Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

1989. november 1. népújság 3 Szupertitkos borítékban az új érettségi tételek Sajtótájékoztató az ÓPl-ban Tizenhárom év a rendőrség élén « „Szolgálni a szó igazi értelmében” Interjú dr. Adrián Zsigmonddal Szokatlan helyszínt választottak az Or­szágos Pedagógiai Intézet munkatársai annak a tegnap délelőtti sajtótájékozta­tónak, melyen az 1990-es érettségi vizs­ga korszerűsítési javaslatait ismertették az újságírókkal. Abban az erős vasrá­csokkal védett szobában ültek a tudósí­tók, melyben a tavaly - ma sem egészen tisztázott körülmények között - kiszivár­gott tételek elosztása, postázása történt. Benedek András, az OPI főigazgatója elmondta, hogy az ügy kivizsgálása öt hónapja befejeződött, s bár egy dolgozó­juk mulasztása miatt szigorú megrovást kapott, az intézet tulajdonképpen nem hi­bás. A bűnös tehát valószínűleg az áttet­sző fehér boríték volt, ezért a hasonló esetek elkerülése végett ezentúl új, spe­ciális, csak a BM által forgalmazott úgy­nevezett „egyfüles" szürke kopertában kapják majd az iskolák az írásbeli tétele­ket. A biztonság fokozása érdekében a tételek és a megoldási útmutatók kód- számokat kapnak, s a megyéknek kül­dött csomagokat pecsétviasszal titkosít­ják. A technikai kérdések mellett a tartalmi változtatásokról is szó esett. Az OPI célja az iskolák színvonalbeli különbségétől független, csak a tanulói teljesítményt fi­gyelembe vevő összehasonlítható érett­ségi vizsga megteremtése és az érettsé­gi-felvételi vizsga kettősségének meg­szüntetése. A színvonal javítására tett javaslat sze­rint kétszintes - alap- és emelt szintű - vizsgarendszert terveznek hat műveltsé­gi területen. Magyar nyelvből pl. újdonság lenne, hogy az OPI gyakorló pedagógusok be­vonásával 100-120 tételjavaslatot dol­gozna ki, s az írásbelire ezek közül húz­nának ki hármat, amit a rádió és a televí­zió közvetítene. Történelemből a tétele­ket a szaktanárok helyben állítanák össze, gimnáziumban 40-50-et, szakkö­zépiskolában 30-35-öt. Matematikából, fizikából, kémiából a korábbi módszer­hez hasonlóan a feladatgyűjteményből jelölnék ki a megoldandókat ezek sor­számát értékelési javaslatát szintén a rá­dióban, tévében tennék közzé. A fentiek azonban egyelőre csak ter­vek, hogy 1990 májusában már eszerint zajlanak-e az érettségik, attól függ, végig fut-e addigra az új szabályzat az engedé­lyezési procedúrán.- esi ­(Folytatás az 1. oldalról.)- Az ön nevét szinte mindenki ismeri a megyénkben. Mikor ke­rült a rendőr-főkapitányság élére?- Jogilag 1976. december elsején, tehát tizenhárom évvel ezelőttválaszolt Adrián Zsigmond. - Ezt megelőzően Szom­bathelyen dolgoztam, még korábban pedig Baranya megyé­ben. Az első rendfokozatom nyomozó őrmester volt.- Fiatalkori indíttatás hatására döntött a rendőri hivatás mel­lett?- Egyáltalán nem, mivel eredetileg bányász szerettem volna lenni. Én bányászcsaládban születtem, de már gyermekkorom­tól apám nevelt engem ötödmagammal. Őszintén szólva, eléggé behatárolt lehetőségek között éltünk. Apám - aki évekig nem kapott munkát, s iszonyatos szolgasors jutott neki - mindig azt mondta, hogy nagyüzemi munkás legyél, fiam. A vájáriskolát 1950-ben végeztem el, a bányából elküldték szakérettségis tanfolyamra, majd következett az egyetem. Ekkor adták ki azt a jelszót, hogy meg kell újítani az igazságszolgáltatási-bűnüldö­zési munkát, s ennek következtében a párt megbízott ezzel a fel­adattal. Elküldték szolgálni, a szó igazi értelmében. Azután az évek teltek, s természetesen végigjártam a hivatali ranglétra minden fokát, komolyan véve azt, amit vállaltam.- Maradt-e valamiféle nosztalgia az egykori szakmája iránt?- Nem, de az viszont igaz, hogy máig irigylem azokat, akik gazdasági területen dolgoznak. Hogy miért? Mert azok minden nap alkotnak, s a közfelfogás által nagyon pozitívnak tartott te­rületen. Ám úgy gondolom, hogy a közbiztonság ugyancsak a legfontosabb értékeink közé tartozik, s mi ennek a területnek vagyunk a szolgái. S ma már az sem fedi a valóságot, hogy az anyagi elismerésünk jóval meghaladja az átlagot. Elég utalnom bármelyik ktsz-re vagy hasonló gazdasági egységre.- Az elmúlt tizenhárom év hosszú ideig tartó állandóság után - főleg az utóbbi időszakban - sok változást is hozott. A rendőrségi munkában mindez hogyan tükröződött?- Úgy érzem, a közgondolkodásban néhány dolog nincs a helyén, pedig szükség lenne a tisztázásra. A rendőrség a szer­vezett társadalmakban már nagyon régóta létezik, a rendőrség nem önmaga teremtette meg önmagát. Ennek a szervezetnek a tevékenységét az állam szabályozza a legapróbb részletekig. Hiába vagyok én tábornok: nekem január elsejétől december 31 -ig minden pillanatban ennek megfelelően kell élnem és dol­goznom. Éppen ezért nagyon kicsi a törvényességtől való'elté- rés lehetősége. Egy példát említenék: az országgyűlés elfogad­ta az amnesztiáról szóló törvényt. Ez bennünket magától értető­dően kötelez, s akiket érint, azokkal szemben azonnal meg­szüntetjük az eljárást. Ha holnaptól nem bűncselekmény a tiltott határátlépés, nincs jogunk eljárást indítani. De ha továbbra is bűncselekménynek minősül, kötelesek vagyunk ennek megfe­lelően cselekedni. Mindezzel azt akarom érzékeltetni, hogy a rendőrség mindig is végrehajtó szerv volt, és az is marad a jog­alkotó által elképzelt keretek között. Tehát számomra nem okozhatott gondöt az új helyzetnek való megfelelés, hiszen te­vékenységemet az alkotmány irta elő. Ebben nem befolyásol­hatott az sem, hogy milyenek az egyéni nézeteim.- Dr. Adrián Zsigmond mától kezdve nyugállományba vonul. Ez azt jelenti, hogy a szolgálat egyszer s mindenkorra befejező­dik?- Az biztos, hogy az ember nem tud elmenni szó nélkül a ren­detlenség mellett. Bizonyára az átlagosnál érzékenyebb és aktí­vabb állampolgár leszek, ez persze nem jelenti azt, hogy bárki­nek is borsot akarok törni az orra alá, vagy zaklatni, kioktatni kí­vánnám az embereket. A családom körében töltöm ezentúl a szabadidőmet, van öt nagyon szép unokám, besegítek majd a nevelésükbe. S ha valamelyik barátom ittasan akar majd beülni a volán mögé, én - másokkal ellentétben - kiveszem a kezéből a slusszkulcsot. A saját érdekében... SZERI ÁRPÁD Nagy érdeklődés, néhány félreértés Nem kamionnal hozzák a dollárt Október 26-án tartotta a tolnai MDF-szervezet tájékoztatóját az országos gyűlésről, melyen részt vett az FKgP helyi képviselője. Az ellenzéki pártok elhatározták, hogy - a róm. kát. plébános úr közreműködésével - koszorúzással emlékeznek meg a két világ­háború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól november 1-jén du. 1/2 6 órakor a tanácsház előtti hősök szobránál. Kisiparosok figyelmébe ajánlottuk la­punk szeptember 1-jei számában egyik írásunkat. Ebben tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy az amerikai elnök magyarországi látogatása alkalmából a magánvállalko­zások támogatására fölajánlott 25 millió dollárból való részesedésre igényfelmé­rés kezdődik, s ebben a KIOSZ megyei szervezete is részt vesz. A jelentkezésekre szánt kéthónapos időtartam lejárt. A beérkezett igények fe­lől érdeklődtünk Soponyai János megbí­zott titkártól. A mintegy kilencven jelentkező döntő többsége ipari, kisipari tevékenység foly­tatásához szeretne támogatást kapni. A hetven fő összesen 534 000 dollárt, 1 319000 márkát és 150000 schillinget igényelne többek között élelmiszeripari üzem (pékség, tésztagyártás) gépesíté­séhez, energia- és víztakarékos WC-öb- lítő berendezés, megmunkáló- és szer­számgépek gyártásához. A szolgáltatá­sok területén speciális szervizkocsit csakúgy vásárolnának a valután, mint korszerű fodrász-és fényképészeti be­rendezéseket. Hét társasvállalkozás többek között kereskedelembe, építőanyag-ipar, fa­ipar, automatizálás és távközlés területén fektetné be a pénzt. Hatan jelezték szándékukat mezőgaz­daság, állategészségügy területén való fejlesztésre (például tejgazdaság, csiga­tenyészet, létrehozására), heten össze­sen 340 ezer dollárt kereskedelmi, ven­déglátóipari tevékenység beindításához igényelnek. Nagyobb összeget -120 millió forintot - kér egy társasvállalkozás kereskedel­mi egység kialakításához, egy iparos egymaga 2 millió dollárt tudna elkölteni olyan beruházásra, amely egyben ex­portfejlesztő és 100 fő részére munka­helyteremtő is lenne. Munkahelyterem­tés - az elbírálók valószínűleg preferálják ezt a szempontot - mások elképzelése között is szerepel, kettőtől kettőszázöt­ven főig. Néhány pályázó talán félreértette a föl­hívást, nem valuta-, hanem forintigénnyel jelentkezett (például néhány ezer forin­tos szerszámokat szeretne vásárolni), mások ipari áram bevezetéséhez, telefon megszerzéséhez kértek támogatást. Egy levélíró szociális segélyben reményke­dett. S hogy valójában ki és mikor fog kapni a 25 millióról a hírek szerint immár negy­venre emelkedett összegből? A beérke­zett levelek, szóbeli jelentkezések felte­hetően az igények fölmérését szolgálják, amelyeket az amerikai nagykövetségen dolgoznak föl, s melyek alapján dönte­nek a tényleges elbírálás alapja, módja felől. Annyi bizonyos, hogy rövidebb- hosszabb átfutási időre szükség lesz (hi­szen a dollármilliók még nincsenek is az országban), s akinek a pályázatát kedve­zően bírálnák el, az sem számíthat rá, hogy pénzzel megrakott kamion gördül majd az udvarába. Az ügyletek ugyanis a City-Bankon keresztül bonyolódnak.-ri­Újjáéledt a Hangya A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt eszmei védnöksége alatt - tagjai és szimpatizánsai közreműködésével - Budapesten megalakult a „Han­gya” Szövetkezeti Mozgalom társadalmi szervezete. Az 1898-ban alapított szövetkezet a kisemberek kez­deményezésére, érdekeik védelmére saját részje­gyeikre épült és „hangyaszorgalommal”, de rohamo­san terebélyesedett az egész ország területére. Meg­határozott szerepet töltött be a kisgazdák, kisiparosok, kispolgárok igényeinek kielégítésében. A termeltetés- felvásárlás-értékesités láncolatában kizárólag a tag­ság és lakosság érdekeit szolgálta, kiiktatva azokat a szerveket, amelyek indokolatlanul rontották volna a szövetkezők esélyeit. Mivel az ilyen jellegű érdekvéde­lem a „sztalini-modeH”-nek nem tudott megfelelni, a hatalmat bitorló pártállam 1949-ben a mozgalmat összezúzta, igen sok vezetőjét bebörtönöztette, a kö­zös vagyont pedig bekebelezte. (Ilyen sorsa jutott me­gyénkben a TTSz néven közismert Tolnamegyei Tej­szövetkezetek Szövetsége is, amely a falusi tejtermelő kisgazdák kisszövetkezeteinek szövetsége volt.) A megszüntetett Hangya Szövetkezeti Mozgalom ha­gyományos értékeinek feltámasztását, szellemének felélesztését kívánjuk előmozdítani a társadalom erejé­vel és eszközeivel. Szeretnénk felkutatni az olyan ke­reskedelmi végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakembereket és vállalkozó szellemű tagjainkat, szimpatizánsainkat, akik megyénkben is a Hangya mozgalom fogyasztási és értékesítési hálózatának megszervezésében és később irányításában segítsé­günkre lehetnek. Belőlük kívánjuk létrehozni a mozga­lom megyei intéző-köreit, szervezeteit és főállású irá- ^nyítóit. A Hangya kisgazdaságokat és fogyasztókat védő te­vékenysége nagyban hozzájárulhat megyénk kister­melőinek, vállalkozóinak gazdasági fellendüléséhez. Ehhez kívánjuk az utat egyengetni. A Kisgazdapárt nyilvános taggyűlésén látja vendégül az újjáéledt mozgalom két vezetőjét: Kiss János ügyve­zető elnököt és dr. Pongor Zoltán vezetőségi tagot Szekszárdon, Hunyadi u. 5. sz. alatti helységeiben (ka­szárnya mellett), november 2-án (csütörtökön) este 6- kor. Párttagságra való tekintet nélkül, minden érdeklődőt szeretettel várunk. A Fórum jellegű találkozás lehetősé­get ad részletkérdések felvetésére is. KAPITÁNY FERENC megyei elnök Bonyhád-Börzsöny vezetékes ivóvizet kapott A valódi bajok 1987 nyarán kezdődtek, amikor az amúgy is rossz minőségű, nitrátos víz is fogyni kezdett a kutakból. Addig a bör­zsönyiek egy része már megszokta a „málhás” tortúrát, ugyanis Bonyhádról műanyag kan­nákban cipelték az ivóvizet, míg a település la­kóinak másik része meg egyszerűen nem is adott arfa, hogy valami nincs rendjén a víz kö­rül, igy továbbra is itta azt és főzött belőle. A gondok enyhítésére a lajtoskocsi-időszak kö­vetkezett. Naponta lesték az emberek, hogy a lakásonként Járó" mennyiséget fölfoghassák edényeikbe. De már ez is jobb volt annál, mint amit a 30 liter kimert víz után a kutakból lehe­tett húzni, mert az az idő is bekövetkezett, ami­kor az állatok itatására sem volt már elegendő víz. így került sor a lakosság véleményének begyűjtésére, arra, hogy állnak hozzá egy víz­műtársulat megalakításához, ami persze je­lentős anyagi terhekkel jár együtt. A műszaki és pénzügyi lehetőségek szám­bavétele, majd a tervezés után kiderült, ez családonként 30 ezer forintot tesz ki. Bör­zsöny lakossága vállalta ezt. A Bonyhádi Vá­rosi Tanács is benyúlt a közös kasszába, s a lakossági 3 millióhoz hozzátett még 6,5 millió forintot. Megbízás alapján a terveket a bajai Infrastruktúra Kisszövetkezet készítette el, a kivitelezést a Tolna Megyei Viz-és Csatorna­mű Vállalat végezte. A munka 1988. áprilisában kezdődött, a műszaki átadásra már 1989. augusztus végén Az új, 50 köbméteres hidroglóbus a bör­zsönyi tetőn sor került. Ez a dátum a vízszolgáltatás bein­dulásának napja is.- szs - Fotó: r. z. Évtizedekig így jutottak vízhez a falu lakói Közéleti hír

Next

/
Thumbnails
Contents