Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
1989. november 1. népújság 3 Szupertitkos borítékban az új érettségi tételek Sajtótájékoztató az ÓPl-ban Tizenhárom év a rendőrség élén « „Szolgálni a szó igazi értelmében” Interjú dr. Adrián Zsigmonddal Szokatlan helyszínt választottak az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai annak a tegnap délelőtti sajtótájékoztatónak, melyen az 1990-es érettségi vizsga korszerűsítési javaslatait ismertették az újságírókkal. Abban az erős vasrácsokkal védett szobában ültek a tudósítók, melyben a tavaly - ma sem egészen tisztázott körülmények között - kiszivárgott tételek elosztása, postázása történt. Benedek András, az OPI főigazgatója elmondta, hogy az ügy kivizsgálása öt hónapja befejeződött, s bár egy dolgozójuk mulasztása miatt szigorú megrovást kapott, az intézet tulajdonképpen nem hibás. A bűnös tehát valószínűleg az áttetsző fehér boríték volt, ezért a hasonló esetek elkerülése végett ezentúl új, speciális, csak a BM által forgalmazott úgynevezett „egyfüles" szürke kopertában kapják majd az iskolák az írásbeli tételeket. A biztonság fokozása érdekében a tételek és a megoldási útmutatók kód- számokat kapnak, s a megyéknek küldött csomagokat pecsétviasszal titkosítják. A technikai kérdések mellett a tartalmi változtatásokról is szó esett. Az OPI célja az iskolák színvonalbeli különbségétől független, csak a tanulói teljesítményt figyelembe vevő összehasonlítható érettségi vizsga megteremtése és az érettségi-felvételi vizsga kettősségének megszüntetése. A színvonal javítására tett javaslat szerint kétszintes - alap- és emelt szintű - vizsgarendszert terveznek hat műveltségi területen. Magyar nyelvből pl. újdonság lenne, hogy az OPI gyakorló pedagógusok bevonásával 100-120 tételjavaslatot dolgozna ki, s az írásbelire ezek közül húznának ki hármat, amit a rádió és a televízió közvetítene. Történelemből a tételeket a szaktanárok helyben állítanák össze, gimnáziumban 40-50-et, szakközépiskolában 30-35-öt. Matematikából, fizikából, kémiából a korábbi módszerhez hasonlóan a feladatgyűjteményből jelölnék ki a megoldandókat ezek sorszámát értékelési javaslatát szintén a rádióban, tévében tennék közzé. A fentiek azonban egyelőre csak tervek, hogy 1990 májusában már eszerint zajlanak-e az érettségik, attól függ, végig fut-e addigra az új szabályzat az engedélyezési procedúrán.- esi (Folytatás az 1. oldalról.)- Az ön nevét szinte mindenki ismeri a megyénkben. Mikor került a rendőr-főkapitányság élére?- Jogilag 1976. december elsején, tehát tizenhárom évvel ezelőttválaszolt Adrián Zsigmond. - Ezt megelőzően Szombathelyen dolgoztam, még korábban pedig Baranya megyében. Az első rendfokozatom nyomozó őrmester volt.- Fiatalkori indíttatás hatására döntött a rendőri hivatás mellett?- Egyáltalán nem, mivel eredetileg bányász szerettem volna lenni. Én bányászcsaládban születtem, de már gyermekkoromtól apám nevelt engem ötödmagammal. Őszintén szólva, eléggé behatárolt lehetőségek között éltünk. Apám - aki évekig nem kapott munkát, s iszonyatos szolgasors jutott neki - mindig azt mondta, hogy nagyüzemi munkás legyél, fiam. A vájáriskolát 1950-ben végeztem el, a bányából elküldték szakérettségis tanfolyamra, majd következett az egyetem. Ekkor adták ki azt a jelszót, hogy meg kell újítani az igazságszolgáltatási-bűnüldözési munkát, s ennek következtében a párt megbízott ezzel a feladattal. Elküldték szolgálni, a szó igazi értelmében. Azután az évek teltek, s természetesen végigjártam a hivatali ranglétra minden fokát, komolyan véve azt, amit vállaltam.- Maradt-e valamiféle nosztalgia az egykori szakmája iránt?- Nem, de az viszont igaz, hogy máig irigylem azokat, akik gazdasági területen dolgoznak. Hogy miért? Mert azok minden nap alkotnak, s a közfelfogás által nagyon pozitívnak tartott területen. Ám úgy gondolom, hogy a közbiztonság ugyancsak a legfontosabb értékeink közé tartozik, s mi ennek a területnek vagyunk a szolgái. S ma már az sem fedi a valóságot, hogy az anyagi elismerésünk jóval meghaladja az átlagot. Elég utalnom bármelyik ktsz-re vagy hasonló gazdasági egységre.- Az elmúlt tizenhárom év hosszú ideig tartó állandóság után - főleg az utóbbi időszakban - sok változást is hozott. A rendőrségi munkában mindez hogyan tükröződött?- Úgy érzem, a közgondolkodásban néhány dolog nincs a helyén, pedig szükség lenne a tisztázásra. A rendőrség a szervezett társadalmakban már nagyon régóta létezik, a rendőrség nem önmaga teremtette meg önmagát. Ennek a szervezetnek a tevékenységét az állam szabályozza a legapróbb részletekig. Hiába vagyok én tábornok: nekem január elsejétől december 31 -ig minden pillanatban ennek megfelelően kell élnem és dolgoznom. Éppen ezért nagyon kicsi a törvényességtől való'elté- rés lehetősége. Egy példát említenék: az országgyűlés elfogadta az amnesztiáról szóló törvényt. Ez bennünket magától értetődően kötelez, s akiket érint, azokkal szemben azonnal megszüntetjük az eljárást. Ha holnaptól nem bűncselekmény a tiltott határátlépés, nincs jogunk eljárást indítani. De ha továbbra is bűncselekménynek minősül, kötelesek vagyunk ennek megfelelően cselekedni. Mindezzel azt akarom érzékeltetni, hogy a rendőrség mindig is végrehajtó szerv volt, és az is marad a jogalkotó által elképzelt keretek között. Tehát számomra nem okozhatott gondöt az új helyzetnek való megfelelés, hiszen tevékenységemet az alkotmány irta elő. Ebben nem befolyásolhatott az sem, hogy milyenek az egyéni nézeteim.- Dr. Adrián Zsigmond mától kezdve nyugállományba vonul. Ez azt jelenti, hogy a szolgálat egyszer s mindenkorra befejeződik?- Az biztos, hogy az ember nem tud elmenni szó nélkül a rendetlenség mellett. Bizonyára az átlagosnál érzékenyebb és aktívabb állampolgár leszek, ez persze nem jelenti azt, hogy bárkinek is borsot akarok törni az orra alá, vagy zaklatni, kioktatni kívánnám az embereket. A családom körében töltöm ezentúl a szabadidőmet, van öt nagyon szép unokám, besegítek majd a nevelésükbe. S ha valamelyik barátom ittasan akar majd beülni a volán mögé, én - másokkal ellentétben - kiveszem a kezéből a slusszkulcsot. A saját érdekében... SZERI ÁRPÁD Nagy érdeklődés, néhány félreértés Nem kamionnal hozzák a dollárt Október 26-án tartotta a tolnai MDF-szervezet tájékoztatóját az országos gyűlésről, melyen részt vett az FKgP helyi képviselője. Az ellenzéki pártok elhatározták, hogy - a róm. kát. plébános úr közreműködésével - koszorúzással emlékeznek meg a két világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól november 1-jén du. 1/2 6 órakor a tanácsház előtti hősök szobránál. Kisiparosok figyelmébe ajánlottuk lapunk szeptember 1-jei számában egyik írásunkat. Ebben tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy az amerikai elnök magyarországi látogatása alkalmából a magánvállalkozások támogatására fölajánlott 25 millió dollárból való részesedésre igényfelmérés kezdődik, s ebben a KIOSZ megyei szervezete is részt vesz. A jelentkezésekre szánt kéthónapos időtartam lejárt. A beérkezett igények felől érdeklődtünk Soponyai János megbízott titkártól. A mintegy kilencven jelentkező döntő többsége ipari, kisipari tevékenység folytatásához szeretne támogatást kapni. A hetven fő összesen 534 000 dollárt, 1 319000 márkát és 150000 schillinget igényelne többek között élelmiszeripari üzem (pékség, tésztagyártás) gépesítéséhez, energia- és víztakarékos WC-öb- lítő berendezés, megmunkáló- és szerszámgépek gyártásához. A szolgáltatások területén speciális szervizkocsit csakúgy vásárolnának a valután, mint korszerű fodrász-és fényképészeti berendezéseket. Hét társasvállalkozás többek között kereskedelembe, építőanyag-ipar, faipar, automatizálás és távközlés területén fektetné be a pénzt. Hatan jelezték szándékukat mezőgazdaság, állategészségügy területén való fejlesztésre (például tejgazdaság, csigatenyészet, létrehozására), heten összesen 340 ezer dollárt kereskedelmi, vendéglátóipari tevékenység beindításához igényelnek. Nagyobb összeget -120 millió forintot - kér egy társasvállalkozás kereskedelmi egység kialakításához, egy iparos egymaga 2 millió dollárt tudna elkölteni olyan beruházásra, amely egyben exportfejlesztő és 100 fő részére munkahelyteremtő is lenne. Munkahelyteremtés - az elbírálók valószínűleg preferálják ezt a szempontot - mások elképzelése között is szerepel, kettőtől kettőszázötven főig. Néhány pályázó talán félreértette a fölhívást, nem valuta-, hanem forintigénnyel jelentkezett (például néhány ezer forintos szerszámokat szeretne vásárolni), mások ipari áram bevezetéséhez, telefon megszerzéséhez kértek támogatást. Egy levélíró szociális segélyben reménykedett. S hogy valójában ki és mikor fog kapni a 25 millióról a hírek szerint immár negyvenre emelkedett összegből? A beérkezett levelek, szóbeli jelentkezések feltehetően az igények fölmérését szolgálják, amelyeket az amerikai nagykövetségen dolgoznak föl, s melyek alapján döntenek a tényleges elbírálás alapja, módja felől. Annyi bizonyos, hogy rövidebb- hosszabb átfutási időre szükség lesz (hiszen a dollármilliók még nincsenek is az országban), s akinek a pályázatát kedvezően bírálnák el, az sem számíthat rá, hogy pénzzel megrakott kamion gördül majd az udvarába. Az ügyletek ugyanis a City-Bankon keresztül bonyolódnak.-riÚjjáéledt a Hangya A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt eszmei védnöksége alatt - tagjai és szimpatizánsai közreműködésével - Budapesten megalakult a „Hangya” Szövetkezeti Mozgalom társadalmi szervezete. Az 1898-ban alapított szövetkezet a kisemberek kezdeményezésére, érdekeik védelmére saját részjegyeikre épült és „hangyaszorgalommal”, de rohamosan terebélyesedett az egész ország területére. Meghatározott szerepet töltött be a kisgazdák, kisiparosok, kispolgárok igényeinek kielégítésében. A termeltetés- felvásárlás-értékesités láncolatában kizárólag a tagság és lakosság érdekeit szolgálta, kiiktatva azokat a szerveket, amelyek indokolatlanul rontották volna a szövetkezők esélyeit. Mivel az ilyen jellegű érdekvédelem a „sztalini-modeH”-nek nem tudott megfelelni, a hatalmat bitorló pártállam 1949-ben a mozgalmat összezúzta, igen sok vezetőjét bebörtönöztette, a közös vagyont pedig bekebelezte. (Ilyen sorsa jutott megyénkben a TTSz néven közismert Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetsége is, amely a falusi tejtermelő kisgazdák kisszövetkezeteinek szövetsége volt.) A megszüntetett Hangya Szövetkezeti Mozgalom hagyományos értékeinek feltámasztását, szellemének felélesztését kívánjuk előmozdítani a társadalom erejével és eszközeivel. Szeretnénk felkutatni az olyan kereskedelmi végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakembereket és vállalkozó szellemű tagjainkat, szimpatizánsainkat, akik megyénkben is a Hangya mozgalom fogyasztási és értékesítési hálózatának megszervezésében és később irányításában segítségünkre lehetnek. Belőlük kívánjuk létrehozni a mozgalom megyei intéző-köreit, szervezeteit és főállású irá- ^nyítóit. A Hangya kisgazdaságokat és fogyasztókat védő tevékenysége nagyban hozzájárulhat megyénk kistermelőinek, vállalkozóinak gazdasági fellendüléséhez. Ehhez kívánjuk az utat egyengetni. A Kisgazdapárt nyilvános taggyűlésén látja vendégül az újjáéledt mozgalom két vezetőjét: Kiss János ügyvezető elnököt és dr. Pongor Zoltán vezetőségi tagot Szekszárdon, Hunyadi u. 5. sz. alatti helységeiben (kaszárnya mellett), november 2-án (csütörtökön) este 6- kor. Párttagságra való tekintet nélkül, minden érdeklődőt szeretettel várunk. A Fórum jellegű találkozás lehetőséget ad részletkérdések felvetésére is. KAPITÁNY FERENC megyei elnök Bonyhád-Börzsöny vezetékes ivóvizet kapott A valódi bajok 1987 nyarán kezdődtek, amikor az amúgy is rossz minőségű, nitrátos víz is fogyni kezdett a kutakból. Addig a börzsönyiek egy része már megszokta a „málhás” tortúrát, ugyanis Bonyhádról műanyag kannákban cipelték az ivóvizet, míg a település lakóinak másik része meg egyszerűen nem is adott arfa, hogy valami nincs rendjén a víz körül, igy továbbra is itta azt és főzött belőle. A gondok enyhítésére a lajtoskocsi-időszak következett. Naponta lesték az emberek, hogy a lakásonként Járó" mennyiséget fölfoghassák edényeikbe. De már ez is jobb volt annál, mint amit a 30 liter kimert víz után a kutakból lehetett húzni, mert az az idő is bekövetkezett, amikor az állatok itatására sem volt már elegendő víz. így került sor a lakosság véleményének begyűjtésére, arra, hogy állnak hozzá egy vízműtársulat megalakításához, ami persze jelentős anyagi terhekkel jár együtt. A műszaki és pénzügyi lehetőségek számbavétele, majd a tervezés után kiderült, ez családonként 30 ezer forintot tesz ki. Börzsöny lakossága vállalta ezt. A Bonyhádi Városi Tanács is benyúlt a közös kasszába, s a lakossági 3 millióhoz hozzátett még 6,5 millió forintot. Megbízás alapján a terveket a bajai Infrastruktúra Kisszövetkezet készítette el, a kivitelezést a Tolna Megyei Viz-és Csatornamű Vállalat végezte. A munka 1988. áprilisában kezdődött, a műszaki átadásra már 1989. augusztus végén Az új, 50 köbméteres hidroglóbus a börzsönyi tetőn sor került. Ez a dátum a vízszolgáltatás beindulásának napja is.- szs - Fotó: r. z. Évtizedekig így jutottak vízhez a falu lakói Közéleti hír
