Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-16 / 272. szám

1989. november 16. TÓIN* \ rtÉPÜJSAG 3 Bős-Nagymaros Javaslat az államközi szerződés módosítására Munkahelyteremtő beruházás Nagy a keletje a kisdorogi szövetkezetnek Korszerű lakatosüzem lesz hamarosan Már csaknem teljesen elkészült az Igaz­ságügyi Minisztériumban a bős-nagyma­rosi beruházásra vonatkozó államközi szerződés részletes szövegmódosító ja­vaslata. Mint ismeretes, a magyar fél no­vemberelején adta át Csehszlovákia buda­pesti nagykövetének a szerződésmódosí­tás lényegére vonatkozó jegyzéket.- Jogi szempontból milyen reagálásra lehet számítani a tárgyalások alapjául szol­gáló részletes indítvány átadását köve­tően? - kérdezte Bán Tamást, az Igazság­ügyi Minisztérium nemzetközi jogi főosztá­lyának vezetőjét az MTI munkatársa.- A körftyező országokban tapasztalha­tó változások alapján feltételezhető - mondta Bán Tamás -, hogy a csehszlovák fél is reálisabban értékeli a helyzetet, és nem mulasztja el a tárgyalás megkezdését. A halogató, időhúzó tárgyalások egyik fél érdekeit sem szolgálják, hiszen mindkét or­szágnak fontos a mielőbbi végleges meg­oldás elérése. Ezért nem vethető el az a változat, hogy - további kompromisszu­mok keresésével - a két fél megállapodik Befejeződött a Munkásőrség fegyverei­nek elszállítása a honvédségi raktárak­ba. Ezt Markovics Ferenc, a Miniszterta­nács védelmi irodájának vezetője, a Munkásőrség felszámolásával megbízott kormánybiztos közölte az MTI munkatár­sának kérdésére. Elmondta, hogy 180 helyen 60 ezer géppisztolyt, 53 ezer pisz­tolyt, 4700 golyószórót és 600 géppuskát vettek át. A fegyverek sorsáról a kormány dönt. Jelenleg a Munkásőrség vagyonát lel­tározzák. Felmondják a tanácsi bérleti szerződéseket, a saját tulajdonban lévő épületekre, különböző értékekre pedig pályázatot írt ki a Pénzügyminisztérium. Az a cél, hogy ezek minél több pénzért keljenek el. A kormánybiztos elmondta azt is, hogy a 617 hivatásos munkásőr fele nyugdíjba vonult, miután erre a fegyveres erőknél 25 év szolgálat után törvényes lehetőség van. Jó néhányan a rendőrségnél, a hon­védségnél, illetve a büntetés-végrehaj­tásnál helyezkedtek el. A többiek egy évig kapják a fizetésüket, s ez idő alatt kereshetnek munkahelyet. Mint mondta, a több mint 300 polgári alkalmazott elhe­lyezése gondot jelent, mert nem jár nekik nyugdíjkorkedvezmény, s felmondási idejük mindössze 6 hét. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal azonban, lehető­ségeihez képest, megpróbál segíteni raj­tuk. Végezetül arról szólt, hogy a felszámo­lást előre meghatározott munkaterv sze­rint folytatják. * (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Napjainkban alig van olyan nagyobb település, ahol a megüresedett pártszék­házról, a Munkásőrség épületéről ne kel­lene dönteni. Mégpedig a lakosság érde­keit, szükségleteit messzemenőkig figye­lembe véve, a legjobban dönteni. A fele­lős döntés meghozása érdekében leg­több helyen pályázatokat írnak ki a tele­pülés vezetői. A pályázati rendszer talán a legigazságosabb útja annak, hogy az épületek valóban a legjobb „kezekbe” kerüljenek. Nincs ez máskéntTamásiban sem. A Munkásőrség kétszintes épületére, amely a város központjában van, 300 méterre a város rendelőintézetétől, ké­zenfekvő, hogy igénnyel lépett fel a Ta­mási Kórház- és Rendelőintézet. A pályá­zat jogosságához nem férhet kétség.- Az épülettel kapcsolatos terveiről, ar­ról, hogy mik az elképzelések, ha meg­nyerik a pályázatot, kérdeztem dr. Dob- rovich Máriát, a kórház igazgatóját, váro­si főorvost.- Az épület jelenleg üres. Jellegénél, elhelyezkedésénél, nagyságánál fogva az államközi szerződés módosításában; a nagymarosi létesítmény elhagyásában, s - megfelelő garanciarendszer mellett - a bő- si erőmű mielőbbi alapüzemmódú haszná­latában.- A csehszlovák fél eddigi álláspontja alapján feltételezhető az is, hogy elutasítják a további tárgyalásokat.- Amennyiben elzárkóznak a szerződés módosítására vonatkozó tárgyalásoktól, és megkezdik a Duna elterelését, ez további kérdéseket vet fel. Az általunk ismert mű­szaki változatok alapján ugyanis joggal fel­tételezhető, hogy ez a megoldás érintené a két ország között húzódó határt. Nem zár­ható ki, hogy ez esetben Magyarország a trianoni és a párizsi békeszerződést garan­táló nagyhatalmakhoz fordul. Kérdéses, hogy Csehszlovákiának megéri-e a nem­zetközi bonyodalmak vállalása azért, hogy a magyar kompromisszumos javaslattól el­térő módon, de lényegében ugyanazt a célt érje el: azaz a bősi erőmű alapüzemmódú használatát. ideálisnak tartom, hogy gondozási köz­pont legyen.- Úgy tudom, eddig a gondozási fel­adatok nagy részét a rendelőintézetben végezték?- Sajnos. Ha az egész gondozási köz­pont egy helyen lehetne, úgy a rende­lőintézetnél égetően jelentkező felada­tokkal is tovább tudnánk lépni, hisz ter­veink között szerepel a fizikotheráphia bővítése, valamint a reumatológia fej­lesztése. Mindkettő természetesen az it­teni víz gyógyvízzé való nyilvánításához kapcsolódik.- Melyek azok a területek, amelyek a rendelőintézetből kiválva a gondozási központban kapnának helyet?- A tüdőgondozó, az onkológia, az ideggondozó, a bőrgondozó, és a komp­lex szűrés is megvalósítható lenne ennek az épületnek a keretei között. A tüdőgon­dozó jelenleg olyan állapotban van, hogy csak óriási és azonnali ráfordítással le­hetne megmenteni. Illogikus a működé­se, mert rengeteg időt rabol el a betegek­től és sok pluszmunkát jelent az itt dolgo­zóknak, ugyanis a tüdőgondozás, s a komplex szűrés más helyen történik.- Főörvos asszony, ön szerint milyen átalakításokat kellene végezni a Mun­kásőrség épületén, ha az egészségügy megnyerné a pályázatot?- Sokkal kevesebbet, mintha a fenti célokra új épületeket építenénk. Erre egyrészt nincs pénz, másrészt a meglévő épületek - gondolok itt a tüdőgondozóra - felújításával megint nem érnénk el a legfontosabb célt, hogy egy épületben legyen a gondozási központ.- Úgy tűnik, ön már „terepszemlét” is tartott. Lehetséges, hogy konkrét elkép­zelései is vannak az átépítésre vonatko­zóan?- Igen, hisz a pályázatot csak úgy nyerhetjük meg, ha ésszerű, tervszerű, az épület meglévő adottságait figyelem­be vevő igényekkel lépünk fel. Az épület­ben lévő vizesblokk jó, a helyiségek nagysága, mennyisége, elhelyezkedése megfelelő. A röntgengépparkot kell át­szereltetnünk, valamint igen fontosnak tartom, hogy a bőrgondozónak külön bejárata legyen.- Köztudott, hogy van egy hosszú távú egészségmegőrző kormányprogram. Ön hogy látja ennek megvalósítását Tamási­ban?- A fent elmondottak mind ezt szolgál­nák. Az egészségügynek - gondolom, nem mondok újat - kevés a pénze, a gon­dozási központ létrehozása pedig létkér­dés a Tamásiban és a környező települé­seken élők számára. Megköszönve a beszélgetést kívánom, hogy a munkásőrök fegyvereinek helyét minél előbb a röntgengépek foglalják el. SAS ERZSÉBET A munkaerőpiacon mutatkozó feszült­ségek mérséklésére a Minisztertanács 1987-ben kelt rendeletével létrehozta a Foglalkoztatási Alapot. Ennek terhére munkahelyteremtő beruházáshoz támo­gatást kaphatnak mindazok, akiknek pá­lyázatát kedvezően bírálja el az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, illetve a me­gyei tanács munkaügyi szakigazgatási szerve. A pályázati fölhívásra elsősorban feldolgozóipari tevékenységet végző, üz­leti szolgáltatást nyújtó, marketing, veze­tői tanácsadást, műszaki szolgáltatást el­látó, továbbá a turizmushoz, kereskede­lemhez kapcsolódó vállalkozók jelentke­zését várják. Jogi és magánszemélyek, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai és külföldi részvétellel működő vállalkozások egy­aránt pályázhatnak a támogatásra. Ked­vező elbírálást akkor remélhetnek, ha - többek között - megfelelnek annak a fel­tételnek, hogy a beruházás legföljebb három éven belül megvalósul, négy éven belül a tervezett létszámbővítés megvaló­sítható; a fejlesztés a Foglalkoztatási Alapból maximum 30 százalékos támo­gatást igényel; egy munkahely létreho­zásához legföljebb 500 ezer forint állami támogatás adható. Az alapjuttatás 15 éven keresztül fize­tett, a juttatás 7,5 százalékának megfele­lő, költségként elszámolható járadékfize­tési kötelezettséggel jár. A manapság legalábbis nehézségeket okozó hitelföl­vételi lehetőségek és az ismert kamatlá­bak mellett egyértelműen kedvező módja ez beruházási pénzhez való jutásnak. Azt is hihetné az ember, hogy pályázatok tö­megével bombázzák a vállalatok, vállal­kozások az illetékes szerveket. Ezzel szemben Tolna megyében tavaly hat olyan pályázó volt, akinek a kérelme megalapozottnak bizonyult, ők összesen közel 21 millió forintot kaptak a Foglal­koztatási Alapból, s 435 új munkahely lé­tesítését vállalták. Idén - bár néhány pá­lyázat elbírálása még folyamatban van - mindössze egy szervezet, a Kisdorogi Vegyes- és Építőipari Kisszövetkezet ré­szesült támogatásban. * Az elnök, Antlfinger József vaskos, színes katalógust mutat. A kiadvány jó­szerével minden nyugati országban megjelenik, de kizárólag a szocialista országok vállalatai hirdethetik benne sa­ját magukat. Valahol középtájon van az egyetlen Tolna megyei cég, a kisdorogi szövetkezet.- Félmillió forintot fizettünk ezért a reklámért, de biztos vagyok benne, hogy Megalakult az Építész Kamara 1989. november 10-én. Megalakult a Mérnöki Kamara építészeti tagozata 1989. no­vember 11-én. Aki nem hallotta a szom­bat esti Napzártában a híradást, talán nem érti, mi ez a kettősség. Az igazat megvallva nekem is a Cserkészszövet­ség körüli huzavona jutott eszembe. Felvetődnek itt is természetesen hiú­sági, hatalmi kérdések a mérnökök ama igénye mellett, hogy a szakma érdeké­ben létre kell hozni - véleményem szerint egy - kamarát. A vita még tart. Jelenleg szándéka szerint az Építész Kamara a nem dödögök, nem káromkodom, nincs nekem, kérem, bátorságom ilyesmihez, mert mi vagyok én, kérem, manapság ah­hoz képest, ami a Magyar Posta és annak az a részlege, amit a hírlapterjesztés vé­gett szólítottak életre? Én kérem csak egy picike állampolgár vagyok, ráadásul re­ménytelenül naiv, mert ha újabban igyek­szem is titkolni, azt gondolom, hogy a hír- lapkézbesités-terjesztés szolgálat, ami engem hozzájuttat napi olvasnivalóimhoz a pénzemért. A postának pedig monopo­lizált óriási bevétel, aminek ellenében, jaj, ki ne mondjam, olykor milyen magatar­tást tanúsít, néha milyen minőségű mun­kát végez. megérte. Nagyon optimista vagyok a kinti piacokat illetően,*de áldozni kell a hirde­tésre. Egy év alatt érzésem szerint meg­térül az így befektetett összeg - véli az el­nök. Fő profilja a szövetkezetnek a könnyű- szerkezetes épületek készítése. Ebben a „műfajban” nincsenek egyedül a piacon, számos versenytársukkal szemben azonban legalább egy előnyük van. íves szerkezetet csak ők készítenek az or­szágban, s a megrendelők egy része - esztétikai okokból vagy az ismert műsza­ki problémák miatt idegenkedve a lapos­tetőtől - ehhez ragaszkodik. Nem válik a szövetkezet hátrányára a gyors munka sem. Lévén tervezőjük is, a megrendeléstől számítva nem egy eset­ben három nap múlva kész a terv, gyors engedélyeztetés következik és alig né­hány hét múlva már rendeltetésszerűen használható a könnyűszerkezetes épít­mény, legyen az raktár, uszoda vagy tor­nacsarnok. Éppen ez utóbbi célokra most próbálkozik a szövetkezet 18, sőt 24 méteres fesztávú építményekkel, iga­zán ebben látják a jövőt. Ki gondolná, hogy milyen szoros a kapcsolat az évi gabonatermés és a szö­vetkezet rendelésállománya között? Olyan, a búzára, kukoricára viszonylag kedvező esztendő, mint az idei, jócskán hoz megrendelést a tsz-ektől, a tározó­nak is alkalmas könnyűszerkezetes épít­mények előállítója számára. Az említett tényezők együttesen ered­ményezték, hogy a Kisdorogi Vegyes- és Építőipari Kisszövetkezet - miközben kétségtelen a belföldi piac beszűkülése - nem tudja jelenlegi kapacitásával kielé­gíteni a vázszerkezet iránt mutatkozó nagy igényeket. Pedig ha Antlfinger Jó­tervezömérnökök elitjét kívánja magába foglalni. A Mérnöki Kamara minden mér­nököt, azon belül az építészeti tagozat pedig minden építészt vár, aki az építé­szeten belül tevékenykedik (tervezők, beruházók, kivitelezők stb...). A két kamara programja sok szem­pontból azonos. Azonban egy dologban lényeges a nézetkülönbség. Az Építész Kamara - szakmai érdekekre hivatkozva - magának akarja fenntartani a tervezés jogát. Ha valóban a szakma a tét, akkor elfogadom. De félek, hogy csak az infor­mációim hiányosak, s a színfalak mögött Én kérem, csak hallgatok, mint nyuszika a fűben és midőn üresen találom a levél- szekrényeket reggel, délben és délután, szívom a fogamat, aztán veszem a telefont. Azaz vettem, míg föl nem fogtam, hogy mi­nek?! A telefonálgatások ugyanis olyan ha­tásúak, mint halott embernek a csók, csak a ráfizetéseim, növekednek. Lapár, plusz telefonköltség. Hozzátéve, hogy ha nagyon eszi a penész az embert az újságjaiért, elro­han a legközelebbi újságospavilonig és ha szerencséje van, megvásárolhatja, ami na­pi jó közérzetéhez kell. Ez dupla kiadás. Se hétköznapi, se szombati áron nem jelen­téktelen költség. De haragudni, reklamál­ni? Isten őrizz, azt nem szabad! Minap is azt zsef várakozásai igazolódnak, akkor ha­marosan jelentős külföldi érdeklődésre is számítani lehet. Ilyen körülmények kö­zött teljesen logikus a kapacitásnövelő beruházás, mégpedig - a lehetőséggel élve - a Foglalkoztatási Alap segítségé­vel. * A szövetkezet egy modern lakatosüze­met kíván létrehozni, ahol minden alap­vető fémipari tevékenységet el tudnak majd végezni, s nem lesznek többé kény­telenek mások jóindulatára - és főleg ka­pacitására - hagyatkozni. A javában ké­szülő csarnok műszaki átadására no­vember 30-án kerül sor, a további mun­kálatokkal - egyéb műhelyek építésével, az irodaépületnek üzleti partnerek foga­dására való alkalmassá tételével - pedig a következő év derekára készülnek el. A bővítés eredményeképpen a „bázishoz” viszonyítva 16 személlyel tud majd töb­bet foglalkoztatni a szövetkezet, azaz va­lóban munkahelyteremtő beruházás tör­ténik. A Foglalkoztatási Alapból - a ma­guk 5 millió forintja és az OKISZ által a KTA-ból nyújtott 3,5 millió forintnyi hitel - mellé 4,6 millió forintot kaptak 15 évre, évi 7,5 százalék kamatra. Kisdorogon nem nagyon lehet válo­gatni a munkalehetőségek közül, de ez aligha a legfontosabb tényező, ami miatt a szövetkezetnek nagy a keletje. Az em­berek elégedettek a bérrel. Innét önként még nem ment el senki s az elnök szerint bámelyik napon fölvehetné azt a 13 főt, - hármat már fölvettek - amennyit számuk­ra az alapjuttatással kötött szerződés előír. egyéb harcok is dúlnak, amelyeknek a szakmához semmi közük, s annak nin­csenek is hasznára. Mint Szekszárd-ÉRT klubos keserűen hallgattam az érdiek bejelentését, hogy ők már megalakultak, s kollektiven jelentik be csatlakozási szándékukat. Hogy mi, Tolna megyeiek ezt miért nem tehettük meg, arról mi, építészek tehe­tünk. Ennek okát azért nem írom itt most le, mert nem a sajtóba való, s nem is a sajtó hasábjain fog megoldódni. HALÁSZ BÉLA építészmérnök üzente a Sajtóházba (nem a Kossuth Lajos, a csodát!) a hírlapterjesztési részleg egyik főnöke, hogy csak rontsa a sajtó a lapter­jesztés tervezett áremelésének esélyeit, a kézbesítők majd úgy megharagusznak, hogy egyáltalán nem viszik ki a napilapo­kat, hetilapokat. Hát kérem, ezért kell ne­künk beletörődni abba, hogy se dödögés, se káromkodás, de reklamáció is legföl­jebb gondolatban. De talán még úgy sem, mert kiderülhet és ahogy eddig mi húztuk, azután is mi, az előfizetők húzzuk a rövi- debbet. Ha csak élve a gyülekezési sza­badság jogával oda nem sorakoznak mindazok nap-nap után a posta elé, akik napilapjaikat nem kapták meg. Az lesz az igazi! Sztrájk kívül és sztrájk belül. Aztán? Jöhet az igazságtevő Isten, hogy rendbe te­gye a szereposztást, mi szerint van, aki egy szolgáltatást igénybe vesz és van, aki SZOLGÁLTAT.- LÁSZLÓ I. ­M unkásőrszékházból gondozási központ? Beszélgetés dr. Dobrovich Mária főorvossal-ri-ór­A Mérnöki Kamará-ÉRT Nem haragszom,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents