, Gyönk-Dalmand 2-25. Férfiak: Fadd- lregszemcse 7-25, Dombóvár-Fadd 32- 11. Leány serdülőbajnokság: Simontor- nya-Dombóvár 21-3, Szekszárd-Tamá­si 19-7, Tolna-Kocsola 13-14, Tenge­lic-Zomba 8-9. A bajnokság állása Felnőttek, nők 1. Tengelic 6 6­­159-103 12 2. Szekszárd 6 6­­137- 98 12 3. Kocsola 7 4­3 113-131 8 4. Dalmand 6 3­3 130-110 6 5. Simontornya 6 2 1 3 91- 92 5 6. Tolna 7 1 1 5 110-126 3 7. Zomba 5 1­4 68-109 2 8. Tamási 5­­5 58- 97­Férfiak 1. Iregszemcse 7 6­1 192-156 12 2. Gyönk 6 3 1 2 146-141 7 3. Simontornya 6 3 1 2 125-143 7 4. Fadd 7 1 2 4 161-183 4 5. Tolnatej 6 1­5 141-142 2 Sorsoltak Zürichben Détári Kovács Kálmán ellen Zürichben pénteken megtartották a labdarúgó UEFA Kupa 3. fordulójának sorsolá­sát. A magyar csapatok már nem érdekeltek, csupán külföldön játszó magyar futballis­ták érdekeltek még. Ebből a szempontból érdekes lehet, hogy Détári Lajos együttese, a görög Olympiakos Pireus az első találkozón otthonában fogadja a másik volt Bp. Honvéd-játékos, Kovács Kálmán csapatát, a francia Auxerre-t. A harmadik forduló párosítása: Rapid Wien (osztrák)-FC Liege (belga), Crvena Zvezda (jugoszláv)-FC Köln (nyugatnémet), Olympiakos Pireus (görög)-Auxerre (francia), Antwerpen (belga)-VfB Stuttgart (nyugatnémet), Juventus (olasz)-Karl- Marx-Stadt (keletnémet), SSC Napoli (olasz)-Werder Bremen (nyugatnémet), Fioren- tina (olasz)-Dinamo Kijev (szovjet), Hamburg (nyugatnémet)-FC Porto (portugál). Felmentés, kinevezés Tibor Tamás miniszterhelyet­tes, az Országos Sporthivatal elnöke felmentette tisztéből a Népsport eddigi főszerkesztő­jét, dr. Király Ferencet, ugyan­akkor főszerkesztővé kinevezte Szekeres Istvánt. Égett a Dózsa autóbusza Osztályozó után tét az életben maradás Még a mérkőzésre indulás előtt. Balról: Tárnok, Barna, Bátori és Vörös. Aki 1959. augusztus 4-én kezébe vette lapunkat, a következőket olvashatta az első oldalon: „A Szekszárdi Dózsa labdarúgócsapatát hétfőre virradóra - Ozorá- ról hazafelé - súlyos autószerencsétlenség érte. A társasgépkocsi kigyulladt, s a bent ülők közül hárman súlyosan, többen könnyebb sérülést szenvedtek.” A Dózsa a megyebajnokságba való feljutásért játszott osztályozó mérkőzést Ozorán, amelyen sima 3-0-ás győzelmet aratott. A csapatban többek között olyan jól ismert ne­vek szerepeltek, mint Dósai, Ihász, Tárnok, Novák és Kormos. Az éjszakai órákban in­dultak hazafelé, Barna Sándor buszvezetővel. Alsóapátinál, Szedres mellett követke­zett be a szerencsétlenség. Az elkövetkező napokban a Népújság rendszeresen tájé­koztatta az olvasókat a sérültek állapotáról és a baleset körülményeiről. Egy valamiről azonban sem akkor, sem azóta nem esett szó. Ki értesítette a mentőket, kik azok, akik a lángoló autóból menekülő emberek segítségére siettek? Nos, két ember is szemtanúja volt a balesetnek. Történetesen egy házaspárról van szó, Závodi Józsefről és nejéről. A sors úgy hozta, hogy már csak a feleséggel állt módunkban beszélgetni.- Még ma is gyakran eszembe jut az az augusztus 3-i nap. Éjszaka volt, épp a család kétheti kenyerét sütöttem, amikor egy hatalmas durranást hallottam. Ki­rohantam a házból és láttam, hogy a buszt elborítja a füst és nagy lánggal égni kezd. Rögtön szóltam a férjemnek és vele együtt szaladtunk a kocsi felé. A bentlévő emberek sikítását, ordítását a mai napig nem tudtam elfelejteni. Egyértelmű volt, hogy ide sürgősen mentő kell, ezért a férjem kerékpárra ült és irány a legközelebbi telefon, ami Szedresben volt. Én ott maradtam, segítettem az ablaküvegtől megszabadítani a buszt, majd amikor ez sikerült, az először kijutó emberekkel a sérülteket hoztuk ki. Közben a férjem is visz- szaért, és a nagy igyekezetben hogy minél előbb ki tudjanak jutni a bent lévők, majd­nem ő is megégett. Szerencsére csak a haját érte el a tűz. Megérkeztek a mentők is, és elszállították a sérülteket.- Milyen nyomot hagyott önökben ez a hétfő reggel?- Nézze, a férjem a halála előtt súlyos betegen is többször emlegette ezt a borzalmas napot. Én személy szerint láttam már egy malom leégését, amelyben bennégtek az emberek is, de így a játékosok menekülését, vérző és égési sebekkel borított testüket látva, nem hiszem, hogy ennél szörnyűbb élményem lesz az életben.- Hogyan értesült a sérültek további sorsáról?- Nem sokkal az eset után bent jártam Szekszárdon. Vásárolni jöttem és eszembe jutott, ha már itt vagyok, meglátogatom őket a kórházban. Be is mentem és beszéltem a főorvossal. Ő azt gondolta, valamelyiküknek az anyja vagyok és amikor elmondtam lá­togatásom okát, nagyon kedvesen elbeszélgetett velem.- Találkozott-e azóta valamelyik játékossal?- Barna Sándort, a busz vezetőjét szoktam néha látni, de ő biztosan nem emlékszik rám, mert azokban a veszélyes percekben más gondjuk is volt, mint azt figyelni, ki az aki segít nekik. Hogy ez mennyire így volt, arra jó példa a Tárnok Zoltánnal és Kormos Mihállyal, a csapat két egykori tagjával készült beszélgetés. Tárnok Zoltán így emlékszik: - Az éj­szakai órákban indultunk el Ozoráról, hazafelé többször is megálltunk, mert gondok voltak a busszal, ezt az utasteret elárasztó benzinszagból is lehetett érezni. Szedresnél ismét megpróbálták kijavíani a hibát, és egy eközben keletkező szikrától belobbant a busz eleje. Ehhez tudni kell azt, hogy ezekben a régi gépkocsikban belül volt elhelyez­ve a motor. Én ugyan hátul ültem, de a levegő benzintelitettsége miatt egy pillanat alatt felforrósodot minden, olyannyira, hogy a hajam abban a pillanatban megégett. Emlé­kezetem szerint, ekkor Novák egy hatalmas rúgással kitörte az ablakot, és azon ke­resztül jutottunk ki. Szerencsétlenségünkre ezeknek a buszoknak még befelé nyíló ajtaja volt, az ablak vastagsága is legalább négy-öt milliméter lehetett. Ráadásul, akik szerelték a motort, pont az ajtó elé pakolták a szerszámokat és az egyéb kelléke­ket. Legrosszabbul azok jártak, akik elöl ültek, hiszen a tűz gócpontja épp a motornál volt. Az események tulajdonképpen pár perc alatt játszódtak le, de szerencsére sike­rült mindenkinek élve kijutnia. Jöttek a mentők, akik először a súlyosabb eseteket szál­lították el, majd a könnyebb sérülteket. Barna Sanyi, a sofőr égett meg legjobban, vele utaztam egy mentőautóban, amiben egész úton az égett bőr nem éppen kellemes sza­ga érződött. Mára már csak egy rossz emlék maradt a dologból, ami eszembe sem ju­tott volna, ha ön nem kérdez rá. Egyébként otthon a vitrinemben megőriztem a busz ablaküvegének egy darabját. Kormos Mihály emlékeiből azokat a részleteket emelnénk ki, amikről ezidáig még nem esett szó. , - A Dózsa 1958-ban alakult meg újra, ezért kezdtünk a járási bajnokságban. Nagyon jó csapat jött össze, így nem is lehetett kérdéses a megyebajnokságba való feljutásunk, de arra azért nem gondoltunk, hogy a legnagyobb mérkőzésünk nem a futballpályán fog lejátszódni. Egy birkapörkölt vacsora után indultunk Szek­szárd felé, útközben - ahogy a Zoli már biztosan elmondta - rángatott a busz, ezért többször is megálltunk. Szedresnél fél órát álltunk, az AC-pumpával volt valami gond, ezt szerelték a velünk lévő sofőrök. Többen is szóltunk nekik, hogy nagyon erős a ben­zinszag. Iszonyatos forróság volt a felhevült motor miatt a buszban. Egyszer csak egy hatal­mas robbanás és a levegő is szabályosan égni kezdett. Én is úgy emlékszem, hogy a Novák rúgta ki az ablakot, de ő amikor kiugrott, fennakadt az üvegen. Ha­talmas seb tátongott a combján, úgy kellett leemelni a busz oldaláról. Nagy pánik tört ki, mindenki kifelé igyekezett. Én fogtam magam és a többiek mellett egy csukafejessel ugrottam ki a betonra. Sze­rencsémre megúsztam néhány horzsolással. A mai napig úgy gondolom, hogy ez a baleset végződhetett volna sokkal rosszabbul is... KRASZNAI ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents