Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-29 / 283. szám
1989. november 29. 2 NÉPÚJSÁG Fodor István az Országgyűlés feloszlatásának lehetőségeiről (Folytatás az 1. oldalról.) ron szükséges, hogy a bizottság, illetve a politikai csoportok állást foglaljanak ebben a kérdésben. Jómagam, mint képviselő, azon az állásponton vagyok: ha csak a politikai szempontokat vennénk figyelembe, elkerülhetetlen lenne, hogy az Országgyűlés a december ülésszakon feloszlassa önmagát. De a döntést befolyásolhatják a kormány szempontjai is. Ezért egyetértek Németh Miklós miniszterelnök javaslatával: ebben a kérdésben is egyeztetniük kell álláspontjukat a politikai pártoknak, a kormánynak és a parlamentnek. Tudomásom szerint ez a találkozó előkészítés alatt áll. Kétségtelen, hogy nagy vita várható a feloszlatásról az Országgyűlésben. Éppen ezért - ahogyan ezt korábban is tettem - ismételten azt javaslom a parlamenti képviselettel rendelkező pártoknak: plurálisán működő parlamentként viselkedve álláspontjukat egy szószólójuk ismertesse, s az így zajló vitát követően szavazzon a plénum. Erre annál is inkább szükség lenne, mert úgy tűnik, hogy a decemberi ülésszakon a parlamentnek körülbelül 25 napirendi pontot kellene megtárgyalnia. Ez elviselhetetlenül nagy teher, és elvégezhetetlenül sok feladatot jelent. Ezért célszerű egyeztetni a Minisztertanáccsal, hogy mely törvényjavaslatok tárgyalása halasztható januárra. Az alkotmány szerint ugyanis a feloszlatott Országgyűlés az új parlament alakuló üléséig folytatja törvényhozói munkáját.- Amennyiben az Országgyűlés kimondja feloszlatását - és elképzelhető, hogy már az ülésszak első napján erről valamiféle döntés születik az alkotmány szerint a köztársasági elnöknek legkésőbb 5 nap elteltével kötelessége kiírni az országgyűlési képviselő-választásokat. S ha most a parlament kimondja feloszlatását, megítélésem szerint - minden körülményt mérlegelve - március 18-a tűnik alkalmasnak e választások megrendezésére. Fodor István végezetül hangsúlyozta: nem azért támogatja határozottan az Országgyűlés feloszlatásának mielőbbi kimondását, mert a különböző politikai pártok, szervezetek, csoportosulások oly gyakran bírálták e parlament tevékenységét, megkérdőjelezték legitimitását. Hiszen véleménye szerint e pártok és szervezetek legitimációját is csak a választások teremthetik meg. Álláspontjának indoka: ez az Országgyűlés lényegében betöltötte a feladatát, s a hátralévő időben a választásokhoz, továbbá az újonnan megválasztott parlament működéséhez szükséges feltételek megteremtésével emelt fővel adhatja át helyét utódjának. (MTI) Valóban a nép döntött? Amikor néhány hónapja az Országgyűlés meghozta a törvényt a népi kezdeményezésről, még fogalmunk sem volt róla, hogy az első akció ezzel kapcsolatosan egy népszavazás kiírása lesz. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz - együttműködve a szociáldemokratákkal és a kisgazdákkal - összegyűjtött több mint 200 ezer aláírást, ily módon kérve az Országgyűlést egy népszavazás kiírására, melynek kérdései a munkásőrség megszüntetését, a pártok a munkahelyekről való kivonulását, a régi MSZMP-vagyon elszámolását érintették. E három kérdésre a politikával nem foglalkozó ember is bátran és teljes felelősségei mondott igent, egyikre kíváncsiságból - ilyen a pártvagyon -, másikra nyugalma érdekében - ez a munkahelyekről való kivonulás-, a munkásőrség esetében pedig a felnőtt emberek nagy többsége tisztában van vele, hogy ezen az intézményen túllépett a történelem. A valódi eldöntendő kérdés a szavazólapon elsőként szereplő volt, miszerint csak a parlamenti választások után válasszunk-e köz- társasági elnököt, vagy azt megelőzően közvetlenül, ugyancsak népszavazás formájában. Magyarországon a hivatásos politikusok még egy évvel ezelőtt is fennen hangoztatták a demokratikus szocializmus jelszavát, amiből csak a demokrácia és az egyre kevésbé megfogható szocializmus hiányzott. Az utóbbi fogalommal a kelet-európai tömegek már nemigen tudnak mit kezdeni, míg a demokráciának van mozgósító hatása és reméljük ezután is lesz. Ezt használta ki az SZDSZ, meglehetősen furcsa módon a demokratikus, közvetlen elnökválasztás lehetőségét vonta meg a néptől a „négy igen”-nel. A jelen helyzetben, amikoris majd a kora tavasszal megválasztandó parlament fog elnököt választani - mindazok, akik az első kérdésre igennel szavaztak, kirekesztettnek érezhetik magukat, érvényben levő alkotmányunk szerint ugyanis ez lett volna az egyetlen lehetőség, hogy közvetlenül válasszunk elnököt. Amennyiben nem módosul az alkotmány, a Magyar Köztársaság elnökét az Ország- gyűlés választja. Igaz, az SZDSZ egyik vezetője már hétfőn bejelentette, hogy megkísérlik - politikai szövetségeseikkel együtt - az új Országgyűléssel módosíttatni az alkotmányt. Arra, hogy sikerül-e ezt elérni, semmi garancia nincs, a hétfőn délután elhangzott bejelentés feltehetően nem egyéb egy jól csengő politikai ígéretnél, amit akár egy hét alatt is elfelejthet a bejelentő, elfelejtenek mindazok akik ígérték. Érdemes egy pillantást vetni arra, hogyan is ment végbe a népszavazási kampány. Az SZDSZ plakátokkal árasztotta el Budapestet és az ország nagyvárosait - mintegy megfeledkezve arról, hogy létezik magyar vidék is. Szilárd anyagi alapokkal rendelkeztek a rendszeres rádiós és tévés hirdetésekhez, ez utóbbiakhoz megnyervén az ország vezető színészeit, közöttük akadt olyan is, aki tíz évig volt MSZMP-titkár. Meggyőződésből-e avagy a pénzért tette, ezúttal nem érdekes, mindenesetre úgy tűnik, hatásos volt az agitáció. Az SZDSZ gyenge elnököt szeretne az ország élén látni és elégségesnek tartja, ha ezt a gyenge elnököt a 374 kiválasztott fogja megválasztani majd az új parlamentben. Ma Magyarországon egyetlen olyan politikai egyéniség van, aki bízvást pályázhatott volna a köztársasági elnöki címre, Pozs- gay Imre. Az ő jelölését az SZDSZ úgy fogadta, mint a kommunista hatalom átmentési kísérletet, annak ellenére, hogy Pozsgay volt az, aki a legtöbbet tette a pártáállam lebontásáért. Joggal tartott tőle az SZDSZ, hogy ha közvetlenül választunk elnököt, ő lesz az ország első embere, és mint MSZP-elnökségi tag, olyan szimpátiát kelt maga iránt, amelyen keresztül a parlamenti választásokon sikerül majd jó néhány tízezer szavazatot megszerezni az új szocialista pártnak. Az SZDSZ és a szövetségesei tévén, rádión, plakátokon keresztül szinte sokkolták a tömegeket a négy igennek a tudatba sujkolásával. A népszavazást ellenzőknek jóval gyengébb volt a propagandája, lehet, hogy anyagi okok miatt, lehet, hogy azért, mert nem kívánták diszkreditálni a még pólyában lévő csecsemőt, a magyar demokráciát. Súlyos tanulságokkal járt ez a népszavazás, amit most talán még korai volna megfogalmazni. Nehéz megállapítani, vesztes-e a Magyar Szocialista Párt? Annyi bizonyos, hogy a Magyar Demokrata Fórum a bojkottfelhivásával politikai öngólt rúgott. És természetesen a választópolgároknak is le kell vonniuk a tanulságokat az elmúlt vasárnapból. Meggondolandó, hogy ha legközelebb az urnák elé járulunk, szép szólamoknak higgyünk-e avagy ragaszkodjunk a nehezen megszerzett demokráciához, mert ez utóbbinak a tortájából most nagy szeletet veszítettünk el. Több mint 7 millió helyett mindössze 374 emberre bízva az ország jövendő elnökének megválasztását. (MTI-Press) HEGYES ZOLTÁN A Magyar Rádió dolgozóinak nyílt levele Németh Miklós miniszterelnökhöz NASA-tervek a Mars meghódítására Holdállomás 2001-ben, négy űrhajós a Marsra 2011-ben, és közel kétéves tartózkodás a vörös bolygón 2018-ban - a Bush elnök által júliusban körvonalazott tervek egyre konkrétabbá váló forgatókönyvét hétfőn hozta nyilvánosságra az amerikai Országos Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal, a NASA. A nagyratörő tervek főszereplője eszerint a Freedom (Szabadság) űrállomás, amely 1999-re lesz működőképes, és amely a Hold- és Marsutazások inditóállo- másául szolgál majd. A tervek szerint ezen szerelik majd össze az ürjárműveket, innen indítják őket útjukra, és itt kap helyet a karbantartó állomás is. Miniszterelnök Úr! Mi, a Magyar Rádió dolgozói tiltakozunk ' a Magyar Televíziót és a Magyar Rádiót felügyelő bizottság létrehozása ellen. Osztjuk azon szakmai szervezetek véleményét, amelyek a bizottságot mind létrehozásának módja, mind személyi összetétele miatt alkalmatlannak tartják a két nemzeti intézmény irányítására. Nem értünk egyet azzal, hogy a kuratórium tagjait - a választások előtt - jórészt pártok és egyéb politikai szervezetek delegálták. Félő ugyanis, hogy így a Rádió pártharcok és kulisszák mögötti egyezkedések színterévé válik, a tájékoztatás pedig manipulált és félrevezető lesz. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Rádiót csak pártoktól független testület irányíthatja. Elfogadhatatlannak tartjuk a kuratóriumnak adott széles körű felhatalmazást. Értelmetlen, hogy egy átmeneti időszakra létrehozott bizottság hosszú időre szóló változtatásokat hajtson végre a Rádió szervezetében azzal, hogy új működési és szervezeti szabályzatot akar, hogy meg akarja határozni a Rádió fejlesztési koncepcióját, hogy át akarja alakítani az irányítási és vezetési struktúrát, le akarja cserélni a vezetőket, és felügyelete alá akarja vonni a műsorok minőségét. A parlamenti választások előtt ezek a szándékok csak káoszhoz és az intézmény széteséséhez vezethetnek. A veszély annál is nagyobb, mert a kapott jogkörhöz olyan szakmai ismeretekre van szükség, amelyekkel a bizottság tagjai nem rendelkeznek. Ha viszont a testület csupán a rádió függetlenségét és pártatlanságát volna hivatott szavatolni, akkor kizárólag közismert és köztiszteletben álló személyiségekből kellene állnia. Sajnos ez nem így van. Javasoljuk, hogy a Miniszterelnök úr oszlassa fel a bizottságot. A háromoldalú tárgyalásokon született előzetes megállapodásokat kiindulási alapnak tekintve hozzon létre olyan testületet,- amely kizárólag a műsorok pártatlanságát felügyeli;- amely csak a nyilvánosság fórumain teszi szóvá kifogásait; és- amely pártatlan, közismert és köztiszteletben álló személyiségekből áll. Miniszterelnök úr! Kérjük, ne tekintse a döntés visszavonását presztízskérdésnek, és sürgősen intézkedjék. A L’Humanité szemfényvesztést emleget Románia kapcsán „A szocializmus szemfényvesztésének” nevezi Romániát a Francia Kommunista Párt lapja. A L’Humanité. A lap, amely eddig meglehetősen csínján bánt a Ceausescu-féle rendszer bírálatával, most kétoldalas riportban, keményen ír az ország helyzetéről. A cikk ismerteti a „területrendezési" program következményeit szól a lakosság helyzetéről, a mindenütt jelenlévő - és a francia párt- lap tudósítójának munkáját is megnehezítő - rendőri ellenőrzésről. A közel kétszáz éves szekszárdi római katolikus belvárosi templom belseje évek óta szépül. A tízmillió forintra rúgó restaurálási költség háromnegyedét az egyházközség áldozatkészsége teremtette elő, a lépcsőzet átépítését a tanács végezteti. Aztán - amint azt a plébániahivatalban megtudtuk - nincs folytatás, mert a továbbiakhoz, az esztétikailag is kifogásolA Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Független Kisgazda- és Polgári Párt, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Tolna megyei szervezetei köszönetüket fejezik ki a megye minden állampolgárának, aki - már azzal is, hogy elment szavazni - cselekvő részt vállalt a magyarországi demokratikus folyamat megerősítésében, továbbfejlesztésében és a népakarat demokratikus kinyilvánításában. A választásoknak, népszavazásoknak természetükből eredően vannak „győztesei" és „vesztesei". Még nincs hivatalos eredmény, s ha lenne sem éreznénk okát eufórikus győzelmi mámornak. Bátortalan és botladozó első lépés volt ez a népszavazás azon a nyilván még sok-sok nehézséget ígérő úton, amit demokratizálódási folyamatnak ne„Az RKP kongresszusán heves kirohanásokkal illették a szocialista megújulás mindenfajta eszméjét. Ehhez maga Ceausescu adta meg az alaphangot és valamennyi felszólaló egy emberként ostorozta a kelet-európai reformokat. Egyikük, nem is akárki, hanem az elnök testvére, Ilié Ceausescu tábornok, nemzetvédelmi miniszterhelyettes egyenesen az imperializmus ördögi mesterkedését látja mindebben. Az ilyen kijelentések azonban nehezen tudják elleplezni a haható külső rendbehozatalához hiányzik a pénz. A város főterén álló nagy értékű műemlék védelme, a templom külső tatarozása érdekében a Magyar Szocialista Párt szekszárdi alapszervezetének kulturális tagozata közérdekű célú gyűjtést kezdeményez: felkéri a városban lévő vállalatokat, intézményeket, társadalmi szervezeteket, pártokat, szakszervezetevezünk. Segítségükért mindannyiuknak köszönettel tartozunk. Azoknak, akik négy igennel támogatták politikai törekvésünket immáron a köszönet mellett különös felelősséggel is - a felha- talmazásnaktörténő megfelelés - felelősségével tartozunk. Ugyancsak megköszönjük a választások előkészítésében, lebonyolításában résztvevő tanácsi dolgozóknak és önzetlen aktivistáknak azt az áldozatos munkát, melyet pártérdekektől függetlenül lakóközösségük - s ezzel a nemzet egészének - érdekében vállaltak és teljesítettek. Ezen alkalmat kihasználva szeretnénk támogatásunkról biztosítani országos vezetőink azon kezdeményezését, hogy a parlament által történő alkotmánymódosítással tegyék lehetővé törvényhozóink, hogy az első szabad parlam'enti talmon lévők nyugtalanságát" - írja a tudósítás, amely egyebek között azt is szóvá teszi, hogy a román sajtó „megcsonkítva, minden kritikai megjegyzést, a peresztrojkára történő minden utalást eltávolítva” ismertette az FKP- nak a román pártkongresszushoz küldött üzenetét. „A cenzúra, az állandó és erős rendőri nyomás, a mindennapi élet okozta fáradtság ellenére a románok tudják, hogy mások nekifogtak a szocializmus megújításának” - hangoztatja a cikk. két és az itt élő (dolgozó) polgárokat, hogy segítsék e nemes cél megvalósítását. A párt városi alapszervezete is támogatja a kezdeményezést, s bár anyagi viszonyai behatároltak és szűkösek, 10 000 forint induló összeggel járul hozzá a renováláshoz. A századforduló éveiben a templom apátplébánosa a Tolna vármegyei múzeum alapító igazgatója, az európai hírű képviselőválasztások után a köztársasági elnök személyéről is közvetlen népszavazás döntsön. A népszavazás sajnálatos kísérőjelenségeként tapasztalható volt az ellenzék körében egy olyan - helyenként érzelmileg is túlfűtött - vita, melynek mielőbbi berekesztését elengedhetetlennek tartjuk. Felkérjük a megyében müködö szervezeteinket, hogy kölcsönös nyitottság esetén a viták elsimításán, az ellenzék egységének helyreállításán munkálkodjanak mindazon kérdésekben, melyek megoldásához közös erőfeszítésekre lesz szükség. Amiben a felelősség közös, abban legyen a szándék is közös. Szekszárd, 1989. november 28. SZDSZ, Fidesz, FKgP, MSZDP Tolna megyei szervezetei Közéleti hír Az MSZP Simontornyai Szervezete 1989. november 30-án, 17 órakor taggyűlést tart a simontornyai tanácsházban. régész, Wosinsky Mór volt. Az ő emlékének is áldozva vállalja a Wosinsky Mór Megyei Múzeum a gyűjtéssel kapcsolatos szervezési és számviteli munkákat. A múzeum igazgatója, dr. Vadas Ferenc - Mayer Mihály megyés püspök egyetértésével és támogatásával - azok jelentkezését várja, akik a felújítás érdekében anyagi áldozatot hozni vagy a gyűjtés munkájában részt venni hajlandóak. Csehszlovákiai helyzetkép Egyértelműen sikeresnek minősítette a hétfői kétórás általános sztrájkot a csehszlovák megújulást követelő Polgári Fórum. Hétfőn, késő este tartott prágai sajtóértekezletükön a mozgalom képviselői elmondották, hogy mivel követeléseiket részben teljesítették, keddtől már nem tartanak demonstrációkat, jóllehet sztrájkkészültségben maradnak. Jiri Dienstbier, a fórum képviselője újságírókkal közölte, hogy országos koordinációs központot hoznak létre, amely a Polgári Fórum helyi szervezeteivel fogja tartani a kapcsolatot és javasolta, hogy a sztrájkbizottságok minden szinten alakuljanak át Polgári Fórumokká. Elektronikus lehallgatás a „csúcson”? George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök diplomáciai tanácsadóin kívül az elektronikus lehallgatás legkorszerűbb kellékeit és legfelkészültebb szakembereit is magával viszi hét végi csúcstalálkozójára - vélik megfigyelők és illetékes források. Az otthoni szakértőkkel folytatott elnöki beszélgetéseket a másik fél szinte teljes bizonyossággal lehallgatja. Az üzenetek azonban kódoltak lesznek, és megfejtésük rövid távon aligha lehetséges. A jeleket mégis megőrzik (esetleg éveken át) arra várva, hogy egy disszidálás vagy műszaki áttörés nyomán mód nyílik a beszélgetések dekódolására. Legkeményebb feladatnak George Bush és Mihail Gorbacsov „stratégiai” megbeszéléseinek lehallgatása ígérkezik, a négyszemközti találkozók megkezdése előtt. „Számítani lehet arra, hogy a konferenciatermekben poloskákat helyeznek el” - vélte Harold Lipsett, az elektronikus lehallgatás egyik San Francisco-i szakembere. Elmondta, hogy az ilyen készülékek méretei olyan kicsinyek, hogy elrejtésük nem okoz nagy gondot. „Viszont annál nehezebb lesz a jelek kijuttatása, mert a hajón lévő termeket vastag fémburkolat veszi körül, és az elnyeli az elektromos jeleket. Mindenesetre, nem örülnék, ha engem bíznának meg ilyen feladattal” - jelentette ki a lehallgatási szakértő. A város történelmi főterén álló műemlék templom felújításra vár Az MSZP szekszárdi szervezete kulturális tagozatának felhívása A négypárti szövetség Tolna megyei szervezeteinek közös KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSAI
