Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-04 / 234. szám

A jővátételi munka jóvátétele? • AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA • XXXIX. évfolyam, 234. szám ÁRA: 4,30 Ft 1989. október 4., SZERDA Az Ellenzéki Kerekasztal szakértője nem érkezett meg Három megye képviselői találkoztak a megyeszékhelyen Levél Szűrös Mátyáshoz Németek, akiket elhurcoltak hazájukból Tegnap délelőtt a megyei tanács épü­letében találkoztak Tolna, Somogy és Baranya megye képviselői egymással, hogy a jelen lévő szakértők segítségével megvitassák az országgyűlés következő ülésszaka elé kerülő sarkalatos törvé­nyek tervezetét. Az alkotmány módosításáról, az Alkot­mánybíróság intézményéről, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, vala­mint az országgyűlési képviselők válasz­tásáról szóló jogszabálytervezetek - mint emlékezetes - a közelmúltban már élénk vita tárgyát képezték a politikai egyezte­tő tárgyalásokon, azaz az MSZMP, az El­lenzéki Kerekasztal és az úgynevezett harmadik oldal háromoldalú megbeszé­lésein. A tegnapi konzultáció igazi célja is az lett volna, hogy a tárgyalófelek képvi­selői ismertessék az országgyűlési kép­viselőkkel, hogy milyen javaslatot miért írtak - illetve nem írtak - ott alá, mit java­solnak a parlamentnek elfogadásra. Az Ellenzéki Kerekasztal azonban nem kül­dött képviselőt, így a megjelentek csak az MSZMP álláspontját hallhatták. György István a Központi Bizottság véleményét tolmácsolva elmondta, hogy az egyezte­tő tárgyalások természetesen nem hoz­hattak kötelező értékű határozatot a par­lament számára, az MSZMP csupán kéri a képviselőket, hogy azokra tekintettel alkossanak törvényt. A konzultáció során a képviselők véle­ményüket nyilvánították illetve kérdése­ket tettek föl a tervezetekkel kapcsolat­ban a törvényeket szakmai szempontból előkészítő Igazságügy- és Belügyminisz­térium szakembereinek. Élénk vita a vá­lasztási törvény tervezete kapcsán ala­kult ki. Legaktívabban a házigazda Tolna megyei képviselők fejezték ki álláspont­jukat, mely szerint a kistelepülések gondjait kezelni, a szétszórtan élő vá­lasztópolgárokkal a kapcsolatot tartani nehezebb, ezért ugyanannyi választónak több képviselőre lenne szüksége például Tolna megyében, mint egy budapesti ke­rületben. Sérelmezték a képviselők azt is, (Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZMP PIB-ülése Kedden ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg az e héten kezdődő pártkongresszus előkészületeiről.- Nem kivánunk a sebekben vájkálni, de meg akarunk szabadulni a kollektív meghurcoltatás görcseitől - jelentette ki Hambuch Géza, a Magyarországi Néme­tek Szövetségének főtitkára azon a sajtó- tájékoztatón, melyet tegnap délután tar­tottak meg az említett szervezet buda­pesti székházában. A sajtótájékoztatón az 1944-45-ben a Szovjetunióba szállí­tott, illetve az 1950 és 1953 között belföl­di kitelepítésre, internálásra ítéltetett ma­gyarországi németek erkölcsi-politikai rehabilitálásának megoldásra váró kér­déseiről esett szó. Mint Zielbauer György, a hazai németség történetének ismert kutatója elmondotta, a szovjet csapatok közel 44 ezer német nemzeti­ségű, illetve német nevű személyt - fér­fiakat és nőket - hurcoltak '44 végén ’45 elején a Szovjetunióba, úgynevezett jó- vátételi munkára. A deportáltak hozzáve­tőlegesen 25 százaléka nem tért vissza Magyarországra, a hazaérkezettek több­sége viszont súlyos testi és lelki sérülé­seket szenvedett. Tolna megyéből 38 sváb település - 4455 személy - került az elszállítandók listájára: megjegyzen­dő, hogy az elhurcoltak zöme semmilyen vonatkozásban sem tekinthető háborús bűnösnek, sőt, számos alkalommal kife­jezték magyar érzelmeiket. A volt depor­táltak közül 12-15 ezren ma is élnek. A Magyarországi Németek Szövetsége fontos feladatának tartja az érintettek felkutatását, az igazság kiderítését és az igazságtalanul megbüntetettek megse­gítését. A mielőbb megoldandó teen­dők közé a munkaviszony és a nyugdíj rendezése sorolható. Bálint Tibor, a Bel­ügyminisztérium titkárságvezetője is­mertette a résztvevőkkel a kormány azon elképzeléseit, melyek a rehabilitációra vonatkoznak. Ezek értelmében a sérel­met szenvedetteknek jogukban áll kér­niük az illetékes bíróságoktól ügyük fe- (Folytatás a 2. oldalon.) (MTI) Istennel a hazáért és a szabadságért Szekszárdra látogat dr. Habsburg Ottó Szeptember utolsó napján a fővárosban tartotta meg legitimizációját megalapozó országos nagyválasztmányi ülését politikai palettánk egyik újabb színfoltját képező pártja, a Kereszténydemokrata Néppárt. A Barankovics-féle, a Rákosi Mátyás szalámitaktikájá­ban feldolgozott párt jogutódjának újjáéledését élénk nemzetközi érdeklődés kísérte. Az országos, 20 tagú ve­zető testületnek tagja lett a Szekszárdon élő, dr. Pálos Miklós ügyvéd, aki egyúttal a Kereszténydemokrata Nép­párt Tolna Megyei Szervezete szervezőbizottságának el­nöke is. Lapunk folytatja a korábbi hónapokban már megkez­dett gyakorlatát és egy teljes oldalon ad keresztmetszetet egy párt, ezúttal a Kereszténydemokrata Néppárt életé­ből. Az ötödik oldalon nyilatkozik dr. Pálos Miklós pártjának választási előkészületéről, alapszabályáról, de még arról is, hogy ő, a hívő ember mit vár az MSZMP XIV. kong­resszusától. És bejelent egy meglepő hírt is: dr. Habsburg Ottó a közeli hónapokban - meghívásukra - Szekszárdra láto­gat. Két le- és fölértékelés között, még a pad(ló) fölött Alighanem a legnagyobb dologidőben megyünk a Paksi Kon­zervgyárba - gondoltam néhány nappal ezelőtt. Szeptember a paprika és paradicsom feldolgozásának a szezonja. S a lecsón, paradicsomsűrítményen kívül még munkát ad a zöldbab is. Vára­kozásaimmal ellentétben a gyárban a lassított fölvételre hasonlít a tempó. Idén ugyanis a gyümölcsdömpinget nagyon is szegényes zöldség-, uborka-, borsó-, paprika-, paradicsomkínálat követte, a szerződött mennyiségnek-csak töredéke érkezik be ezekből a nyersanyagokból. A közelmúltban fölépült üzemcsarnokban elhe­lyezett csillogó-viilogó, aszeptikus termékek gyártására alkalmas gépsort is csak a kedvünkért indították be, egyelőre nincs mit steri­lizálni rajta. (Folytatás a 3. oldalon.) Jugoszláv-albán viszály Az ENSZ-közgyülés ülésszakán tett jugoszláv-ellenes kijelentései miatt lemondta albán kollégájával tervezett ENSZ-beli találkozóját Bu- dimir Loncsar jugoszláv külügymi­niszter - jelentették be hétfőn New Yorkban. A Tanjug jugoszláv hírügynökség közlése szerint a bejelentést Reis Malile albán külügyminiszter hétfőn elhangzott beszéde váltotta ki. Be­szédében az albán vezető ismét a koszovói albán kisebbség elnyomá­sát feszegette, és keményen bírálta a belgrádi kormány Koszovo-politiká- ját. Nyugtalanság Kárpátalján a paksi konténerek (vagy a tájékoztatás hiánya?) Jk dolgozó ember védelmében”------------------- Országos üzemegészségügyi kiállítás -----------------­m iatt Hónapok óta nyugtalanságban tartja a kárpátaljai lakosságot a paksi konténe­rek ügye - derül ki a Komszomolszkaja Pravda keddi számából. Mint a lap Ivovi tudósítója írja, a magyar televízió (adásait sokan nézik a kárpátaljai területeken) ri­portjában végigkövette a paksi atomerő­mű nukleáris hulladékát tartalmazó kon­ténerek útját egészen a szovjet határig. Beszámolt arról is, hogy a veszélyes fe­héráru elhagyta a magyar országhatárt. Kárpátalján a lakosság ezt követően azonban már semmi biztosat sem tudott meg a konténerekről. Egyes pletykák szerint azok valahol Munkácsnál elakad­tak, más vélt értesülések szerint pedig a Szolotvina melletti sóbányában temették el azokat - közli a tudósító. Az illetékesek titkolódznak, csak azt ismételgetik, hogy a kárpátaljai területen nincs nukleáris hulladéktemető. A Komszomolszkaja Pravda írásában sürgeti, hogy tárják a közvélemény elé a Paksról érkezett konténerek sorsát, hiszen a környezetszennyezés amúgy is elég sú­lyos mértéket öltött már a területen. 725 ezer tagja van az MSZMP-nek Az idén mintegy 78 ezerrel csökkent az MSZMP taglétszáma, miközben csak 2600-an léptek be a szervezetbe - közöl­ték az MTI munkatársának érdeklődésé­re az MSZMP KB pártpolitikai osztályán. Elmondták, hogy az idén január 1-jén 800 ezer tagja volt az MSZMP-nek, októ­ber 1-jén pedig mintegy 725 ezer. A taglétszámcsökkenés az egész or­szágban nagyjából egyenletes, nincse­nek kirívó területi egyenlőtlenségek, csak tizedszázalékos eltérések. Eszerint az iparosodott megyékben, amelyekben mostanában nagyobb a feszültség -, így például Borsodban, Komáromban és Ba­ranyában - valamivel nagyobb a pártból kikerülők száma, mint a keleti megyék­ben. A budapesti taglétszámváltozás az or­szágos átlagnak felel meg. Megcsúszik a kés, fröccsen a sav, lezuhan egy rosszul felrakott tégla, s már kész is a baj. Nap mint nap ezernyi veszély leselkedik az emberre munkahelyén, dolgozzék akár vágóhídon, laborató­riumban vagy építkezésen. Nyeljük a port, szívjuk a füstöt, fülünk szép lassan érzéketlenné válik a gyengébb hangokra. Életünk, testi épségünk megóvása, a munkavédelem rendkívül fontos fel­adat. Az üzemek, gyárak e területen kifejtett megelőző tevékenysé­gét, legújabb módszereiket, eszközeiket bemutató, többéves ha­gyományokra visszatekintő országos munkavédelmi üzemegész­ségügyi és környezetvédelmi kiállítás megrendezésének jogát idén első alkalommal Tolna megye nyerte el. A MTESZ megyei szervezete és a Babits Mihály művelődési központ szervezésében tegnap délelőtt Szekszárdon megnyílt kiállításon, melyet Molnár Károly, a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének titkára nyitott meg, 30 gazdálkodó egység - köztük 8 Tolna megyei - sorakoztatta fel legújabb termékeit. A színes fo­tókon, illetve „élőben” bemutatott védőeszközöket, működés köz­ben is megnézhető berendezéseket előzőleg szakmai zsűri érté­kelte, s a kilenc legsikeresebbet gyártó oklevelet kapott a rendez­vényen. A legötletesebb kiállítónak járó díjat a Magyar Alumínium- ipari Tröszt és a Paksi Atomerőmű Vállalat képviselője vehette át, a TÁÉV, a Ferit Gmk. és a Kőbányai Gyógyszerárugyár pedig újsze­rű eljárásaikkal nyertek oklevelet. A résztvevők a művelődési ház melletti téren a szekszárdi tűzol­tóparancsnokság dolgozóinak jóvoltából ízelítőt kaptak a tűzoltók balesetmentő munkájából, láthattunk felfújható emelőpárnát, ko­csiba szorult utasok kiszabadítására szolgáló roncsvágót, s a me­részebbek felülhettek a negyven méter magasságig felemelkedni tudó daru kosarába is. Az október hetedikéig nyitva tartó kiállítás, mely természetesen üzletkötésekre is alkalmat nyújt, ma és holnap szakmai napokkal folytatódik. esi - ór Érdeklődők a PAV védőruhái előtt

Next

/
Thumbnails
Contents