Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-24 / 279. szám

1989. november 24. NÉPÚJSÁG 3 Pártok és szervezetek a népszavazásról (6.) A feleimmel jelzett sorozatunkban közöltük az ismert tizenhárom párt és szervezet képviselőjének nyilatkozatát. A sorozat végleges lezárása előtt személyesen kereste fel szerkesztőségünket Görcsös János, a Parasztszövetség Tolna megyei szervező­je, az országos vezetőség tagja. Az általa az újságból ismert négy kérdésre saját ke­zűleg írt válaszának természetesen helyt adunk. Parasztszövetség „A szebb magyar jövőre szavazz!” O- Pártjuk miként tekint a november 26-i népszavazás elé, mozgósítják-e tagságukat és milyen módon? 0- Erejükhöz, politikai aktivitásukhoz híven felkészültek-e a négy cél - a munkásőrség feloszlatása, az MSZMP-vagyon elszámoltatása, a pártszer­vezetek munkahelyről történő kivonulása és a köztársasági elnök megválasztá­sa - politikai sikerének elérésére? ®- Pártjuk szerint megválasztható-e a november 26-i felhatalmazás alapján a következő év január 7-én a Magyar Köztársaság első elnöke vagy pedig az új parlament által? O- Tagságuk egységesnek mondható-e a négy cél megítélésében és vala­melyik esetleges leszavazását sikertelenségnek vagy politikai hibának tartanák? O- A Parasztszövetség nem párt és nem is akar az lenni. A történelem adta lehetőséggel - melyet most a magyar népnek felkínál - viszont élni akarunk. Most, amikor annyi sok­sok gyötrelem és szenvedés után élvezzük szinte az egész világ szimpátiáját és vizsgáznunk kell józanságból, egymás iránti szeretetből és magyarságunkból egyaránt, hogy a keservesen elért eredmények végcélját; a „demokratikus magyar jogálla­mot” fel akarjuk és tudjuk is építeni, ezt be is kell bizonyítanunk. Ehhez azonban göröngyös és hosszú út vezethet el csupán bennünket, melyen igen türelmesen, egymás iránti figyelemmel és nagy-nagy előrelátással szabad csak menetelni. Ezért a Parasztszövetség arra kér minden jó szándékú ma­gyar állampolgárt, hogy pártállásra, vallásra, fajra és nemre való tekintet nélkül, legyen segítségünkre ebben a nehéz harcban azzal, hogy éljen állampolgári jogával és menjen el az első újkori magyar népszavazás urnájához szíve-lelke és legjobb tudása szerint - helyesen kitöltve - dobja bele szavazólapját az urnába. Ezt azért is fontosnak tartjuk, mert a több szavazat tisztább ké­pet ad. Állítsuk talpra magunk tudásával és munkákkal hazánk gaz­daságát, de ez szinte lehetetlennek tűnik külső segítség nélkül. A segítség ára pedig; a demokratikus magyar jogállam felépíté­se. Ezért ismét arra kérünk; SZAVAZZ!! A szebb magyar jövőre szavazzfü 0- A munkahely legyen kizárólag az alkotás színtere! Azt hiszem, minden becsületes ember egyetért velem. Hiszen 45-50 párt hogy is férhetne oda? Aki pedig ez ellen szavaz, az a sztálinizmust akarja visszacsempészni! Az MSZMP minden vagyonát adja vissza népnek, akiktől elvette vagy elvonta különböző fondorlatokkal, mert érte nem végzett termelő munkát. Sőt elherdálta és még herdál ma is, nemcsak javakat, hanem erkölcsöt, hitet és reményt! És ez így tarthatatlan állapot! O- A munkásőrségre csak azoknak volt és lenne szüksége, akik még most is a jogállam kialakításának legnagyobb ellenségei! Akik féltik jogtalanul összeharácsolt vagyonukat, pozícióju­kat, meg nem szolgált nagy fizetésüket és meg nem érdemelt magas nyugdíjukat, melyekért nem dolgoztak becsülettel eddig sem, és nem is akarnak ezután sem. A kétely elkerülése végett + -et kér a bizottság Interjú a Megyei Választási Bizottság titkárával November 15-én délután négy órakor a Tolna Megyei Tanács épü­letében letette az esküt a Megyei Választási Bizottság. A bizottság titkárát, dr. Nőt Lász­lót, a Szekszárdon élő, pártokon kívül álló ügyvédet a bizottság mun­kájáról; a pártatlanság, a törvé­nyesség, a választások tisztaságá­nak biztosításáról és annak garan­tálásáról kérdeztük.- Ügyvéd úr, kérem: az ismert szavazó­lap „igenjeit” és „nemjeit", valamint az egyes népszavazásra váró kérdések in­doklásait a jog oldaláról értelmezze. Ezt teszem egyrészt azért, mert sokak szerint a kérdésekre megjelölt válaszok nem egyértelműek. Másrészt pedig azért, mert az egyes pártok röplapjain nem ugyaneb­ben a sorrendben szerepelnek az őáltaluk akart válaszok. Tehát, enyhén szólva, za­varban vannak az emberek...- A jogszabály nem tiltja, hogy a szava­zólapon valami magyarázat legyen. Ami­be esetleg bele lehet kötni az az, hogy a magyarázat nem tartalmaz-e önmagá­ban valamiféle befolyásolást. Ezért kell nagyon vigyázni a magyarázattal, mert az általában mindig sugall valami politikai irányt. Sokkal célszerűbb lett volna, ha az Országgyűlés által hozzátett tájékoztató más formában jelenik meg. A szavazólap egyértelmű, semmiféle félreértésre nem ad okot. A legutolsóval kezdtem: „Felosz- lassák-e a munkásőrséget?” Két válasz lehetséges, igen vagy nem. Nem tudom, hogy még milyen formában lehetne ezt megfogalmazni. Az utolsó háromra egy­szerű a válasz. Talán az első kérdés ese­tében van bizonytalanság. Annak ellené­re, hogy a kérdés egyszerű, de a válasz csak annak, aki tudja, hogy mi van a kér­dés mögött.- Többen úgy vélik, hogy az első kér­désre adandó válasz feltételezi az ember­től a mai politika sokirányú mozgásában való jártasságot és a háttér ismeretét. El­lenben nem mindenki van így.- Nem tartom indokoltnak, hogy bárki is lenézze a nagykorú magyar választó­kat. Valamennyi kérdésre magasabb po­litikai kultúrával nem rendelkező ember is tud válaszolni. Nekem az a vélemé­nyem, hogy a feltételezettnél sokkal na­gyobb a lakosság politikai kultúrája.- November 18-án a megyében létre­jött választási bizottságok némelyike szi­mulált népszavazást tartott.- Igen. Ezt követően a szavazási jegy­zőkönyvekben néhány félreértést tisz­tázni kellett. Ezt követően valamennyi megyénkben dolgozó vb-titkárt értesítet­ték, hogy pontosan, alaki és formai hibák nélkül miként kell ezt a jegyzőkönyvet kitölteni.- Ezek szerint hihetetlen pontosság szükséges a népszavazás lebonyolításá­ban közreműködők részéről?- Amíg formailag nem felel meg a sza­vazási jegyzőkönyv a követelmények­nek, addig nem megy tovább a jelentés.- Ügyvéd úr, másik nagy témakör. Mit jelent az érvényes, mit az érvénytelen sza­vazat?- A népszavazásról és a népi kezde­ményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 29. paragrafusa állapítja meg, hogy or­szágos és helyi szinten egyaránt mely sza­vazatokat kell érvénytelennek tekinteni. Eszerint: amikora borítékban nincs szava­zólap, amikor a borítékban több szavazó­lap van, ha a szavazólapot széttépték vagy áthúzták rajta az igen és a nem szót, a meg­szövegezett választ érintetlenül hagyták, vagy mindkettőt, illetőleg valamennyit be­karikázták. És még egy: ha nem hivatalos szavazólapon szavaztak.- Mikor lesz érvényes és eredményes a népszavazás?- A törvény szerint akkor, ha a válasz­tópolgárok több, mint a fele érvényesen szavazott és az érvényesen szavazók több mint fele a feltett kérdésre azonos választ adott.- Ez mind a négy kérdést érinti?- Az eredményességet, illetve annak hiányát kérdésenként kell vizsgálni. Ugyanis, ha a köztársaságielnök-válasz- tásra vonatkozó kérdésre valaki „igen­nel” is meg „nemmel” is szavaz, akkor az egyes kérdés nála érvénytelen, ellenben a többi érvényes lehet.- Igazítson ki, ha rosszul értelmeztem az előbbieket: tehát jogi értelemben akkor is eredményesnek tekinthető a népszava­zás, ha csak részeredmények születnek.- Jogi értelemben igen. Azért még el­mondom, hogy mikor érvényes a szava­zat. A népszavazás eljárásjogi szabályo­zása megegyezik az országgyűlési kép­viselők választásáról szólóéval. Eszerint: az a szavazat érvényes, amelyből egyér­telműen és minden kétséget kizárólag meg lehet állapítani, hogy mire vonatko­zik. A kockába írt jel lehet x, kereszt. A bi­zottság nevében kérem az állampolgáro­kat, hogy szíveskedjenek +-et írni a megfelelő kockába. Hogy ne állítsanak bennünket dillema elé.- Beszéljünk a garanciákról is. A vá­lasztópolgárok mit tehetnek a szavazat- számláló bizottságok határozatai ellen?- A szavazatszámláló bizottság hatás­körébe tartozó döntések elleni kifogásról a választási bizottság, a választási bizott­ság hatáskörébe tartozó döntés ellen az Országos Választási Bizottság dönt. Ezek ellen a Megyei, illetve a Legfelsőbb Bíróságnál lehet jogorvoslattal élni. Ez a választási törvény az az első olyan tör­vény, amelynél a garanciális biztosítékok és a jogorvoslati lehetőségek ennyire ki­munkáltak. Az a gyanúm, hogy ez olyan választás lesz, amikor a bíróságoknak is akad munkája. Ellenben mi, ahol olyant látunk, ami a törvény szövegével vagy szel­lemével ellentétes, akkor mindent meg fo­gunk tenni annak érdekében, hogy tisz- tátalanság ne történhessen. Ez mindenkire vonatkozik. Teljesen mindegy, hogy ez ki­nek az érdeke. Erre a bizottságban lévő személyek pártatlansága a biztosíték. Ná­lam a Fidesz és a legszélsőségesebb baloldali mozgalom is a törvényesség szempontjából egy tekintet alá esik.- A búcsúkérdés. Az ön feladata a pár­tatlanság és a szavazás teljes tisztaságá­nak őrzése, biztosítása. A felkészítés te­kintetében milyennek értékeli a Tolna Me­gyei Népújság „Pártok és szervezetek a népszavazásról” című sorozatát?- Korrektnek. Már azt is annak tartom, hogy lapjuk végigzongorázta a teljes po­litikai palettát. A sárgától a feketéig.- Ügyvéd úr, nem csak az utolsó vála­szért köszönöm a beszélgetést. Az interjút SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS készítette. Fantasztikus fejlődés (Folytatás az 1. oldalról.) Szolidaritás, szociális gondolkodás és szabadságelvűség A műanyagüzem a szocialista me­zőnyből kiemelkedő, közepes euró­pai színvonalú szervizkészleteket gyárt a MALÉV számára, ezeken tá­lalják a légikisasszonyok az ételt-italt a repülőgépeken. Ebben az üzem­ben még nagy lehetőségek rejlenek, új beruházással, korszerű gépek be­szerzésével tervezik magasabb színvonalú, meleg ételek felszolgálá­sára is alkalmas műanyagkészletek gyártását, megcélozva a nyugati pia­cokat is. A nemzetközi áruszállító részleg már aláírta a társasági szer­ződést egy NSZK-beli céggel, 50-50 százalékos tőkearánnyal alapítottak kft-t. így lehetővé válik, hogy a három megbízhatatlan Liaz kamiont még az idén lecseréljék Renault gépekre. Előrehaladott tárgyalásokat foly­tatnak több nyugati céggel vegyes vállalat létrehozására. A nyugati tőke azonban ma még bizalmatlan, olyan nagyságrendben, mint amilyennel a paksi költségvetési üzem szállna be az üzletbe - tízmilliós apport és 50 millió forint készpénz - még nem haj­landó bejönni. Csibi Ambrus abban bízik, hogy a magyar politikai helyzet stablizálódása után ez megváltozik és eljön a komolyabb üzletek ideje.- áa - Fotó: - gk ­Országszerte megkezdődött a SZIM szer­vezetek létrehozása, önszerveződése, műkö­dési formáinak kiépítése. A mozgalom elneve­zése mint betűszó Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalmat jelent, de ezenkívül még sok min­dent. Többek között a Szolidaritás Ifjúsági Mozgalmát, amennyiben olyan fiatalok csatla­kozását várjuk, akik a társadalmi szerveződés alapelvének a szolidaritást vallják. Azt a szoli­daritást, amely önálló (autonóm) személyisé­gek egymást segítő közösségeit hozza létre, s ezen - ugyancsak egymást segítő - közössé­gekből szervezi meg magát a társadalmat. Ez a szolidaritás csak a szociálisan gondolkodók körében lehetséges. Így szerveződő közös­ségeinket nevezhetnénk Szociális (gondolko­dók) Ifjúsági Mozgalmának is. A szociális gon­dolkodás az elesettek, a hátrányos helyzetben lévők, a szegények, a magukra maradottak, a magukon segíteni nem tudók önkéntes segíté­sének érzelmi és intellektuális mozgatója, a legnemesebb, a legemberibb érték, amit egy fiatal egész életére alapeszmének vállalhat. Ezen értékek vállalása és képviselete az em­beri szabadságjogokra, a gondolat-és lelkiis­mereti szabadságra épül, Így a SZIM egyben a Szabadelvűek Ifjúsági Mozgalma is. Nevükben tehát a szociáldemokrata megje­lölés e három alapérték: szolidaritás, szociális gondolkodás és szabadságelvűség gyűjtőfo­galmát jelenti. A SZIM a szociáldemokratákkal és szociálliberális szervezetekkel szövetség­ben, azok támogatásával, de független és au­tonóm ifjúsági mozgalomként akar tevékeny­kedni, és nem kíván a szó mai értelmében politizálni, bármely párt ifjúsági szervezete­ként működni. Szervezetünk nem diákszerve­zet, amely az iskolák falai között ál- és pótcse­lekvésekkel kívánná a diákközösségek, ön- kormányzatok - egyébként igen fontos - funk­cióit pótolni vagy kiváltani. A SZIM diáktagjai révén részt kíván és vállal az iskolai önkormányzatok életében, de nem tekinti e tevékenységet alapfunkciójának. Ifjúmunkás tagjai,révén az üzemek, vállalatok; fiatal értelmiségi tagjai által pedig a szellemi műhelyek életében vesz részt hasonló módon. Belső életünkben a három alapértékre építjük a közösségeink életét. Magunk kívánjuk meg­szervezni szórakozásunkat, művelődésünket, önképzésünket, érdekeink érvényesítésének demokratikus formáit. Alapvetően önfenntartó közösségeink bárkitől elfogadnak erkölcsi vagy anyagi segítséget, de nem kérnek a paternalista (atyáskodó) irányitgatásból, be­avatkozásból és elhatárolják magukat az ifjú­ság szükségletein élősködő, azok kielégítése elmen harácsoló „intézményrendszerektől”. Mozgalmunk az egész világra kiterjedő nemzetközi mozgalom része, ennek megfele­lően széles körű nemzetközi tapasztalatokkal. A testvérszerkezetekkel való kapcsolattartás célja és értelme az Európához felzárkózás, a majdani európai népközösség létrehozása, végre a politikusok iránytűinek világtáj-kijelő- lései nélkül. Hívunk, várunk, gyertek közénk! A SZIM Tolna megyei és Szekszárd városi szervezői 7102 Szekszárd 2., Pf. 528.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents