Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-20 / 249. szám
1989. október 20. NÉPÚJSÁG 3 Röviden a párttörvényről A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény célja, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választáson. A törvény megfogalmazása szerint a pártok rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. A törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, s amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják: e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Ismeretes, hogy a pártok tevékenységének egyik legfontosabb kérdése, működésük színtere, amelyről hosszú és éles viták zajlottak le. Ezért a törvényjavaslat két változatot tartalmazott a munkahelyek depolitizálására. Az Országgyűlés az Ellenzéki Kerekasztal támogatta javaslatot fogadta el, amely a munkahelyekre egységesen mondja ki a pártszervezetek működésének tilalmát. A törvény tételesen felsorolja azokat a forrásokat, amelyek a párt vagyonát alkothatják. Ezekkel összefüggésben két tiltó rendelkezést tartalmaz: egyrészt állami költségvetési szerv, illetve állami vállalat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem fogadhatja el, másrész tiltja más államtól származó és az ismeretlen forrásból eredő vagyoni hozzájárulás elfogadását. Ha ez mégis megtörténik,, az ilyen jellegű hozzájárulást egyrészt be kell fizetni az állami költségvetésbe, másrészt ugyanekkora összeggel csökken a párt költségvetési támogatása. A pártok számára nyújtandó állami költségvetési támogatás teljes összegét az Országgyűlés állapítja meg az erről szóló éves törvényben. A támogatásra fordítható összeg 25 százalékát az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok között egyenlő arányban, 75 százalékát pedig a választások eredménye alapján kell felosztani. Ez azonban már csak az új országgyűlési választások után alkalmazható szabály. Ezért a törvény kimondja, hogy a következő általános képviselőválasztásig a pártok költségvetési támogatásáról az Országgyűlés külön határoz. A törvény szigorúan szabályozza a pártok gazdálkodási lehetőségeit. A képviselők döntése alapján ugyanis a pártok csak a tulajdonukban lévő, a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat hasznosíthatják díj ellenében. A kezelésükben, használatukban állókat viszont nem. A pártok gazdálkodásának ellenőrzéséről a törvény egyebek között úgy rendelkezik: a pártok minden év március 31 -ig kötelesek közzétenni előző évi pénzügyi kimutatásukat. A törvény kimondja azt is: ha a párt egyesülés vagy szétválás útján megszűnik, a vagyon a jogutódé (jogutódoké) lesz. A vagyonmegosztás módja és aránya a párt döntésétől függ. A párt vagyona azonban nem osztható fel a tagok között akkor sem, ha a párt jogutód nélkül szűnik meg. Erre a megoldást egy, a közérdeket szolgáló alapítvány jelentheti, amelyet az Ország- gyűlés hoz létre. A párttörvény több ponton módosítja az egyesülési jogról szóló törvényt. Az ugyanis a pártok alapításával, működésével, törvényességi felügyeletével kapcsolatos szabályokat egységesen tartalmazza, míg a párttörvény az ezektől eltérőeket szabályozza. Módosítani szükséges a Polgári Törvénykönyvet is, mert a magyar közjog nem ismeri a törvénynyel létrehozott közalapítvány intézményét. Üj malom épül Szekszárdon A felszabadulás óta ez az első új malom, ami épül Szekszárdon, a Keselyűsi úton. A tavaly májusban kezdődött építkezés közel 50 millió forintba kerül. A kivitelező a DÉL- VIÉP pécsi építésvezetősége. A 150 tonna/nap kapacitású malom jelenleg az építő vállalat pécsi és szekszárdi építésvezetőségének szinte minden dolgozója teljes erőbedobással dolgozik, hogy minél előbb tető alá kerüljön az épület. A jövő hónapban az építkezéssel párhuzamosan megkezdik a technológia szerelését is. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Kedvezőtlen év a kertészeti kultúráknak Őszi munkák a földeken Az előző hét végén bekövetkezett általános esőzés kedvező volt a már elvetett őszi növényeknek, azonban a betakarítási és vetési munkák folytatását sajnos kissé visszavetette. Október 7-től 11-ig a Tolna megyében mért csapadék összege 18,3-38,4 milliméter között változott. A kukorica betakarítása mintegy 20 000 hektáron, a terület 26 százalékán készült el, a hibridkukorica törése 50 százalékra áll. Termése igen kedvezőtlennek ígérkezik, a gyenge megterméke- nyülés mellett jó néhány állományban a csöveket úgynevezett „gyengültségi parazita gombák” is megtámadták, s ez további terméscsökkenést okozott. A betakarított kukorica szárítása nem maradhat el - 20 százalék nedvességtartalom alá csupán a korai érésűek kerültek. A jelenlegi betakarításnál még jobban megközelíti a nedvességtartalom a 30 százalékot, mint a 20-at. A 3313 hektár cukorrépa-terület termésének egyharmada került prizmákba és a gyárakba, a termésátlag magasabb mint a tavalyi, a cukortartalom viszont, több üzem tapasztalata szerint alacsonyabbnak ígérkezik. A burgonyabetakarítást valamelyest visszavetette az eső. A megye 736 hektár burgonya területének mindössze 19,2 százaléka van a nagyüzemekben és ennek is döntő többsége a mözsi Új Élet Téeszben, ahol a terület több mint á felén már felszedték a krumplit. A szójabeta- karítás - mely a fehérjetakarmányok között kiemelt helyet foglal el a 3572 hektáros területével - körülbelül 60 százalékra áll. Az őszi búza vetése teljes erővel halad, a szántóföldi munkák szervezésében elsődlegességet élvez mindenütt. A kora őszi vetések már szépen zöldülnek. A talaj-előkészítés az ősziek betakarításával párhuzamosan halad, fő feladat a búzavetések megfelelő magágy-előkészítése, melyet szintén megkönnyíteti a lehullott csapadék. Tolna megye kertészeti ágazata az 1989. évet rendkívül kedvezőtlennek fogja elkönyvelni. A zöldségtermesztésben a paprika, az uborka az előző évi termésnek mindösz- sze 15-20 százalékát produkálta a nagyüzemekben. A többi zöldségféléből is volt kiesés. Gyümölcstermesztésben a termésmennyiségek jobbára nem okoztak csalódást, itt viszont a kereskedelem, a felvásárlás bizonyította tehetetlenségét. Több üzem a termését csak áron alul, vagy egyáltalán nem tudta értékesíteni, mint például a kajszi, és a meggy esetében. Almából összességében jó termést értek el az üzemek, több volt a termés Alsópélen, Bogyiszlón, kevesebb viszont Madocsán. Bogyiszlón - ahol az előző évi termésnek a dupláját kell betakarítani az idén - még tart az almaszüret, jelenleg léalmát értékesítenek. A szőlőtermesztésben a zöldségtermesztéshez hasonlóan az előzetes becslésnél is kevesebb termés várható. Aparhanton, az Aliscavinnél és a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátnál ösz- szesen 5532 tonna szőlőt vettek át és dolgoztak fel. A szőlőszüret a nagy- és kisüzemi gazdaságokban befejezéséhez közeledik, a terület mintegy 10 százalékán van még a tőkén a termés.- dvm Interaktív kapcsolat A kábeltévé még a jövő zenéje Paksi és szekszárdi tapasztalatok 2200 négyzetméter klinkertégla veszi körbe a malmot A mutatós épület terveit Feledi Ildikó készítette Közéleti hír Az MSZDP Tolna Megyei Szervezete tájékoztatja az érdeklődőket, hogy 1989. október 15-ével megnyitotta irodáját Szekszárdon, a Hunyadi u. 5. sz. alatti irodaházban. Munkanapokon 17-20 óráig ügyeletet tartanak, kedd esténként pedig 18-21 óráig nyílt pártgyűléseket rendeznek. Ezzel egyidőben megkezdik a tagtoborzó és tájékoztató gyűlések szervezését megyeszerte. A legközelebbi ilyen rendezvény 1989. október 19-én 18 órakor Dombóváron lesz a városi művelődési központban, melynek keretében a szociáldemokraták országos és megyei vezetői adnak tájékoztatást pártjuk programjáról. KISS PÁL ISTVÁN a MSZDP T.m-i titkára (Folytatás az 1. oldalról.) Az első előadó Steffler József, a Posta Kísérleti Intézet tudományos főmunkatársa volt, aki egy kicsit a jövőt vetítette a hallgatóság elé, amikor az intézetben folyó kísérletek eredményeit, illetve a nyugaton már elterjedt kábeltévés rendszereket, megoldásokat ismertette. Mint elmondta, a lakosság körében meglehetősen zavaros elképzelések uralkodnak a kábeltévéről, tömegkommunikációs eszközeink gyér, hiányos, sokszor hamis képet adnak erről a témáról. Világosan szét kell választani a kábeltévé és a közösségi vevőrendszer fogalmát. Ez utóbbi nálunk mintegy húsz éve kezdett kialakulni, elsősorban a nagy lakótelepeken hoztak létre közösségi antennarendszereket, de a nagyobb, olykor egész városokat ellátó hálózatok is az egyszerű közösségi vevőrendszerek kategóriájába tartoznak. Ma már nagyon sok helyen ezekhez a rendszerekhez helyi tévéstúdiók is kapcsolódnak. A közösségi vevőrendszer és a városi tévé ösz- szege azonban nem egyenlő a kábeltelevízióval. A kábeltévé lényegesen bonyolultabb, bővebb funkciójú, fejlettebb rendszer, a közösségi vevőrendszer léte jelenleg akadályozza az elterjedését, hiszen a meglévő hálózatok nem alkalmasak a valódi kábeltévé kialakítására. Akkor hát mit is jelent tulajdonképpen a kábeltévé? Mennyivel több az egyszerű közösségi vevőrendszernél? A kábeltévé nagyobb számú és jobb minőségű műsorcsatornát biztosít az előfizetőknek. Segítségével megvalósítható a korlátozott hozzáférés. Ez azt jelenti, hogy bizonyos csatornákat csak azok a fogyasztók nézhetnek, akik ezért külön díjat fizettek. Egy központi számítógép tartja nyilván a hálózatba kapcsolt összes előfizető adaSzeizmikus mérések Tamási körzetében A Geofizikai Kutató Vállalat 6/89. számú kutatócsoportja Tamási térségében végzi munkáját. Ez a tény miérteket vet fel. A válasz egyszerű. Geológiai feltételezések szerint az említett térség üreges rétegeiben képződhet szénhidrogén. Ez viszont feltétele lenne, hogy olajkutató fúrásokat is végezzenek majd. A mélyfúrás költsége 100 millió forintot is meghaladhatja, ezért szükségesek a szeizmikus mérések, amelyek a későbbi fúrások biztos helyét kijelölik. Térképen rajzolt nyomvonalat követve tait, vagyis azt, hogy közülük ki, melyik csatornákat nézheti. Talán a legfontosabb tulajdonsága a kábeltévének az, hogy interaktív kapcsolatot biztosít, vagyis az előfizetők is küldhetnek jelzéseket a központ felé. Ez sok új, izgalmas lehetőséget kínál. Az előfizető például a központi videotékából választhat filmet, amelyet szeretne megnézni. Vagy a helyi tévéstúdióban olyan közéleti műsorok szervezhetők, amelyekben az előfizetők aktívan részt vehetnek, pl. szavazhatnak a város életének fontos kérdéseiről. A központi számítógép minden előfizető jelzését azonosítani tudja, így a szavazások eredménye azonnal a műsorvezető rendelkezésére áll. Mindehhez persze új hálózatok, új rendszertechnika, új készülékek szükségesek és ez sokba kerül. A Posta Kísérleti Intézet nemrégiben helyezett üzembe egy ilyen komplex kábeltévé-hálózatot kísérleti céllal, amely hasznos tapasztalatokkal szolgál a hazai megvalósítás lehetőségeiről. Lassan körvonalazódik a magyar kábeltelevíziózás képe, az ipar is kezdi felismerni az ebben rejlő üzleti lehetőségeket. A budapesti előadó után először Putz József, a Paksi Atomerőmű hírközlési osztályának vezető mérnöke, majd Tarr János, a szekszárdi Multi Kisszövetkezet vezetője ismertette a paksi illetve a szekszárdi kábelhálózat kiépítésének történetét, a közben felmerült műszaki problémák megoldását, valamint a jövőre vonatkozó terveket. A hálózat bővítése mellett most az egyik legfőbb cél egy nemrég fellőtt nyugatnémet közvetlen műsorszóró műhold adásainak a hálózatba küldése, amely négy új műsorcsatornát jelent a kábellel ellátott lakásokban.- áa haladnak a szakemberek. Ötven méterenként, a földbe 25-30 méter mélységbe helyezett műszerek segítségével hanghullámokat keltenek. Egyszerű szóval: robbantanak. A hanghullámok a geológiai rétegvonalakról visszaverődve - grafikonokon is nyomot hagyva - jelzik a műszereknek a föld alatti tájat. Tavasztól késő őszig, a mezőgazda- sági szövetkezetekkel egyeztetve, végzik a felmérést. A terepjáró gépkocsik által okozott esetleges károkat a vállalat megtéríti. Az adatfeldolgozás után hosszabb idő kell ahhoz, hogy kiderüljön érdemes- e Tamási környékén olajkutató mélyfúrást végezni.
