Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-26 / 254. szám
4 "nIÉPÜJSÁG 1989. október 26. Turgenyev: Apák és fiúk című regénye alapján készült Szakonyi Károly színmüve, melyet nemrég mutatott be a Pécsi Nemzeti Színház. Barkó György és Szegvári Menyhért az előadás egyik jelenetében. Apák és fiúk Szó rakatén usz és a dombóváriak A kecskeméti játékmúzeum jellegzetes homlokzata A Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum 1981 decemberében nyílt Kecskeméten. Lapunkban is bemutattuk már a Magyarországon egyedülálló intézményt. Az ad apropót, hogy ismét visszatérünk e játékházhoz, mert a dombóvári Molnár György Általános Iskola harmadik osztályosai kirándulást tettek Kecskemétre. Egyik úticéljuk ez volt, a másik az animációs és rajzfilmkészitő stúdió munkájával való ismerkedés. Egy mondat erejéig érdemes megemlíteni, hogy a szervezést, a Dombóvár Galéria kezdeményezte. Ismert, hogy e kiállítóterem vezetője, gondozója, programjainak ügyintézője különös gondot fordít a tárlatok pedagógiai módszereire, azok továbbgyűrűztetésére. így vált megvalósult ötletté Kecskemét és Dombóvár közös napja, hiszen mindkét intézmény törekvése (galéria és játékmúzeum) a komplex vizuális foglalkozássorozatok és a kreativitás fejlesztésének korszerű módszereit alkalmazni. Aki figyelemmel kíséri gyermekeinek hétköznapi játékát, éreznie kell, hogy sokkal szélesebb körű, fantáziadúsabb ötletekre volna szükség. Ebben nyújt segítséget a Szórakaténusz. A ma kapható legtöbb játékon változtatni nem lehet, ezek befejezett eszközök. A játékos egyedüli tevékenysége, ennek működtetése. Ami bizony korlátozott. A konstrukciós játék viszont többféle módon is használható, a gyermek ízlésének, leleményének megfelelően. Az anyagában különböző játékok történeti áttekintésben is sorakoznak a kecskeméti házban. A múzeumi élményeken túl, sokkal többet jelent - a dombóváriak is ezt tanúsítják - a kézműves mesterekA nemezkészitő harmadikosok kel való találkozás. Akik rendszeres látogatói a Szórakaténusznak, tudják, hogy milyen haszonnal jár a nemezkészítők, bőrmüvesek, fazekasok hagyományt ápoló, bemutató tevékenysége, munkálkodása. Kalmár Ágnes művészettörténész kalauzolta a dombóvári gyermekeket és az őket elkísérő szülőket, olyan lelkiismerettel, mely igazolta az intézmény szándékát, hogy a múzeumi gyűjtemény és az ott megismert technikák alapján minél több, a mai élethez kapcsolódó játék és tárgy készítésével ismerkedjenek meg a gyermekek a Szórakaténusz falai között. dkj Fotó: severin Száz éve alakult A Magyar Néprajzi Társaság ünnepén Interjú dr. Gémes Balázs néprajzkutatóval- A Magyar Néprajzi Társaság idén október 27. és 29. között ünnepi közgyűlés keretében emlékezik centenáriumáról. Dr. Gémes Balázs néprajzkutatót, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársát - az MNT tagját - kérdem, milyen cél tette szükségessé száz esztendővel ezelőtt, a Magyar Néprajzi Társaság megalakulását?- A népi kultúra iránti érdeklődés egybeesik a nemzeti államok kialakulásával, de már a reformkort megelőző időben is- lásd Béhl Mátyás munkásságát - megtalálhatók ezek a gondolatok. A nemzeti kultúra felkarolása, ápolása tulajdonképpen a társaság célja. Ebben nemcsak a hivatásos, más szóval profi néprajzkutatók vannak, hanem azok a pedagógusok, népművelők, és bárki, aki egyetért a célkitűzésekkel.- E társaság munkáját sem nézték minden időben jó szemmel. Gondoljunk az ötvenes évekre.- Igen. Leginkább nacionalizmussal vádolták, pedig itt nem erről van szó. Népünk, mint bármely más nemzet, a történelme során óriási mennyiségű és értékű kulturális javakat halmozott fel. A legutóbbi évtizedekben különös hangsúlyt kapott a néprajzi értékek gyűjtése. Napjainkban tapasztaljuk - kimondva immár- milyen identitászavarokkal küzködünk. Kell-e hangsúlyozni, hogy egy egészséges nacionalizmus nélkül nem lehet internacionalizmusról sem beszélni. A népi kultúrából bármi elveszik, az egyetemes kultúra lesz szegényebb. A néprajzi társaság tagjai, a magyar kultúrát, az ösz- szes - velünk élő - nemzetiség kultúrájával egyenrangúnak tartják és ezek ápolására is megfelelő lépéseket tettek.- Az amatőr néprajzosok munkáját miként értékeli a társaság?- Nagyon fontos az ő szerepük, hiszen a világon nincs annyi profi kutató, hogy a népi kultúrát teljesen föltudná tárni. Ezért szükséges, hogy társadalmi bázis legyen. A finnek, a svédek esetében erre jó Exotic felhívás Addig legyetek boldogok Suli-buli Az Exotic zenekar a tavaszi suli-buli akció sikerén felbuzdulva újabb pályázatot hirdet a vidéki és budapesti általános, szakközépiskolákban, illetve gimnáziumokban. A zenekar október végén megjelenő nagylemezén, melynek cime: EXOTIC II., szerepel egy dal, ami a „Suli- bulik” hatására készült. A dal címe: „Addig legyetek boldogok”. Ennek a dalnak a videoklipjéhez keres a zenekar olyan osztályokat, akik szívesen szerepelnének a klipben. A videoklip forgatásának a helyszíne a kisorsolt osztály, illetve gimnázium lenne. A pályázók írjanak ismertetőt az osztályról, küldjenek fényképet, és ha van ötletük a kliphez, azt írják le. A pályázatot az iskola pecsétjével hitelesítsék. Meglepetés: a nyertes osztály iskolájában a zenekar ingyenes koncertet ad. Nevezési határidő: 1989. december 1. Cím: Budapest VII., 1077 Al- mássy tér 6. Almássy Téri Szabadidő Központ. példákat találunk. Olyan nemzeti összefogás bontakozott ki náluk, már a századelőn, a háziasszonytól, a boltossegédig, hogy mindenki kötelességének érezte, amit tud, szokásokat, meséket mindent leírjon, összegyűjtsön. Ma úgy fogalmazhatunk, hogy hatalmas adatbankot hoztak létre. Nálunk is ennek alapján szervezték meg az etnológiai adattárat. Harminc esztendeje minden évben meghirdetik az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők pályázatát, ahova az amatőrök beadhatják dolgozataikat. Először egy megyei fordulón vesznek részt és innen jutnak az országosba. Felbecsülhetetlen értékű az anyagmennyiség, amit ilyenkor felgyűjtenek.- Soroljon példákat - személyes tapasztalataiból - az önkéntes néprajzi gyűjtők közül, akik a társasággal kapcsolatba kerültek.- Én 1972 óta vagyok a megyében. Azóta konzultációval, egyéb tanácsokkal segítem a hozzám, vagy hozzánk fordulókat. Akik most hirtelen eszembe jutnak - Sebestyén Ádám, Lackner Aladár - már nem is tekinthetők amatőröknek, hiszen mindketten olyan anyagot adtak a nemzetnek, ami túlnő e megnevezés határain. Másfél évtizede van itt egy központi szakkörünk, ahol középiskolások vesznek részt a honismereti munkában. Ebből a szakkörből is kinőttek már emberek, akik pályatársak lettek. Hangsúlyozni kell, hogy mi ezt a szakkört nem szakemberképzésre használjuk, hanem arra, hogy emberek az élet bármely területén dolgoznak, érezzék, értsék, értékeljék a népi kultúrát. Egyetlen példát említek: Stefán György Hőgyészről járt a szakkörünkbe. Ö mint bádogosmester mindent megtesz a népi kultúráért. Ami lát, hall, azonnal jegyzi. Érdekünk, hogy minél több ilyen embert nyerjünk meg az ügy szolgálatára.- Milyen program várja az emlékülés résztvevőit? A Művelődési Minisztérium ez évre kiírt innovációs pályázatán sikerrel szerepelt a bonyhádi II. Számú Általános Iskola. A közoktatásfejlesztési alapból 600 ezer forintot kaptak az úgynevezett Gordonmódszer elsajátítására. Mosonyi Gyulát, az intézmény igazgatóját arra kértük, ismertesse röviden e metodika lényegét.- Thomas Gordon amerikai pedagógus „A tanári hatékonyság fejlesztése a T. E T.-módszer” című remek könyvéből indulunk ki, mely a nevelőmunkához nem csupán elméleti tanácsokat ad, hanem nagyon is praktikusan közelíti meg a gyerekekkel való foglalkozást. A mottója tulajdonképpen az: a konfliktusokat általában úgy oldjuk meg, hogy a végén van egy győztes és egy vesztes, pedig létezik egy harmadik út is. Gordon szerint a másik embert (a rossz tanulót is) megbecsült személyiségnek kell tekinteni. De nemcsak a tanár-diák viszonylatban igaz ez, azt hiszem társadalmunk mai zűrzavaros helyzetében nekünk, felnőtteknek egymás közt is tudatosan alkalmazni kellene egy másfajta, toleráns viselkedési kultúrát. Jobban oda kellene figyelnünk egymásra. Akkor talán nem fordulhatna elő, hogy hangzavarba fullad egy kongresszus. A könyvet tehát elolvastuk, de ez még nem elég, a módszert meg is akarjuk tanulni olyan kollégáktól, akik elvégezték a Gordon-tanfolyamot. A pályázat összegét az ő díjazásukra, munkafüzetekre, segédanyagokra, ezek sokszorosítására akarjuk felhasználni.- Hány nevelő vállalkozott a kurzusra?- A meghívókban szereplő elképzelések, tervek szerint, először a hazai és a külföldi, rokon társaságokat köszöntik majd. Ezt követően egy sor előadás hangzik el a népi kultúráról, néprajzi törekvésekről, hazai és európai viszonylatban. Ezek kölcsönhatásáról is szó lesz. Ugyanúgy a gyűjtőmunka fél évszázadáról, a paraszti világkép alakulásáról, vallásosságról, hiedelmekről. A külföldi vendégeknek akik, Skóciából, Nagy-Bri- tanniából, Csehszlovákiából, Svédországból, Szovjetunióból, Jugoszláviából, Ausztriából érkeznek, megmutatják a Nemzeti, a Néprajzi és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot. Természetesen folklórműsor is lesz.- Az ünnepség kapcsán milyen további feladatokat jelöl a Magyar Néprajzi Társaság?- Az. elmúlt száz esztendő tapasztalása arra kötelez mindenkit, a társaság tagjait és az érdeklődőket is, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben folytassa ezt a tevékenységet. Nagyon lényegesnek tartom az ifjúság körében végzett munkát. A hazaszeretetre való nevelést ott kell kezdeni, hogy a leszűkebb szülőföldhöz, a szülői házhoz ragaszkodjon. Most hirdettünk két pályázatot iskolások részére. Egyikben például le kell írnia, hogy környezetében milyen növényeket ismer. Ez azért jelentős, mert a magyar nyelvterületen egy növénynek húsz, hu- szonkétféle neve is lehet. Azt is leírhatják, hogy ezeket takarmányozásra, táplálkozásra, festésre, gyógyításra használták, vagy gyerekjátékot készítettek belőle. Másik felhívásunkban a családtörténetet kell kutatni. Ma a gyerekek sok esetben a nagyszülőkről sem tudnak. Lényeges, hogy beszéljenek, halljanak a családról, a házról, a falurészről, ahol élnek. Szerezzenek a legfogékonyabb korukban olyan élményt, ami életük végéig elkíséri őket, ami ragaszkodást érlel a helyhez, a hazához. DECSI KISS JÁNOS- Két húszfős csoport indítását tervezzük, pedagógusok és szülők alkotják őket, körülbelül fele-fele arányban. A jelentkezés természetesen önkéntes alapon történt. Lesz köztünk munkás, tanácsi alkalmazott, orvos, több más szakma képviselője is, érdekességként megemlítem, hogy van olyan, aki a házastársával való konfliktusaira szeretne megoldási javaslatokat kapni nálunk.- Régi bölcsesség, hogy minden elmélet annyit ér, amennyit a gyakorlatban meg lehet valósítani belőle. A tanfolyamon bizonyára nem csupán elméleti fejtegetést várnak.- Szó sincs előadásokról. Minden alkalommal ketten vezetik majd a kurzust, különböző szituációkat mutatnak be, elemzik ezeket. A kommunikáció egyes fajtáit aztán kinek-kinek ki kell majd próbálnia a gyerekek között, illetve saját környezetében, s a következő foglalkozáson megbeszéljük, hogy sikerült-e.- Mikor kezdik a tanulást?- November elején. Két nevelési értekezletet szeretnénk e célra felhasználni, aztán összejövünk a téli, illetve a tavaszi szünetben, valamint egy-egy alkalommal tanítás után. Összesen hatszor.- S milyen eredményre számítanak? Az elmondottakból ítélve egy új szemlélet kialakítása a lényeg.- Én személy szerint nem hiszek a nagy, forradalmi változásokban. Szerintem kis, de határozott lépésekkel kell közelíteni egy jobb, hatékonyabb pedagógiához. Gordon módszere rengeteg segítséget adhat ehhez.- esi Pályázatot nyertek Gordonban gondolkodva Szülőkkel az új pedagógiáért
