Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-11 / 241. szám
2 ^NÉPÚJSÁG 1989. október 11. Állást foglaltak a pártvagyonról, a Munkásőrségről és ’56-ról (Folytatás az 1. oldalról.) után döntsenek arról, mit tartanak meg, s mit nem. A második változat az Ország- gyűlés ellenőrzése alá helyezte volna a vagyontárgyakat, a parlamentre bízva ezzel teljes egészében a döntést. A küldöttek rövid vita után az első változatot fogadták el, s döntöttek arról, hogy valamennyi vagyontárgyról lemondanak, ami nem szükséges az új párt működéséhez. Éjfél is elmúlt már, amikor a küldöttek kinyilvánították véleményüket a Munkásőrségről. Elsöprő többséggel foglaltak állást amellett, hogy az MSZP kongresz- szusa köszönetét mond a Munkásőrségnek az elmúlt három évtizedben kifejtett tevékenységéért, a jövőben azonban a Munkásőrség felett a kormány, illetve az Országgyűlés rendelkezzék. A küldöttek által elfogadott dokumentum hangoztatja: elfogadhatatlan és a demokratikus jogállamba való békés átmenettel ösz- szeegyeztethetetlen, ha a testület egészét vagy annak tagjait eddigi tevékenységük miatt bármilyen politikai vagy egyéb támadás éri. Az MSZP számít arra, hogy a Munkásőrség párttagjai megerősítik tagsági viszonyukat a Magyar Szocialista Pártban. A küldöttek támogatták a kormány azon elgondolását, amely a honvédelem integrált rendszerében a polgári védelem és a katasztrófaelhárítás igényeit és követelményeit figyelembe véve kidolgozza egy új, nem fegyveres, önkéntes és pártsemleges testület felállításának alapelveit és az átalakulás módját. Az MSZP szükségesnek tartja, hogy az új testület működését törvény szabályozza. A törvénynek a többi között ki kell mondania, hogy a szervezetet nem lehet belső karhatalmi feladatokra felhasználni. 1956-ról és a nemzeti megbékélésről három állásfoglalás-tervezet közül a Baranya megyeiek tervezetét fogadta el a kongresszus, csaknem 70 százalékos szavazati aránnyal. Az elfogadott állásfoglalásban a kongresszus leszögezi: az MSZP minden törekvése arra irányul, hogy a demokratikus szocializmus irányába mutató fordulat békés keretek között menjen végbe hazánkban. Javasolják: „ne a múlt azonos értékelésében akarjunk nemzeti megbékélésre jutni, amit tragikus eredetű, szubjektív ítéletek nehezítenek. A jövő lefontosabb céljaiban, az új Magyarország formálásában értsünk egyet". A nemzeti megbékélés eszméjéből kiindulva javasolja a kongresszus, hogy október 23. legyen nemzeti emléknap, mely mementóként emlékeztet arra, hogy tudja eltorzítani a társadalmat és állampolgárait minden diktatúra, annak személyiséget nyomorító politikai rendszere, törvénytelenségei, embertelen módszerei. Ez a nap arra figyelmeztessen, hogy az erőszak bármely formájának alkalmazása a politikai törekvések érvényesítésére vagy elfojtására nem alkalmas másra, mint a gyűlölet szítására. Az MSZP ellenzi az államok belügyeibe a külső beavatkozás minden formáját, a szuverenitás korlátozását. Az MSZP kongresszusa javasolja a párt országgyűlési csoportjának, hogy kezdeményezze a Parlamentben a nemzeti megbékélés szellemét kifejező nyilatkozat megtételét, és október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását. Kezdeményezi továbbá, hogy a Minisztertanács a lefolytatott rehabilitációs eljárásokkal kapcsolatban a jogi és erkölcsi rehabilitáláson túl az alaptalanul elítéltek méltányos, és a társadalom által elviselhető anyagi jóvátételéről is intézkedjen. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy a törvény szolgáltasson igazságot minden, ártatlanul elítélt és meghurcolt embernek. A napirend szerinti témák megtárgyalása után Szabó Zoltán budapesti küldött kért szót, aki - mint mondotta - a küldöttek 10 százalékának aláírását összegyűjtötte, hogy a pártok munkahelyi működésére vonatkozóan a Reformszövetség javaslata a plénum elé kerüljön. A kongresz- szus elvetette ezt a javaslatot. Ezt követően a küldőitek elfogadták a Magyar Szocialista Párnelhívását, amely csatlakozásra szólítja fel mindazokat a volt MSZMP-tagokat, akik az új párt politikai programjával és elveivel egyetértenek. A kongresszus zárása előtt Hoch Róbert bejelentette, hogy megalakították az MSZP baloldali szocialista tagozatát. Mint mondontta, a tagozat soraiba várják mindazokat, akik vállalják a marxizmus örökségét, s magukat reformkommunistának vallják. Elmúlt éjjel 1 óra, amikor Nyers Rezső befejezettnek nyilvánította a Magyar Szocialista Párt kongresszusát. A küldöttek közösen elénekelték a Szózatot, majd az Internacionálét. Az MDF paksi szervezetének nyílt levele Pónya Józsefhez Tisztelt Vezérigazgató Úr! Az elmúlt hetekben a Magyar Szocialista Munkáspárt - melynek Ön is tagja - Központi Bizottsága határozatot hozott, mely szerint nem vonul ki a munkahelyekről, nem teszi át politikai munkájának súlypontját a lakóterületekre. Ezzel szemben lehetővé teszi - az esélyegyenlőség jegyében -, hogy a munkahelyeken más pártok is (munkaidőn túl) tevé- kenydkedhessenek. Erről az esélyegyenlőségről szeretnénk vitát folytatni Önnel. Eszerint a Paksi Atomerőmű Vállalatnak azonos feltételeket kellene biztosítania a többi párt számára is. Mik ezek a feltételek jelenleg? Az MSZMP-nek pártbizottsága működik az atomerőműben három „függetlenített” alkalmazottal (PB-titkár, annak helyettese, valamint egy titkárnő), akiknek fizetése, jutalma nagyrészt a vállalat bérköltségét terheli. A vállalati PB rendelkezésére áll egy XX-es (bérelt) gépkocsi, karbantartással, üzemannyaggal; továbbá egy három helyiségből álló iroda. Az esélyegyenlőség jegyében a többi párt is használhatná szavazók szállítására a vállalat autóbuszait - mint 1985- ben? Ezeket a terheket az egész vállalati közösség viseli, azok is, akik nem tagjai sem az MSZMP-nek, sem más pártnak. Igaz ugyan, hogy politikai munka a szó eredeti értelmében a polisz, a közösség érdekében végzett tevékenység; egy párt azonban - mint e szónak is az eredeti jelentése mutatja - csak rész az egészből. A rész ne az egésszel fizettesse meg működését! Ön és vezetőtársai az elmúlt években az MSZMP és a KISZ vállalati vezetőinek magas jutalmakat fizettek ki. Nem szándékunk csökkenteni az ön pártja dolgozóinak jövedelmét. Csak azt tartjuk kívánatosnak, hogy minden dolgozó attól kapja fizetését, akinek az érdekében cselekszik és azért, amit végez. Tekintettel arra, hogy ezek a jelenségek országos kérdéseket is érintenek, természetesnek tartjuk a vita nyilvánosság előtti folytatását. Várjuk válaszát! Paks, 1989. október 4. (OS) A küldöttek beszámoltak a végzett munkáról Zsúfolásig megtelt a színházterem (Folytatás az 1. oldalról.) szervezésben még csak az első lépések történtek meg, a tagok október 31 -ig igazolhatnak át, november 10-ig hozhatják létre az alapszervezeteket. Akik másként döntenek, azoknak megköszönik eddigi tevékenységüket és arra számítanak, hogy szimpatizánsként vagy másik pártban szolgálják az ügyet. Dr. Jánosi György arra vállalkozott, hogy megindokolja, miért vált elkerülhetetlenné kimondani: az MSZMP története véget ért. Egy párt létezéséhez, normális működéséhez elengedhetetlen, hogy legyen saját társadalomképe, ideológiája, működőképes szervezete, struktúrája. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, élet- képtelenné, működésképtelenné válik, akkor a párt megbénul. Ez történt az MSZMP-vel is. A párton belüli erők elkezdték keresni a megoldást, voltak akik úgy vélték, helyre kell állítani a korábbi, felülről irányított, utasításos, demokratikus centralista, bolsevisztikus jelleget. Mások radikális reformokban gondolkodtak, majdnem elmentek addig, hogy egy polgári társadalmi fejlődést kell megalapozni. A két pólus között alakult ki „ingázott”, a későbbi centrum, amely idővel elvesztette hitelét. Polarizáltság lett a következmény, amely megjelent a vezetés szintjén is, kialakult a cselekvésképtelenség. Szabad utat kellett biztosítani a pólusoknak, lehetővé tenni, hogy leváljanak a szélek, különböző pártokká szerveződjenek. Ki kellett nyitni ezt a zsilipet, különben a választásokon elkerülhetetlen lett volna a teljes vereség. így lehetett baloldali értékeket megmenteni. Arra van szükség, hogy az új szocialista párt ne homogén, ne elitpárt legyen, hanem sok áramlatot egyesítsen magában, amelyek azért az alapvető kérdésekben meg tudnak egyezni. Ezt követően ismét Csáki Béla kért szót. Elmondta, hogy miben döntött és miben nem a kongresszus, melyek azok a kérdések, amelyekre vissza kell térni. Tájékoztatta a hallgatóságot arról is, hogy a kongresszuson került végleg pont Fekete Istvánnak, a szekszárdi Gemenc Szálló volt igazgatójának pártfegyelmi ügyére is: őt - a dorgálás pártbüntetést súlyosbítva - a kongresszus kizárta a párt tagjainak sorából. Kérdések és válaszok következtek, időnként már-már azt lehetett hinni, hogy Szekszárdon folytatódik a kongresszus. Vélemények, érzelmek, indulatok ütköztek, sajnos az egymás iránti türelem hiánya ügy is megmutatkozott, hogy letapsolták egyik-másik hozzászólót. Az a kérdés is fölvetődött, hogy volt-e joguk a küldötteknek megváltoztatni a párt jellegét, különösen a nevét. A választ adók hangsúlyozták, hogy a küldöttválasztás az eddigi legdemokratikusabb módon történt, a választóknak joguk és lehetőségük volt megismerni a jelöltek álláspontját, így a küldöttek minden, a kongresszuson felvetődött kérdésről dönthettek. A vitában szó esett arról, nem egyszerű névváltoztatásról van szó, hanem új párt megalakításáról döntött a kongresszus, és ezzel az MSZMP történelmi küldetése lejárt. Feltették azt a kérdést is, hogy most vajon megtagadjuk a marxizmus-leninizmust? A válaszból kitűnt, hogy a marxizmust igen, de Marxot nem. Ugyanis Marxból Sztálin csinált marxizmust, akárcsak magából sztálinizmust. A vitában egyebek mellett szó volt arról, hogy az MSZP baloldali párt, ennek biztosítéka a program és az alapszabály jó néhány pontjában megtalálható. A tisztázó vita érintette a tulajdonviszonyok, a tulajdonformák, a párt szerveződésének kérdését, a mezőgazdaság, a vidék témakörét, a platformszövetséget, az akcióegységet, a pártvagyonról, a munkásőrségről hozott kongresszusi döntéseket. Fotó: Gottvald Károly Beszédek az erkélyről Október 23-án este hat órakor leoltják a Parlament tetején lévő vörös csillagot megvilágító reflektorokat, és a csillag végleges eltávolításáig már nem is lesz megvilágítva - közölték az Október 23. Bizottság keddi sajtóértekezletén. A sajtótájékoztatón az Október 23. Bizottság képviselői kifejtették: továbbra is ragaszkodnak október 23. nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánításához. Sebestyén László ezzel kapcsolatban rámutatott: nem tudják elfogadni, hogy az 1956-os forradalom napja - miként erről az MSZP kongresszusa is állást foglalt - nemzeti emléknap legyen. Szerinte ez a fogalom semmitmondó, fakó műszó, s a Magyar Szocialista Párt indítványa, hogy a parlament nyilvánítsa nemzeti emléknappá október 23-át, az MSZP-n belüli kompromisz- szum eredménye. Bereczki Vilmos bejelentette: október 23. megünneplésének előkészítése olyan stádiumba érkezett, hogy a bizottság szervezési okok miatt további csatlakozási kérelmeket már nem tud figyelembe venni. Az október 23-i központi rendezvényekkel kapcsolatos újabb információk sorában elhangzott: elképzelhető, hogy a Parlament előtt este hat órakor kezdődő megemlékezés szónokai az Országház egyik erkélyéről mondják majd el beszédüket. Miután a központi rendezvények helyszíne 1956. október 23-ának fontosabb budapesti történéseihez kapcsolódnak, a már korábban ismertetett helyszíneken kívül a Széna téren és a Móricz Zsigmond körtéren is tartanak megemlékezést. Bercsi János pedig azt közölte, hogy október 22-én a Fiatal Művészek Klubjában kiállítás nyílik a Nagy Imre és mártírtársainak június 16-i temetésén készített fotókból, továbbá fórumot rendeznek az Október 23. Bizottságban résztvevő szervezetek és az október 23-i megemlékezésre külföldről hazalátogatók közreműködésével. Balogh Gábor arról szólt, hogy az október 23-i megemlékezéssorozat költségeit a bizottság saját erőből kívánja fedezni. Erre a célra különböző adományokból a bizottság több mint 100 ezer forintot gyűjtött ösz- sze. Ezenkívül a Corvin köznél és a Killián- laktanyánál tervezett központi ünnepség szervezője, a Vili. és IX. kerületi Ellenzéki Kerekasztal hatvanezer forintot gyűjtött ösz- sze, s ebből fedezi - egyebek között - annak az emléktáblának a költségeit, amelyet a Killián-laktanyán kívánnak elhelyezni. Arra a kérdésre, hogy az ünnepségek megredezéséhez várnak-e a kormánytól anyagi segítséget, Deutsch Tamás leszögezte: ezt nem tartja szükségesnek: a bizottság nem azt szeretné elérni, hogy október 23. állami ünnep, hanem hogy nemzeti ünnep legyen. Mindehhez hozzáfűzte: nem tapasztalta, hogy a kormány bármiben is nehezítené a bizottság munkáját. A Minisztertanács ugyan más véleményen van, mint az Október 23. Bizottság, de minden demokráciában elképzelhető, hogy bizonyos társadalmi mozgalmakhoz képest a kormány más politikai véleményt alakít ki. A sajtótájékoztatón elhangzott még: Fó- nay Jenő, a bizottság tagja a múlt héten tisztázta a Külügyminisztériummal, hogy bárki, aki beutazási engedélyt kér az október 23-i ünnepségen való részvételre, a vízumot megkapja. Ellenzéki pártok véleménye a Magyar Szocialista Párt kongresszusa után A Magyar Szocialista Párt kongresszusa élénk visszhangot váltott ki az ellenzéki pártok vezetősége és tagsága körében. Az MTI munkatársai több szervezet véleményéről és álláspontjáról kértek tájékoztatást. Petrasovits Anna, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ügyvivője a következőket mondta: - Számunkra nem igazán politikai versenytárs a biznyos szociáldemokrata vonásokkal is rendelkező új szocialista párt. A szociáldemokrata pártnak megvannak a saját jól körvonalazott feladatai. Attól függően, hogy a szocialista párt mennyire tudja magát megújítani, gondolkodhatunk majd az együttműködés lehetőségein. Természetesen lesznek olyan pontok, ahol nem tudunk semmiféle kompromisszumot kötni.- Mint ellenzéki politikus úgy érzem - mondotta -, hogy a Magyar Szocialista Pártnak továbbra is nagy terheket kell magával cipelnie. A kongresszus ellenére még mindig nem tisztázódtak eléggé a belső frontvonalak. A szabad választások idején dől majd el, hogy a közvélemény mennyire ad hitelt ezeknek a változásoknak, s mennyire tudja elhitetni ez az új szocialista párt, hogy bár jogutódja az MSZMP-nek, ám elhatárolja magát az eddigi évtizedek gyakorlatától. Úgy hiszem, az MSZP-t nem sikerült olyan mértékben megtisztítani, mint ahogy a reformszárny szerette volna. Sok mindenre választ ad majd a tagregisztráció is. Szabad György, a Magyar Demokrata Fórum országos elnökségének tagja saját véleményét fejtette ki az újonnan alakult Magyar Szocialista Pártról. Mint mondotta: abban a nagy átalakulási folyamatban, amely reményt ad arra, hogy az ország a diktatúra korszakából eljut a képviseleti demokráciába, az uralkodó párt átalakfllása régen várt, fontos eseménynek tekinthető. Az MSZMP helyére lépő MSZP arculatát ma még nehéz megítélni; mindenesetre: a várakozásokkal ellentétben nem következett be az az egyértelmű szakítás a múlttal, amely jelezné, hogy a mostani változásnak a diszkontinuitás a meghatározó tényezője. Véleménye szerint új „gyűjtő- párt” jött létre, amelyben feltehetően együtt vannak a múlthoz eltérően viszonyuló erők. Márpedig a demokratikus ellenzék és a demokratikus közvélemény azt remélte: ha új párt alakul, az mentes lesz minden, a hajdani állampárthoz fűződő köteléktől. A demokratizálódás menetében a most lezárult kongresszus nem jelenti a hajdani uralkodó párt egészének átalakulását, hanem a folyamatnak csak a bevezető szakaszát. Varga Csaba, a Magyar Néppárt országos titkára:- Azt tapasztaltam, hogy a kongresszuson a küldötteknek legfeljebb 10-20 százaléka tűnt radikálisan reformernek, s a tanácskozásnak a végső szakaszában alakú It ez az arány 40 százalékra. Túl sok volt a bizonytalankodó, a határozatlan és a köpönyegforgató. AÍ MSZP létrejötte a reformerek győzelmének tekinthető, viszont ők ennél többet akartak.- Mi lényegesnek ítéljük meg, hogy a kongresz- szus kimondta: az MSZMP egyedüli jogutódja az MSZP. Ezzel jogilag kizárták annak lehetőségét, hogy a később megalakuló kommunista vagy bármilyen más pártok magukat az MSZMP jogutódjának és részben a hatalom birtokosának tekintsék; azaz csökkent egy szélsőbaloldali fordulat veszélye. Vidos Tibor, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvezető titkára az ügyvivői testület állásfoglalásáról elmondotta: az SZDSZ-nek az a gyanúja, hogy a Magyar Szocialista Párt megalakulása kapcsán nem lehet valódi változásról beszélni. Az új párt első határozatai, valamint elnökségének személyi összetétele egyelőre nem azt mutatják, hogy valójában szakított állampárti múltjával. Az SZDSZ a Magyar Szocialista Párt további megítélését annak cselekedeteitől teszi függővé. Választ vár például arra, hogy az új párt hogyan dönt azokban a kérdésekben, amelyekben nem sikerült az SZDSZ-nek és az MSZMP- nek közös megállapodásra jutnia. Így például: a pártok kivonulása a munkahelyekről, a pártvagyonról történő elszámolás, a munkásőrség feloszlatása, valamint a köztársasági elnökválasztás időpontja. (Ismeretes: az SZDSZ-nek az az álláspontja, hogy köztársasági elnököt az új parlament válasszon.) Az SZDSZ függővé teszi az MSZP-ről kialakítandó véleményét attól is: az új párt megteremti-e a lehetőségét annak, hogy a különböző politikai szervezetek egyenlő eséllyel juthassanak a tömegkommunikációs eszközökhöz. Egy mondatban összegezve: az SZDSZ várakozó állásponton figyeli az új szocialista párt kezdeti lépéseit. Kibontott csomagterv (Folytatás az 1. oldalról.) gyei bányászokkal. A bányabezárásról 1990. január végéig dolgoznak ki részletes műszaki-gazdasági tervet. A felszámolás több évig tart, ugyanis a fejtésre előkészített uránérctelepeket még kitermelik, s ezután kell gondoskodniuk a 4,3 milliárd forint értékű eszközállomány sorsáról, főleg újrahasznosításáról, s végül helyre kell állítaniuk, a bányászkodással érintett földterületeket. A bányák felszíni üzemeinek és létesítményeinek hasznosítására, új munkahelyek kialakítására vállalkozói csoportot hoztak létre, amely ötleteket ad, javaslatokat tesz. Ilyen kezdeményezés lenne a veszélyes hulladékok bányabeli elhelyezése, amelynek műszaki és gazdasági lehetőségeit ez év végéig máris széles körű tárgyalásokat folytatnak NSZK-beli, osztrák, kanadai és japán cégekkel, közös vállalkozások létrehozására. Az uránbányászat megszüntetése, továbbá a mecseki széntermelés csökkentése és az érintett térségben a demográfiai hullám tetőzése miatt a becslések szerint 15-20 ezer új munkahelyre lenne szükség. A kormány egymilliárdos csomagtervéből 500 millió forint szolgálja közvetlenül a munkahelyteremtő új vállalkozások kibontakoztatását. Ennek ösz- szehangolására regionális egyeztető fórum jött létre, gazdasági szerkezetátalakító bizottság alakult, és munkaügyi szolgáltató tanácsadó irodát hoztak létre. A csomagterv számos szociális intézkedéssel - végkielégítés, újrakezdési kölcsön, korkedvezményes nyugdíjazás, keresetkiegészítés, járadék, stb. - segíti a munka nélkül maradt bányászokat. A szakszervezet központi vezetőségének állásfoglalása szerint a kormányhatározat intézkedési rendszere megfelelő. Ám szükség van még további egyeztetésekre az érintett minisztériumok végleges végrehajtási utasításainak kidolgozásához. A testület kinyilvánította szolidaritását az uránbányászokkal, és arra kéri a Mecseki Ércbányászati Vállalat és az Ipari Minisztérium vezetőit, hogy a rendezés elsősorban ne szociálpolitikai, hanem inkább gazdasági jellegű legyen, vagyis az új munkahelyek megteremtésére koncentráljon. A központi vezetőség áttekintette a bányászok egészségkárosodásának megelőzésével kapcsolatos feladatokat is. Az ülésen került sor az idei bányásznaphoz kapcsolódó szolidaritási sorsjáték nyereményeinek ünnepélyes kisorsolására. Összesen 54 nyeremény talált gazdára. A szolidaritási sorsjáték tiszta bevételét, több mint 5 millió forintot a bányák segélyezési alapjára fizetik be, hogy gyarapítsák a rászoruló dolgozók, főleg az idős nyugdíjasok támogatásának anyagi forrását.
