Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-26 / 227. szám

1989. szeptember 26. NÉPÚJSÁG 5 A test a lélek tükre Jogszabályokról - röviden Érzelmeinket különféle testi változások kisérik. Az ijedtségtől gyorsabban ver a szív; az izgatott ember szaporábban lé­legzik; a dühösnek felugrik a vérnyomá­sa; a szorongástól izzad a tenyér, és ösz- szeszorul a gyomor stb. Aki tartósan negatív lelkiállapotba ke­rül, akit súlyos pszichés terhelés ér, aki gyakori stresszhelyzetben él, annál e testi változások erősebbek és állandó­sulhatnak. így alakulnak ki fokozatosan a pszichoszomatikus betegségek (a pszi­ché = lelki és szórna = test görög sza­vakból). Ezek szervi elváltozással is járó, valódi testi betegségek, melyekben lelki tényezőknek is döntő szerepe van. (A neurózisban a testi panaszok szervi el­változásától nem kell tartani.) A pszichoszomatikus betegségek mindig több ok hatására alakulnak ki. Ezek egy része testi, más része lelki jelle­gű. Mindkét csoportban szerepelnek ko­rábban kialakult hajlamosító tényezők és aktuális hatások is. A pszichoszomatikus betegség kiala­kulását elősegíti egyfelől bizonyos szerv vagy szervrendszer veleszületett vagy a korai életévekben szerzett (egy ideig rejt­ve maradó) szervi gyengesége, sérülé­kenysége. Ehhez járulnak aktuális fizikai káros hatások, például túltáplálkozás, dohányzás, ivás, mozgásszegény élet­mód stb. E kettőből alapozódik meg a betegségre való testi fogékonyság. Nézzük meg most a másik oldalt! A leendő betegeket sajátos személyiség- fejlődés jellemzi. Ennek lényeges mozza­nata az énkép alakulása, melyben a pszichés testhatárok fellazultak, kialaku­latlanok, az egész testkép bizonytalan, negatív élményekkel terhes. Jellemző még rá, hogy az érzelmeket, indulatokat felszínesen éli át és hiányosan dolgozza fel. Emiatt a keletkező indulatok a külső viselkedésben, vagy rövidre zárt úton, közvetlenül a testi működésekben (vér­keringés, izomtónus, hormonok stb.) „sülnek ki”. Ezt a személyiségfejlődést a kora gyermekkori nevelés: a nem megfelelő anya-gyermek kommunikáció, a cse­csemő szükségleteinek hiányos vagy messze túlméretezett kielégítése, a gé­pies, hűvös bánásmód alapozza meg. Emiatt nem alakul ki a kisgyermek stabil énképe, sem az úgynevezett feszültség elhárító lelki mechanizmus, illetve a testi negativ élmények forrásaként rögződik benne. így megmarad a hajlam, hogy minden későbbi negatív élmény a testi jelenséggel fejeződik ki, nem ritkán a tu­dat megkerülésével. A sajátos személyi­ségalakulás persze csak alap, aktuális ki­váltó ok nélkül nem fejlődne ki betegség. A tűrőképességet meghaladó tartós stresszhatás, például nehéz feladatok, hajszoltság, megoldhatatlan problémák, súlyos belső konfliktusok, veszteségek, hiányos kapcsolatok okozzák azt a foko­zatosan felgyülemlő nagy feszültséget, ami - belső feldolgozás és külső leveze­tés híján - teljes energiájával (a hypotha- lámus-hypophysis-mellékvese rendszer közvetítésével) a testi folyamatokat za­varja meg. Ha mindez együtt van, kialakul a be­tegség. A magas vérnyomás, a szívizom- infarktus, az asztma, a nyombélfekély, egyes bőrbetegségek, és még sorolhat­nánk. Az idegrendszer szabályozása alól - tehát a lelkiállapotnak olykor negatív hatása alól - egyik szervünk sem képes kivonni magát. Tapasztalatok szerint nemcsak a szerv gyengesége, hanem a személyiség-sa­játosságok, sőt maga a probléma is meghatározhatja a betegséget. Például az aktív, lendületes, irányító szerepre tö­rekvő, önmagukat hajszoló emberek, ha túl sok feladat hárul rájuk, vagy pedig túl erős agresszív indulatok rekednek ben­nük, az erős, úgynevezett szimpatikus idegrendszeri hatás miatt hajlamosab­bak szív-érrendszeri elváltozásokra. A mindent magukba fojtó, gyenge, depen- dens személyeknél, ha függőségi igé­nyüket nem tudják kielégíteni, vagy ha kapcsolati konfliktusba kerülnek, tartós, úgynevezett paraszimpatikus hatás és emésztőrendszeri elváltozások, fekély­betegség alakulhat ki. Veszteségélmény, tartós lehangoltság rontja a szervezet el­lenállóképességét, és ilyenkor a legkü­lönbözőbb kórokozók könnyebben meg­támadhatják. DR. IGNÁCZ PIROSKA A NÉPÚJSÁG postája Többek érdeklődésére adunk rövid tá­jékoztatást a másodállás és a mellékfog­lalkozás létesítésének feltételeiről, tekintet­tel arra is, hogy a Munka Törvénykönyve módosítása ezt a területet is érintette. Mindenekelőtt tisztázandó a másodál­lás és a mellékfoglalkozás fogalma, a két munkaviszony közötti különbség. Ha a dol­gozó munkaideje az egyes munkaviszo­nyokban azonos időtartamra esik, a máso­dik munkaviszony: másodállás; mellékfog­lalkozásnak pedig azt a munkaviszonyt te­kintjük, amelynek munkaideje nem esik az első állás munkaidejének tartamára. Az éles megkülönböztetés azért is fontos, mert mások a másodállás és megint mások a mellékfoglalkozás létesítésének feltételei. A másodállás csak akkor létesíthető, ha emellett a dolgozó az első állása szerinti munkakörét megfelelően el tudja látni, to­vábbi korlát, hogy a másodállásban megál­lapítható munkaidő a dolgozó törvényes munkaidejének legfeljebb fele lehet. A má­sodállás csak a munkáltató előzetes, írás­béli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájá­rulás megtagadásával szemben nem is kezdeményezhető munkaügyi vita. A má­sodállás létesítésének semmiféle további korlátozása nincs, s itt külön is kihangsú­lyozandó, hogy a másodállásban elért munkabért, illetve elérhető munkabért a jogszabály nem korlátozza. Mellékfoglalkozás létesítését a dolgozó köteles előzetesen bejelenteni az első állás szerinti munkáltatónak. E bejelentés alap­ján a munkáltató csak egyetlen esetben, az összeférhetetlenség esetében tilthatja meg a mellékfoglalkozást, a munkáltatónak ez­zel az intézkedésével szemben pedig mun­kaügyi vita kezdeményezhető. A törvény lehetőséget ad, hogy a kol­lektív szerződés szigorítsa vagy könnyít­se a mellékfoglalkozás létesítését, s az a bejelentési kötelezettség mellőzését is le­hetővé teszi. Szilárd burkolatot kapott a Kölcsey utca (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dalmandon két évvel ezelőtt falugyűlésen hangzott elolyanigénya Kölcsey Ferenc utcai lakosok részéről, hogy jó lenne, ha az útra szi­lárd útburkolat kerülne. A falu legszebb és legfiatalabb utcája télen járhatatlan a nagy sár és a gödrök miatt, nyáron viszont a por kibír­hatatlan. A mentőnek is több esetben problé­más volt a fekvő- és balesetes betegek elszál­lítása a rossz útviszonyok miatt. A két évvel ezelőtti falugyűlésen ígére­tet kaptak, hogy panaszukat figyelembe veszi a tanács. Az óhaj mára már valósággá vált, hi­szen a Kölcsey Ferenc utcát szilárd burkolat­tal átadták és forgalomba helyezése is az el­múlt napokban megtörtént. Kivitelező a Dal- mandi Mezőgazdasági Kombinát építészete volt. Az építési költséghez 1 millió forinttal a dalmandi tanács, 500 ezer forinttal pedig a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát járult hozzá. Az út hossza 1100 méter, széles­sége 3 méter. így Dalmandon az utcáknak már 98 százaléka szilárd burkolattal van ellátva.- vfm ­A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló tör­vény végrehajtásáról rendel­kező jogszabályt módosítja a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter 9/1989. (VII. 4.) MÉM számú rendelete, amely szerint munkában töltött időként kell szá­mításba venni, függetlenül attól, hogy a tag részére jár-e átlagrészesedés, a munkanélküli Segély folyósításának idő­tartamát, keresőképtelenség címén a termelőszövetkezetnek azt a tagját kell jövedelempótló készpénzsegélyben ré­szesíteni, aki az orvos által igazolt beteg­ség miatt a közős munkateljesítésként elismerhető munkáját nem tudja ellátni. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a munkanélküli segély folyósításának idő­tartamára természetesen nem jár beteg­ségi segély, s hogy a tag a termelőszö­vetkezettel való külön megállapodás alapján a munkaidejét meghaladóan munkakörébe nem tartozó munkát vé­gezhet. A rendelet a Magyar Közlöny idei 45. számában jelent meg és 1989. július 1. napján lépett hatályba. A szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szól a Minisztertanács 77/1989. (VII. 10.) MT számú és az újítá­sokról a 78/1989. (VII. 10.) MT számú rendelete. Az előbbi meghatározza, hogy a szolgálati találmány értékesítése ese­tén milyen feltételek mellett illeti meg a feltalálót díjazás, azt is, hogy mit kell a szolgálati találmány értékesítésének te­kinteni, kimondja, hogy a feltalálót a hasznosítás ellenérték nélküli engedé­lyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a találmányi díj, s hogy a talál­mányi díjviták eldöntése bírósági útra tartozik. Az újításról szóló rendelet megadja az újító és az újítás fogalmát, előírja, hogy az újítói jogokat legkésőbb a hasznosítás megkezdésétől vagy az átadástól számí­tott hat hónap elteltéig benyújtott újítási javaslat alapján lehet érvényesíteni, szó szerint tartjuk idézendőnek azt a rendel­kezést, amely szerint: „A munkaköri kö­telesség körében, illetve az eszközeivel kidolgozott újítással a gazdálkodó szer­vezet rendelkezik”, s hogy „a gazdálkodó szervezet igényt tarthat az újítás haszno­sítására akkor is, ha azzal egyébként az újító rendelkezik”. Természetesen az újítót is az előnnyel és annak eléréséhez nyújtott újítói hozzájárulással arányos újítási díj illeti meg. Ez utóbbi két jogszabály a Magyar Közlöny idei 47. számában olvasható és 1990. január 1. napján lép hatályba. Ugyanitt jelent meg a szociális és egész­ségügyi miniszternek a társadalombizto­sításról szóló törvény végrehajtása tár­gyában korábban kiadott jogszabályt módosító 19/1989. (VII. 10.) SZEM szá­mú rendelete, amelyből itt csupán ennyit idézünk: „Ha a nyugellátásra vagy bal­esetei nyugellátásra a jogosultság kétsé­get kizáróan fennáll, az ellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján előleget kell megállapítani és fo­lyósítani”. A f. évi július hó 1. napján hatályba lé­pett jogszabály további rendelkezéseire elsődlegesen az sztk-ügyintézők figyel­mét hívjuk fel. Arra is tekintettel, hogy a rendelet részletes előírásokat tartalmaz a társadalombiztosítási nyilvántartóla­pok kiállításával és vezetésével kapcso­latban. DR. DEÁK KONRÁD Lövészverseny Hőgyészen (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A nagyszokolyi MHSZ-klubosok 1982- ben alapították azt a vándorkupát, amelyet a hőgyészi MHSZ-esek már másodízben nyertek el tavaly. A kupa soros rendezvé­nyét mindig az szervezi, akinél a kupa van, ezért a színhely most Hőgyész volt A lőállásokban 12 csapat és 9 egyéni induló állt. Egy-egy csapat 4-4 tagú volt nők-férfiak vegyesen. Kispuskával hárman lőttek, egy csapattag pedig MCM sport­pisztollyal. Három próbalövésre volt lehető­sége minden résztvevőnek, a versenybi­zottság 10 értékelendő lövés után olvasta össze az egyén teljesítményét. A jó színvo­nalú versenyen a kupa ezúttal „hazavándo­rolt”. Eredmények: csapatban: 1. Nagyszo- koly 343,2. Hőgyész II. csapata 336 (több ti­zes találattal), 3. Hőgyész I. csapata 336 köregységgel. Egyéni kispuskában: 1. Hersics József (Simontoroya) 92, 2. Nagy Tibor (Nagyszokoly) 91,3. Gábor Ferencné (Regöly) 89 köregységgel. Pisztolyban: 1. Forrai Ferenc (Hőgyész) 87, 2. Dr. Tóth László (Nagyszokoly) 85,3. Németh József (Hőgyész) 84 köregységgel. BÁRDOS LÁSZLÓNÉ Visszhang Most pontosan! Az alábbiakban szerkesztés nélkül közreadjuk a hozzánk érkezett pontosító levelet. „A Népújság 1989. szeptember 22-i 224. számában a 2. oldalon rövid tudósítás je­lent meg, hogy megalakult a Független Rendőrszakszervezet Tolna Megyei Rendőr­főkapitányságának Alapszervezete. A tudósításban több pontatlanság található, pél­dául: az alapszervezet helyes megnevezése az előző mondatban található. A cikk a csekély létszámú jelenlét okaként a parancsnokoktól való félelmet jelöli meg, annak ellenére, hogy a megnyitóban elhangzott - jegyzőkönyv tanúsága szerint -, hogy szakmai és egyéb elfoglaltság miatt több szándéknyilatkozatot tevő nem tudott megje­lenni. A tudósításból az tűnik ki, mintha az alapszervezet a főkapitányság vezetésének akarata ellenére alakult meg, holott erről szó sincs, ezt tanúsítja a főkapitányság veze­tőjének levele az alakuló üléshez, amelyben támogatásáról biztosítja az alapszerveze­tet, javaslatokat is tett az alapszabály-tervezethez, melyet a tagság egyhangúan el is fogadott." FÜGGETLEN RENDŐRSZAKSZERVEZET TOLNA MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁGÁNAK ALAPSZERVEZETE 7101 SZEKSZÁRD, Pf. 86. PATAKI REZSŐ DR. WELCZ MIKLÓS bizalmi bizalmihelyettes A budapesti Atrium Hyatt ötcsillagos luxusszálló belső csarnokában egy 1910-ből származó repülőgép lóg a ven­dégek feje felett. A hazai aviatika múltjára utaló rfelikvia azt jelzi, hogy a szálló társ- tulajdonosa a Magyar Légiforgalmi Válla­lat, melynek légi utas vendégei a két Feri­hegyi repülőtér épülete elé érkeznek Ma­gyarországra. Ferihegy benne van a köz­tudatban, az is, hogy négy év óta immár kettő van belőle, mert 1985-ben megnyílt a kényes igényeket kielégítő Ferihegy 2. Kétrészes írásunkban mindkettőt be­mutatjuk az olvasóknak. Akik ha ideláto­gatnak, a terület „hegy" mivoltából nem sokat érzékelnek, pedig 132 méterrel va­gyunk a tengerszint felett, ami hazánk­ban már magasságnak számít. így az 1200 hektáron fekvő, 2 millió négyzetmé­ternyi beton felületű légikikötő legalábbis terdam-Batávia járatá­nak és innen indulnak az • Imperial Airways gépei közvetlenül Londonba. A háború gyakorlatilag mindent elsöpört. 1946. március 29-én alakult meg a Maszovlet, mely­ből 1954-ben született meg az immár teljesen magyar tulajdonjogú MALÉV. Ennek ma 14 TU 154-es, 6 TU 136-os gépe van és az idei évtől bérel 3 Boeing 730-200-as és egy BAe 146-200 QT típusú áruszállító gé­pet. Ezzel talán jobb is, ha véget vetünk a számszaki adatoknak és személyes be­nyomásainkról ejtünk szót. Az 1950-ben épült Ferihegy 1. valamikor csodaszám­ba ment. Teraszára sokan hozták ki jól vi­selkedő gyerekeiket, jutalomból, egy lé­gikikötő forgalmát bámulni. A fogadó épületet azóta már bővítették is, a MALÉV megismert szakemberei mégiscsak jóté­kony, kissé szánakozó részvéttel beszél­nek róla, mint egy korán megöregedett, rongált egészségű nagybácsiról. Ide érkezik a külföldi gépek zöme és ami már nagyobb meglepetés, elég sok magánrepülőgép is.- A nyári idényben olykor tízesével is - mondta kísérőnőnk, Bara Katalin. - Meg nagyobb kongresszusok idején. Egyébként van hazai magángép is. Egy kanadai nagybácsi ajántékozta uno­kaöccsének. A repülőgép üzemköltsége azonban nagyobb lévén mint egy Tra­banté, a tulajdonos bérbe adta az MHSZ- nek, de neki is jut évi 200 óra repülési ideje, ami egy ilyen zsebkendönyi méretű országban nem kevés. Ottjártunk idején már a Ferihegy 1.-en tartózkodott egy bolgár L-410-es is. A MALÉV-val közö­sen működtetett AVIA EXPRESSZ séta­gépe, mely a nyáron Siófok—Kilitiböl vitte 20 perces sétarepülésre az utasokat a Balaton fölé - 800 forintért. Belföldi légiforgalom á háború után még jó ideig volt. E sorok írója is repült Szombathely-Budapest és Budapest- Miskolc között LI-2-essel, Pécsről pedig IL-14-essel a fővárosba. A siófoki füves repülőtérre az idén csak ideiglenes használati engedélyt adtak ki, jövöre ózonban megindul a rendszeres belföldi légi forgalom, legalább Budapest és Debrecen között. Az árakról majd akkor adunk hírt... (Folytatjuk) ORDAS IVÁN Fényképezte: GOTTVALD KÁROLY Magángépek is érkeznek fennsíkon terül el. A nemzetközi repülés szempontjából előnyös helyen, Európa szívében, amit 18 különböző légitársa­ság is kihasznál. Ennyinek a gépei száll­nak le itt, maga a MALÉV pedig 32 ország 42 városába indít rendszeres já­ratokat. Legtávolabbra a Kuwaitot Buda­pesttel összekötő gépek repülnek, de amíg ezek indítására sor került, történt egy, s más a hazai légi közlekedésben. Az első menetrendszerű postagép 1918. július 4-én indult el a Budapest- Bécs-Krakkó-Lemberg útvonalon. 1920-ban alakult, ugyancsak postai cél­ra, a Magyar AEROFORGALMI Rt., majd 1922-ben a MALÉRT és az Aeroexp- ressz. Előbbi a Budapest-Bécs és Buda- pest-Belgrád vonalon működtetett gé­peket, utóbbi hidroplánokat a Bécs-Du- na-Zágráb vonalon. A fél tucat Junkers F-13-as gép vízi repülőtere a Gellért Szálló előtti Duna-parton volt, ami még ma is megmozgatja egy kevéssé a fantá­ziánkat. A MALÉRT holland F-lll.-as gépei ek­kor még és nagyon sokáig Mátyásföldről indultak, ami 1930-ban már szerény nemzetközi repülőtérnek számított, hi­szen tranzit állomása volt a KLM Amsz­A „régi” főépület

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents