Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-19 / 248. szám

2 KÉPÚJSÁG 1989. október 19. Nagy többséggel elfogadták az alkotmánymódosítási törvényjavaslatot (Folytatás az 1. oldalról.) Kulcsár Kálmán javasolta Sebők Já­nos (Veszprém m., 12. vk.) azon indítvá­nyának elvetését, miszerint érvényes nemzetközi szerződés sem helyezhetne idegen parancsnokság alá magyar fegy­veres erőket. A miniszter szerint ez a ja­vaslat ellentétes mind a jelenlegi, mind pedig jövőben is indokolt nemzetközi szerződéseinkkel. A miniszter tájékoztatta az Országgyű­lést, hogy RAFFAY ERNŐ (Csongrád m., 1 vk.) a jogi bizottság kedd esti ülésén visszavonta azon javaslatát, amelyben idegen csapatok és külföldi politikai ta­nácsadók magyarországi tartózkodásá­nak megtiltását indítványozta. A köztársaságielnök-választásról szólva - utalva BÁLLÁ ÉVA (Budapest, 46. vk.) keddi felszólalására reményét fe­jezte ki, hogy az államfőválasztási küz­delemben résztvevők nem egymás lejá­ratására törekszenek majd. Kulcsár Kálmán kérte a képviselőket, a mostani törvényjavaslatot alkotmánymó­dosításnak tekintsék; nincs értelme an­nak, hogy a készülő új alkotmány előtt egy ideiglenes alaptörvényt alkossanak. Végézetül válaszolt Lékai Gusztáv azon megállapítására, hogy a jelenlegi alkotmánymódosításnál a kormány mint­egy a postás szerepét töltötte be. Kijelen­tette: ez a törvényjavaslat alapjaiban a készülő új alkotmány - parlament által elfogadott - szabályozási elveire épít. Ezek közül már most előterjesztették a halasztást nem tűrő változtatásokat. Ezután a határozathozatali procedúra következett volna. De a szavazás meg­kezdése előtt azonban TALLÓSSY FRI­GYES (Budapest, 24. vk.) szót kért, és fi­gyelmeztette a képviselőket, ha kiírják a köztársaságielnök-választást, az SZDSZ petíciója értelmét veszti. Ebben az eset­ben bárki joggal élhet alkotmányos pa­nasszal, hogy 200 ezer szavazó, aláírását nem vették figyelembe. Márpedig az SZDSZ kezdeményezését a parlament­nek komolyan kell vennie, s így el kell ha­lasztani az elnökválasztást. Máskülön­ben a későbbiekben súlyos alkotmány- jogi problémák alakulhatnak ki. E hozzászólás a keddi napkezdő polé­miához hasonló vitát robbantott ki. VAR­GA LAJOS (Pest m„ 26. vk.) kétségbe vonta az aláírásgyűjtés tisztességét. A megszólalási lehetőséget megragadva MÁNDITY MARIN (országos lista) vissza­tért előző napi javaslatára, mégpedig a nemzetiségekkel foglalkozó paragrafus megváltoztatására. A képviselő közölte; a miniszteri választ nem fogadja el, korábbi javaslatát fenntartja. Kérte a T. Házat, hogy keddi javaslatáról külön szavazza­nak. KULCSÁR KÁLMÁN Mándity Marin ja­vaslatára reagálva emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés olyan határozatot hozott, amely szerint a jogi bizottság csak az írásban benyújtott törvénymódosítási javaslatokkal tud foglalkozni. Ha a képvi­selők nem fogalmazzák, szövegezik meg pontosan indítványaikat, a bizottságnak - az ügyrend alapján - nincs módja, hogy azokra érdemben reagáljon. E kis kitérő után ismét a köztársasá- gielnök-választás állt a vita középpontjá­ban. BERDÁR BÉLA (Pest m., 25. vk.) is szót kért, ésTallóssy képviselővel ellentétben Ügyes A választási csata máris megkez­dődött. Tegnap ebédszünetben sajtó- tájékoztatót tartott a független képvi­selők 85-re duzzadt csoportja. Az el­nök, Eke Károly kijelentette, hogy „po­litikai pártok nélkül is lehet a nép ér­dekeit képviselni”. Majd közölte, hogy törekvéseik közé tartozik: „Hiteles ar­cokat a közéletbe”. A két kijelentés azt a képzetet is keltheti, hogy hiteles csak äz lehet, aki nem párttag, vagyis .függetlén, azaz ők maguk. Ezt kővetően szót kapott Márton Já­nos, a Magyar Néppárt elnöke, mint független (?) képviselő. Vagyis a választási csata kellős kö­zepébe kerültünk. Márton János teg­nap nyilatkozott a televízióban, mint az EKA (Ellenzéki Kerekasztal) képvi­selője, itt meg mint független képvise­lő... Erre mondja Gussmann úr Ameri­kából, amikor a pályaudvari automata már minden kétforintosát elnyelte, hogy:- Ügyes. Igazán ügyes... H.J. nem látott ellentmondást az SZDSZ ak­ciója és javaslata, illetve a Ház döntési le­hetősége között. Szerinte a képviselők­nek most el kell fogadniuk az alkotmány­módosítást. Az Országgyűlés írja ki a köztársaságielnök-választást, s a nép ez esetben dönteni fog: aki nem akar vá­lasztani, az nem megy el a szavazásra. Újabb és újabb képviselők jelentkez­tek hozzászólásra. SZIRTESNÉ DR. TOMSITS ERIKA (Bu­dapest, 22. vk.) úgy vélekedett, ha a kép­viselők elfogadják a 200 ezer aláírással jegyzett követelést, akkor a háromoldalú megállapodás a mai parlament egyetlen tagját sem kötelezi semmire. Szünetet ja­vasolt a felmerült problémák tisztázásá­ra. BENJÁMIN JUDIT (Budapest, 21. vk.) az aláírásgyűjtésre vonatkozó elmarasz­taló észrevételeket pedig nem tartotta helytállóaknak. Kérte, hogy a szünetben folytatandó tanácskozásba vonják be a nemzeti kerekasztal jelen lévő résztvevőit is. A képviselők elfogadták a tárgyalási Az Országgyűlés elvi jelentőségű ál­lásfoglalása után végre teljes erővel mozgásba lendült a törvényalkotás gé­pezete. A házszabályok által előírt eljárá­si rendnek megfelelően pontról pontra, módosító javaslatról módosító javaslatra tekintették át a törvényhozók az alkot­mánymódosítás tervezetét. Csaknem két órán át tartott, amíg az előterjesztett 94 módosító indítvány sorsáról egyenként döntött a Ház. A módosító indítványokat legalább 254 képviselőnek kellett támo­gatnia. A szavazás során minden olyan módo­sító indítvány megkapta az Országgyűlés szükséges támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyetértett, illetve amelyet az igazság­ügyi tárca vezetője is elfogadhatónak ítélt. Ezzel szemben több egyéni javasla­tot elvetett a parlament. így például nem érte el a minősített többséghez szüksé­ges szavazati arányt Tallóssy Frigyesnek az az indítványa, hogy a köztársasági elnököt mindenkor közvetlenül, népsza­Bizalmi szavazás ­magyar módra Törékenynek látszik a mi kis átmeneti békénk A tegnapi drámái feszültség mon­datja ezt a tudósítóval. A drámai jelző egyáltalán nem túlzás, az SZDSZ és a parla­ment között kialakult ellentétben. Hogyan válasszunk köztársasági elnököt? Kik és mikor választhatnak köztársasági elnököt? Tegnap eljutott oda az Országgyűlés, hogy bármit dönt, az rossz. Úgy érzékelhe­tő az ellenzéki pártok nyilatkozata után, hogy szakítópróba elé áll a háromoldalú tárgyalás további menete, az Ellenzéki Kerekasztal, és természetesen ezek nyomán az egész átalakulási folyamat. Ebben a helyzetben Németh Miklós kénytelen volt összehívni a kormányt. Dönté­süktől függött, hogy tovább folytatja-e munkáját az Országgyűlés. Olyan vélemé­nyek is elhangzottak, hogy ilyen esetben általában lemond a testület, vagy leg­alábbis bizalmatlansági indítványt nyújt be. Mindkét esetben beláthatatlanok lettek volna a következmények. A kormányelnök - talán más lehetősége nem is igen volt - javasolta az Ország­gyűlésnek, hogy folytassák a törvénykezést. Igen ám, de ezt meg kellett szavaztatni. S ez, ha kimondjuk, ha nem, bizalmatlansági indítvány. Tegyük hozzá: úgy magyar módra. A szavazás végeredménye nem volt kétséges: 334 képviselő - a jelenlévők 94 százaléka - „bizalmat szavazott a kormánynak”.- hj ­szünet elrendelését, s egyeztető tárgya­lásra hívták össze a jogi bizottság tagjait, az Alkotmányjogi Tanács jelen lévő kép­viselőit, továbbá a különböző parlamenti frakciók vezetőit. Ekkor szót kért NÉMETH MIKLÓS mi­niszterelnök: türelmet kérve az egyezte­tésre felkért bizottsági tagoktól és képvi­selőktől, bejelentette, hogy tanácskozás­ra hívja össze a kormány tagjait. Még a szünet elrendelése előtt MEZEY KÁROLY (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.)- támogatva Mándity Marin javaslatát - szorgalmazta, hogy a nemzetiségekkel foglalkozó paragrafushoz, a szünet adta lehetőséget kihasználva, fogalmazzák meg írásban is a módosító indítványt. A szünetben tartott rendkívüli minisz­tertanácsi ülésről Németh Miklós a kor­mány felhatalmazásából rövid nyilatko­zatot tett az Országgyűlés plénumán.- Történelmi felelősségünkből adó­dóan mindnyájunk kötelessége: ne en­gedjük meg, hogy az egyre gyorsuló poli­tikai folyamatok túllépjenek az Ország- gyűlés és a törvénykezés hatókörén. Eb­ből adódóan most kívánok köszönetét mondani az Országgyűlésnek azért, hogy a kormány által sürgősséggel kért indítványokat napirendre tűzte. A kormány minden politikai és jogi ér­vet, összefüggést értékelve és mérlegel­ve azt javasolja - folytatta a kormányfő -, hogy minden napirendre tűzött kérdés­ben az Országgyűlés folytassa le a vitát és döntsön. Ugyanakkor sem a kormány, sem az Országgyűlés nem tekinthet el at­tól, hogy a népszavazásra vonatkozó kezdeményezések jelen vannak közéle­tünkben. A benyújtott aláírások hitelesítése megkezdődött, de a hitelesség ma még - és gondolom az ülésszak alatt - nem te­kinthető ténynek. Ezért az Országgyűlés- a kormány véleménye szerint - nem hagyhatja abba a törvénykezés rábízott feladatát. A kormány számára azonban világos, hogy a hitelesítés végeredmé­nye, illetve az esetleges népszavazás a most hozott döntések egyikét-másikát módosíthatja. Ezért erre a kérdésre - a dolgok törvényes rendje szerint - kell majd az Országgyűlésnek visszatérnie. A kormánynyilatkozatot a képviselők elfogadták, így az ülésszak az eredeti tárgysorozatnak megfelelően folytatód­hatott. A köz elnöke, avagy a győztesek képviselője? Furcsa, hogy minden párt - és an­nak vezetője kijelenti, hogy a köztár­saság elnökének pártokon felüli lény­nek kell lennie. Ugyanakkor minde­gyik párt - és ebben nincs kivétel - azt várja el, hogy az ő embere győzzön és valósítsa meg a párt politikáját. Arról elfeledkeznek, hogy a köztár­saság első szava, a köz szócska mit jelent. Erre mondta az egyik képviselő igen bánatosan: Alig szabadultunk meg az egyik egypárti diktatúrától, s máris haladunk a többpárti diktatúra felé.-h­Kormánypárt képviselők nélkül? Szüntelen azt figyelem már két napja, hogy mostanság milyen pártiak a képvise­lők. Azt már az első nap megtudhattuk, hogy Bállá Éva (Budapest) a Szabad De­mokraták Szövetségének tagja lett - megbízólevelet is kapott(?) -, ennek tanúbi­zonyságát is adta. Egy fecske azonban nem csinál nyarat. Ettől még az Országgyűlés összetétele lényegesen nem módosult. Csak hát menet közben volt egy kongresszus - ami alapján megszűnt az állampárt és átalakult Szocialista Párttá, de még újabban az MSZMP hívei is bejelentették, hogy ők a jogfolytonosság „letéteményesei". A kérdés az, hogy azzal a bizonyos 75 százalékos többséggel most mi van. Egyébként, aki évek óta figyeli a parlament munkáját, az nem hihetett ebben a 75 százalékban sem. Egyetlen példa: a jánoshalmai képviselő, Südi Bertalan - a falu párttitkára - igencsak nem tartotta be a „pártfegyelmet” képviselősége ideje alatt. A vitában az egyik képviselő trónfosztásnak emlegette az új - a helyes kifejezés a módosított - alkotmány elfogadását. Ez pedig azt jelenti, hogy az uralkodó párt nem csak szavakban - hanem képviselői útján is - lemondott a hatalomról. Az pedig természetes, hogy az ellenzéknek még ez is kevés. Egyébként az ellen­zéknek az is a dolga, hogy soha ne legyen elégedett a kormánypárttal. (Az már más kérdés, hogy jelen esetben a kormánypárt - regisztrációs gondokból - nem léte­zik.) A címben feltett kérdésre egyébként nem tudok válaszolni, mármint arra, hogy a kormánypártnak hány képviselője van. Ebben a helyzetben, azt hiszem, ez talán nem is fontos.- hazafi ­vazás útján válasszák meg, s ne az Or­szággyűlést illesse meg az államfő vá­lasztásának joga. Az Országgyűlés el­utasította Bállá Évának azt a javaslatát, hogy töröljék az alkotmánymódosítás tervezetének 37. paragrafusát, amely ki­mondja: a köztársasági elnököt - ha e tisztség betöltésére még az új Ország- gyűlés létrejötté előtt kerülne sor - a vá­lasztópolgárok általános és egyenlő vá­lasztójog alapján, közvetlen és titkos sza­vazással választják meg. Bállá Éva indít­ványa mindössze 11 támogató szavaza­tot kapott a parlamenttől. Südi Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is inter­pellálhassanak a képviselők, mindössze 39 támogató szavazatot kapott. A szavazás menetét némileg meg­akasztotta Mándity Marin módosító indít­ványa viszont bekerült az alkotmányba: a Magyar Köztársaság területén élő nem­zeti és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság véde­lemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív rész­vételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvűk használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. Az Országgyűlés végül is 333 igenlő válasszal, 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az alaptörvény mó­dosításának tervezetét. A soron lévő napirendi pont tárgyalása előtt az Országgyűlés jegyzője felolvasta a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő három fél közös nyilatkozatát a tu­lajdonreformról; a dokumentum ország- gyűlési ismertetését az aláírók kérték. Ezután a tárgysorozatnak megfleelően a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át. A törvénytervezetet Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. Szigethy Dezső, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója részletei­Az etika és a politikai kultúra A kettőnek meg kellene férni egy­mással. Kultúrált politikai viszonyok között. Csak hát hol van a tavalyi hó. Sajnos, a különböző pártok manap­ság nem meggyőzni, hanem legyőzni akarnak embereket - sűrűn hangoz­tatva a népfelség elvét, de semmit sem törődve a néppel. Természetesen erre a nép a követ­kezőképpen reagálna, ha volna ideje és energiája figyelni a televízió-közve­títést, elolvasni az újságokat. „Az URAK ezt már megint jól kifundálták” és aztán legyintenek rá egyet. De mi­vel látástól vakulásig dolgozik az is­tenáldotta nép, igy nem ér rá még csak legyinteni sem. Csakhát a régi és újkeletű politiku­sainknak egyszer és mindenkorra meg kellene tanulniuk, hogy a szépen szidolozott réz is csillog, de a fényét hamar elveszti, s talmivá válik az igaz­gyöngyök között.- fi ­ben és egészében elfogadásra ajánlotta a pártok működéséről és gazdálkodásá­ról szóló törvényjavaslatot, majd több hozzászólás hangzott el. A pártok működéséről, gazdálkodásá­ról szóló törvényjavaslatról végül is csü­törtökön dönt a parlament. A szerdai munkanap végén ugyanis - mivel sok képviselő már eltávozott - elhalasztották erről az alkotmányerejű törvényről a sza­vazást. Csütörtökön a határozathozatalt kőve­tően az Alkotmánybíróságról szóló tör­vényjavaslat tárgyalásával folytatódik az Országgyűlés. (MTI) Kiegészítés egy parlamenti felszólaláshoz (Mint ismeretes, Király Zoltán keddi parlamenti felszólalá­sa nagy vihart kavart. Felszólalására többek közt reagált az SZDSZ szekszárdi szervezete is, amelyet kérésükre az aláb­biakban közlünk.) Felháborítónak tartjuk, s ezért visszautasítjuk Király Zoltán képviselő 1989. október 17-i, keddi országgyűlésbeli felszóla­lását, amiben a Szabad Demokraták Szövetségének aláírás- gyűjtési akciójának tisztaságát kérdőjelezi meg és elég etikát­lan módon kirohan ellenünk. Ezenkívül visszautasítunk minden olyan megnyilvánulást, amely szervezetünk lejáratását tűzi ki célul és olyasmit állít, ami nélkülöz minden alapvető korrektséget. Mi, szabad demokraták soha senkit sem tartottunk „hülyé­nek”, sőt az ellen küzdünk s küzdöttünk, hogy ebben az or­szágban többé soha, senkit, semmiféle politikai csoportosulás ne nézhessen „hülyének”. Véleményünk szerint Király Zoltán kirohanása megalapozat­lan volt, sőt visszaélt a képviselői státusának köszönhető nyil­vánossággal. E kirohanás helyett lehetősége lett volna felkérni azon állampolgárokat, akik becsapva érezték magukat, hogy a parlamenthez eljuttatott személyi számmukkal semmisítsék meg aláírásukat. Nem tette meg! Mi ezúton kérjük, itt Tolna megyében azon állampolgárokat, akik úgy érzik, hogy ezzel az akcióval visszaéltünk, címünkre (Szabad Demokraták Szövetsége Szekszárdi Szervezete, 7100 Szekszárd, Bezerédj u. 22.) egy zárt borítékban, portó­san, személyi számukat küldjék el, s mi garantáljuk, hogy eze­ket a személyi számokat rövid időn belül eljuttatjuk az Ország- gyűlés alelnökéhez. Ezek után szeretnénkmég a figyelmet arra is felhívni, hogy a gyűjtőíveken feltüntetett négy kérdés nem újkeletű, s igenis szervesen kapcsolódik egymáshoz. Tavasszal, amikor a kétoldalú tárgyalások létrejöttek, az ak­kori MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal között, e négy kérdés napirenden volt. Mint országgyűlési képviselőnek,' Király Zoltánnak kellett volna róla tudnia, s felszólalásaiban már akkor utalhatott volna rájuk. Nem tette! Azóta eltelt több mint fél évben ez ügyben szinte semmi sem történt. A későbbi tárgyalásokon, amelyek már háromoldalúak vol­tak, pont ezt a négy kérdést nenj tisztázták. A Szabad Demokraták Szövetségének képviselői ezen okok miatt nem írták alá a tárgyalások záródokumentumát. Levelünket annak reményében írtuk, hogy egy valódi plura­lista demokráciában a népképviselet elvét soha, senki nem fogja megkérdőjelezni! Szekszárd, 1989. október 18. ' Szabad Demokraták Szövetsége Szekszárdi Szervezete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents