Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-07 / 211. szám
1989. szeptember 7. ( TOLNA \ tsíÉPÜJSAG 3 Medgyessy Péter levele a bátaapáti községi elöljárónak Tájékoztattuk már olvasóinkat Bátaapáti helyzetéről, álláspontjáról a tervezett atomtemetővel kapcsolatban. Krachun Szilárd községi elöljárónak Németh Miklós miniszterelnökhöz irt levelét is közzétettük nemrégiben. Azóta megérkezett a válasz - igaz, nem Németh Miklóstól, hanem a helyettesétől Medgyessy Pétertől amelyet most közre adunk: MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA ELNÖKHELYETTESE 475-VIII/1989. Krachun Szilárdnak, községi elöljáró Bátaapáti Kedves Krachun Úr! örömmel olvastam a Minisztertanács elnökéhez az ófalui hulladéktároló ügyében írt levelét, és arra az alábbi választ adom. A Minisztertanács - csakúgy, mint a Paksi Atomerőmű Vállalat - a térség lakossága érdekeit messzemenően szem előtt tartó, optimális döntés meghozatalában érdekelt. A Minisztertanács a közelmúltban foglalkozott részletesen a Paksi Atomerőmű beruházási kérdései között a nevezett izotóptemetővel is. Tudomásul vette a szociális és egészségügyi miniszter azon bejelentését, hogy az Atomerőmű 1-4. blokkjának üzemelése során keletkező kis- és közepes aktivitású hulladékok - Ófalu-Feked-Véménd térségében történő - végleges elhelyezését szolgáló építmény létesítésére vonatkozó államigazgatási döntés a Központi Földtani Hivatal szakhatósági állásfoglalása megérkezését követően megtörténik. Támogató szándékú, őszinte és higgadt hangvételű levelét a Minisztertanács elnöke nevében is megköszönöm. Budapest, 1989. július 26. Gépkocsi-előtakarékossági betét Takarékszövetkezeti újdonság Gépkocsi-előtakarékossági betétformát vezetnek be szeptember 6-tól a takarékszövetkezetek és a Takarékszövetkezeti Bank Rt. Azoknak az ügyfeleknek, akik a takarékszövetkezeti kirendeltségeken vagy a bank fiókjaiban rendelik meg a gépkocsit - s fizetik be a 40 százalékos előleget -, a vételár többi - tehát a 40 százalékon felüli - részének gyűjtéséhez ajánlják a kedvező kamatozású betétformát. A kamata az elhelyezéstől számított egy éven belül 12 százalék, ha viszont a pénz egy éven túl „várakozik” a takarékszövetkezetben akkor évenként 16 százalék kamatot fizetnek érte, a II/ 1989. számú betéti törvény alapján. A vételárelőleg után továbbra is - egy éven belüli gépkocsiátvétel esetén - 2 százalékos, ennél hosszabb idejű várakozás esetén pedig évi 6 százalékos kamat jár. A takarékszövetkezetek ezen felül - reklámköltségeik terhére - különböző juttatásokat adnak ügyfeleiknek. Van, ahol a gépkocsi alvázvédelmének költségét, másutt a CASCO-biztosítás 2-6 havi diját fizetik ki számukra. Több takarékszövetkezetben tombolán juthatnak nagyobb értékű nyereményhez az új gépkocsi-tulajdonosok. A Takarékszövetkezeti Banknál azt is elmondották, hogy az új takarékossági lehetőséggel nemcsak azok élhetnek, akik ezután fizetnek be gépkocsira, hanem a korábbi befizetők is. A takarékszövetkezetek és a nemrég alakult bank fiókjaiban a tavalyinál is több, jelenleg összesen 5 milliárd forint értékű gépko- csivételár-előleget kezelnek betétként. Épül a Dunamont Rt. Polisztirolgyártó Üzeme Megkezdődött Százhalombattán az olasz Montedison és a Dunai Kőolajipari Vállalat által alapított Dunamont Rt. vegyes vállalat polisztirolgyártó üzemének építése. A korszerű üzem 1991 -ben kezd termelni és az évi tervezett mennyiség ütésálló polisztirolból 45 ezer tonna, a habosított polisztirolból pedig 20 ezer tonna. Az 55 ezer négyzetméteres létesítményben zárt technológiával készülnek majd a szilárd halmazállapotú alapanyagok, melyeket eddig Nyugat-Európából és a Szovjetunióból exportáltak. MTI-fotó: KRISTA GÁBOR Hír vagy rémhír? A mezőgazdasági kistermelők adózásáról interjú Székács Annával Mi igaz a pletykából? Várhatók-e változások a mezőgazda- sági kistermelők adóztatásában? A háztáji termelés alternatívája lehet-e a szobakiadás a személyi jövedelemadó szempontjából is? Dr. Székács Anna, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője válaszolt a kérdéseimre.- Elterjedt a hír - vagy rémhír, és gondolom, nem csak az én környezetemben, Tolna megyében -, hogy megszűnik vagy kisebb lesz a mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó személyi jövedelemadó kedvezmény, amely jelenleg családonként évi ötszázezer forint kistermelésből származó bruttó árbevételig mentesít az adófizetési kötelezettség alól. Mi igaz ebből?- A mezőgazdasági kistermelés adózási feltételei 1990-ben számításaink és javaslataink szerint nem változnak, pontosabban maga a konstrukció nem változik. Két vonatkozásban azonban lesznek változások. Egyrészt az ötszázezer és kétmillió forint közötti árbevétel esetén a jelenlegi diktált költséghányad mellett választható lesz a tételes költségelszámolás is. Ez különösen a részesművelést végzőknél jelent majd előnyt. Másrészt változik az adótábla, mérséklődik a progresszió. Ez természetszerűen azokat a kistermelőket érinti, akik fizetnek adót. Tehát ennyi változás várható 1990-től.- Kétségtelen, hogy nem tudunk szabadulni az inflációs várakozásainktól, így az adóemelésre vonatkozó hírek is könnyen szárnyra kaphatnak. Ezúttal azonban nemcsak az egyszerű emberektől, hanem szakemberektől is hallottam az „információt”. Valami alapja csak volt...- A közelmúltban tárgyalta a parlament az adókoncepciót és általános elvként elfogadta, hogy a kedvezmények, mentességek körét szűkíteni kell. Ebből kombinálhattak azok, akik a híreket terjesztették, pedig a változások a kistermelőket nem érintik. Más dolog, hogy a szövetkezeti, nagyüzemi termelés adófeltételei hogyan alakulnak a jövőben. Itt nyilvánvalóan lesznek változások, a támogatások felülvizsgálata folyamatban van.- És ami a távolabbi jövőt illeti?- Úgy gondolom, hogy a mezőgazda- sági kistermelés szabályozását komplexen kell áttekinteni és ha ez megtörtént, akkor egy nagyon megfontolt, ésszerű és célszerű változtatásra kell javaslatot tenni. A mezőgazdasági szabályozás több ellentmondást hordoz. Létezik egy földadó, ami eltér a kistermelőknél és nagyüzemeknél. A kistermelőknél nemcsak a föld minőségének különbözőségéből eredő extraprofitot terheli, hanem bizonyos jövedelemadó-elemet is tartalmaz. Ha ezt tisztába tesszük és tudomásul vesszük, hogy a földadó a földdel kapcsolatos elvonás, és belőle a jövedelemadó-elemeket kivesszük, akkor valóban át kell tekintenünk a személyi jövedelemadót is, de ez nem 1990 kérdése, erre nem készültünk még fel.- Ön is foglalkozik a falusi turizmussal, mint a mezőgazdasági kistermelés egyik lehetséges alternatívájával. Hogyan látja beilleszthetőnek a szobakiadásból eredő árbevétel utáni adózást a jelenlegi adórendszerbe?- Valóban az a javaslat merült fel, hogy tekintsük a falusi turizmust is mezőgazdasági kistermelésnek. Én, de a Pénzügyminisztérium vezetése sem zárkózik el ilyen megoldás elől, több okból. Egyrészt azért, mert nagyon jó lenne, ha a társadalmunk általában sokkal inkább emberközpontúvá válna, az emberi értékek tisztelete mellett a hagyományok őrzésére is sokkal nagyobb gondot fordítana. Ezt persze nem az adókkal kell biztosítani, de a szándékot ebben is kifejezésre lehet juttatni. A másik dolog pedig, hogy a falusi turizmus építése az életnívót, az életkörülményeket is javítja. A konkrét javaslatot illetően a saját kollégáimmal is szakmai vitám van. Három lehetőséget kell majd mérlegelni, bár azt is elképzelhetőnek tartom, hogy mind a három javaslat kerüljön az Országgyűlés elé. Egyik megoldás lehet, hogy az idegenforgalomban és a vendéglátásban is lehetővé tesszük a tételes költségelszámolást. Tehát a beruházás, a felújítás költségeit évekig le lehetne vonni az árbevételből. A másik lehetőség a szobakiadásnak a mezőgazdasági kistermelésként való kezelése. Ez elől sem zárkózunk el, de ebben az esetben a nagyobb termelők nyilván a kedvezményt nem élveznék. Meg kellene akkor mondanunk azt is, hogy 500 ezer forint fölötti bevétel esetén hogy értelmezzük a kedvezményt és külön kellene szabályozni a kétmillió forint fölötti bevétel adózását. Mivel ez nem növénytermesztés és nem állattenyésztés, egy diktált költség- hányadot is meg kellene adni. Én a legjobb megoldásnak egy harmadik lehetőséget tartanék. Eszerint definiálnánk, hogy mi az a falusi turizmus és azt mondanánk, hogy az ebből eredő bevétel után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. El tudom képzelni, hogy falusi turizmusnak a nem kiemelt körzetekben történő szobakiadást tekintsük, s a legfeljebb 10 ágyat kiadók élvezhessék a kedvezményt. Nyilván a következő két hét szakmai vitái fogják eldönteni, hogy a kormányzat mit javasol a parlamentnek, amely az októberi ülésszakon dönt ebben a kérdésben. Még annyit, hogy ez persze csak a feltételeket szabályozná, ettől még nem oldódik meg a falusi turizmus problémája, hiszen itt szemléletváltozásra, a beruházáshoz pénzre van szükség és ezt biztosítani nem az adórendszer feladata.- De esetleges szubvenció is a pénzügyi kormányzat hatáskörébe tartozna...- Én pénzügyi szubvenciót központi költségvetésből nem tartok elképzelhetőnek. Más dolog, hogy a helyi költségvetések kidolgozásakor nagyon fontosnak tartanám ezt a célt szem előtt tartani. (rostás) Ide nekünk a tv-műsort! Kábeltévé-hálózatot építtetnek a gyönkiek Vajon gondolt-e rá valaki, hogy mennyibe kerül egy állampolgárnak a látszólag legolcsóbb és immár tömegszenvedéllyé vált tévézés? Látszólag nem sokba, főleg ha a mozi, színház, koncertjegyek 60-100-200 forintos árait nézzük. Persze mindez csak látszólag olcsó, mert ha számbavennénk egy-egy korszerű színes készülék 50-60 ezer forintos árát, a havi tévé-előfizetési díjat, a vételhez szükséges antennát, avagy a kábelhálózat bekerülési és használati diját, akkor már korántsem ereszkednénk esténként olyan elégedetten kedvenc karosszékünkbe a viliódzó képernyő elé. Mert valljuk be, végül is nem olcsó mulatság a televíziózás, különösen nem, ha az ember vidéken, ráadásul a megyeközponttól, a tévéadótól távolabb, olyan festői, ámde televíziózás szempontjából kedvezőtlen helyen él, mint a dombok közé zárt gyönkiek. Mert a Hegyhát szorításában élők hiába is veszik meg a legkorszerűbb tévékészülékeket, szerelik fel házaikat antennaerdőkkel, mégis jószerével csak a tévé egyes adásának műsorát nézhetik. A kettes csatorna adása a legtöbb helyen a faluban már élvezhetetlen, a többi csatorna műsorairól nem is szólva. Ezért aztán a Gyünkön és környékén lakók nemcsak a közlekedés, a munkahely, az infrastruktúra és a kereskedelmi ellátás szempontjából vannak hátrányos helyzetben, hanem még a jóformán egyetlen művelődési lehetőséggé zsugorodott tévézés szempontjából is. Nyilván ezért gondolták úgy az itt élők közül néhányan, hogy ha más nem segít rajtuk, legalább Önerőből próbáljanak valamit tenni és kábeltévé-hálózat szervezését kezdték el. Az ügyek bonyolítását a helyi tanács vállalta el. *- Két völgybe ékelődik a falu, van olyan rész, ahol még az egyes csatorna adását is alig lehet venni - magyarázza Fekete József tanácselnök. - Ahhoz, hogy javuljanak a vételi lehetőségek, komoly központi antennarendszert kellene kiépíteni, amire a tanácsnak nincs pénze. Ezért kezdeményezték az állampolgárok ez év elején önerös községi kábeltévé-hálózat kiépítését, mert csak ezzel lehetne javítani a vételi lehetőségeket.- Láttam a tanácsháza előterében azt a ládát, ahová a csatlakozni kívánók a jelentkezéseiket bedobhatják. Hányán jeleztek eddig, hiszen az egy házra jutó tízezer forint bekerülési költség nem kevés.- Lehet, mindenesetre már 207-en jelentkeztek eddig és be is fizették az első részletet, az ötezer forintot. Ehhez jön majd még a havi fenntartási költség.- A csatlakozni kívánó gazdálkodó egységeknek mennyit kell fizetniük?- Nekik is éppen annyit, mint az állampolgároknak.- Ki fogja elvégezni a munkákat? Ki lesz a kivitelező?- A Multi Ipari Szolgáltató Kisszövetkezet szekszárdi kábeltévé-részlegével kötöttünk szerződést éppen az elmúlt napokban. Ők fogják kiépíteni a község teljes területén a gerincvezetéket. A központi antenna az előzetes felmérések szerint nagy valószínűséggel a művelődési ház tetejére kerül. A parabolaantenna segítségével a magyar téve 1 -2. csatornájának és a jugoszláv tévének az adását lehet majd fogni.- Miért pont erre a kivitelezőre esett a választásuk? Esetleg versenytárgyalás útján kapták a megbízást?- Nem, bár felmerült több kábelszereléssel foglalkozó cég neve is, de attól tartottunk, hogy a későbbiek folyamán a karbantartásnál cserben hagynak bennünket.- A tanács mivel járul hozzá a kábeltévé-hálózat kiépítéséhez?- Egy fillérrel sem, hiszen szegények vagyunk, mi csak a szervezést vállaltuk, a későbbiek folyamán ez az önként szerveződő közösség átalakul társulássá. * Szép a lakossági kezdeményezés, dicséretre méltó a tanács önkéntes szervezőmunkája, de azért az elhangzottak nyomán egy-két kérdés óhatatlanul felmerül bennünk. Először is miért nem kérik meg a kábelhálózatba „beszállt” vállalatokat, intézményeket,. - Spirál, áfész, szociális otthon, iskola... -, hogy lehetőségeikhez képest magasabb összeggel támogassák a tévéhálózat kiépítését, hiszen ezzel nyilván kevesebb költség jutna a lakosságra? A másik, amivel kapcsolatban kérdőjelek merülnek fel, az a kábeltévé-hálózat karbantartása. Mert, hogy várható el az ugyancsak leterhelt szekszárdi kivitelezőtől, hogy majd Gyünkre időben mennek kijavítani a kábeltévé-hálózatban keletkező hibákat, ha egyszer ebbeli kötelezettségüknek - mint azt a hozzánk intézett lakossági jelzések bizonyítják - sem tudnak időben eleget tenni? -fké-
