Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-18 / 274. szám

2ÍVÉPÜJSÁG 1989. november 18. Nyílt levél Németh Miklós miniszterelnökhöz Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mi, a nyilvánosság munkásai a deklarációk és nyilatkozatok dömpingje idején csak vonakodva folyamodunk ehhez a megoldáshoz. De szorult helyzetünk rá- kényszerít bennünket, hogy nyílt levélben forduljunk Önhöz. Az elektronikus és az írott sajtót egyaránt súlyos megrázkódtatások érik napjainkban. A magyar de­mokrácia születésénél buzgón bábáskodó sajtót ma többirányú, részben körein kívüli, részben saját környezetében felbukkanó veszély fenyegeti. Mindez olyan következményekkel járhat, hogy a demokrácia kibontakoztatásához, az ország előtt álló rendkívüli feladatok végrehajtásához egy erejét vesztett, színvonalában meggyengült, anyagi lehetőségeiben a működésképtelenség határán egyensú­lyozó sajtója marad a nemzetnek. E levelünk közvetlen indítéka a bennünket feszí­tő veszélyek egyike. Ez az írott sajtót érinti, anyagi természetű és igen közeli: no­vember 20-ra, hétfőre kell az ország valamennyi lapkiadó hivatalának válaszolnia arra a postai diktátumra, amely a terjesztési költségeket úgy emelné meg, hogy például a Hírlapkiadó Vállalathoz tartozó napilapok mai árából, tehát egy 4,80-as újságból több mint a felét csak a postai terjesztési költség vinné el. Ez év elején az újságolvasók már megszenvedtek egy drasztikus áremelést, amelyben a terjesztési költségnövekedés is tetemes részt képvisel. A posta mos­tani döntése, amihez a papír- és a nyomdai árak tervezett, illetve már végrehajtott emelése társul, elkerülhetetlenné tesz egy újabb nagy áremelési hullámot. Ez a nyilvánosság mai színvonalát az írott sajtó területén alapjaiban rendítené meg. Nem a piaci realitásokkal szándékozunk szembeszállni, hanem azzal, hogy a pia­ci erőfölénnyel visszaéljenek. A Magyar Posta a kiadó vállalatokkal folytatott tár­gyalásokon közölte, hogy ha a kiadók nem fogadják el a posta feltételeit, akkor a Postás Szakszervezet egyetértésével dolgozóik sztrájkba lépnek. Egyben azt is a kiadók tudomására hozták, hogy azokat a lapokat, amelyek a diktált árakat nem fogadják el, január 1 -jétől nem kézbesítik. A Magyar Posta piaci erőfölényével él vissza, s szavakban ugyan már nem ra­gaszkodik terjesztési monopóliumához, ezt a több évtizedes kizárólagosságot mégsem lehet a valóságban egy jogszabály-módosítással megszüntetni. A posta hol piaci szereplőként, hol országos hatáskörű költségvetési intézményként jele­nik meg - attól függően, hogy melyik kedvezőbb a számára. Ezért kérjük Önt: járjon közbe, hogy a Magyar Posta, mint tényleges terjesztői monopolhelyzetben levő költségvetési intézmény, hozza teljes részletességgel nyilvánosságra, elkülönítve a lapterjesztésre vonatkozó valamennyi adatát, a költ­ségek mértékét és összetételét, valamint a klasszikus postai tevékenység költsé­geinek a hírlapterjesztéshez kapcsolódó részletező tételeit. Ezen adatok átvizsgálásáig, a megtakarítási lehetőségek feltárásáig pedig kér­jük, a sajtó súlyos megrázkódtatásához vezető áremelést függesszék fel. A Hírlapkiadó Vállalat lapjai: Esti Hírlap, Figyelő, Foci, Ludas Matyi, Képes Újság, Kritika, Magyarország, Népszabadság, Nők Lapja, Pest Megyei Hírlap, Riport, Szabad Föld, Valóság, Világosság, Vasárnapi Hírek. * A Tolna Megyei Népújság és a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat kollektívája is csatlakozik a posta önkénye elleni tiltakozáshoz és kéréshez, hiszen esetünkben a tervezett drasztikus áremelés a 4,30-ból 2,10-et vinne el. Mi is azt kérjük, tegyék lehetővé, hogy a kifelé mindig szebbik arcát fordító monopólium végre mutassa ki a foga fehérjét. Kongresszust tart az MSZMP Az MSZMP XIV. kongresszusát de­cember 17-ére összehívják - adja tudtul az a felhívás, amelyet az MSZMP XIV. kongresszusát előkészítő bizottság ne­vében Grósz Károly irt alá. A dokumen­tum - amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez - a Magyar Szocialista Munkás­párt tagjaihoz és barátaihoz fordulva tu­datja: „A legfontosabb feladat a munká­sok, a parasztok, az értelmiségiek egysé­ges marxista pártjának újjászervezése annak érdekében, hogy képesek le­gyünk megőrizni a négy évtized alatt ál­dozatos munkával elért vívmányokat, le- küzdjük a fojtogató válságot és megtalál­juk a szocialista eszmények kiteljesedé­séhez vezető utakat.” A felhívás a továb­biakban rögzíti azt is: „A XIV. kong­resszus azt a feladatot tűzi maga elé, hogy kidolgozza az MSZMP akcióprog­ramját a szükséges reformokról, a de­mokratikus törvénykezésről, az égető gazdasági és szociális tennivalókról, a fi­zikai és szellemi dolgozók, a nyugdíjasok és fiatalok érdekeinek politikai képvise­letéről.’’ (MTI) A félreértések háttere Egy falu nemet mond Sorra érkeznek a faluba a megrakott teherautók. Egyik a másik után, számolni is alig lehet. Azután egyszer csak megáll a menet, nincs tovább, nincs hova befor­dulni - elállták az utat a helybéliek gép­kocsikkal, teherautókkal. S ha kell, a több száz lakos is kivonul, hogy élő lánc­ként akadályozzák meg a hulladékokat szállító teherautók bejutását a kis bara­nyai faluba, Himesházára. A tűzoltóság egy iskolai bemutatóra készülve vonult ki a Mohács környéki községbe. Az elégetésre szánt hulladé­kot (oldószereket stb.) a Pécsi Bőrgyár biztosította számukra.- Nem egy ilyen dologról volt szó - mondja Hübner György tanácselnök. Végtére is az iskolai bemutatóhoz az ide- szállitott mennyiség töredéke is elég lett volna. A helybeliek féltek, hogy mivel az égetés a falu szintjénél magasabbn tör­ténik, a megsemmisítés során keletkezett anyag lefolyik a faluba. A Pécsi Bőrgyár vezérigazgató-helyet­tese, Bakán József úgy véli, ők annyiban szerepelnek az ügyben, hogy a tűzoltó­ság által kért hulladékanyagot biztosítot­ták. Máskor is előfordult olyan eset, hogy a tűzoltósági gyakorlatokra megadott összetételű anyagokat szállítottak, s. most is ez történt. A vezérigazgató-he­lyettes elmondja, olyan megszorítások vannak érvényben, s a rendeletek is oly gyorsan változnak, hogy sok üzemet be kéne zárni, melyek a gyártás során kelet­kezett hulladékot képtelenek szaksze­rűen elhelyezni, illetve megsemmisíteni. A Pécsi Bőrgyár saját területén is tudja ezt tárolni, s garé-bostai területen a ve­szélyes hulladékokat is el tudja helyezni. Korábban agyárterületén semmisítették meg ezeket, pár éve környezetvédelmi szigorítások nyomán ezt megtiltották.- Úgy látszik, egyetlenegyben hibáz­tunk, hogy adtunk anyagot - fogalmaz tömören az esetről a vezérigazgató-he­lyettes.- Igazuk van a hímesháziaknak - nyi­latkozik Pfeiffer Márton, a Baranya Me­gyei Tűzoltó-parancsnokság helyettes vezetője. A tűzoltási bemutatóhoz ne­künk néhány száz kiló hulladékanyag elég lett volna. Bizonyára ez félreértés következményeként szállította a bőrgyár sokszoros mennyiségét annak, amit mi fel kívántunk használni. Az országos ki­képzőközpont hallgatói számára az isko­lán kívüli program a korlátozott számban megrendezett gyakorlat, melyet a tűzol­tási munka hatékonysága érdekében szükséges évente néhány alkalommal megtartani. Az ügy tehát, mely csütörtök délután a hímesházi állampolgárokat til­takozásra késztette, mondjuk így: fél­reértésen alapult. Többszörös félreérté­sen, melyet jó lenne máskor megelőzni, kiküszöbölni. írásunk megjelenésének időpontjában szinte bizonyos, hogy a fa­luba érkezett hulladékokat visszaszállí­tották. CSEFKÓ JUDIT Paksi visszhang a kormány döntéséről Mennyi a halasztás? Interjú az atomerőmű nukleáris igazgatójával Falugyűlés és más furcsaságok Bátán Az SZDSZ-fiúk felkorbácsolták a kedélyeket Bátán. A csütörtök esti rendezvény falugyűlésnek indult, ké­sőbb egy titokzatos tanácsülésbe ment át, majd vitafórumba torkollt, melynek főbb szereplői a helyi ta­nács képviselői és a helyi szabad demokraták voltak. Báta tanácstestülete falugyűlést hívott össze. Sükösdi Ferenc tanácselnök célja az volt, hogy tájékoztassa a község lakosságát két dologról. Arról, hogy a jövőre létesítendő II. világháborús emlékműre - mely előzetes számítá­sok szerint 200 ezer forintba fog ke­rülni - eddig 120 ezret adtak össze a helybeliek, és arról, hogy a választó- körzet-átcsatolási kérelmük meg­hallgatásra talált: Báta, Bonyhád he­lyett Szekszárdhoz fog tartozni. (Ez utóbbi döntés megszületésének kö­rülményeiről adott tájékoztatást a je­lenlévőknek Mátyás István, a megyei tanács általános elnökhelyettese, kiegészítve a gondolatsort azzal, hogy az ügy még nem teljesen lezárt. A pillanatnyi helyzet: a megye támo­gató javaslatát továbbították a Mi­nisztertanácsnak.) Ezután következett volna a falu­gyűlés bezárása, azzal a kitétellel, hogy a tanácstagok maradjanak és válasszák meg a községben felállí­tandó szavazatszedő és szavazat- számláló bizottságokat. De ekkor szót kértek a szabad demokraták (ki­lenc fiatalember megalakította Bátán az SZDSZ önálló csoportját) és szót kértek mások is, kifejtve nézeteiket a népszavazásról, a választásokról, a jelenlegi helyzetről. A tanácselnök nyugtalankodni kezdett, mert az idő haladt. Aztán úgy döntött: különvonul a tanácstagság, bizottságokat vá­lasztani. A helybeliek szerették vol­na, ha itt a falu előtt voksolnak a tiszt­ségviselőkre. Mert ugye a tanács­ülés nyitott. Csak ki kellett volna mondani, hogy a falugyűlést bezá­rom, a tanácsülést megnyitom... Fél óra múlva a tanácselnök visz- szatért a nagyterembe; ismertetni az eredményt. A négy szavazókörzet­ben felállított négy bizottság mind­egyikében helyet kapott egy-egy SZDSZ-tag is. De még tovább zápo­roztak a kérdések, észrevételek. Az SZDSZ párthelyiséget kér, aláíráso­kat gyűjt - ha a Minisztertanács el­utasítaná a Szekszárdhoz való csat­lakozást -, követeli, hogy távolítsák el a helyi pártházról az MSZMP-táb- lát. - Wy ­(Folytatás az 1. oldalról.)- Önök szerint közrejátszott-e a kor­mány döntésében a költségvetési egyensúly javításának szándéka?- Ez nyilvánvaló. Mindenki tudja, hogy az államháztartás szegény, egy atomerő­mű építése pedig drága, a paksi bővítés mintegy 100 milliárd forintba kerülne.- Ha elfogadjuk azt, hogy csak tíz év múlva lesz szüksége az országnak alap­erőműre, akkor legkésőbb mikor kell a beruházást megkezdeni?- Tekintve, hogy legalább 7-8 évig tart egy ilyen beruházás, legkésőbb 2-3 év múlva kell az építést megkezdeni.- -Számítanak-e arra, hogy néhány év múlva az atomerőmű bővítésére esik a választás és nem a lignitbázisú erőműre?- Igen, bízunk ebben, sőt, ez több, mint bizalom. Úgy érzékeltük, hogy a kormány energiapolitikáért felelős szakemberei ezt a megoldást támogatják.- Mennyit költöttek eddig a két ezres blokk építésének előkészítésére és meny­nyibe kerül évente a terület és a létesít­mények fenntartása?- A számadatokról nincs biztos infor­mációm, de úgy tudom, hogy körülbelül 4 milliárdot emésztett fel az előkészítés és évente 100 milliós nagyságrendű az ál­lagmegóvás költsége.- A Szovjetunióval kötött államközi szerződés módosítása halasztást vagy felmondást jelent?- Erre még nincs válasz, ugyanis a kormány csak ezután vizsgálja a szerző­dés felbontásának lehetőségeit, hatásait.- Elképzelhető-e, hogy ezek után nem a tervezett bővítés valósul meg, hanem másfajta - esetleg nyugati - blokkok épülnek majd Pakson?- Igen, erre jó esély lesz a szerződés felbontásával, tehát gyakorlatilag nyitott kérdéssé válik, hogy milyen blokkokkal valósul meg a bővítés. A nyugatiak közül elsősorban a francia kínálat jöhet szóba, ők művelik ezt az iparágat a legmaga­sabb színvonalon. Mivel az utóbbi időben visszaesett az atomerőművek építése az egész világon, ezért a gyártók jelentős kedvezmények és hitelek biztosításával igyekeznek vevőt fogni. Ez javítja az esé­lyeinket, de még így is óriási pénzbe ke­rülne egy nyugatról vásárolt atomerőmű. Ez talán csak akkor lehet reális alternatí­va, ha konvertibilissé válik a forint.- Önök az elmúlt években - biztosra véve az atomerőmű bővítését - alaposan felduzzasztották a létszámot, közel négy­ezren dolgoznak az erőműben. Most le­építés következik?- Valószínűnek tartom a jelentős leépí­tést, ekkora létszámra nincs szükség az erőmű üzemeltetéséhez. Az értékes, képzett erőművi szakembereket, mérnö­köket, üzemmérnököket azonban át kell mentenünk arra az időszakra, amikor va­lóban megvalósul a bővítés, nagy veszte­ség lenne számunkra, ha akkor új szak­embereket kellene képeznünk. Addig pedig munkát kell találni nekik, akár cé­gen kívüli munkát is. Például közremű­ködhetnek a kombinált ciklusú gázturbi­nás erőművek beruházási munkálatai­ban.- áa ­A Merkur kocsiátvételi sorszámai Trabant Limousin Hycomat (Bp.) 754 Trabant Combi Hycomat (Bp.) 164 Trabant Limousin (Bp.) 21 595 Trabant Limousin (Győr) 16 589 Trabant Combi (Bp.) 7 903 Trabant Combi (Győr) 6 594 Wartburg Standard (Bp.) 5 294 Wartburg Standard (Győr) 3855 Wartburg Spéciéi (Bp.) 6347 Wartburg Spéciéi (Győr) 4362 Wartburg Spéciéi tolótetős (Bp.) 17539 Wartburg Tourist (Bp.) 5367 Wartburg Tourist (Győr) 2170 Skoda 120 L (Bp.) 36186 Skoda 120 L (Győr) 23 508 Lada 1200 (Bp.) 51394 Lada 1200 (Győr) 19 286 Lada 1300 S (Bp.) 24 999 Lada 1300 S (Győr) 10390 Lada Szamara (Bp.) 7186 Lada Szamara (Győr) 3339 Lada 1500 (Bp.) 22 624 Lada 1500 (Győr) 7 425 Lada Combi (Bp.) 1 914 Lada Combi (Győr) 829 Lada Niva (Bp.) 1 183 Polski Fiat 126 P (Bp.) 7 002 Polski Fiat 126 P (Győr) 4179 Dacia Limousin (Bp.) 26190 Dacia Limousin (Győr) 16650 Dacia Combi (Bp.) 10028 Dacia Combi (Győr) 4 565 Dacia TLX (Bp.) 20673 Dacia TLX (Győr) 10 383 Zastava (Bp.) 20 538 Opel Kadett (Bp.) 1 301 Volkswagen Golf (Bp.) 726 Volga Limousin (Bp.) 44 Volga Combi (Győr) 31 Maruti (Győr) 990 FSO 1500 (Győr) 341 Közéleti hírek A Független Kisgazda, Földmun­kás és Polgári Párt tagtoborzó bemu­tatkozó gyűlést tart ma délután 5 óra­kor Dunaföldváron, a művelődési házban. A rendezvényen - amelyre a környező falvakból is várják az ér­deklődőket - a párt programjáról, a választásokkal kapcsolatos kérdé­sekről Kapitány Ferenc megyei el­nök és Kárpáti András főtitkár ad tá­jékoztatót. A Szabad Demokraták Szövetsé­gének Tolna megyei csoportjai no­vember 14-én megalakították az SZDSZ Tolna Megyei Koordinációs Bizottságát. A bizottság címe: 7100 Szekszárd, Bezerédj u. 22. Jó tanács Mladenovnak Ne talpnyalókkal vegye körül magát A bolgár nemzetgyűlés ülésszakán péntek délelőtt a képvi­selők egyhangúlag az államtanács elnökévé választották Pe- tar Mladenovot, a BKP Központi Bizottságának főtitkárát. Sze­mélyére a javaslatot a BKP és a Bolgár Népi Földműves Szö­vetség (Parasztpárt) parlamenti csoportjai együttesen tették. A szavazásra több felszólalás után került sor. Azt megelőzően, még a Todor Zsivkov felmentését javasló napirendi pont keretében, figyelemre méltó közjáték zajlott le. Senki sem számított arra, hogy valaki is szót kérne, mégis megtörtént. Szlavcso Transzki nyugalmazott tábornok, a bol­gár néphadsereg egyik volt vezetője az ország nyilvánossága előtt, az ülésszakot közvetítő televízió és rádió révén először fogalmazott meg megbélyegző minősítést Todor Zsivkov har­mincöt éves uralmáról,, amely szavai szerint „tönkretette az ország gazdaságát, amely csak a vezető családjának az ér­dekeit szolgálta, amely lealacsonyította a parlamentet és megalázta az embereket..." Javasolta vizsgálóbizottság felál­lítását, hogy fény derüljön a híresztelésekre: igaz-e, hogy az úgynevezett „Ludmila Zsivkova Alapítvány" révén nagy pén­zek kerültek ki az országból, továbbá, hogy Vladimir Zsivkov, a fiú, nyugati játékkaszinókban több millió dollárt vert el? „Ha igen, honnan voltak ezek a pénzek? Az apa keresetéből? Aki már a bolgár írószövetségnek is csaknem a tagja lett, az ak­kori írószövetségi elnök, Ljubomir Levcsev segedelmével?” kérdezte a nyugdíjas tábornok. A szintén képviselő Ljubomir Levcsev visszautasította a vádat, és ő is személyeskedni kez­dett. A folytatást úgy akadályozták meg, hogy az ülésszak megszavazta „a vita beszüntetését”. A Poetar Mladenov megválasztásával végződött üléssza­kon mindenki támogatta a jelölését. Többen felhívták azon­ban a figyelmét arra, hogy ne talpnyalókkal vegye körül ma­gát, mint ahogy elődje tette. Mások meg azt mondták, meg kell majd vizsgálni, hogy mikor lesz alkalmas a két funkció (főtit­kári és államfői) szétválasztása. Most ezt azért nem találták célszerűnek, mert államfőként Petar Mladenov gyümölcsöz- tetheti tizennyolc évi külügyminiszteri tapasztalatait Bulgária leromlott nemzetközi tekintélyének visszaállítására, és a párt hatalmával támogathatja az állam újjászülető hatalmát, a nemzetgyűlés megnövekedő szerepét. Petar Mladenov maga is erre helyezte a hangsúlyt rövid nyilatkozatában, kiemelve: az egyöntetű bizalmat nem sze­mélyének, hanem a most valóban elkezdődő átalakításnak szóló jelzésként értelmezi. Megígérte a bürokratikus rendszer lebontását, a személyiség emberi és állampolgári felemelé­sét, a nemzetgyűlésnek a jogaiba való visszahelyezését. Tudja, hogy a parlament eddig csak az államtanács utasí­tásait, rendelkezéseit hitélesítette - mondta. - A demokrácia és a jogállamiság azonban elsősorban a nemzetgyűlésben testesül meg, ezért ki kell küszöbölni annak drasztikus defor- málódásait, biztosítani kell a valódi vitákat. További „politikai és szervezeti intézkedéseket” helyezett kilátásba, lényegében minden területen.

Next

/
Thumbnails
Contents