Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-05 / 235. szám
1989. október 5. NÉPÚJSÁG 5 Jogászok között Szekszárdi diákok Pécsett Az elsőéves vidéki hallgatók - közismertebben gólyák - sajnos hagyományosan hátrányt szenvednek a kollégiumi elhelyezésben. A jogászkollégium, s az új, Universitas utcai diákotthon a város centrumában van. Az elsősök mégis a külvárosban, a vasasi kollégiumban kaptak helyet. A körülmények nem rosszak - mondja Molnár Katalin, aki Szekszárdról érkezett -, de messze van a várostól, s óránként járnak a buszok. Nehéz ehhez alkalmazkodni, így legtöbbször a „késő délutánival” megyünk haza. Órák után ebéd, majd városnézés. Sokat csatangolunk a belvárosban. Gyakran járunk edzésekre is az egyetemi sportcsarnokba. Jól el tudjuk tölteni a szabadidőnket. Zentai Adrienn fellebbezéssel került a kollégiumba. Az albérlet túl drága és jobb közösségben lenni - mondja. A kollégium csak a bonyolult, átszállással megoldható távo- lisága miatt hátrányos. Fáradtan, a kondicionálóteremben tartott edzés után érkezünk haza minden nap. Nagy Csilla a kötelező latin mellett angolt tanul. - Ijesztően nagy az anyag, az előadások viszont érdekesek. Tanulásra még nem gondolunk, az órák után gyakran bent maradunk Pécsett. Nagyon tetszik ez a város. Csilla is a közlekedés miatt elégedetlenkedik, amúgy elégedett a kollégiummal. A tolnaiak közül minden elsőéves hallgató a vasasi kollégiumban lakik. Igaz, nem kérdezték meg őket, melyiket választják. De egyöntetű a vélemény: jól érzik magukat Pécsett. Jövőre amúgyis, komoly másodévesként, belvárosi diákotthonokban helyezik el őket.-csef...az jár a fejemben, melyet Blocklage törvénye mond ki: aki utoljára nevet, valószínűleg nem értette meg a viccet. Hogy is rímel rá az a mondás: az nevet, aki utoljára nevet? Van-e ellentmondás? Vagy csak következmény? S még jobban izgat, hogy nevetünk-e egyáltalán? Ha a nevetés jó közérzet, jókedv, jó poénok következménye, van-e részünk eben napjainkban? Ülök a buszon s csupa egykedvű embert látok. Némi életszín - s hang csak a diákok felől látszik, a többiek, az úgynevezett utasok szinte már rosszallva veszik ezt tuEPPEN domásul. így a nevetés is egyre szemérmesebbé halványul, s las- san-lassan elúszik a busz fülbántí- tó dübörgésében. Kérdezhetnék: kinek van ma oka jókedvre? S én visszakérdezek: miért ne lehetnénk jókedvűek? Nem vitathatják, hogy hozzá kell tartozzon életünkhöz. A morózus ember általában teher környezetének, az egykedvű elfogadott. Sajnos.- csefkó Utcabál Iregszemcsén Iregszemcsén az Ifjúság utcában 21 fiatal család épített házat. Az építkezés során sokat segítettek egymásnak. A járda építése is közös munkában készült. Kihasználva a szép őszi időt, utcabált rendeztek. A gyerekek a saját maguk építette játszótéren virslit készítettek, a felnőttek birkapörköltet és halászlevet főztek. Az utca egyik lakójának zenéje mellett hajnalig ropták a táncot, s közben megbeszélték, hogy jövőre is megrendezik az „Ifjúság” bált. GUGYI GÉZA Mégis Új, politikai szervezetektől független ifjúsági lapot üdvözölhetünk október 7-én a standokon: megjelenik a budapesti szerkesztésű, ám országos terjesztésű „Mégis”. Az újság, amelynek alkotógárdája a nyáron botrányos körülmények közt megszüntetett Magyar Ifjúság néhány munkatársa köré szerveződött, tematikai sokszínűségével, érdekességével, a témák feldolgozásának nívósságával, izgalmas vizuális külsőjével száll sorompóba a sajtópiacon. Súlyozottan szerepelnek oldalain ama kérdések, amelyek az ország, s így az ifjúság sorsát is kiemelten érintik, valamint azokat, amelyek a magyarsággal, a nemzeti, a nemzetiségi, a kisebbségi léttel kapcsolatosak. A lap szerkesztői - szándékaik szerint - az átlagosnál jóval nagyobb figyelmet akarnak fordítani a vi- dék-Magyarország életének, helyzetének, gondjainak a bemutatására. Az első számban - például - riport olvasható a szabolcsi ifjúsági szervezetek pénzügyi viszonyairól, az ifjúsági munkanélküliségről, vidéki vénlányokról; összeállítás a volt KISZ KB „ejtőernyőseiről”; exkluzív interjú Szőcs Gézával, jegyzet Temesi Ferenc író tollából; írás a farkasemberekről, s egy fegyencről, aki különös módon szökött meg a miskolci börtönből. Az október elejétől - egyelőre - kéthetente megjelenő lapot többoldalas pop-rock és sportrovat színesíti. Időskorúak a közlekedésben Az idős embereket általában úgy emlegetik, mintha csak gyalogosként vennének részt a közlekedésben, noha közülük sokan gépkocsit is vezetnek. Most két olyan, aránylag sokukban fellelhető magatartási jellemzőt említünk, ami úgy a gyalogosként, mint a gépjárművezetőként közlekedők között megtalálható. Egyik az olyan együttműködés készsége, amikor a körülmények arra adnak lehetőséget, hogy kölcsönös alkalmazkodással mindkét fél a lehető legnagyobb „nyereséget” könyvelhesse el, s mindazt nem a másiktól elvéve. Gyakran tapasztalható, hogy idősebb emberek kevésbé készek az ilyen együttműködésre. Legtöbbjük mindig, mindazon jogokkal él, amelyeket az írott szabályok részükre megadnak. Ennek - hiányosságai mellett - pozitív oldala is felfedezhető. Magatartásuk ugyanis jól kiszámítható, melyet a szabályszerűség ír körül, ezért nincsenek meglepő, váratlan elemei. Sokszor részesei azonban olyan baleseteknek, amikor az írott szabályok szerint vétlenek ugyan, de rugalmas viselkedéssel a baleset megelőzhető lett volna, ha megkísérlik kivédeni a veszély- helyzetet akkor is, ha nem a hibájukból alakult ki a konfliktushelyzet. így jelennek meg az egymáshoz szorosan kapcsolódó pszichés jellemzőknek az előnyös, hátrányos oldalai egyaránt. Az együttműködési készséghez gyakran kötődik másik jellemző: a viselkedés rugalmassága. Olykor gyorsan változó helyzetekben kell döntéseket hozni, számításba véve a többi résztvevő szándékát, érdekét is. Az erre vonatkozó készség az életkor előrehaladásával bizony fogyatkozóban van. A körülöttünk zajló eseményekből kevesebbet és lassabban ragadnak meg, mint fiatalabb korukban. A hosszan érlelődött, rögzült tapasztalatok a sok-sok gyakorlás folytán kialakult viselkedésmódok, megszokott cselekvések is ellenállnak a változásoknak. Mindez együtt a rugalmatlanság, merevség megjelenését eredményezi. Amíg a gyerekek azért nem kooperálnak, mert nem veszik észre a közlekedési helyzet valós követelményeit, addig az idősek gyakran nem tudnak változtatni az éppen megkezdett viselkedéssorozaton az említett rugalmatlanság miatt. Az elmondottakról a közlekedés résztvevőinek a biztonság megőrzése érdekében soha nem szabad megfeledkezniük. PIÁCSEK GYÖRGY Használt autók árai Halász autóügynökség Szekszárd, külső benzinkút Lada 1200-as 1981-es évjárat 100 000 Lada 1500-as 1978-as évjárat 85 000 Lada 2105-ös 1986-os évjárat 210 000 Dacia TLX-es 1988-as évjárat 154000 Dacia 1300-as 1981-es évjárat 74 000 Dacia 1310-es 1985-ös évjárat 127000 Polski Fiat 126-os 1978-as évjárat 52 000 Skoda S 100-as forintért kelt el. 1973-as évjárat 29 000 Hungária autókereskedés Tolna, fácánkerti kereszteződés Wartburg 1977-es évjárat 41 500 Lada Combi 1977-es évjárat 66 600 Lada 1200-as 1972-es évjárat 24 700 Dacia 1300-as 1986-os évjárat 119400 Dacia 1300-as 1979-es évjárat 55900 Trabant 1971-es évjárat 13200 Utánfutó forintért adták el. 1986-os évjárat 29800 Hilcz autókereskedés, Kakasd Polski Fiat 126-os 1978-as évjárat 85 000 Trabant 601-es 1986-os évjárat 66 000 Trabant 601-es forintért talált gazdára. 1983-as évjárat 40 000 Reméljük, közmegelégedésre. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Május utolsó napjaiban kellemetlen hír érkezett a dombóvári szakmunkásképző iskola boltjához. Az áfész vezetősége úgy határozott, hogy júniustól a boltot felszámolja. Indoklásként azt hozták fel, hogy a bolt veszteséges. Figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy több évén át működött. A mindenkori boltvezető az áfész biztosította lehetőségek határáig segítette az iskolában tanuló több száz fiatal étkezési gondjainak megoldását, tanszereinek beszerzését. Sokat tett a biztonságért azáltal, hogy az óraközi szünetekben nem volt szükség az úttesten átrohanva más üzletekben vásárolni a tízórairava- lót. A bolt váratlan megszüntetése az iskola vezetőinek is komoly gondot jelentett. A tanulók biztonsága, az értük vállalt felelősség egy jelentős láncszeme szakadt meg ezzel a döntéssel. Azért is, mert a léte és működése szoros részévé vált az intézetnek. Az intézetről tudni kell, hogy az 1989-90-es tanévben 790-en kezdték meg tanulmányaikat. Az elkövetkező években sem lesz kevesebb a hallgatók létszáma. Ebből adódott a feladat. Az iskola nem mondhat le a boltról. Meg kell oldani újraélesztését! A feladat megoldására a bolt dolgozója, Kaposvölgyi Ottmárné jelentkezett az iskola vezetőjénél azzal a céllal, hogy a boltot tovább kívánja működtetni. Kérte a segítséget a magántulajdonba kerülő bolt üzemeltetéséhez. A kért segítség nem maradt el. Az iskola rendelkezésre bocsátott minden olyan eszközt és berendezést, amelyek a megváltozott új körülmények leküzdéséhez kellettek. Az iskolaév kezdetére a bolt új köntösbe öltözve, bőséges áruválasztékkal várta vásárlóit. Tehát az iskola végül is nem maradt bolt nélkül. Minden reggel fél hétkor nyílik az árukiadó ablaka, várva az éhes tanulók rohamát. Szöveg és kép: DOMBAI ISTVÁN Bő áruválaszték Tanulók várakozása az iskolabolt előtt
