Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-14 / 270. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. november 14. Német újraegyesítés Le kell hűteni a várakozásokat Az első lengyel kommentárok óva intenek az elhamarkodott következtetésektől mindazok nyomán, ami az elmúlt néhány nap alatt az NDK-ban, az NSZK-NDK határokon, a Berlint elválasztó fal mentén történt. A legóvatosabban a Trybuna Lu- du munkatársa fogalmazott, aki kételyeit fejezte ki az események további menetét illetően és azt hangsúlyozta, hogy a határok megnyitása messze nem jelenti a német újraegyesítés megkezdődését. Feltette azt a kérdést is, vajon milyen hatással lenne Lengyelország európai pozíciójára, biztonságára a 80 milliós egységes Németország létrejötte, milyen új garanciák jöhetnek létre az eddigi biztonsági rendszer helyett, amelynek alapja a kettéosztott Németország volt. A Szolidaritás vezető újságíróinak a Gazeta Wyborczában és a Solidarnosc- ban megjelent írásai szerint a német újraegyesítés folyamata immár megkezdődött. Egyelőre csak azt nem lehet tudni, hogy e folyamat milyen hosszú ideig tart majd. Ugyancsak felvetették Lengyelország biztonsági érdekeinek kérdését, de úgy vélekedtek, hogy az eddigi, ideológiai alapokon nyugvó, a két német állam létezésére felépített biztonsági rendszer helyére rövid időn belül új biztonsági rendszer hozható létre, amely garantálni fogja az európai határok sérthetetlenségét. Úgy vélekedtek, hogy Lengyelország példája kellett az NDK-beli eseményekhez, annak bizonysága, hogy a rendszer- változás egy országban nem jelenti automatikusan a katonai tömbhöz tartozás megkérdőjelezését. A két újságíró szerint a német újraegyesítés, ami elkerülhetetlen, az új európai rend alapja lesz és párhuzamosan fog megvalósulni a két katonai tömb felszámolásával. Mindhárom újságíró egyetértett abban, hogy a jelenlegi helyzet, a határok megnyitása a két német állam között ha meg is rengette, de nem zúzta össze az eddigi biztonsági rendszert Európában. A katonai tömbök állnak, a külföldi hadseregek az NSZK-ban és az NDK-ban egyaránt a helyükön maradtak. * Az amerikai kormány egyetért Bonn- nal és Moszkvával abban, hogy le kell hűteni a közeli német újraegyesítéssel kapcsolatos várakozásokat, és el kell kerülni mindent, ami élezhetné a helyzetet - ebben foglalta össze a washingtoni diplomácia álláspontját hétfőn a The New York Times. A lap külügyminisztériumi forrásai szerint George Bush nem hivatalosan megállapodott Helmut Kohl bonni kancellárral, hogy az Egyesült Államok pozitívan fogja méltatni a német újraegyesítés elvét, annak ellenére, hogy a NATO többi tagállamának többsége azt nem teszi. A washingtoni álláspont viszonzásául Bonn szorosan összehangolja a kérdéssel kapcsolatos tevékenységet az Egyesült Államokkal, és nem tesz közvetlen lépéseket az újraegyesítés érdekében mindaddig, amíg nem jöttek létre ahhoz a megfelelő európai biztonsági keretek. Hasonló álláspontot fejtett ki Mihail Gorbacsov szovjet államfő pénteken, George Bush-hoz intézett levelében. Politikai földrengés Kelet-Európábán A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap hétfői kommentárjában az NDK-beli változások kelet-európai hatásait elemezve megállapítja, hogy a politikai földrengés több helyen is megingathatja az uralmi rendszer falait. „Például Todor Zsivkov, a bolgár sztálinista éveken át hiába bukdácsolt ravaszul a gorbacsovi változások hullámaiban, egyszer csak ő is kicsöppent a hatalomból” - írja az újság. „Nyugaton egyesek hasonló sorsot jövendölnek Nicolae és Elena Ceausescu- nak is. Attól persze egyelőre még nem kell tartaniuk, hogy felzaklatott tömegek fogják elsöpörni őket, mivel a román állambiztonság az egész országot megfélemlítette, feltételezhetően még egy kínai típusú leszámolástól sem riadnának vissza. Ám a román hatalmi rendszer apparátusában mindazok, akiknek szemében Nicolae Ceausescu rezsimje romlásba dönti Romániát és akik számára minden már elviselhetetlen, most még türelmetlenebbül keresnek fordulatot Ígérő megoldásokat.” A tekintélyes frankfurti lap szerint a Ja- kes-Fojtik-Hoffmann-Indra csehszlovák négyes fogatnak is erősen szemébe vág a változások forgószele. Jóllehet némileg mozgékonyabbak, mint amilyen Erich Ho- necker politikai bizottsága volt, Közép- Európában mégiscsak ők azok, akik megtestesítik az utolsó nem európai szellemiségű uralmi felsőbbséget - írja. Európa keleti felében bizony lassan bealkonyul a régi vezetőgárdáknak. De ki következik a bukottak után? - teszi fel a kérdést a lap. „Magyarország és Lengyelország már maga mögött hagyta a leninizmust, Kelet- Berlinben Egon Krenz igyekszik lehetőleg minél többet megmenteni a párturalomból, Todor Zsivkov utóda, Petar Mladenov pedig ki akar tartani a szocializmus mellett. Kevés szól amellett, hogy Milos Jakes után Csehszlovákia is megéri, hogy magyar viszonyokat teremtenek. Ami pedig Romániát illeti, ott a nemzeti kommunista zsarnokságot esetleg valamiféle nemzeti diktatúra váltja fel. Kelet-Európábán a változás új formákat ölthet, ám egynémely új forma régi tartalmat takarhat” - vélekedik a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Összehívták a bolgár nemzetgyűlést November 17-ére összehívták a bolgár nemzetgyűlés ülésszakát - jelentették be hétfőn este Szófiában. Az ülésszak napirendjét a rövid közlemény nem ismerteti, nyilvánvaló azonban, hogy a november 10-i központi bizottsági ülésen elfogadott határozat teljesítéséről van szó, nevezetesen arról, hogy az államtanács elnöki tisztéről lemondott TodorZsiv- kov helyére mást válasszanak. Miután a bolgár diplomácia irányitója, Petar Mladenov a BKP KB főtitkára lett, várható a külügyminiszteri poszt betöltése is. Válságmenedzselő gazdaságpolitikai program (Folytatás az 1. oldalról.) denekelőtt az ország fizetőképességének megőrzése - további terheket jelentenek majd a lakosság számára, ezért az állam olyan életszínvonal- és szociálpolitikát kíván kialakítani, amely igazodik a gazdasági szerkezet átalakításának követelményeihez. Ennek érdekében élet- színvonal - és szociálpolitikai csomagtervet is kidolgoztak a szakértők, mely elsősorban a potenciálisan elszegényedő rétegek - kisnyugdíjasok, nagycsaládosok, átmenetileg munka nélkül maradók \ - fokozott támogatását tűzi ki célul. Természetesen a programot nem lehet nehézségek nélkül megvalósítani - mutatott rá Szerdahelyi Péter. Ehhez számos népszerűtlen intézkedés meghozatalára is szükség van, amelyek óhatatlanul sértik kisebb vagy nagyobb csoportok érdekeit. így például a rubelforgalomban a több száz millió aktívum helyett jövőre 200 milliós passzívummal számolnak, ami az ezekre a piacokra exportáló vállalatokat igencsak érzékenyen fogja érinteni. A mostani tervvariáns a szakértők megítélése szerint közepes terhet jelentő gazdasági koncepció. Ha ennél szigorúbb megszorításokat alkalmaznának az elkövetkezendő években a magyar gazdaságban, az elviselhetetlen terhet jelentene mind a vállalatok, mind a lakosság számára. Ha viszont a most tervezettnél enyhébb intézkedéseket hajtanának végre, akkor reálisan fennállna a visszarendeződés veszélye. Ha pedig az adósságok átütemezése mellett kellene dönteniük az illetékeseknek, akkor az jelentős életszínvonal-romlást és teljes gazdasági ellehetetlenülést eredményezne. Népszavazások Ausztriában Ha a nép szava Isten szava - márpedig ez minden demokrácia hitvallásának sarkalatos tétele -, akkor Ausztriának „isteni elrendelés” folytán, vagyis a nép akaratából van immár tizenegy éve olyan atomerőműve, amely 700 megawattos névleges teljesítménye ellenére még egy villanykörtének elegendő áramot sem termelt. Amikor ugyanis 1978-ban építése már lényegében befejeződött, az osztrák közhangulat annyira az atomenergetika ellen fordult, hogy az év novemberére népszavazást kellett elrendelni üzembe helyezéséről. És a „felséges nép” úgy döntött, hogy nem kell neki a Bécstől nem messze, Zwentendorfban létrehozott első osztrák atomerőmű. Az 1945 utáni, a második Osztrák Köztársaság első népszavazása tehát az ország első atomerőművét - amint azóta is emlegetik - „atom-emlékművé” változtatta. Az osztrák politikai rendszer a parlamenti demokrácián alapul, így a lakosság elsősorban a parlament választásain érvényesítheti akaratát. Az alkotmány azonban a népszavazások különféle formáival teret ad a közvetlen demokráciának, az egyenes beleszólásnak is. Egy- vagy kétfordulós népszavazással választják meg például - legfeljebb kétszer hat évre - az ország köztársasági elnökét, és az államfő idő előtti elmozdításához ugyancsak népszavazást kell tartani. A népakarat közvetlen érvényesítésének van egy másik olyan formája, amely szintén az ország minden szavazópolgárát egyszerre mozgósítja. Ezt a fajta népszavazást nagy fontosságú törvénytervezetek jóváhagyására vagy elvetésére javasolhatja a kormány vagy a parlament, és írhatja ki a köztársasági elnök. Gyakoribbak az olyan népszavazások, amelyek nem igénylik a teljes felnőtt lakosság részvételét és viszonylag kiscsoportjainak lehetővé teszik a közügyekbe való közvetlen beleszólást. Ezek változata az úgynevezett népi törvénykezdeményezés. Ez nem más, mint szavazással történő javaslattétel az országos vagy a tartományi parlamentnek fontos ügyek új törvényi szabályozására. Ilyen szavazást az állampolgárok bármilyen csoportjai vagy szervezetei indítványozhatnak, ha legalább tízezer szavazópolgár aláírását* megszerzik, és ha kidolgozzák a javasolt új törvény vázlatos tervezetét. Magán a szavazási akción pedig legalább százezer támogató aláírása szükséges ahhoz, hogy a tervezet a parlament elé kerüljön. A törvényhozó testület ezután megtárgyalja, de nem köteles feltétlenül elfogadni. Az első országos népi törvénykezdeményezési szavazást 1964-ben, a rádió és televízió reformjáról rendezték. Később további tizenkét ilyen akció zajlott le, s ezeken többek között a heti munkaidő csökkentéséről, a hainburgi vízlépcső építési tervének elejtéséről, a politikusok kiváltságainak megszüntetéséről, legutóbb pedig ez év nyarán az iskolai osztálylétszámok mérsékléséről fogadott eí törvényhozási javaslatokat a lakosság. Nem véletlenül éppen akkortájt vetődött fel az osztrák politikai életben az a gondolat, hogy az olyan törvénykezdeményezési szavazások után, amelyeken a szavazópolgárok 20-25 százaléka támogatott egy ügyet, témájukról nem kel- lene-e az egész lakosság bevonásával népszavazást is tartani, mivel annak eredménye a hatalom számára kötelező. Ám Ausztria meghatározó politikai erői, a kormányképes pártok nem hajlamosak olyan reformokra, amelyek a parlamenti demokráciát túlságosan a közvetlen, népszavazásos demokrácia irányába terelnék, és csökkentenék a kormányzat felelős önállóságát. Ezért az ötlet csakhamar lekerült a napirendről. Ez év májusában viszont a két legnagyobb párt, a szocialista és a néppárt politikusaiból álló kormány állást foglalt amellett, hogy törvényhozási időszakonként egy-két alkalommal rendezzenek nagy jelentőségű országos kérdésekről általános referendumot. Ezt a harmadik fajta népszavazást nem kötnék törvénytervezeti formákhoz, a referendum a lakosságnak a fontos politikai döntésekbe való jobb előzetes bevonását szolgálja, s a szavazási eredményt mértékadónak kívánják tekinteni a kormányzati munkában. SEBESTYÉN TIBOR (Bécs) Váltás a Demiszben A Demisz hétfői sajtótájékoztatóján a szervezet új ügyvivői testületé tájékoztatta a sajtó megjelent képviselőit a szövetség belső helyzetéről és a hét végi kor- mány-MISZOT találkozóval kapcsolatos állásfoglalásáról. Nagy lmre,_az ügyvivői testület tagja elmondta: a Demisz tavaszi megalakulásakor a szervezet az akkori belpolitikai helyzethez igazodva próbálta meg kialakítani belső rendjét, vezetési struktúráját. Az azóta eltelt időben a belpolitikai helyzet megváltozott. Valódi többpártrendszer alakult ki, ennek megfelelően átalakult az ország jogrendje és olyan új jogszabályok születtek, amit akkor még nem lehetett előrelátni. Megszűnt az MSZMP, s új pártok alakultak. Mindezeket mérlegelve, a Demisznek szüksége van arra, hogy újra meghatározza önmagát, ismételten elhelyezkedjen a belpolitikai élet palettáján. Mindezek megvitatására 1990. január 27-én országos gyűlést tartanak. A Demisz szövetségi tanácsa úgy döntött, hogy ezután nyolctagú ügyvivői testület vezeti a szövetséget, amelynek feladata az országos gyűlés előkészítésének koordinálása. Mivel egy ilyen ügyvivői testület mellett nincs szükség külön tisztségviselőkre, Nagy Imre és Kracsun Csaba lemondott elnöki, illetve alelnöki tisztségéről, azzal, hogy az ügyvivői testület tagjaként természetesen mindketten részt vesznek a Demisz munkájában. A szövetségi tanács ülésén állásfoglalás született a november 26-i népszavazásról. Eszerint a Demisz mind a négy kérdésben a parlament által már meghozott döntéseket támogatja. A szövetség megítélése alapján szükség van egy olyan személyiségre, köztársasági elnökre, aki az országgyűlési választásokat követően azonnal segítheti a várhatóan koalíciós kormány megalakulását. Fontos, hogy hazánk ne kerüljön hasonló • helyzetbe mint Lengyelország, ahol a választásokat követően több mint 90 nap telt el a legitim kormány megalakításáig. A Demisz tagszervezetei - hangzott el a továbbiakban - számos akcióval segítették és segítik a hazánkban menedéket találó erdélyi és más nemzetiségű menekülteket. Ennek folytatásaként felhívást tettek közzé a magyar családokhoz. Várják azoknak a családoknak, egyéneknek a jelentkezését, akik karácsony és szilveszter között néhány napra megosztanák családjuk melegét azokkal, akik a diktatúra, a kiszolgáltatottság elől menekülve hazánkban találtak menedéket. Ellenállásra buzdít a pátriárka „Túljutottunk a tűréshatáron. Nincs már más mód a tiltakozásra: ha nem is akarunk lázadást, mégis fel kell lázadnunk” - jelentette ki Virgil Gheorghiu, a párizsi román görögkeleti szertartású egyház pátriárkája. Az Antenne-2 francia televíziós állomásnak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy „Észak-Ko- reán kívül sehol sincs olyan diktatúra”, mint Romániában. -A pátriárka ugyan elismerte, hogy egy ilyen akció lehetősége kicsi, mert „börtönök belsejében ritkán lehet szabadságmozgalmat kezdeményezni”, de - hangsúlyozva, hogy egyházának nem szokása beavatkozni a politikába - sürgette, hogy „Románia népe álljon ki a legkegyetlenebb diktatúra ellen”. A „Szabad Románok Világszövetsége" nevű szervezet egyébként november 15- ére, a brassói munkástüntetés évfordulójára tiltakozó tüntetést hivott össze Románia párizsi nagykövetsége elé. A szövetség felhívásában egyebek között hangoztatja, hogy „elismeréssel adózik annak a küzdelemnek, amelyet ma Magyar- ország, Lengyelország, az NDK és más országok népei folytatnak a demokráciáért”. A közélet hírei Szakályban nyolc, Tolnanémedi- ben hat személy megalakította az MSZP helyi szervezetét. Az ügyvivő Szakályban Lukács Nándor, Tolna- némediben Móricz István lett. A párt programja iránt érdeklődőknek ők adnak információt. ’ ,* Nagykónyiban november 15-én, 16 órai kezdettel tartja alakuló ülését az MSZP, a községi tanács épületében. A szervezők minden érdeklődőt várnak. * A Magyar Demokrata Fórum 1989. november 15-én, 18.30-kor Sió- agárdon, a művelődési házban tagtoborzó összejövetelt tart. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Tanácsülés Pécsén Miénk a pártház? Nem adott le írásbeli beszámolót - egész éves megyei tanácstagi tevékenységéről - a tegnapi decsi tanácsülésnek Nagy János. Azt is megmondta, miért. Nem akar másokat azzal untatni, amivel ő sem ért egyet. - Be letletne itt számolni arról, hogy mik történtek a megyei tanácsüléseken - mondta -, de többnyire semmi érdemleges nem történik. Olyan témákat tűznek napirendre, amikhez nincs mit hozzászólni, amiken nem lehet változtatni. (Például: költségvetés.) A továbbiakban a jövő évi munkatervről tárgyaltak a decsiek, majd sor került a népszavazások idejére felállítandó szavazatszámláló bizottságok tagjainak megválasztására. (Öt körzetet alakítottak ki: négyet Decsen, egyet a társközségben, Sárpilisen.) Az egyéb megvitatnivalók között került terítékre a helyi pártház további hasznosításának kérdése. Az MSZP az épület kezelői jogát térítés nélkül átadná a nagyközségi tanácsnak ez év december 1 -jétől. A jelenlevők a szerződés azon kitételével nem értettek egyet, hogy „meghatározatlan időre”. - Legalább kössenek ki egy fix időtartamot, mondjuk öt évet - javasolták, s kérték, hogy a megállapodást módosítsák az illetékesek. Új gazda három is akadna: a helyi iskola tantermeket szeretne kialakítani az épületben, a téesz varrodát és ruhásboltot, a háziipari szövetkezet pedig idegen- forgalmi célokra hasznosítaná.- Wy Budapesten tárgyal Pjotr Lusev Pjotr Lusev hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka és Vlagyimir Lobov hadseregtábornok, az Egyesített Fegyveres Erők törzsfőnöke hétfőn rövid munkalátogatásra hazánkba érkezett. A délelőtti órákban Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter a Honvédelmi Minisztériumban a Varsói Szerződés időszerű kérdéseiről, valamint a Varsói Szerződés honvédelmi minisztereinek a közeljövőben, a tervek szerint hazánkban megtartandó soros bizottsági ülése előkészületeiről folytatott tárgyalásokat a főparancsnokkal és kíséretével. Délután Németh Miklós miniszterelnök fogadta Pjotr Lusev és Vlagyimir Lobov hadseregtábornokokat. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Kárpáti Ferenc vezérezredes és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete.