Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-18 / 247. szám
1989. október 18. Hépüjság 3 Tolnai toborzó Mit ér az ember, ha vidéki? (Folytatás az 1. oldalról.) Tolnában még nem tartják a markukat Egy dolog azonban tény: az agrárágazat, s az ott dolgozók érdekeit egyetlen párt sem képviseli valódi súlyának megfelelően, éppen ezért önmaguknak kell gondoskodniuk arról, hogy szavukat meghallgassák mindenütt,-legfőképp a törvényhozó testületben a képviselöház- ban, ott ahol, sorsukról döntenek. Az idő sürget: ma az ország 1261 mezőgazda- sági szövetkezete közül 650 fizetésképtelen, s bár Tolna megyében egyetlen mezőgazdasági üzem sem kényszerül ma még arra, hogy a markát tartva kéregessen, de ki tudja, mikor kerülnek a borsodi üzemek sorsára a Tolna megyei téeszek is. Az agrárreformkör a megkülönböztetetten hátrányos helyzetben élő vidéki, falusi lakosság érdekeit kívánja képviselni. Tagtoborzásra megyénkben elsőként Mözsön, az tlj Élet Téeszben került sor, hétfőn, a kora esti órákban. Pedagógusok, a környékbeli téeszek képviselői, földből élő parasztok, munkások jöttek el, hogy meghallgassák a megyei választmány tagját, Szentes Nándort, aki az Agrárreformkör céljáról, a szervezés pillanatnyi állapotáról beszélt. Az agrárágazat politikai csaták áldozata lett, s ugyanakkor a kiegyensúlyozott élelmiszerellátás veszélybe került - mondta Szentes Nándor. - Bizonyíték erre, hogy például a sertéstartástól elment a kedve a kistermelőknek éppúgy, mint a téeszeknek, állami gazdaságoknak. Senki nem törődik azzal, hogy faluhelyen mérhetetlenül alacsony a kereskedelmi ellátás színvonala, hogy drágább a villany, mint városon, hogy saját maguk építik a járdát, ha nem akarják a sarat dagasztani, hogy akadnak falvak, ahol egyetlen értelmiségi sem él, nincs, aki ügyes-bajos dolgainak intézésében segítené az embereket. Kimutatott tény, hogy a falusi ember ez év első felében 1800 forinttal keresett kevesebbet, mint az, aki a városon keresi meg a kenyérrevalót, s hogy a falusi nyugdíjak összege mérhetetlenül alacsony. Csata közben is enni kell Mindezzel ma csupán érintőlegesen foglalkoznak a különböző pártok agrár- programjai, nem a megoldás, az orvoslás módja, sokkal inkább a földtulajdon kérdése érdekli a pártokat. Természetesen ez is alapkérdés, azonban a jelenlegi helyzet annyira tarthatatlan, hogy mielőtt még a pártok csatái lezajlanak dönteni kell a mezőgazdaság jelenéről, és jövőjéről, hisz enni még csata közben is kell. A megoldás módjait azok tudják a legjobban, akik az élelmünket előállítják, éppen ezért kell, hogy legyen olyan fórum, ahol a véleményüket elmondhatják. Ezt hivatott biztosítani az agrárreformkör, amely munkahelyeken, falvakban szerveződő kisebb körökben kínál lehetőséget arra, hogy a véleményének, elképzeléseinek hangot adjon bárki. S hogy ez ne legyen csupán pusztába kiáltott szó, az agrárreformkör - amely nem kíván párttá alakulni - fölvállalta a közvetítést, mégpedig úgy, hogy a vidéken élők véleménye az általuk jelölt képviselőn keresztül az országgyűlésen is hangot kapjon. Sőt: megfogalmazódott az is: a reformkor a köztársasági elnök személyére is adjon javaslatot. A reformkör a jól kidolgozott, alapos és konkrétumokat tartalmazó programra helyezi a hangsúlyt - ez a program messzemenően figyelembe veszi a véleményeket, és alakul még mindig. A program persze csak akkor ér valamit, ha sokan elfogadják, s az agrárreformkör vezetői az agrártermelésben jártas, hiteles, és megbízható emberek. Többen hangot adtak ennek a vélemények hétfőn. Máté János, a faddi téesz termelési főmérnöke szerint jó lenne mielőbb elérni, hogy a paraszti munkából is biztonságosan megéljen az ember. Ezt egyik párt sem ígéri, hisz a mezőgazda- sági programjaik betonízűek, nem érződik belőlük az aggódás az ágazat, és a föld iránt. Azt sem igen lehet érzékelni, hogy maga a kormányzat segítené az ágazatot, a falun élőket. Az agrárreformkör az egyedüli olyan szervezet, amely a falut valamennyi problémájával együtt összefogja. Önálló megyei program Izsák Gyula, a bátaszéki Búzakalász Téesz, és a Teszöv elnöke óvott attól, hogy bárki is azt higgye: az agrárreformkör a téeszmozgalom, az érdekképviselet, a téeszvezetők átmentését tűzte ki célul. Erről szó sincs, a mozgalom és érdek- képviseletet és a téeszelnökök munkáját nem ez a mozgalom van hivatva értékelni. A legfontosabb szempont: megállítani az agrárágazat züllesztését, azt hogy ebben az alapvetően mezőgazdasági termelésre alkalmas országban élelmiszerhiány lépjen fel, ne legyen mit ennünk. Azonban hogy ezt elkerülhessük a gazdasági érdekképviselet kevés, erős politikai érdekképviselet is szükségeltetik, olyan, amely a kormány döntéseit is befolyásolni képes. Az országos elképzelések mellett minden megyének önálló, a speciális helyzetet feltáró, s a mecfbldás módozatait kidolgozó programja kell hogy legyen, olyan, amely nem csupán általánosságokat, hanem konkrétumokat is tartalmaz. „Még mindig nagyon szétválik a főváros és a vidék érdeke. Reméljük, hogy az agrárreformkör képviseli az érdekeinket. Csak azt nem értem, hogy már megint köztársasági elnökben gondolkodunk, holott engem leginkább az érdekel, hogy mennyi pénzt viszek haza, s hogy miért kell többet fizetnem a gázért” - mondta Lampek János gépszerelő, aki többekkel együtt úgy véli: szimpatikus az agrárreformkör programja, azonban a belépéssel még várnak, nem hamarkodják el, mint azt korábban többször megtették. Levél és meghívás - már van Az agrárreformköröket azonban - bár szándékuk tisztességes, a faluközösségekért emelik fel szavukat, a nyolcmillió vidéken élő emberért - úgy tűnik, még ma sem kezelik súlyának megfelelően. Bizonyítékként álljon itt annak a levélnek a másolata, amelyet Nagy Tamás az Agrárreformkörök Országos Választmányának elnöke kapott dr. Szűrös Mátyástól, a Magyar Népköztársaság Ország- gyűlésének elnökétől ez év október 3-i keltezéssel. „Tisztelt Nagy Tamás! Megkaptam levelét, melyben a politikai egyeztető tárgyalások résztvevőinek azon döntését sérelmezi, hogy plenáris ülésünkön nem változtattak eddigi felfogásukon, nem bővítették ki a részvételre jogosultak körét. Biztosíthatom arról, hogy eddig minden beadványunkat eljuttattam a tárgyaló felekhez, döntésüket azonban nem változtathatom meg. A jövőben is vállaljuk, hogy véleményüket, javaslataikat átadjuk a feleknek, arra azonban nincs felhatalmazásom, hogy elutasító döntéseiket megváltoztassam, vagy azzal ellentétes gyakorlatot folytassak. Végtelenül sajnálom, hogy nem lehetek mindenben segítségére, jóllehet azt szívesen tenném.” S még egy momentum: NagyTamást- bár az MSZMP kongresszusára nem hívták meg az agrárreformkörök képviselőit - az MSZP megalakulását követően a lakásán küldöttség kereste fel azzal a kéréssel: vállalja el az agrárágazat képviseletét az MSZP-n belül. D. VARGA MÁRTA Az időjárás kedvez az őszi mezőgazdasági munkáknak. A gazdaságok befejezték a burgonya szedését és a napraforgó-betakarítást is. A nem végleges adatok szerint a napraforgó az utóbbi három-négy év átlagtermésével, hektáronként mintegy két tonnával fizet. A legnagyobb munkát a kukorica betakarítása adja, eddig a termőterület több mint egyharmadáról takarították be. A legutolsó termésbecslés szerint a kukorica hektáronként 6,5 tonnás átlagtermést ígért, jelenleg azonban már úgy számolnak, hogy nem éri el ezt a hozamot. A mezőgazdászok szerint a növény termése fajsúlytalan, mivel a mag fejlődésének utolsó szakaszában kevés napfény érte a kukoricát. A terület kisebb hányadat adó késői fájták úgynevezett utóérése az egy-másfél héttel ezelőtti alacsony hajnali hőmérséklet miatt számos táblán nem volt megfelelő, főként az északi országrészben. Javában tart a cukorrépa szedése. A növény fejlődése kissé elhúzódott, ezért - két gyár kivételével - a cukorgyártó üzemek valamivel később kezdték el a feldolgozást. A munka most már a répatáblákon és a gyárakban is folyamatos. A talaj jelenleg kellően nyirkos, így a legtöbb helyen a szedőgépek munkája zavartalan. A zöldségnövények csaknem 80 százalékát betakarították, az alma 90 százalékát szedték le, a szőlőnek pedig már csak egytizedét kell leszüretelni. A legfontosabb kenyérgabonából, a búzából 1 millió 280 ezer hektár elvetésével számoltak a MÉM-ben. A legutóbbi összesítés alapján a gazdaságok e terület felét már bevetették. Az eddigi jelzések azt mutatják: valószínűleg a számítottnál valamivel kisebb területen, várhatóan 1,24-1,25 millió hektáron vetnek majd búzát. A visszafogás egyik oka, hogy bár a pénzügyi szervek már kilátásba helyezték a búzatermés jövedelmezőségének javítását, ám - a korábbi évek gyakorlatától eltérően - mostanáig nem hirdették meg a búza felvásárlási árát; a gazdaságok még nem tudják, hogy a kenyérnek- valóért mennyit kapnak jövőre. Pályakezdő fiatalok foglalkoztatása A Tamási Városi Tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén megtárgyalták a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásából adódó gondokat, feladatokat. A városi feladatok közül célként jelölték a munkaerő-kínálat és - szükséglet közelítését. Szélesíteni kell a beiskolázási lehetőségek körét. Biztosítani az átképzést, a munkahelyteremtő kezdeményezéseket támogatni, a magánvállalkozásokkal együtt. Fokozni kell a pályaválasztási tevékenység hatékonyságát, a színvonalának növelésével, a propaganda és felvilágosító munka jobb kihasználásával. A közhasznú munkavégzés mintájára a pályakezdők foglalkoztatását is meg kell oldani. A munka melletti szakmai továbbképzés eredményezheti hosszabb távon a fiatalok foglalkoztatási biztonságát. A lakáshoz jutási feltételek javítása érdekében a fiatalok aktivitására számítva, jobban össze kell hangolni a munkáltatói és tanácsi támogatás lehetőségeit. Kongresszus után Egy folyamat fontos állomása Az MSZMP utolsó (?) és az MSZP első kongresszusa meghozta a várt történelmi fordulatot, de nem ellentmondások nélkül. Az ellenzék a homlokzat átfestéséről, a hatalomátmentés kísérletéről beszél, az MSZMP szocialista érzelmű tagjai radikálisabb szakítást vártak, sokallják a kompromisszumokat, a bolsevik érzelmű tagság viszont árulást emleget, a kommunista párt felszámolását. Úgy gondolom, hogy nem az adott pillanatnyi állapotból kell kiindulni itt sem, hanem a történteket egy folyamat szerves részének kell tekintenünk. Századunk történelmében először fordult elő, hogy egy sztálini típusú kommunista párt felszámolja önmagát saját kongresszusán, kimondja hogy elveti a sztálini értelmezésű proletárdiktatúrát és demokratikus centralizmust, illetve manifesztálja, hogy a nyugati típusú szocialista-szociáldemokrata mozgalmakhoz kíván közeledni. De jure most hárult el minden akadály a demokráciára, a jogállamiságra való áttérés útjából. (De facto ez már korábban végbement.) Lehetett volna sokkal rosszabb megoldás is. Például ha a reformszárny vereséget szenved és kisebbségként kénytelen kivonulni az MSZMP-ből. Erre nem gondolnak azok, akika sok kompromisszumot kérik számon. Pedig nagyon veszélyes helyzetet teremtett volna egy, a reformszárnytól megfosztott és az ultrabal irányába elcsúszó MSZMP, a meglévő hatalmi apparátusával! Most már tényleg elmondhatjuk, hogy a visszarendeződésnek végképp elmúlt a veszélye, csak valami nagyon súlyos gazdasági összeomlás és ebből következő politikai katasztrófa idézheti újra fel. A sztálinista ultrabal elkeseredett kalandorakcióját persze sohasem lehet kizárni, de egy ilyen lépés - az erőviszonyok ismeretében - eleve kudarcra van ítélve. A politikai frontvonalak tisztázódása érdekében kívánatosnak tartom, hogy a bolsevik-kommunista érzelmű (de nem sztálinista!) párttagok alakítsák újjá az MSZMP-t és ne lépjenek át a szocialista-szociáldemokrata színezetű MSZP-be, valamint hogy az ortodox sztálinisták is alakítsák meg saját „kommunista” pártjukat. Ha An- toniewicz Roland és társai nem nyúlnak erőszakhoz, ha hajlandók nézeteikérta politika nyílt porondján megküzdeni, úgy ennek egy demokráciában nem lehet akadálya. Egy, a szocialista-szociáldemokrata irányt nem vállaló, de a sztálinista szélsőbalt is elutasító MSZMP a későbbiekben (a kezdeti törvényszerű személyes sértődések, duzzogások után) természetes választási szövetségese lehet az MSZP-nek, tehát kialakulhat hosszú távon egy baloldali többség. Az MSZMP és az MSZP közötti törésvonalak Itt most egy olyan újjáalakult MSZMP-t feltételezünk, amelyikről már levált a sztálinista szélsőbal. Ez az MSZMP már elfogadja a többpártrendszert, a politikai váltógazdálkodást, de úgymond nem akar „polgári demokráciát”, összekeverve e fogalmat a nyugati típusú demokráciával. Ma már a fejlett nyugati országokban nem beszélhetünk szűk értelemben vett polgári demokráciáról, hiszen nem igaz, hogy csupán egyetlen osztály, a burzsoá-polgári osztály van hatalmon. A munkásmozgalom vagy a farmertársadalom is fontos részese a hatalomnak a demokratikus választások intézményén keresztül. Egyáltalán osztálykategóriákban gondolkodva ma már nem lehet megérteni a modern társadalom belső mozgástörvényeit. Az MSZP egyértelműen a nyugati típusú demokrácia átvételét hirdette meg, és szemben az MSZMP-vel, önmagát nem osztályalapon szerveződő pártként deklarálja. A tulajdonviszonyok tekintetében az MSZMP megmarad valamiféle elvont „szocialista tulajdon” bűvöletében, amibe belefér az állami tulajdon, de nem fér bele például a részvénytulajdon, mint meghatározó forma. Az MSZP vállalja a közeledést a tulajdonviszonyok tekintetében is a Nyugathoz. A jól fejlett piacgazdaság megteremtését és nem a tulajdon magán- vagy szocialista jellegét tartja mérvadónak. Az MSZP nem rekapitalizálódást akar, ellentétben a jövőben sűrűn fölbukkanó vádakkal. Mindig mindenütt a leghatékonyabb tulajdon- formára kell törekedni, és nem az ideológia tilalomfáiból kell kiindulni. A leghatékonyabb tulajdonformát kell az adott területen a társadalmi tulajdonnal azonosítani. Egy veszteséget termelő állami vállalatot ne tekintsünk a társadalmi tulajdon részének. Ugyancsak az állami vállalatok részvénykibocsátását sem szabad valamiféle rekapi- talizációnak tartani, sokkal inkább egyfajta társadalmasítási folyamat részének. Kun Béla intelmei Végezetül hadd idézzem föl, mit irt Kun Béla 1919-ben: „A bürokrácia hatalmi szervezetet jelent amelyet nekünk a szocializmus jövője szempontjából le kell gyűrnünk. Le kell gyűrnünk azért, mert mi a proletárdiktatúrából a szocializmusba való átmenet békés formáját akarjuk. Ha már fölülkerekedne egy bürokrata osztály vagy réteg, akkor megint erőszakkal kellene kivennünk ezeknek a kezéből a hatalmat” Nos, Kun Béla félelmei beigazolódtak és kialakult a sztálinizmusban egy bürokrata osztály. Most viszont az MSZP megalakulásával megkezdődött, mégpedig erőszakmentes úton, e bürokrácia megfosztása a hatalomtól, amely folyamat viszont már globáltörté- nelmi jelentőségű. A kialakult pillanatnyi állapotot lehet különbözőképpen értelmezni, kinek-kinek szájíze szerint, azonban ha egy fejlődés lépcsőfokaként fogjuk föl, akkor már kirajzolódik a távoli horizont: Magyarország újra az emberi civilizáció fejlődésének fontos színtere, s hatása az ún. szocialista világ- rendszerre, s ezen keresztül az egész emberiségre meghatározó lehet a harmadik évezred küszöbén. GAZDAG LÁSZLÓ Közéleti hír A Magyar Szocialista Párt kongresszusi küldötte, Antus Antal tegnap a megyei tanács volt MSZMP-tagjaival és az új párt iránt érdeklődőkkel pártaktiván találkozott. Az intézményben is megalakult az MSZP-t szervező csoport. MDF küldöttválasztó gyűlés volt Szekszárdon Fél hétre hirdették, hétre össze is jöttek az MDF Szekszárd Városi Szervezetének tagjai hétfőn este a Babits Mihály művelődési ház klubtermében, hogy a Demokrata Fórum második országos gyűlésére küldötteket válasszanak. A mintegy ötven megjelent tagot Nyerges Tibor ügyvezető elnök tájékoztatta a legutóbbi összejövetelük óta eltett eseményekről. Mint mondta, az MDF-kongresz- szusra legalább négy küldöttet szeretnének választani, bár az első országos gyűlés óta az MDF-ből többen kiváltak, így például a kisgazdák és a kereszténydemokraták. A megyében megalakult ellenzéki kerékasztal tevékenységéről elmondta, hogy tényleges érdekegyeztető tárgyalást folytattak az akkori megyei MSZMP-vel, bár gyakorlati eredménye ennek egyedül a nyugodt politikai légkör volt. A Tolnai Demokrata újság, ami az MDF helyi szervezetének tájékoztatási eszköze volt, mindössze két számot ért meg anyagi okok miatt. Ha az MSZMP költségvetésnek visszaadott támogatásából az MDF is részesülni fog, akkor a Demokrata Fórum vehet egy nyomdát és újból kiadhatja újságját - mondta az ügyvezető elnök. Az MDF-nek egy magánszemély jóvoltából a választásokig a Bezerédj utcában megfelelő iroda áll rendelkezésre, ahová a napokban szerelnek telefon- és telefaxvonalat, melynek költségeit a megyei tanács előlegezte meg. Magánszemélytől, adományként kapott a szervezet egy leselejtezett mentőautót is, ami átalakítva mozgó irodaként fog szolgálni, ugyancsak a választások idején. Az MDF pénzügyi hátterének biztosítására, a számlavezetésre a Budapest Bank szekszárdi kirendeltségét bízta meg. „Mindenféle adminisztrációt sikerült szerencsésen megoldanunk” - konstatálta Nyerges Tibor. Ezután október 23-a megünnepléséről esett szó. Mint mondták, az MDF városi szervezete teljes értékű ünnepség rendezését tervezi az összes többi ellenzéki párttal és az egyházakkal közösen. Az október 12-i városi tanácsülés elfogadta az ellenzéki kerekasztal soros elnökének, Kapitány Ferencnek és az MDF képviseletében Szögi Bélának az előterjesztését, és a Béla téren helyet biztosított a Bakó László által faragott kopjafa felállításához. Este hat órakor, ökumenikus istentisztelet után fog sor kerülni az emlékműnél az 56-os forradalom meghurcoltjainak emlékére rendezett kegyeleti szertartásra - hangzott el a tájékoztatás. Ezután került sor a küldöttek megválasztására, illetve jelölésére, aminek feltétele volt, hogy az illető nem volt az MSZMPtagja. Tizenegy MDF-tag vállalta a jelölést, akik közül végül is a listás szavazás után 4 +1 küldöttet - ez utóbbit a bátaszéki szervezet nevében delegálták - választottak meg. Név szerint a budapesti országos gyűlésen a szekszárdiakat a következők képviselik: Tímár László vegyészmérnök, Nyerges Tibor tanító, Németh Károly tanár, Szögi Béla gépészmérnök és dr. Ternák Gábor főorvos. - fké Vetik a búzát, de még nem tudják az árát Az első agrárreformköri gyűlés résztvevői Mözsön
