Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-01 / 206. szám

1989. szeptember 1. 6 ^rÉPÜJSÁG Mese az öreg varázslóról Meseerdő sötét mélyén Varázsló - ki vénebb vénnél - egy szép napon eldöntötte: „köd előtte, köd mögötte”, mert elkopott a kalapja, varázslatot abbahagyja. Mert hogy igazi varázs­ló az, kinek szeme parázsló, kinek törvény egy intése, rettegi az erdő népe. Csakhogy szegény jámbor öreg szive lágy volt, nem mint kövek, nem félt tőle a nyuszi se, ott ugrált körötte ki-be. Szégyen, ha valaki látja: elko­pott már a palástja, szakálla gyér, alig lebeg... Varázsló így hogyan le­het? S ez mind semmi ahhoz képest, alig rágja meg a rétest, hiszen ahhoz fog is kéne, málnaszörpöt kér ebéd­re... bár jobb lenne kevéske méz. Ez a helyzet igen nehéz. Nos, hát ezért most úgy döntött, le­veti a varázsköntöst, eldobja a va­Régi és új, olcsó és drága ételek Kelvirág, amit karfiolnak hívunk Kelvirágpörkölt Hozzávalók: 1 kiló karfiol, 20 deka gomba, 2 nagy fej vöröshagyma, 2 szem paradicsom, 2 darab zöldpaprika, 2 evő­kanál olaj, 1 húsleveskocka, só, őrölt bors, piros paprika. A rózsáira szedett karfiolt bö, sós víz­ben félig puhára főzünk, majd leszűrjük. Közben az apróra vágott vöröshagymát a forró olajban aranysárgára sütjük, Őrölt borssal, piros paprikával megszórjuk és beletesszük a felszeletelt zöldpaprikát meg a paradicsomot. Egy kevés karfiol­lével felöntjük, a húsleveskockát felold­juk benne, és fedő alatt addig pároljuk, amig a hagyma szét nem fő. Ekkor tesz- szük bele a felszeletelt gombát, meg a félig párolt karfiolt, és még öt percig for­raljuk. Karfiolos kosárkák Hozzávalók: 1 közepes fej (60 deka) karfiol, 30 deka párizsi, 5 deka vaj, olaj, 1 kiskanál liszt, só, 2 evőkanál mustár, 1 csokor finomra vágott petrezselyem. A rózsáira szedett karfiolt bő, sós víz­ben puhára főzzük, és leszűrjük. Félujjnyi vastagra szeleteljük a párizsit, és a bőrét rajta hagyva, egy kevés forró olajban megsütjük. így kis kosárkákat kapunk, amelyeket megrakunk karfiolrózsákkal. A visszamaradt olajban világosra pirítjuk a lisztet, felengedjük annyi karfiolfőzö vízzel, hogy mártás sűrűségű legyen, és mustárral, sóval meg az apróra vágott petrezselyem felével ízesítjük, és három­négy percig forraljuk. Tálba öntjük, bele­tesszük a karfiollal töltött kosárkákat, megöntözzük olvasztott vajjal, és meg­hintjük a maradék petrezselyemmel. Kelvirágfelfújt rázspálcát, elmegy, többé ne is lás­sák. De mert gyalog nehéz volna, fa­nyalodik varázsszóra. Csak az a baj: feledékeny. Nem emlékszik semmi­képpen... Hát, amint ott tanakodna, jön a ró­ka sompolyogva, mellette a nyuszi ugrál, őz tűnik fel varázskútnál. Köré gyűl az erdő népe: mind azért jött, hogy megkérje, ha már úgy sincsen lova, ne menjen el sehova. Palástját, akár a rostát kilyuggatta? Megfoltoz­zák. Hogyha eddig nem kapott, hoz­nak egy új kalapot... Várják, hogy az öreg intsen. Ő meg sír, ereje nincsen, s hol könny poty- tyan a mohába, változik gyémánt vi­rágra. Ebből készül a palástja. Égből, mikor a Hold feljött, cifra- szélű ezüst felhőt leszakítnak a ma­darak: éppen jó lesz majd kalapnak. Bogarak a sűrűt járják, keresik a Migrénnek is nevezik azt a kinzó és gyakran ismétlődő fejgörcsöt, amely sok esetben visszavezethető a nyaki gerin­coszlop vagy porckorong valamilyen ká­rosodására. Mozgásszerveink bizonyos hibás működését azonban - legalábbis kezdeti stádiumában - gyakorlatterápiá­val kiküszöbölhetjük. A bécsi ortopédiai klinika egyik je­les orvosa könnyű mozgásprogramot dolgozott ki, amely a gerincoszlop nor­mális funkcióját segíti helyreállítani, és megszünteti a nyak, és a tarkó területén észlelt feszítő érzést. A program alapja egy fejgimnaszti­ka, amelyet rendszeresen, minden reg­gel el kell végezni. Aki szorgalmas s a gyakorlatokat este is elvégzi, hamarabb számíthat a várt eredményre. íme: varázspálcát. Hiába járnak utána, jobb helyette hold sugára, abból tör­nek egy darabot. Szebbet varázsló nem kapott... S mire feldereng a hajnal, palásttal, bottal, kalappal áll előttük a Varázsló. A tekintete parázsló. Most már nem is olyan árva. Házá­nak kapuja tárva. S megvan a va­rázsige. Úgy hangzik, hogy „Gyere be!” Szeretet az ereje. ESZTER a-b) Fejünket előre, hátra és kétol­dalt hajtjuk, ezzel oldjuk fel a tarkót feszítő érzést. c) A merev nyakizmokat úgy lazít­juk, hogy balról jobbra és vissza félkört írunk le fejünkkel. d) Helyezzük tenyerünket a fejtetőre, és nyomjuk fejünket a könyökünk felé. e) Szorítsuk állunkat a mellünkre. He­lyezzük kezünket a fejünkre, majd egy másodpercig erőteljesen nyomjuk hom­lokunkat a tenyerünkhöz. f) Emeljük föl a fejünket, helyezzük mindkét tenyerünkbe az állunkat, és las­san szorítsuk lefelé, amíg mellünkig nem nyomtuk. g) Lehajtott fejünket lassan emeljük fel, és szorítsuk hátra, bele összekulcsolt ke­zünkbe. Fejgörcs ellen: fejtorna Hozzávalók: 1 darab 60 dekás karfiol­fej, 3 szem paradicsom, 7 deka liszt, 7 deka vaj, 3 deci tej, 10 deka sajt, 3 tojás, 1 deci tejszín, só, reszelt szerecsendió, citromlé, 1 csokor petrezselyem. A bö, sós vízben főtt karfiolt leszűrjük, rózsáira szedjük, és hűlni hagyjuk. Öt de­ka vajból, öt deka lisztből világos rántást készítünk, állandóan keverve, forró tejjel felengedjük, és lassú tűzön, sűrű mártás­sá főzzük. A tűzről levéve hozzáöntjük a tejszínnel simára kevert tojások sárgáját, és reszelt sajttal, sóval, Cayenne-borssal, citromlé­vel ízesítjük. Óvatosan közé keverjük a karfiolt, a finomra vágott petrezselymet, és végül a tojásfehérjék keményre vert habját is. Két deka vajjal kikenünk egy őzgerinc- formát, meghintjük két deka liszttel, és a masszát beleöntve, sütőben, vízgőzben, lefedve, lassú tűzön egy órán át gőzöl­jük. A formából meleg tálra borítjuk, felsze­leteljük, és paradicsomkarikákkal díszít­ve azonnal tálaljuk. Vásárnaptár Szeptember 2. szombat: Abony (Pest) oá, Andocs (Somogy) oák, Cece (Fejér) oá, Harta (Bács) oák, Keszthely (Zala) av, Komló (Baranya) ok, Komló (Baranya) av, Ócsa (Pest) oák, Ócsa (Pest) av, Orgovány (Bács) oák, Pécs (Baranya) oák, Pécs av, Székesfehérvár (Fejér) av. Szeptember 3. vasárnap: Albertirsa (Pest) oák, Albertirsa (Pest) av, Bak (Zala) av, Cegléd (Pest) av, Dunavecse (Bács) oák, Érd (Pest) av, Kaposvár (Somogy) oák, Kis­kunfélegyháza (Bács) av, Kiskunhalas (Bács) oák, Kiskunhalas (Bács) av, Lajosmizse (Bács) oák, Lajosmizse (Bács) av, Lenti (Zala) av, Miske (Bács) oák, Pécs oák, Pécs av, Tab (Somogy) av, Tamási (Tolna) av, Tiszakécske (Bács) av, Tápiószecső (Pest) oák. Szeptember 4. hétfő: Dunaújváros (Fejér) oák, Marcali (Somogy) oák, Zalaapáti (Za­la) oák. Szeptember 5. kedd: Cegléd (Pest) oák, Nagykanizsa (Zala) oák. Szeptember 6. szerda: Barcs (Somogy) oák, Tab (Somogy) oák, Túra (Pest) oák. Szeptember 7. csütörtök: Vésztő (Békés) oák, Zalakonár (Zala) oá. A hét vége sportműsora Péntek Kosárlabda: Szekszárdon a városi sportcsarnokban 14 órától XX. Sió Kupa nem­zetközi női torna. Szombat Asztalitenisz: Az NB l-ben: Tolnai VL-Borsodi Építők Volán 11 óra. Az NB lll-ban: Dombóvár-Tolnai VL 11 óra. Kézilabda: Az NB ll-ben: Högyész-Tata 16 óra. Kosárlabda: Szekszárdon, a sportcsarnokban 8 órától folytatódik a XX. Sió Kupa nemzetközi női torna. Labdarúgás: NB ll-es serdülő- és ifibajnokság: Szekszárdi Dózsa-Oroszlány 11 és 12.30 óra. Körzeti bajnokság: Szakcs-lregszemcse (G. Kiss) 16.30 óra. Szabadidősport: Fornádon 8 órakor Medosz Kupa kispályás labdarúgótorna. Népújság-Express sportnapok férfi kispályás labdarúgó- és női kézilabdatornája Ba- latonföldváron. Vasárnap Kézilabda: Az NB ll-ben: Újkigyós-Dunaföldvár 11 óra. Kosárlabda: Szekszárdon, a városi sportcsarnokban 8 órától a XX. Sió Kupa nem­zetközi női torna döntői. Szabadidősport: Szekszárdon, a strandfürdőben 10 órakor Szigma Kupa triatlon- ka. Balatonföldváron 8 órától folytatódik a Népújsag-Express sportnapok férfi kispá­lyás labdarúgó- és a női kézilabdatornája. Labdarúgás NB II: Paksi SE-Keszthely, Oroszlány-Szekszárdi Dózsa 16.30 óra. NB III: Bóly-Bonyhád, Kaposvári Épltők-Atomerömű SE, Nagymányok-Dombóvár 16.30 óra. Megyei bajnokság: Ozora-Högyész (László J.), Tolna-Gerjen (Köö), Tamási-Döb- rököz (Niki), Kakasd-Tevel (Ódor), Dombóvár-Dunaföldvár (Lubastyik), Bátaszék- Pálfa (Szegi), Kisdorog-Aparhant (Csepregi), Dunaszentgyörgy-Fadd (László A.) 16 óra. Körzeti bajnokság: Izmény-Harc (Taba), Bonyhádvarasd-Báta (Deák), Sióagárd- Decs (Kerekes), Zomba-Bogyiszló (Schéffer), Őcsény-Sz. Dózsa II. (Tölgyesi), Kéty- Györe (Baka) 15.30 óra. Pincehely-Závod (Borsa), Attala-Kaposszekcső (Czakó), Nak-Dalmand (Cziráki), Kisvejke-Szakály (Rozsmán), Gyönk-Tamási (Varga) 16.30 óra. Németkér-Madocsa (Tassi), Nagydorog-Tengelic (Petki), Bölcske-Kajdacs (Nyitrai), Györköny-Simontornya (Farkas A.), Tolnanémedi-Kölesd (Kiss), Pusztahen- cse-Paks II. (Horváth) 16 óra. Barkács-tanács A barkácsolás alapművelete: a szegelés Mint mindennek, a szegek beverésé- nek is vannak fortélyai, amelyek ismere­tében sok bosszúságtól mentesülünk. Ilyen például, hogy a lecsípett, kala­páccsal „visszaütött” hegyű szeg nem fe­szíti, repeszti szét maga előtt a fa rostjait, hanem elvágja, eltépi azokat (1). Vékony, repedésre hajlamos fát tehát ilyen szeg­gel erősítsünk össze. Ha több szeg kerül egy sorba, ne ver­jük be pontosan egy vonalban, hanem cikcakkban, esetleg hármas sorokban üssük a szeget, (2) különben hosszában bereped a fa. Összeerösitéskor azt is jó tudni, hogy a ferdén ütött szeggel húzatni lehet egy­máshoz a két darabot (3). Nagyon fontos szegeléskor az ellen­tartás, ehhez jó eszköz egy nehéz, súlyos fejű kalapács vagy balta foka (4). A rátartás minél közelebb legyen a szegelés helyéhez. A szeg beverését kis, állító, helyező ütésekkel kezdjük (5), csuklóból adott apró ütésekkel, s közben a kalapácsot a nyele végénél valamivel feljebb is foghatjuk. Csak a szeg fejére pontosan merőlegesen mért ütéstől re­mélhetjük, hogy hatásukra görbülés nél­kül, egyenesen megy be. Ha rossz irány­ba megy, de a szára még egyenes, a tö­vére mért apró ütésekkel még irányba igazítható. Ha a helyező ütések jól sikerültek, át­térhetünk a szeg behajtására, s erőtelje­sen ütjük a szeget. Fontos, hogy az utol­sót még elég hosszú szegdarabra üssük, így a szegszár végső, még kiálló darabját a fejjel együtt besulykoljuk a fa felületébe (6). A hátoldalon kibújt szeghegy végének visszahajtására jól megfelel egy már használaton kívüli háromélü reszelő. A 7. rajzon láthatóan a szeg mellé helyezett reszelöre ráborítjuk a szeget, s a képző­dött horgot egy-két ütéssel beüthetjük is­mét heggyel a deszka falába. Sose ütünk az ujjúnkra, ha szegveze­tőt, például egy kiöregedett laposfogót használunk munka közben (8). Gyakran megesik, hogy régi deszká­ból akarjuk az egykor beütött szegeket kihúzni. Célszerű ehhez enyhén hajlított végű csavarhúzószerű szerszámot használni, aminek élébe V-alakú hornyot reszelünk, s amit kétkarú emelőként használunk. (9) De harapófogó is használható emelő­ként, alátétek alkalmazásával.

Next

/
Thumbnails
Contents