Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-11 / 214. szám

1989. szeptember 11. népújság 3 Dunaszentgyörgy az ötödik alkalom Gyermek-csendesnap Hitoktatási tanévnyitó Gyermek és csend. Ritkán egyeztethető két fogalom, mert az egészséges gyermekre nem jellemző a csendes foglalatosság, inkább a harsány hangú ténykedés. Miért, hogy mégis gyermek-csendesnapra hívogattak Duna- szentgyörgyre? A válasz egyszerű: mert a rendezők a Tolnai Református Egyházmegye fiatal lelkészei, pedagógusai, diakó­nusai - a gyermekeket, ifjakat, belső csendességre szólították maguk köré. Szabó Tamás bölcskei lelkész, saját gitárjátékkal kísért éne­ke intette először csendre a templomba összesereglett gyerme­keket, akiket Figler János helybeli lelkész köszöntött, és ismer­tette a nap programját. Ez a hitoktatási tanévnyitó gyermeknap annak a tematikus lelkészi munkának volt a folytatása, mely 1987-ben indult, ittTolna megyében. Gerjen, Decs, Váralja, Kaj- dacs után, most Dunaszentgyörgy egyházközsége fogadta a fiatalokat. Ócsay Barnabás bátszéki lelkész evangélizációjával indultak „belső utakra”, melynek alapja Pál apostol Filippibeliekhez írt levelének negyedik része volt. Az örömről szóló bizonyságtétel és énektanulás után, a közel háromszáz résztvevő - korcsopor­tok szerint - bibliakörökben folytatta, a csendesnap alapigéjé­nek értelmezését, az életkori sajátosságaiknak megfelelően. A körvezetők - Apostol Pál, Bognár Cecil, Csécsy István, Csécsy Istvánné, Galambos László, Karmacsy Ferenc, Kompán Zsolt, Kompén Zsoltné, Mester Lajos, Rácz József, Szabó Tamás, Vi- kár Béla, Vikár Béláné, Viszlói Emőke - vallomása szerint nem számítottak ilyen nagy érdeklődésre. A korábbi években kis lét­számú ifjúsági közösségekben szolgáltak, így új és újabb peda­gógiai módszereket kell alkalmazniuk. Tapasztalásuk szerint a felnőtt személyes, példamutató jelenléte, magatartása, barátsá­ga hatékonyabb, mint a legkorszerűbb videotechnika alkalma­zása a hitoktatásban is. A csoportfoglalkozásokon egyháztörté­net keretében Bocskai István és koráról, a hajdúkról esett szó és arról, hogy mit jelent az egyházi szertartás rendjében az ének, imádság, fohász. Ebéd után ismét közös éneklésre gyűltek a templomba, ahol Karmacsy Ferenc szolgálatával zárult az áhítat, az ugyancsak a Filippiekhez küldött harmadik;levél tizennegyedik verse alap­ján. A vendéglátásért Mester Lajos mondott köszönő szavakat a hazautazás előtt. A kívülállónak talán szokatlan volt a templom csendjét felve­rő gyermekzsivaj, de Ady Endre gondolatát e napra aktualizál­va: „Ha élet zengi be az iskolát, / Az élet is derűs iskola lesz...”, a dunaszentgyörgyi évnyitó meghatározó állomása lehet a fiata­lok lelki-testi egészségével, békéjével már eddig is foglalkozó közösségeknek. DECSI KISS JÁNOS Számítógépek Tolnán Próbaüzem kell melegedni a géppel (Folytatás az 1. oldalról.) A dolgok helyi mentora, mozgatója Báli István, a pénzügyi osztály vezetője.- Azért volt szükség erre az IBM számí­tógép-hálózatra - mondja -, hogy házon belül, helyben, gyorsan feldolgozhassuk adatainkat, nyilvántartásainkat. A rend­szer pillanatnyilag egy központi egység­ből és hat,'ezzel összeköttetésben lévő munkahelyből áll, de szükség esetén még bővíthető. Létrehozására a tolnai ta­nács mintegy 2,5 milliót fordított, a megye pedig 0,5 milliós támogatást nyújtott.- Kik fogják kezelni a gépeket? Van- nak-e képzett szakemberek? Rendelke­zésre állnak-e a szükséges programok?- Hét-nyolc kolléga már részt vett, nem azt mondom, ‘hogy tanfolyamon, inkább ilyen egy-két napos géppel való ismer­kedésen. Az egyéni érdeklődés minden­képp szükséges, anélkül nem megy. Ösz- sze kell melegedni a géppel. Adatbevitel és információ-visszanyerés: ennyi az egész. Csak míg addig eljut az ember, hogy gördülékenyen tudja kezelni a ma­sinát, „ért hozzá”, addig megizzad né­hányszor. A programok egy része országos, más része helyi, megyei fejlesztésű. Kezel­nünk, használnunk kell őket, ez a felada­tunk. Szerintem menni fog. Pilisi Pál, aTAKEH számítógép üzemel­tetésvezetője végzi a tanácsok számító­gépparkjának szerelését, karbantartá­sát, szervizelését.- Sok tanács és intézmény rendelke­zik már a megyében szóló IBM-géppel - mondja. - Több egységből álló hálózatot a szekszárdiaknál, a paksiaknál, a báta- székieknél, a dunaföldváriaknál, s most a tolnaiaknál építettünk ki.- Áramkimaradás esetén nem vesznek el az adatok?- Ennek megakadályozását szolgálja az úgynevezett szünetmentesítő. Tíz­húsz percnyi kiesés idejére automatiku­san biztosítja a 220 voltot. Trieber Géza, a megyei tanács infor­matikai és számítástechnikai csoportve­zetője:- Egy országos pályázaton nyertünk, 1987-ben - mondja -, és ennek köszön­hető, hogy a BM és a KSH ellát bennün­ket IBM-gépekkel és -felszerelésekkel azóta, 25 százalékos árengedménnyel. Persze, a dolgot a helyi tanácsoknak kell kezdeményezni. Náluk szülessen a dön­tés, kívánnak-e élni a lehetőséggel, van- e rá igényük, pénzük stb....- Milyen tanácsi területeken alkalmaz­ható a számítástechnika?- Pénzügyi és igazgatási feladatok el­látására. Számfejtési, vagyonnyilvántar- tási, ügyiratkezelési, népesság-nyilván- tartási, lakásigénylőket és segélyezette­ket nyilvántartó, adó-, építésügyi, kisipari nyilvántartási stb.... programok állnak rendelkezésre. A tolnai tanács IBM rendszerének központi egysége 40 megabyte kapaci­tású. Fokozatosan szeretnék elérni, hogy a tanács és intézményei gazdálkodásá­nak feldolgozása gépre kerüljön. Egy­részt új egységek beszerzésével (kapna egy IBM-et a 2. iskola, amihez a mözsiek is bejárhatnának) másrészt úgy, hogy a tanácsi felszerelést mások is használ­hassák (például az 1. iskola). A rendszer üzembe helyezésétől egyelőre munkaerő-megtakarítást nem remélnek. „Minden kezdet nehéz, bele kell jönni” - mondják. Időmegtakarítást viszont Ígérnek. Várható az ügyfelek kiszolgálásának felgyorsulása, hisz a megfelelő adatok bebillentyüzése után egy szempillantás alatt megjelenik a monitoron vagy a sor­nyomtatón a kívánt információ, adat vagy határozat.- Wy­Próbaüzem előtti próba Fotó: Kispál M. Torlódás a röszkei határátkelőnél Az utóbbi időben néha sosem látott torlódás, 15 kilométer hosszú gépkocsi­sor figyelhető meg a röszke-horgosi ma- gyar-jugoszláv határátkelőhelyen - írja az újvidéki Magyar Szó. A napilap vasárnapi számának egész oldalas cikkében beszámolt arról, hogy az elmúlt nyolc hónap alatt Horgosnál hatmillió utas kelt át a határon, a mintegy kétmillió személygépkocsiban és 24 ezer autóbuszban, valamint a Szabadka és Szeged között naponta közlekedő vona­tokban. (1981 -ben 1,8 millió utas lépte át itt a határt). A turistaáradat augusztusban volt a legintenzívebb, amikor 957 000 út­levelet láttamoztak. A legnagyobb forga­lom hétvégeken van. Horgosnál az idén mintegy harmincezer vízumot adtak ki a Jugoszláviába látogató szovjet turisták­nak. A nemzetközi út Szeged és Szabadka közti szakasza egyre veszélyesebb - írta a lap. Az idén nyolc hónap alatt 89-cel több komoly közlekedési baleset történt, mint tavaly egész évben, s ezekben 14- en vesztették életüket. A tavasz óta szovjet turisták tízezrei özönlöttek el a Vajdaság északi részét. Más keleti országok turistáival együtt fő­leg textil, lábbeli, ágynemű, lakástextília érdekli őket, százszámra vásárolják a Lada típusú, szovjet gyártmányú hasz­nált személygépkocsikat. A Magyar Szó utalt arra, hogy az idén lényegesen megnövekedett a Jugoszlá­viába látogató magyar, csehszlovák és román bevásárló turisták száma is. A ju­goszláv állampolgárok magyarországi útjairól többi között a következőket fejtet­te ki: A horgosi határátkelőn a határ menti helységekből, Újvidékről is sok turista ruccan át Szegedre élelmiszerért, italért, kozmetikai cikkekért, mosószerekért és füzetekért, tekintettel arra, hogy sokkal olcsóbb, s emellett az üzemanyagtartályt is egyharmadával olcsóbban lehet feltöl­teni. Meglepően nagy a Szerbiából Ma­gyarországra utazó bevásárlók száma. A szerbiai „egynapos turisták” figyelme azt követően irányult Szeged felé, hogy ápri­lis 24-én megszigorították a romániai beutazás feltételeit, s más beszerzési le­hetőségek után kellett nézni. Tárolják a szappant, tanszereket, hangyaszorga­lommal hordják az étolajat stb. A magyar és a jugoszláv határszervek, akik egyforma korrektséggel viseltetnek az utasok iránt, néha elvesztik a türelmü­ket, s időnként megszigorítják a vámel­lenőrzést. Magyarországról bizonyos megkötésekkel csak olyan értékű árut lehet kihozni, amilyen értékben kemény valutát váltott be forintra a turista. Időn­ként a vámosok tüzetesen összeszámol­ják a gépkocsiban talált magyarországi áru értékét, s ha ez túllépi a bizonyítható beváltás értékét, akkor szerényebb sza­bálysértés esetén visszaküldik a turistát, hogy szabaduljon meg az ismeretlen eredetű pénzért vásárolt holmijától vagy élelmiszertől. A Magyar Szó véleménye szerint a ma­gyarországi bevásárlóturizmus még an­nak a jugoszláv állampolgárnak is kifize­tődő, aki nem nagyon jártas a deviza­ügyekben. A sertésnek csak négy lába van A húsellátás helyzete Dombóváron Nagyüzem a vágóhídon (Folytatás az 1. oldalról.) Egyezkedésre kényszerülnek, ami azonban korántsem egyszerű, hiszen számukra csak az a megoldás marad, ha továbbra is vállalják a város ellátását, hogy a helyi áfész árréséből részt kérje­nek. Ezt nyilvánvalóan nehezíti, hogy az áfész a tőkehúsok esetében is csak mint­egy 10%-os árréssel dolgozik, ami ön­magában véve is kevés. A pillanatnyi állapot még nem veszélyezteti egyik nap­ról a másikra az ellátást, hisz a kombinát saját állatállománnyal rendelkezik, de nem lehetnek illúzióink: annak adja majd el, aki többet kínál érte. A tárgyalások folynak és remélhetőleg megegyeznek majd a kombinát és a helyi áfész illetéke­sei. Az új húsáruház - 1988. szeptember 1-jén nyitották meg - szinte kong az ürességtől. Hús van, csak vevő nincs, és aki bejön, az olcsó húsokat keresi, vi­szont az sincs, és ahogy megtudtam, egyre kevesebb lesz. Az üzletvezetőtől egy közület körmöt rendelt nagyobb té­telben, de ez az igény kielégítetlen ma­radt. Ez van - tárja szét a kezét a boltve­zető -, keveset vágnak a húskombinát­ban és hát a sertésnek csak négy lába van. A vevőnek meg kettő, amit bizony le­járhat, ha olcsó húst szeretne kapni a vá­ros üzleteiben. Töltelékáruban látszólag nincs hiány, bár a húsáruházban nem volt éppen gazdag a kínálat. Szerencsé­re azért van kivétel. Az újdombóvári vá­rosrészben működő tsz-húsboltban, nem nem tudni hogyan, de 50%-os áron kapható hús, igaz többnyire bőrösen, nem tőkehús minőségben, mégis nagy a tülekedés. A Láng Gépgyár után újabb cég jelentkezett a termelőszövetkezetnél, ahova már csütörtöki napokon szállítják a személyre szóló csomagokat és igazán kiváló minőségben, s ez a COLOR Szö­vetkezet. Nyilvánvaló, hogy nem ez a vég­leges megoldás, bár dicséretes az az erőfeszítés, amit az Alkotmány Mgtsz tesz az ellátási gondok enyhítésére. A napokban hallottam, a kongresszusi képviselők dombóvári ülésén, hogy akár 10 forintos eltérések is tapasztalhatók reggeltől estig a felvásárlási árak­ban. Dombóvár húsboltjaiban még van hús, és a sertéskaraj is ugyanúgy elfogy, mint a dagadó, vagy a darált hús, csak egy ki­csit később és többnyire szeletenként. MOLNÁR ISTVÁN Fotó: HUNGER Kevés az olcsó hús az üzletekben De strigis verő... Miközben az újdonsült lengyel minisz­terelnök, T. Mazowiecki egyik első nyilat­kozatát hallgattam a televízióban - „Len­gyelországban nem lesz (a kormányvál­tással) boszorkányüldözés” -, Kálmán királyunk idézett bölcsessége jutott eszembe. Valóban, ilyen higgadt, bölcs nyugalomra lenne szükségünk, amit ők sugallnak. Mi is kormányváltás előtt ál­lunk, akár tetszik, akár nem. Ezért nem árt megvizsgálni a lengyel és a majdani ma­gyar kormányváltáshoz hasonló törté­nelmi helyzeteket. Ez modellezve a kö­vetkező: a változás túlnő a demokratikus államok ‘„szokásos” kormányváltásain, szétfeszíti a politika kereteit, s társadalmi változásokat indukál. (De nem rendszer- váltást, legalábbis ez a kormányra jutott erők távlati céljaiban szerepel csak.) Ilyen példa a történelmi közelmúltból Chile, a Népi Egység kormányzata 1973- ig. A kísérlet éppen - többek között - azért is bukásra volt ítélve, mert a korábbi kormányzathoz ezer szállal kapcsolódó középosztály egy része a mindkét irányú szélsőségek demagóg szirénhangjaitól megrettent, egzisztenciális félelembe es­ve aktivizálódott politikailag, s az „actio directa” útjára lépve, még meglevő hiva­tali és gazdasági pozícióit felhasználva, ellehetetlenítette a kormányzást. A kelet­kező káoszban aztán minden a rendcsi­nálásért kiáltott, jöhettek a katonák... Ez a bonyolult társadalmi mozgás a „chileizálás", ettől tartva igyekezett jó előre kifogni a szelet Mazowiecki a pá­nikkeltő demagógok vitorlájából. Adja is­ten, hogy szélcsend jöjjön Lengyelor­szágban, de erre nekünk tán még na­gyobb szükségünk van. Augusztus 31-én elvitt a kíváncsiság a Magyar Függetlenségi Párt szekszárdi nagygyűlésére, s megnyugodva vettem tudomásul, a sokak áltl markánsan jobb­oldalinak titulált pártban józan erők van­nak jelen, eszük ágában sincs „osztály­harcot” kezdeni az általuk sokat emlege­tett „elszámolás” kapcsán, magyarul: a jelenlegi hatalomhoz kötődő alkalmazotti tömegeknek, akik dolgukat eddig is tet­ték becsülettel, nincs mitől tartaniuk. Ép­pen e párt jelen levő vezetői háborodtak fel a „szélsőjobb” vádaktól, szinte prófé­tai haraggal. Én hiszem, s az eset meg­erősített, ma nincs veszély jobbról, innen nem indukálódhat „chíleizálódás”. Re­mélem, az új pufajkákat sem varrják még sehol... TÓTH TIVADAR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents