Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-26 / 227. szám

4 Képújság 1989. szeptember 26. Kiállítás Gyönkön Szépség, mitológia, irónia* ________Adorjáni Endre és Baky Péter tárlata _______ Me gtisztelt és szerencsés embernek mondhatom magam, hogy Adorjáni End­re szobrászművész és Baky Péter festő­művész gyönki kiállítását megnyithatom. Megtiszteltnek, mert kívülállóként, s nem szakmabeliként tehetem ezt. Szerecsés- nek, mert olyan művekről, alkotásokról beszélhetek, amelyeket szeretek, amelyek közel állnak hozzám, amelyeket ismerős­ként pillanthatok meg újra itta gyönki kiállí­tóteremben. De szerencsésnek'mondható a két alkotó, Adorjáni Endre és Baky Péter találkozása is, mert noha a világ távoli két pontjáról hozta össze őket a sors sokszor különös csavara Szekszárdra, ahol élnek, művészetükben mégis sok a közös, a ha­tást felfokozó, erősítő vonás. Engedjék meg, hogy afféle párhuza­mos életrajzként felvillantsam a két mű­vész életében, alkotásaiban, művészi ma­gatartásában a rokon elemeket. Mindketten harminckilenc évesek. Túl tehát az útkeresésen, a művészpálya ki- sebb-nagyobb forradalmi változásain, a lá­zadáson. Megjárták, megszenvedték már az önálló művészi hang kialakításának bi­zonytalanságokkal, megtorpanásokkal terhes útját. Mindketten elérték azt a pontot ahonnan a látásmód, az alkotásmód már saját, öntörvényű pályáját futja be, és válik - valószínűleg jelentősebb, drámaibb hangváltásoktól mentesen - érettebbé, bölcsebbé. Önök se mulasszák el ennek a fejlődésnek stádiumait a művek keletkezé­si évének azonosításával megismerni. Közös a két alkotóban a szépség kul­tusza is. A szépség, mint esztétikai minő­ség száműzetett korunk igazi művésze­téből. A kor, a társadalom talaján jósze­rével nem virágozhat más, mint rút s már akkor is boldogok lehetünk, ha a rút az esztétikai szép által érintve groteszkké sze­lídülhet. Adorjáni és Baky alkotásai azon­ban szépek. Szépek, mert emberiek. Szé­pek, mert kiérződik belőlük a tisztaság, az emberiesség iránti reneszánsz vágyako­zás. Szépek, mert a való helyett a lehetsé­ges jelenik meg bennük, és ez elvezet az önálló mitológia kialakításának igényéhez. Örömmel fedezzük fel az alkotások kö­zött a szívünkhöz közel álló finn mondavi­lág megjelenítését, a Kalevalát, vagy az antik görögség kentaurját de ezen túl­menően mindkét művész sajátos, önálló hitvilágot is kialakít alakjaiból, figuráiból. Az önök feladata egy-egy kisplasztika vagy kép előtt megállva felfedezni ennek az iz­galmas mitológiának az elemeit. Ha bejárják ezt az utat fölsejlik Adorjá­ni Endre és Baky Péter művészetének újabb közös vonása: a többrétegüség. A befogadás folyamatában - lehántva az egyes jelentésrétegeket - újabb és újabb tartalmakhoz juthatunk el. S mert a befo­gadói kompetencia mindannyiunknál más és más, ezek az alkotások mindenki szá­mára különböző tartalmakat hordozhat­nak. Adorjáni Endre Kapu című kisplaszti­kája első pillantásra azörök emberi konflik­tusnak, a férfi és a nő kapcsolatának hor­dozója. A bebocsátásra váró dantei alak azonban más dimenzióba ragadja a kép­zeletet s már Beatrice-t látjuk, Ghiberti Pa­radicsomi Kapuját, az istenhitet a jelentés újabb és újabb rétegeit Baky Péter profán hármasoltárán, a T riptichonon mitológiájá­nak jellegzetes alakjait festi meg. A bal ol­dali táblán a felirat: Tiszteletem Mr. Brook. És már a zseniális rendezőt Peter Brookot látjuk, Shakespeare-t Peter Weis Marat de Sade-ját és az elmegyógyintézet színját­szóit. így festenek fel a szellemi tartalmak különböző szintjei az itt kiállított alkotá­sokon. Ha végignézik ezeket a plasztikákat, festményeket azonnal szembetűnik az anyag fölényes ismerete. Adorjáni Endre és Baky Péter mindent tud. Adorjáni End­re és Baky Péter mindent meg tud csinál­ni. Nem köti gúzsba egyiküket sem a tech­nika. Nem érdekli őket a technika. A tarta­lom úgyis megkeresi a kifejezéshez adek- vát formát Szerencsésnek mondhatjuk hát a két művész találkozását mert az elmon­dottakon túl összeköti őket a felülemelke­dés képessége, az Irónia, s az emögött vé­gig jelenlevő bölcsesség. S nem utolsósorban az a tény, hogy mindketten pedagógusok, abból a fajtából, akikre illenek Nagy László bibliás szavai: Műveld a csodát, ne magyarázd! Legyenek önök is részesei ennek a cso­dának! KOCSIS IMRE ANTAL * A gyönki kiállítás-megnyitón elhangzott beszéd írott változata. Kecskeméti kerámiák Furcsa képzeteink támadnak a keramikusok fantáziájáról, ha alaposan megnézzük például a „Rá­gógumilevest" a nemzetközi kísérleti stúdió anyagából. Orbán Katalinnak sikerült olyan slágereimet ta­lálnia, melyre mindenki felkapja a fejét, saz a lkot á s t megszemlélve úgy véli: savanyú a szóló! Bizony, a cím jobb, mint a mű maga! S ugyan ki kér a rágógumilevesböl?! Pagony Rita idén „Csomagolt vázát” készített, de ne higgyük egy percig sem, hogy papir a csoma­golás! A csomagolóanyag is mázas kerámia, így a váza nem látható. Schrammel Imre terpeszkedő pu­cér Királynéja mellett trónol az ijesztő Minotaurusz. E látványt jól kiegészíti Juta Ryndina (Szovjetunió) „Éjszaka" című műve, mely különböző nemű, fajú szörnyekkel van tele. (Ha álmait mintázta meg, nem irigylem érte!) . Esőcsepp, Hóesés Anna Malicha Zvarska (Lengyelország) keze nyomán - ám ha ilyen éles, vágó szélű, dolgok potyognának odafentröl, miszlikbe aprittatnánk! Ezekhez képest egy kiadós jégeső is lenge ködszitálásnak tűnik. Vázák, tálak példázzák a szépre törekvést, a formai tisztaságot Jane Hamlyn (Anglia), Fusz György (Magyarország, Szekszárd) és Janet Mansfield (Ausztrália) munkáiban. E müvek közül is kiemelkedik Kádasi Éva (Magyarország) türkizkék kompozíciója, finom ivű vázák tálak egységet alkotó harmóniája. Különleges kiállítást láthat tehát, aki Pécsett járva megtekinti (október 10-ig) a főtéren, a Művészetek Házában a kecskeméti nemzetközi kerámiastúdió kiállítását. S történelmi lépést tehet: egy művész jó­voltából átléphet a Falon, mely a valóságban is létezik Európában, de a pécsi tárlaton már nem tűnik olyan örökkévalónak. CSEFKÓ JUDIT Decsiek a Kongresszusi Központban Az OTP-Penta Tours Kft. meghí­vására utazott a decsi faluház ha­gyományőrző együttese Budapest­re a Kongresszusi Központba. A világ minden tájáról érkezett pénzügyi szakemberek részére tar­tottak - Sárköz népviseletéből - be­mutatót. Emellett e tájegység hímzé­seivel, tojásfestés és gyöngyfűzés mesterségének alapfogásaival is­merkedhetett a közel 600 résztvevő. A népvisletbe öltözött decsiek a szá­zadunk első felének női divatját mu­tatták be, több korosztályt képvisel­tetve: kislányok, menyecskék, idős asszonyok népviseleti ruháival, s rö­vid táncával. Fotó: KISPÁL MÁRIA Tánc közben Érdeklődök a hímzés iránt Tojásfestö asztal Megcsodálták a szép ruhákat Távolkeletiek is vásároltak Koncert Szekszárdon Liszt-emlékhangverseny A Babits Mihály művelődési központ által szervezett bérleti hangversenysorozat első koncertjén a szekszárdi belvárosi ka­tolikus templomban Baróti István és a Strigonium kórus és réz- fúvósegyüttes mutatta be műsorát. Az orgonista hosszú időn keresztül a budapesti II. kerületi zenei általános iskolában taní­tott. Növendékei közül többen a Zeneakadémián folytatták ta­nulmányaikat. Mint hivatásos karnagy és muzsikus később Esz­tergomba került. Jelenleg az esztergomi bazilika főzeneigazga­tója és orgonistája. Évek óta személyesen tervezi a székesegy­ház 143 regiszteres hatalmas orgonájának újjáépítését úgy, hogy még a rajzokat is ő maga készíti. Rendszeresen koncerte­zik nemcsak templomokban, de pódiumokon, tv-ben is. Szemé­lyes vonzerejének, szellemiségének köszönhetően zeneszer­zők tábora gyűlt köré. Belőlük alakult a Strigonium kórus 1973- ban, és felvette az akkor ezeréves város latin nevét. A mintegy 40-50 tagú együttes főként értelmiségi foglalkozásúakból áll. Elsősorban Liszt-műveket énekelnek, ezért is adták szekszárdi koncertjüknek a Liszt-emlékhangverseny elnevezést és talán azért - bár ez csak a mi feltételezésünk - mert közeleg október­ben a nagy géniusz születésnapja is. Baróti István először Bach: C-durtoccata, adagio és fúgát ját­szotta, majd egy kórusblokk következett. Liszt: In domum Domi­ni ibimus, Ave maris Stella és a Pater noster című nem túl gyak­ran hallható kórusművei szólaltak meg átélt, érzelemgazdag előadásban. A helyenként a kelleténél harsányabb tenor azon­ban kedvezőtlenül hatott a szólamok egyensúlyára, a hangzás homogenitására. A vokális művek után Liszt: B-A-C-H prelú­dium és fúgája hangzott el igényes tolmácsolásban. A műsorra tűzött Liszt-művek sorát a Nun danket alle című darab zárta. A hálaadás zenei megfogalmazása felemelő volt a templom falai között. Vierne-darabot már volt alkalmunk hallgatni egy korábbi kon­certen a Művészetek Házában. Ezúttal a párizsi Notre-Dame or­gonistája által írt Cathedrales és a Clair de lune elnevezésű or­gonamüveket élvezhette a mintegy 400 főnyi közönség Baróti István előadásában, bár nem tökéletes tisztaságban és hang­hatásokkal, mert a belvárosi templom orgonája is hangolásra, némi karbantartásra szorul, különösen, ha a jövőben rendsze­ressé válnak itt a hangversenyek. LEMLE ZOLTÁN A hanglemezgyártó ajánlatából Levelek a fehér toronyból című Hungaroton-lemezen vall Sütő András a magyar nyelvről, a kisebbségi sorsról, élőszóval. * Kodály szólószonátáját és Grieg a-moll, gordonkára és zongorára írt szonátáját szólaltatja meg Radioton-lemezen Onczay Csaba és Szűcs Lóránt. A Capella Savaria Hándel-kantátákat ad elő Hungaroton-lemezen, amelyben szopránt Zádori Mária, kontratenort Ralf Popken énekel. Vezényel Németh Pál. A domb közepén - ősi magyar jelképként - életfa oszlop magasodik. Csúcsán - ugyancsak szimbólumként - szekérkerék-napkorong. Az életfa oszlop fém koszorúkkal veretezett. Erre ke­rülhetnek a nevek. Maga a domboldal is a föld- gömbhéjazatra emlékeztet, melynek koordiná­táit, kemény, lapos fűrészrönkök rajzolják meg. Ezek között különböző formájú fejfák állnak, ko­ronában metszett fák - világégés jelképei - mel­lett. Borzavári László kertészmérnök és Csepeli István dunaföldvári népi iparművész alkotásá­nak terve a II. világháborúban elesett magyarok emlékművének ötletpályázatára készült. Ennek nézeti rajzát adjuk közre, azzal a céllal, hogy me­gyénk területén is megismerjék, netán választ­hassanak azok a közösségek, települések, ahol az emlékmű felállításának gondolatát még nem követték a tiszteletadás cselekvő tettei. dlq Az emléműterv nézeti rajza Napkorong az oszlop végén

Next

/
Thumbnails
Contents