Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-10 / 240. szám
Cél: a demokratikus szocializmus intézményrendszerének megteremtése Elfogadták az alapszabály- és programtervezetet Az MSZP elnöke: Nyers Rezső - A párt köztársasági elnökjelöltje: Pozsgay Imre - Megválasztották az elnökséget Az MSZP kongresszusán hétfőn este tartott zárt ülés után a tanácsteremből kilépő Nyers Rezsőt azonnal újságírók vették körül, mivel ekkor már - nem hivatalosan - ismertté vált, hogy őt választották az új párt elnökévé. A 66 éves politikus, aki 1940 óta a párt tagja és 1962-től 1975-ig, majd hosszú évek után 1988. májustól ismét részt vett az MSZMP vezetésében, a záporozó kérdésekre válaszolva elmondotta:- A kongresszus munkája számomra azt bizonyította, hogy az MSZMP-ben rendkívül nehéz időszakban, bonyolult körülmények között kifejlődött egy olyan párttagság, amely viszonylag rövid idő alatt demokratikus eszközökkel képes volt közös álláspontot kialakítani a pártban működő hat-nyolc áramlat véleményéből. Képes volt ezt megtenni a politikai alapelvek, az új párt alapszabálya tekintetében, a személyi kérdésekben - bár ez utóbbi volta legnehezebb. Mindez tehát azt bizonyítja, hogy a platformok önálló véleménye, nézeteik szabad érvényesítése nem bénította meg ezt a pártot, hanem éppen hogy eredményes kongresszushoz segítette. Nyers Rezső az új párt tömegbázisát firtató kérdésre reagálva kijelentette:- Lesz, akiktől elválunk, ám ennek a búcsúnak barátságosnak kell ténnie. És lesznek új találkozások, remélem, hogy nagy találkozások. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az itt demonstrált egységért fizetendő legnagyobb ár a tagságnak az a része lesz, akik majd a párton kívül maradnak. A további kérdéseket azzal hárította el, hogy nemzetközi sajtó- konferencián válaszol majd az újságírók érdeklődésére. A Magyar Szocialista Párt kongresszusa hétfői munkanapját is ügyrendi javaslattal kezdte, amely azt kívánta elősegíteni, hogy a tanácskozást még aznap befejezhessék. Mivel a kongresszus az elfogadott menetrendjéhez képest jelentős időhátrányba került, a megyei küldöttcsoportok vezetői azt javasolták, hogy az alapszabály és a programnyilatkozat után már csak azokat a kérdéseket vitassák meg, amelyekben a döntést, az állás- foglalást a kongresszus a legfontosabbnak Ítéli, a többit utalják át a párt újonnan létrehozandó vezető testületéinek hatáskörébe. Egyben azt is kérték a platformoktól: a személyi kérdésekkel kapcsolatban tájékoztassák a küldötteket, hogy milyen megegyezés, milyen politikai megfontolások alapján állítják össze a vezető posztokra jelöltek listáját. A tárgyalásra javasolt egyéb kérdések közül a legnagyobb vitát a munkásőrség váltotta ki. Egyesek szerint a munkásőrség létéről vagy megszüntetéséről nem feladata a kongresszusnak dönteni, hiszen a szervezetről az MSZMP lemondott, így azt az új párt nem is örökölhette meg, illetve ez a kérdés már amúgy is a kormány hatáskörébe tartozik. Mások szerint viszont tisztességtelen lenne ezt a feladatot a kormányra áthárítani; de a kongresszus ne határozzon, hanem csak javasolja a munkásőrség tagjainak, hogy ök maguk szüntessék meg testületüket. A küldöttek végül is úgy szavaztak, hogy a munkásőrség kérdésében szükségesnek ítélik a kongresszus állásfoglalását. Ugyancsak megvitatásra fogadták el a pártvagyon, valamint október 23-a, mint a nemzeti megbékélés napja megítélésének a kérdését, nem tartották szükségesnek viszont az önkormányzatoknak, a párt és a szakszervezetek viszonyának, illetve a tulajdonreformnak a külön megtárgyalását. Szavazás döntött arról is, hogy - egy indítvánnyal ellentétben - nem térnek vissza arra: mit ajánl a párt munkahelyi jelenlétét illetően a tagságnak és az Országgyűlésnak az MSZP. A már szokásossá vált napkezdö ügyrendi polémiát követően tovább folytatták a részletes vitát a Magyar Szocialista Párt alapszabályáról. A küldöttek döntöttek arról, hogy 1989. október 31-ig az alapszervezeteket össze kell hívni. Aki az MSZP alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, és azt aláírásával hitelesíti, az megerősíti elhatározását, hogy tagja a Magyar Szocialista Pártnak. Az alapszabály előírja, hogy az Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes testületi döntéseit. Mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a Magyar Szocialista Párt alapszabályával, helyezze hatályon kívül. A párt szimbólumairól a kongresszus dönt, de első alkalommal, ideiglenes jelleggekerröl az országos választmány hoz határozatot. A vitában elhangzott javaslat szerint a küldöttek egy része a vörös szegfűt ajánlja pártjelképnek. A tételes vita után az alapszabályt a küldöttek a már megszavazott módosításokkal együtt nagy többséggel elfogadták. Döntöttek az MSZP választási szabályzatáról is. Az elfogadott dokumentum szerint a párttag a választás jogával abban a politikai közösségben élhet, ahová szervezetileg tartozik. Minden párttag bármely tisztségre megválasztható. Ám kivételek is akadnak. így az elnökségi tag nem lehet a választmány tagja. A fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai a párt országos és területi szerveiben, illetve a rendőrség hivatásos állományú tagjai a szolgálati helyük szerinti közigazgatási egység területén működő pártszervekben vezetői tisztséget csak a majdani párttörvény szabályozásával összhangban tölthetnek be. A párt tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet. Ugyancsak elfogadták a küldöttek a párt tagdíjfizetési szabályzatát, amely előírja: a párttagdíj havi összege a párttag és az alapszervezete közötti megállapodástól függően 50-től 150 forint lehet. Az 5000 forint alatti nettó jövedelemmel rendelkezők havi tagdíja 50 forint. A párttagok azonban ennél nagyobb összegű tagdíjfizetésre is vállalkozhatnak. A pártalkotmányt elfogadó döntés után Papp Gábor Baranya megyei küldött bejelentette, hogy - immár az alapszabály adta lehetőséggel élve - a vidéki munkástagozatok és a kongresszus munkásküldöttei létrehozták a munkástagozatok koordinációs bizottságát. Mint mondotta: céljuk, hogy az azonos élethelyzetű fizikai dolgozók, valamint a velük szimpatizáló párttagok számára - alapszervezeti hovatartozás nélkül - politizálási lehetőséget és fórumot teremteni. Ezek után Pozsgay Imre adott tájékoztatót a programnyilatkozttal kapcsolatos módosításokról, illetőleg a határozathozatal mikéntjéről. Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy a küldötteknek két szakaszban volt alkalmuk megvitatni a programnyilatkozattervezetét, s mind az elvi, mind a tételes vitában többségük már kinyilvánította egyetértését. A vitában elhangzott javaslatokat egy munkabizottság belefoglalta a programnyilatkozatba, s most a végső szövegtervezetről kell határoznia a kongresz- szusnak. Javasolta, hogy a történelmi utunkról szóló előterjesztést vegyék tudomásul a küldöttek, a programnyilatkozatot pedig - újabb tételes vita nélkül - határozatban erősítsék meg. A levezető elnök ennek megfelelően bocsátotta szavazásra a két okmányt. A küldöttek a történelmi utunkról szóló dokumentumot tudomásul vették, s mivel a programnyilatkozat alapkoncepciójától eltérő vélemény nem merült fel - így a kongresszus elfogadta a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozatát is. Egyúttal felhatalmazta az elnökséget az apróbb szövegmódosítások elvégzésére. A dokumentumok elfogadását követően - a korábban elfogadott munkarendtől eltérően - nem személyi kérdésekkel folytatta munkáját a Magyar Szocialista Párt kongresszusa. Bejelentések következtek, amelyek arról tájékoztatták a küldötteket, hogy a platform az MSZMP-ért csoport feloszlott, valamint az 54 önálló kisiparos és vállalkozói alapszervezetet tömörítő szerveződés az alapszabály elfogadásával hivatalosan vállalkozói tagozatként; a vidék esély- egyenlőségéért, valamint az agrár- és élelmiszergazdasági platform pedig - egyesülve - vidék agrár-élelmiszerága- zati platformként működik a továbbiakban. Ezután a küldöttek többsége (741) úgy döntött, hogy az új párt vezetőszerveinek tisztségviselőit zárt ülésen választják meg. A szavazás során a döntéssel 426- an nem értettek egyet, és huszonketten tartózkodtak. Ezt követően Vitányi Iván ügyrendi javaslatot tett. Mivel a küldöttek arról értesültek - mondotta -, hogy Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Németh Miklós között „színfalak mögötti tárgyalások folynak", sőt, egyesek szerint bizonyos ellentétek is felmerültek, ezért szükségesnek látta e híresztelések tisztázását. Azt kérte: a személyi döntések meghozatala előtt az érintettek a küldöttek előtt számoljanak be megbeszéléseik lényegéről. A kongresszus ezt a javaslatot elfogadta, erre a tájékoztatásra a zárt ülésen került sor. Balogh Sándor, a fellebbviteli bizottság elnöke szóbeli kiegészítést fűzött a testület írásos jelentéséhez. A felszólaló elöljáróban hangsúlyozta, hogy a fellebbviteli bizottság ilyen nehéz helyzetben még soha nem volt, hiszen a testületet még az MSZMP kongresszusa erősítette meg, s most a Magyar Szocialista Párt kongresszusa határoz beszámolójáról. Ez a dilemma a testület ülésén is felvetődött: jogosult-e a Magyar Szocialista Párt kongresszusa dönteni az MSZMP- hez fordult kérelmezők ügyeiben. Végül úgy foglaltak állást, hogy a legfelső fó- (Folytatás a 2. oldalon.) Minden ágán más alma „Kinyíltak” a csemetekertek Díszfák, díszcserjék, örökzöldek, gyümölcsfák, szőlőoltváBalogh Győző telepvezető nyok - hirdeti mind több helyen a felirat a faiskolai lerakatok, csemetekertek* helyét. Mostanában azonban nem csupán egyszerű, korábban már megszokott fajtákat kínálnak azoknak, akik gyümölcsöt kívánnak telepíteni, netán kertjüket csinosítani, hanem különlegességeket is. A Sasad téesz tavaly nyitott csemetekertet Tamásiban, melynek területe idén már 800 négyzetméterre bővült. A hagyományos fajták mellett kapható itt olyan különlegesség, mint az egy alanyra oltott őszi-kaj- szi-szilva-meggy csemete, vagy olyan almafa, amelynek egy tőből fakadó négy ágán négyféle alma terfem. A díszcserjék gazdag kínálatát mutatja, hogy csak tujából 32-féle kapható itt. - dvm - gk Csúcsos rakétatuja - földlabdástól
