Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-20 / 275. szám
(TOUU^ _ 2 NÉPÚJSÁG 1989. november 20. Hatalmas tömeggyűlés Szófiában Prágai tüntetés Dubcek előállítása (Folytatás az 1. oldalról.) Mladenovot, a BKP KB új főtitkárát, az államtanács pénteken megválasztott elnökét. Sok volt a Zsivkov felelősségrevoná- sát követelő plakát, „bíróság elé állítani a Zsivkov-dinasztiát”, „Vonják felelősségre a Zsivkov-maffiát” és hasonló feliratokkal. Aztán utalások a rossz gazdasági helyzetre: „Ki fizeti vissza a külföldi adósságokat?”, „Miért üresek az üzletek” és hasonlók. A legtöbb felirat kifejezetten politikai tartalmat hordozott. Ilyenek: „A BKP-t a nép ellenőrzése alá”, „Új alkotmányt, jogállamot”, „Alkotmányt - az első cikkely nélkül” (ez a BKP vezető szerepét tartalmazza), „Tiszta és szent köztársaságot" (ez Vaszil Levszki álma volt, a törökök elleni szabadságmozgalom legnagyobb formátumú harcosáé). Mind a plakátok Zrínyi Miklós költő és hadvezér - a szigetvári hős dédunokája - nevét vette fel a pécsi középiskolai honvédkollégium. A felvilágosult katonai történetíró és hadszervezőre, az önálló magyar haderő megteremtésének első hirdetőjére halálának háromszázhuszonötödik évfordulóján emlékeztek szombaton, s az ez alkalommal tartott névadó ünnepségen Mészáros Ferenc vezérőrnagy, kiképzési főcsoportfőnök-helyettes nyújtotta át az intézmény vezetőinek és diákjainak a honvédelmi miniszter által adományozott zászlót. A kollégium aulájában felavatták Zrínyi Miklós emléktábláját. A három éve működő pécsi középisszövegei, mind a szónokok élesen bírálták a tömegtájékoztatást, a rádiót és a televíziót. Volt plakát, amely a török kisebbségiek nevének visszaállítását követelte. A tömeg pedig a „demokráciát”, a „szabad választásokat” és az „új alkotmányt” követelte skandálva legtöbbször. A szónokok leleplezők voltak, de óvakodtak minden demagógiától. Élesen tiltakoztak amiatt, hogy az egykori partizántáborokat vadásztanyákká, a néptől elvett pénzt luxusrezidenciákká változtatták Zsivkovék. A tömeg zúgva helyeselt, amikor azt kérték Petar Mladenovtól: addig ne egyezzen bele áremelésekbe, amíg fel nem számolták az összes kiváltságokat, a különleges üzleteket, a „ka- marilla ellátóhelyeit". Volt szónok, aki gyakorlatilag a többpártrendszert kövekolai honvédkollégium kétszáz növendéke a Kodály Zoltán Gimnáziumban tanul, s a kollégiumi élet a katonai pályára való felkészülésüket, továbbtanulásuk sikerét segíti * Zala vármegye hajdani főispánja, a költő hadvezér emléke előtti örökös tisztelet jegyében szombaton avatták Zalaegerszegen Zrínyi lovasszobrát, Tóth Béla szobrászművész alkotását, amelyet a városháza előtt, Vadász György építész által tervezett posztamensre állítottak fel. Az ünnepségen Kustov Lajos városi tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, majd Keresztury Dezső akadémikus erre telte, amikor sikraszállt a nagy múltú parasztpárt, a Bolgár Földműves Népi Szövetség függetlenségének visszaállításáért, vagy a „demokratikus kis” liberális pártért, hangsúlyozva, hogy a pártokra nem azért van szükség, hogy hatalomra jussanak, hanem hogy a hatalom ne fajuljon el. A nagyszabású tüntetésnek beillő tömeggyűlés mintegy két órán át tartott és rendbontás nélkül ért véget - ezt az első szónok is kérte a megjelentektől. Egyenruhás rendőr nem volt sok a környéken, de emlegetésükkor a tömeg füttyel illette őket, míg a hadseregnek tapsolt. Mint már jelentettük, a közvéleményben az a meggyőződés él, hogy Dobri Dzsurov nemzetvédelmi miniszter beavatkozása nélkül ezúttal nem sikerült volna megdönteni Zsivkovot. az alkalomra írt avatóbeszédét - zalaegerszegi díszpolgár professzor betegsége miatt - Kovács Sándor Iván egyetemi tanár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára olvasta fel. A talapzatnál a tisztelet és az emlékezés koszorúit helyezték el az Országgyűlés, a minisztériumok, az irodalmi társaság, a megyék és városok, a pártok, s az iskolák képviselői, valamint - mert a Zrínyi család hőseit a horvát nép is joggal tartja magáénak - Rudolf Sova, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagykövete. Délután a zalaegerszegi városi hangversenyteremben nagyszabású emlékműsorral köszöntötték a Zrínyi-évfordulót. Alexander Dubcek egyik munkatársa szombaton megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint az egykori vezető politikust a pénteki diáktüntetésen letartóztatottakkal együtt szintén előállították. A Reuter hírügynökség által közölt beszámoló szerint a CSKP volt első titkárát háromórás kihallgatás után engedték szabadon. Václav Slavik, aki 1968-ban a KB egyik titkára volt, elmondta: Dubcek a pénteki megmozdulás hivatalosan engedélyezett részén vett részt a Károly egyetemnél, s a rendőrök akkor emelték ki a tömegből, amikor a jelenlévők autogramot próbáltak kérni tőle. Magát Slavikot, feleségét és egy olasz politikust is letartóztattak, de őket rövid időn belül elengedték. Olaszország prágai nagykövete szombaton tiltakozó jegyzéket adott át a csehszlovák külügyminisztériumban amiatt, hogy a pénteki tüntetés során őrizetbe vették Luigi Colajanni kommunista párti parlamenti képviselőt. Colajanni az Európa Parlament baloldali csoportjának elnökeként érkezett Prágába azzal a megbízatással, hogy közölje Dubcekkel: az Európa Parlament neki ítélte az idei Szaharov-dijat. Az olasz politikus elleni incidens miatt Achille Occhetto, az OKP főtitkára is élesen tiltakozott. Tiltakozása kifejezése mellett a prágai olasz nagykövet kormánya nevében arra is magyarázatot kért a csehszlovák hatóságoktól, miért tagadták meg az elmúlt hónapokban két ízben is a kiutazóvízumot Alexander Dubcektől, akit olasz egyetemek hívtak meg tudományos konferenciákra. * Mintegy félezer fiatal gyűlt össze szombaton délután fél ötkor a prágai Vencel téren. A tömeg „Szabadságot, szabadságot, nem akarunk tömegmészárlást” jelszavakat kiáltozott. Nyilatkozatot olvastak * fel, amelyben november 27-re kétórás általános sztrájkra szólítottak fel a pénteki tömegtüntetésen alkalmazott brutális rendőri erőszak miatti tiltakozásul. A színészek e héten bojkottálni akarják az előadásokat, s több egyetemi kar diákjai úgy döntöttek, hogy tiltakozásul nem látogatják majd az előadásokat. A tömeg ezután a Nemzeti Színházhoz indult, ahol pénteken különleges rendőrosztagok oszlatták szét a tüntetést, s meg nem erősített hírek szerint sokan súlyosan megsebesültek. * Az MTI prágai tudósítójának értesülései szerint szombaton a Na Frantisku prágai kórházban meghalt Martin Smid, a prágai Károly Egyetem matematika-fizikai karának első éves hallgatója, aki a pénteki békés diáktüntetésen a rohamrendőrség beavatkozásakor sérült meg súlyosan. Szombaton késő este a Vencel téren újabb tüntetés volt, amelyet rohamrendőrség oszlatott fel. Zrínyi Miklós nevét vette fel a pécsi honvédkollégium Szoboravató Zalaegerszegen Népszavazás az NSZK-ban Legyen vagy ne legyen? Népfrontgyűlés a kongresszus után Megyegyűlést tartott a Hazafias Népfront Tolna Megyei Elnöksége az elmúlt hét végén. Mészáros Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a IX. kongresszus tapasztalatairól szólt. Olyan kérdésekre adott választ; miként lehet megteremteni a jövő népfrontját? Pártosodhat-e a népfront? Milyen helyezete lehet a népfrontnak a többpártrendszerben? Milyen szellemi segítséget adhat az országos központ a megyéknek? Legaktuálisabb teendők között elsőként említette a népszavazást és a köztársaságielnök-vá- lasztást, megnevezve Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert, mint a népfront elnökjelöltjét. Varjas János, a népfront megyei titkára röviden értékelte, hogyan végezték munkájukat a kongresszusi küldöttek. Megállapította, hogy megyénk küldöttsége egységes, fegyelmezett állásponton volt, nem járultak hozzá a kongresszus munkájában bekövetkezett zavarokhoz. Emlékeztetett a mozgalom pénzügyi nehézségeire, ez a jövőben nem teszi lehetővé a népfront lapjának, a Magyar Nemzetnek - központilag finanszírozott megrendelését, előfizetését. Ezt minden szervezete külön-külön tegye majd meg - kérte a - megyei titkár - azzal együtt, hogy ne feledkezzenek el a megjelentek a népszavazás mellett azokról a feladatokról sem, melyeket korábban határoztak meg. így például az idősek, hátrányos helyzetűek segítése, a fogyasztók tanácsa által kezdeményezett, indított tanfolyamok folytatása, a kertbarátok megyei szövetségének eredményeivel, gondjaival való törődés. Szünet után a kongresszus szabta feladatok fölötti vitával folytatódott, majd zárult a megyegyűlés. dkj Sióagárdi mozaikok az MDF-ről A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) decemberi kongresszusát sokan várják izgalommal azok közül, akik egy ideje már érdeklődéssel figyelik a párton belüli összecsapásokat a népszavazás kérdésében. A vita itt a legzajosabb, noha az SPD-nél is szélesebb hullámokat vet. A népakarat ilyen formában történő országos kinyilváníttatásának bevezetése mellett olyan kiváló SPD-személyiségek törtek lándzsát, mint Herta Daoubler- Gmelin asszony, a párt és a parlamenti csoport elnökhelyettese, Walter Momper nyugat-berlini kormányzó polgármester és a vezető teoretikusok közül Peter Glotz, Erhard Eppler és Jürgen Schmude tiszteletes. Ám az ellentábor lobogói alá is köztiszteletben álló személyiségek gyülekeznek: Horst Ehmke professzor, Annemarie Renger asszony, a parlament alelnöke és nem utolsósorban az SPD nagy öregje, maga Willy Brandt is. Jelenleg az NSZK- ban alkotmányjogilag vitatott kérdés, hogy országos szinten lehet-e népszavazást tartani, mivel ezt az alaptörvény kifejezetten csak egy esetben, területi újrarendezés céljából irányozza elő. Ebből az uralkodó többségi jogi vélemény szerint az következik, hogy más kérdésekben megengedhetetlen, illetve csak az alkotmány módosítása után lenne megengedhető. Lényegi konfliktusokat amúgy is a parlament vagy az alkotmánybíróság old meg. A tartományok alkotmányjoga azonban - Hamburg, Alsó-Szászország és Schleswig-Holstein kivételével - elismeri annak lehetőségét, hogy választópolgárok ehhez szükséges száma esetén.nyil- vános vitát tartsanak, más szóval népi kezdeményezéssel éljenek népszavazás megtartásának céljából, amelynek során közvetlen módon szavaznak politikai kérdésről vagy a parlament által már meghozott döntésről. A népi kezdeményezés sikeréhez azonban általában a választásra jogosult lakosság legkevesebb 20 százalékának a támogatása szükséges. A népszavazás bevezetésének hivei egyebek mellett azzal érvelnek, hogy az egész nép által jóváhagyott valamely döntést a leszavazott kisebbség is jobban elfogadja, vagyis a társadalomban csökken a konflitkus. További érv: a pártdemokrácia mostani rendszere - úgymond - válságba jutott. A döntéseknél végső soron már mindent az egyszerű igen/nem megfogalmazásra korlátoznak, s ez a rendszer egyre inkább beleütközik az állampolgárok, főleg fiatalok ellenállásába, kételyeibe. A nép közvetlen bevonása a döntéshozatali rendszerbe előmozdítaná a politikai döntések társadalmi megvalósítását és elfogadását. Mások szerint napjainkban növekszik a távolság a politikacsinálók és a polgárok között. Á népszavazás bevezetése a „nézők demokráciáját" részvételi demokráciává alakítaná, s egyben megszüntetné a polgárok viszolygását a pártokkal és a politikával szemben. Az erdőpusztulás, a viz-, a levegőszennyeződés, a fegyverkezés, az atomsugárzás, a gén- technológia és számítógépesítés korában az élet alapjait fenyegető számtalan veszély miatt megengedhetetlen, hogy a négyévenkénti szavazáson kívül az emberek semmiféle hatást ne gyakorolhassanak a fontos döntések meghozatalára. Sok kérdésben ugyanis a dolgok újragondolása nem fent, hanem lent kezdődik. Az ellenérvek között vannak kemény ítéletek is. A népszavazás az „analfabéták demokráciája”, „fenyegeti a demokratikus eszme életerejét” „visszazuhanás a barbárságba.” Részben a weimari korszak, elsősorban azonban a nemzeti szocializmus ilyesfajta tapasztalatai keltettek sokakban rossz emlékeket. Még Theodor Heuss, az NSZK első elnöke is úgy vélte: a népszavazás a tágas demokráciában a népbutítók prémiuma. Ám ma is sokan vélik úgy, hogy a népszavazáson a problémákat nem annyira az értelem, hanem az érzelem oldaláról szemlélik, ezért tág terük nyílik a demagógoknak, s lehetővé válnak erkölcsi keresztes hadjáratok. Egyúttal megnövekszik annak az esélye is, hogy az embereket manipulálhatják tőkeerős érdekcsoportok, és más hatalmi csoportosulások. Másfelől a parlamenti ellenőrzés alól kivont sorozatos népdöntésekkel nem lehet szavatolni a politikai folyamatosságot. Az utóbbi időben megerősödtek a népszavazás hívei. Ök részben más európai országok, részben a nyugatnémet tartományok alkotmányaira utalnak. S úgy vélik: az energiai és környezeti problémák korában a kormánypolitikát is áttekinthetőbbé kell tenni, hogy ne csupán a politikai erőviszonyoktól függjön. Az SPD programtervezetében - néhány héttel a brémai kongresszus előtt - mindenesetre már ez áll: a parlamenti demokrácia nem csökkenti és nem helyettesíti az állampolgárok felelősségét. Ezért bővíteni kívánjuk a polgárok részvételét, hatékonyabbá akarjuk tenni ké- relmezési jogukat. Törvény szabta keretek között a községekben, a tartományokban és országos szinten a parlamenti döntéseket népi kezdeményezéssel és a népszavazással kell kiegészíteni. A többségi hatalom alkotmányjogi korlátái érvényesek a polgárok közvetlen részvételére is. A vita nyilván még a brémai kongresszuson is tartani fog, sőt talán még az 1990-es választásokat megelőző politikai kampányban is szerepet kaphat. PLESCH ISTVÁN (Bonn) Közéleti hírek A szekszárdi Herman Ottó lakótelepi MSZMP-pártszervezet tovább folytatja politikai munkáját és szervezi a pártot. Jelenleg 15 tagja van. A lakóterületükön élő MSZMP-tagokat és a velük szimpatizálókat szeretettel várják. * November 16-án újjászerveződött 10 taggal Szekszárdon az Újvárosi MSZMP lakóterületi pártszervezet. Megválasztotta ügyintézőjét és helyettesét, valamint egy pártonkívüli tagfelvételéről is döntött. Megtárgyalta az MSZMP-alapszervezet megújításának és szervezésének további feladatait. A városrész MSZMP-tagjait és szimpatizánsait minden csütörtökön 15 órától 17 óráig várják. * A Magyar Néppárt a napokban többször is többféleképpen képernyőre kerül. A Szekszárdi Városi Közösségi Televízió 22-én, szerdán sugároz fórumadást este 18.30 órai kezdettel. A fórum résztvevői azok a helyi néppártosok lesznek, akik szombaton Budakeszin a Magyar Néppárt kibővített nagyválasztmányi ülésén Tolna megyét képviselik. A fórum szervezői várják az érdeklődők kérdéseit. Az egyenes adás idején a 15-865-ös telefonszámon nyílik erre lehetőség, de kérdéseit előzetesen is bárki leadhatja írásban (a Magyar Néppárt Szekszárd, Hunyadi utca 5. alatti emeleti irodájának postaládájába). A hét végén a város több lakótelepére eljutnak a párt szóróanyagai, amelyek szintén a programról és célokról való tájékozódást szolgálják. Az MDF szekszárdi szervezetének sióagárdi tagtoborzója után beszélgettünk néhány résztvevővel az est tapasztalatairól. * Dr. Vida János körzeti orvos:- Kerestünk egy olyan pártot, lehetőséget, amelyik se jobbra, se balra nem húzó. Egy középvonalasat. Úgy véltük, hogy a demokrata fórum ilyen. Nem vagyok tagja az MDF-nek. Gondolom, más pártok is jönnek majd tagokat toborozni. Nekem nagyon tetszett, hogy a vélemények itt összecsaptak. Azt hiszem, az természetes, hogy többet hoznak felszínre ma még a múltról, ahelyett, hogy inkább a jövőbe tekintenének... * Horváth István traktoros brigádvezető:- Jelentősnek érzem, hogy az MDF megjelent itt Sióagárdon. Aludt eddig a község. Azt hiszem, az MDF szabadította föl igazán a lelkiismeret szerinti életet, fontosnak tartom a demokratikus választásokat. A hatalmi elit kényszerétől meg kell szabadulni. Hiányoltam az MDF-programból, hogy m i lesz a jövő mezőgazdaságával? Szimpatizálok az SZDSZ-szel, az MDF-fel, nem tekintem a Fidesz-t sem rendkívül szélsőségesnek, talán az életkorom miatt van mindez, 32 éves vagyok. * Antal Géza plébános:- Elsősorban az érdekelt, hogy erkölcsi kérdésekben mit óhajt tenni a demokrata fórum, mert szerintem minden bajnak az alapja, hogy nincs erkölcs Magyarországon. Pontosabban, amit erkölcsnek hirdettek, annak én nem találtam nyomát. Még abban a könyvben sem, melynek az a címe, hogy Erkölcsről mindenkinek. Ilyen, hogy kommunista, szocialista erkölcs...? Erre itt ma este sem kaptam választ, legföljebb annyi ígéretet, hogy az MDF a keresztény és polgári erkölcsöt értéknek tartja és ezt akarja megőrizni... * Pap Zoltán, a téesz szállításvezetője:- Az erkölcstelenség a gazdaságra is rányomja a bélyegét. A vállalkozókra gyanúsan néznek, mert tisztességtelen üzelmeket feltételeznek. Figyelve az MDF munkáját, mintha bizalmatlansági hullám tört volna ki. Valószínűleg rájuk fogok szavazni, de én szerintem ne a nép döntsön, hogy ki legyen a köztársasági elnök. Amikor a parlamentben már kirajzolódtak az erőviszonyok, akkor a politika tudományához értők válasszák a legjobb embert maguk közül...
