Tolna Megyei Népújság, 1989. november (39. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
Népszavazás: november 26-án Felhatalmazták a kormányt a bős-nagymarosi szerződés módosításának kezdeményezésére Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt - reggel 9 órakor - a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. HORVÁTH LAJOS (Baranya m„ 3. vk.) az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek jelölésére alakult bizottság állásfoglalásáról tájékoztatta az Országgyűlést. Elmondta, hogy a bizottság elsősorban azt tartotta szem előtt: olyan vezetőket kell választani, akik kiállják a politikai és a tágabb közvélemény minden próbáját. Kérte az Országgyűlést, hogy a bizottság jelöltjeit vegye szavazólapra, majd titkos szavazással döntsön. FEHÉRNÉ EKE KATALIN (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 10. vk.), a terv- és költségvetési bizottság tájékoztatóját ismertette. Mint mondotta, a bizottság az A technika ördöge A technika nem működik. Tegnap reggel percekig várakozott az Országgyűlés, hogy megjavuljon a mikrofonja az egyik felszólalónak. A képviselők türelmesek voltak, vártak megadóan és békésen. A technika azonban továbbra sem működött. A képviselőnek végül a pulpituson lévő mikrofont kellett használnia. Nem tudom, eszébe jutott-e, hogy az előző nap leszavazták a minőség világnapja megünneplését Magyar- országon, november 9-én. Azért határoztak igy, mert a kormány idő hiányában képtelen felkészülni a méltó ünnepre. Nincs idő, határoztak a képviselők. Egy bizonyos: egyre többször csütörtököt mond az országgyűlési technika... - h Németh Miklós miniszterelnök Állami Számvevőszék elnökének Hagel- mayer Istvánt, elnökhelyetteseinek pedig Kupa Mihályt és Sándor Istvánt javasolta. Fodor István ezt követően bejelentette, hogy a mostani ülésszakon nem tudják megválasztani az Alkotmánybíróság tagjait, ugyanis az előkészítő bizottság nem fejezte be az ezzel kapcsolatos munkáját, s további egyeztetésekre van szükség az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviselőivel. Erre tehát csak a következő ülésszakon kerülhet sor. Emiatt értelemszerűen az Állami Számvevőszék teljes tisztikarát is csak azon az ülésen választhatják meg. Tekintettel azonban arra, hogy az Állami Számvevőszéknek minél előbb el kell kezdenie munkáját, az elnök javasolta: a két elfogadott jelöltről még ezen az ülésen döntsön az Országgyűlés. A parlament hosszas vita után úgy határozott: az állampolgári kezdeményezésű népszavazást november 26-án, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990. január 7-én kell megtartani. A köz- társaságielnök-választás esetleges második fordulójának időpontjaként január 14-ét jelölte meg. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer sorsának alakulásáról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette a parlament elé. A vízlépcsőrendszer problémáit komplex módon elemző írásos előterjesztés főbb megállapításait ismertetve a Minisztertanács elnöke elmondta: a kormány álláspontjának megfogalmazásánál abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti terveknek megfelelő üzembe helyezésével mindkét ország érintett területei ökológiai szükséghelyzetbe kerülnének. A kormány álláspontja szerint az ökológiai szükséghelyzetet a csúsrajáratás lehetőségének kiiktatásával, a nagymarosi vízlépcső megépítésének végleges elhagyásával, a bősi erőmű alapüzemü használatával lehet megelőzni. Mindezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák félnél „A Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagy- marosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977. évi szeptember 16. napján aláírt szerződés" módosítását. A magyar kormány ugyancsak kezdeményezi, hogy az 1989. februárjában aláirt jegyzőkönyv Nagymarosra vonatkozó részét érvénytelenítsék. A kockázatok megítélésénél a kormány a környezetért érzett felelősséget, az élővilág életfeltételeinek megóvását tartotta szem előtt. Abból indult ki, hogy e létfontosságú kérdésben még a minimális valószínőséggel bekövetkező katasztrófák kockázatát sem szabad vállalni. A környezet védelmében az abszolút veszélytelenséget kell bizonyítani, vitathatatlanul meg kell cáfolni az aggályokat, a félelmeket azoknak, akik szerint semmitől sem kell tartani. Ezt azonban az erőműpártiak nem tudták bizonyítani. Ha egyik fél sem tudja elfogadható mértékben alátámasztani az igazát, (Folytatás a 2. oldalon.) A kételyeket el kell oszlatni MSZP-tagok megbeszélése Szekszárdim Beszélgetésre hívta az MSZP Szek- szárd városi szervezőirodája azokat a párttagokat, akik a kongresszusi alapszabályba foglaltak szerint október 31 -ig aláírásukkal kérték a felvételüket a pártba, illetve átjelentkeztek az MSZMP-ből az MSZP-be. Honfitársunk! megszólítással röplapot vehettek kézbe a résztvevők, amelyben a párt céljain túl a helyi programot is ismertették, többek között azt, hogy „legyen városunk dinamikusan fejlődő, értékeit őrző és gyarapító település, melyet felelősséggel gondolkodó polgárok igazgatnak! Feddhetetlen vezetőkkel valósítsunk meg - anyagilag és szervezetileg független önkormányzatot! Demokratikusan, a nyilvánosság előtt is ellenőrizhető képviselettel szolgáljuk a város érdekeit!” Az MSZP Szekszárd városi szervező- (Folytatás a 2. oldalon.) Moszkvai tüntetés - kődobálás-őrizetbevétel Az Állambiztonsági Bizottság (KGB) belvárosi székháza előtti békés tüntetés Moszkva másik terén, a Puskin téren letartóztatásokkal ért véget hétfőn este. A Dzerzsinszkij téri KGB-székház előtt mintegy ezren gyűltek össze hétfőn este több alternativ mozgalom, szervezet - köztük a Memorial, az oroszországi Szin- dikalisták Szövetsége, a Pamjaty - hívására, hogy békés tüntetésen emlékezzenek a sztálini megtorlás áldozataira. A résztvevők mintegy fele a megemlékezés jegyében lobogó lángú gyertyával vonult a KGB elé. A felvonulásra a Memorial előzetes engedélyt kért és kapott. Később a résztvevők közül mintegy 300-an a közeli Puskin térre vonultak át, ezúttal már fennakadásokat okozva a környék közlekedésében - tájékoztatta az MTI moszkvai tudósítóját a szovjet belügyminisztérium sajtóföosztályának munkatársa. A csoport tagjai előre be nem jelentett, így nem engedélyezett gyűlést akartak tartani. A BM-től kapott tájékoztatás szerint a tüntetők a Moszkovszkije Novosztyi című hetilapnak a téren levő szerkesztősége elé vonultak, s azt követelték, hogy a lap közölje a gyűlésen elhangzottakat. A csoport tagjai nem jutottak be a szerkesztőségbe. A megmozdulás résztvevői a teret és a környéket biztosító rendőröket palackokkal, kövekkel, botokkal dobálták, jármüveket, telefonkészülékeket rongáltak meg. A rendőrség 69 embert őrizetbe vett. További sorsukról kedden reggel nem tudtak bővebb tájékoztatást adni. A kongresszuson pártszakadás történt Grósz Károly nyilatkozata Nem szabad elhamarkodni az MSZMP kongresszusának összehívását; nem az a fontos, hogy azt még az idén megtartsák, hanem az, hogy elkészüljenek azok a kiérlelt programok, amelyeket a kongresszusnak kell majd elfogadnia - nyilatkozta Wágner Tamásnak, az MTI munkatársának kérdésére Grósz Károly, aki továbbra is az MSZMP tagja. Mint mondta, válságmenedzselő programot kell elkészíteni, ki kell dolgozni többek között a szervezeti szabályzatot is. A Magyar Szocialista Párt mostani működési szabályzatában nagyon sok olyan értékes, új vonás van, amelyet hasznosítani lehet. A demokratizmus és a centralizmus kérdésében azonban az MSZMP másként vélekedik. Grósz Károly hangsúlyozta: semmi olyat nem hajlandó tenni, ami az MSZP dolgát nehezítené,, s szeretné, ha az MSZP megerősödne. Ám az más kérdés, hogy ő személy szerint az MSZMP megszilárdulásán munkálkodik. Mint mondta, november 15-étől nyugdíjas lesz, s ezen nem kíván változtatni, de ha felkérik, szívesen vállal tisztséget az újjászerveződő MSZMP-ben. Azzal kapcsolatban, hogy jelenleg a volt MSZMP is több részre szakad, Grósz Károly rámutatott: az alulról jövő szerveződések előbb-utóbb egységes rendszerré fognak összeállni; meg kell találni azt a közös pontot, amely alapján a baloldal együtt tud működni. Hozzátette: abban is bízik, hogy az újjászerveződő MSZMP több kérdésben együtt tud működni az MSZP-vel. Szólt arról is, hogy az elmúlt három hétben folyamatosan fogadta a különböző intézőbizottságokat, szervező csoportokat, ám a nyilvánosság előtt egyelőre nem kíván megjelenni. Véleménye szerint ugyanis az ő álláspontja ismert az MSZMP-vel kapcsolatban. Elmondta azt is: szerinte az állampolgári jogok csorbítását jelenti, hogy a munkahelyeken egyáltalán nem működhetnek pártok. Hozzátette: tiz éve harcol azért, hogy az üzemekből a területre helyezzék át a politikai munka súlypontját, de nem ért egyet azzal, hogy ezt törvény szabályozza. Grósz Károly véleménye: a kongresszuson pártszakadás történt. Tizenhárom év a rendőrség élén Interjú dr. Adrián Zsigmonddal Dr. Adrián Zsigmond vezérőrnagy, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője elmondása szerint azon emberek közé tartozik, akik a mérlegkészítést nem hagyják pályafutásuk végére. „Mindig is folyamatosan értékeltem a munkámat, mintegy tükröt tartva önmagam elé" - jegyezte meg beszélgetésünk kezdetekor. A szolgálat - ezt a szót talán nagybetűvel illene írni, hiszen Adrián Zsigmond is különös nyomatékkai említette - megkövetelte ezt a rendszeres tevékenységet. Mától kezdve azonban e tekintetben bizonyos változás áll be, hiszen a vezérőrnagy - érdemei elismerése mellett - nyugállományba vonul. Ez alkalomból kerestük fel irodájában, ahol készséggel vállalkozott egy interjúra. (Folytatás a 3. oldalon.) Szupertitkos borítékban az új érettségi tételek Alacsony víztartalom - kevés szárítás Idén a hosszú, száraz ősz miatt kevesebb szárítást igényel a kukorica, mint más, a mostaninál csapadékosabb őszi hónapokban. A decsi Egyetértés Téesz szárítóüzemében átlagosan húszszázalékos víztartalommal viszik be a földeken letört kukoricát s a központi irányítású szárítótornyon átfuttatva már csupán 14 százalék lesz a szem víztartalma. A szárítóüzemben, ahol több ezer mázsa kukorica átfut, mindössze nyolcán dolgoznak, s a héten már be is fejezik a munkákat Fotó: KISPÁL MÁRIA Információ a 3. oldalon. A szárítótorony A vezérlőpult
