Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-25 / 226. szám
1989. szeptember 25. ’rlÉPÜJSÁG 3 Borászvirtus- osztrák „sógorokkal” Nem túlzás azt állítani, hogy a tavalyihoz képest a most megrendezett borászvirtus már nemzetközivé nőtte ki magát, hiszen a szombati erőpróbára benevezett hat csapat közül kettő Ausztriából érkezett. Az osztrák tűzoltók - mert ezen foglal- kozásúakból verbuválódott a két gárda - igazából nem veszélyeztették a hazaiak dobogós helyezéseit, de mint tudvalevő, a tréfás vetélkedőnek ez alkalommal sem a küzdő, hanem sokkal inkább a játék jellege volt az elsődleges. A háromtagú csapatok a Prométheusz park zöld gyepén mérkőztek meg egymással, a hagyományoknak megfelelően ezúttal is a szürethez valamilyen formában kapcsolódó versenyszámokban, így karóverésben, borszivásban, puttonnyal történő futásban és hordógurításban. A szekszárdi szurkolótábor lelkes biztatása úgy látszik, jótékony hatást gyakorolt a helybeli trióra, a nyomdászokból álló Szeniorokra, mert összesítésben végül is ők szerezték meg a győzelmet. Egyéniben a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokáA nem éppen laza talaj alaposan próbára tette a karóverőket ra a keszthelyi Szita István állhatott fel. Elsősége talán nem is annyira meglepő: mint tudjuk, a szekszárdi boroknak mindig is nagy vetélytársa volt a balaton- felvidéki szőlő leve... Felvonulás tánccal, zenével Fogaton érkeztek a bírók és a bírónék Igazi színpompás ka- valkáddal lehetne jellemezni azt a képet, ami a szüreti felvonulást néző érdeklődőket fogadta. Eredeti népviseletbe öltözött fiatalok - és természetesen idősebbek - vártak a nagy pillanatra, hogy megkezdhessék a hagyományos, tánccal és dallal fűszerezett, a Béla térről A Prométheusz parkig tartó menetüket. Röviddel négy óra előtt - Kovács János tanácselnök köszöntő szavait követően - megindult a tömeg, hegedű- és furulyaszó, éneklés és ostorpattogtatás közepette. A felvonulók - köztük a decsi, bogyiszlói, őcsényi, sióagárdi hagyományőrző együttesek, valamint a Bartina együttes - a közönség tapsától kísérve haladtak át a Garay téren, az utolsó megállóig, a Prométheusz parkig. Itt már nemcsak, hogy ezer, de több ezer ember fogta kíváncsian gyűrűbe a szinte megállás nélkül táncoló, remek hangulatot teremtő csoportokat. A táncfesztivál ünnepélyes eredményhirdetése után a program a szabadtéri színpadon folytatódott tovább, a korai sötétségben reflektorok világították meg a szüreti gála résztvevőit. Nívódíj a Bartinának A legjobb fesztiválok mellé sorakozott fel Szekszárd - így értékelte a kétnapos - immár XIII. néptáncfesztivált - Lelkes Lajos, a Magyar Néptáncosok Országos Szövetségének alelnöke a valóban színvonalas, látványos rendezvényt. Ez alkalomból összesen tizenhat együttes adott egymásnak találkozót a Babits Mihály művelődési központ színháztermében. A csoportok az ország különböző településeiről érkeztek, s produkcióikkal ízelítőt adtak hazánk - illetve a határokon túli magyarság - táncairól. A szombaton lebonyolított kétrészes versenyműsort az esti órákban a gála követte, majd tegnap délután ünnepélyes formában történt meg az eredményhirdetés. Szűkebb pátriánk, Tolna megye képviseletében kimagaslóan szerepelt a Bartina néptáncegyüttes, ezért teljes joggal nyerte el a nyolcezer forintos nívódíjat. A Bartina bukovinai táncokat mutatott be Borrendek a Béla téren Bíborban, bársonyban, a középkori hagyományoknak megfelelő pompás öltözékben vonultak a magyarországi borrendek tegnap délután a Béla térre. A városi tanács díszes épülete előtt felállított színpadon dr. Bíró Péter a borvilágrendek főtitkára köszöntötte a tizenhárom borrend közül azt a nyolcat, amely megtisztelte a szőlő és bor városának szüreti ünnepét. A borrendek bemutatkozása után a város tanácselnöke, Kovács János kívánt jó szüretet minden borosgazdának,, s jó bort az üres hordóikba. A sztár: Kadlott Károly Lehet itt mindent venni: kaktuszt, cserépedényeket, tésztaszaggatót, iacipecsenyét, gyöngyöt, vattacukrot, és persze mint minden nagyobb népünnepélyen, műsoros kazettát. Egy ilyen „szórakoztató zenei blokknál” álldogáltam tegnap, hogy megnézzem, milyen is a kínálat. A pikáns kis nóta, amely idecsalogatott a következőképpen hangzott: „Soványak a kanok, és nem lesznek malacok, megáll a faluban a forgalom”. A kétszázötven forintért kínált kazettákat jobban vették, mint a vattacukrot. A legnagyobb sikert az echte magyaros külsejű kackiás bajuszú Kadlott Károly kazettái aratták, közöttük is a bolond lakodalmas. A „Feketelábú menyecske”, az „Úgy szeretem a rányimat", valamint a „Hiába van palotád Budán” című kompozíciók valósággal eltörpültek a sztárénekes fülbemászó dalai mellett. Honfiúi lokálpatrióta szívem valósággal feldobbant, mikor megláttam a Primo/Band együttes „Szekszárd felé, Bonyhád felé” című szalagját, továbbá azt, hogy Gunarason is megörökítették az ottani lakodalmat. A kazettaárus látva élénk érdeklődésemet, az orrom alá nyomott egyet. Pikáns dalok, malac dalok - hirdette egy félmeztelen szőke nő felett a felirat. Alaposan szemügyre vettem a portékát, kíváncsian arra, ki szerzetté. Hát nem más, mint Grósz Galambos Lajos. A számokat pedig elzengi: Kati és Beki. Hál'istennek nincs szerencsém ismerni a hölgyet és az urakat. A tudósításokat készítették: 0. Varga Márta, Gottvald Károly, Kispál Mária, Szeri Árpád Múlt, jelen, jövő Gazdaságunk tükre: a BNV Demonstráció helyett piaci szemlélet A Koreai Köztársaság nemcsak szórakoztató elektronikával, hanem egzotikus dísztárgyakkal, ékszerekkel és kedves hölgyekkel is elkápráztatja a látogatókat Kilencvenedik az idei BNV. Szép kerek szám, érdemes visszatekinteni. 1885- ben rendezték meg először Budapesten, a Városligetben az Országos Általános Kiállítást, amely a mai BNV jogelődjének tekinthető. Az elmúlt 104 esztendő alatt szinte csak a háború szakította meg a kiállítások folyamatosságát, ezek segítettek a felszabadulás utáni időszakban is kilépni a nemzetközi elszigeteltségből, de fővárosunk fejlődése szempontjából sem elhanyagolható a hatásuk. A BNV 1974-ben költözött a Városligetből jelenlegi helyére és az általános vásárból két külön, beruházási és fogyasztói vásár alakult ki, mellettük pedig számos színvonalas szakkiállítás került évről évre megrendezésre. A nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy a vásárok egyre inkább szakosodnak, a jövő egyértelműen a szakkiállításoké, ahol egy-egy szakma képviselői a világ minden tájáról összejönnek, üzleteket kötnek és tájékozódnak az adott ágazat fejlődésének legújabb eredményeiről. Éppen ezért kérdőjelezik meg sokan manapság a BNV-jellegű általános vásárok jövőjét. A hazai cégek költségérzékenysége nőtt, alaposan meggondolják, hogy eljöjjenek-e erre a - nem olcsó - vásárra, vagy inkább valamelyik külföldi szakkiállításon mutassák be termékeiket. A Hungespo szakemberei szerint ezért még nem kell elfelejteni a BNV-t, hiszen számos érv szól mellette és ezt a tények mármint a kiállítók száma - is bizonyítják. Aki figyeli a nemzetközi gazdasági folyamatokat, láthatja, hogy a kiállítások, vásárok szerepe nő, egész Európában lázas építkezés, a kiállítási területek bővítése figyelhető meg. A jövő kétségtelenül a szakkiállításoké, de a BNV szakkiállítások összessége. Az pedig magától értetődő, hogy a Hungexpo a jövőben is a nemzetközi tendenciáknak, a hazai gazdasági folyamatoknak és az igényeknek megfelelően alakítja a BNV képét és az egyéb szakkiállítások formálását. Az elmúlt néhány évtized BNV-ire inkább az eredménydemonstráció erőltetése volt jellemző, nem kis részben politikai indíttatásból. Igen sok csalódás előidézője volt az, hogy a BNV-n látott színvonalas fogyasztási cikkel, prototípussal később nem találkozhattunk az üzletekben. Ennek reméljük vége és a BNV-re ugyanúgy, mint az egész magyar gazdaságra a racionalitás, a hatékonyság, az eredményre törekvés lesz jellemző. A vásár iránti érdeklődés egyértelműen ösz- szefügg a gazdasági környezettel. A piacgazdaság felé történő - néha bizonytalan, de azért egyértelmű - lépke- déseink jele, hogy nő a verseny a hazai cégek között, de az importverseny sem elhanyagolható tényező ma már. Mindezek a folyamatok felértékelik a BNV-t mind a hazai mind a külföldi kiállítók szemében. Nézzük a számokat! Nyolc szocialista országból 85 cég több mint négyezer négyzetméteren, 23 nem szocialista országból 278 cég hatezer négyzetméteren állítja ki termékeit. Ami figyelemreméltó és jelzi, hogy milyen nagy az érdeklődés Magyarország iránt: a nem szocialista kiállítók száma majdnem háromszorosára nőtt tavalyhoz képest. Olyan országok is eljöttek, mint például Banglades, Nicaragua, Irak, Izrael, India, Brazília, nem is beszélve a hagyományosan legnagyobb nyugati kiállítóinkról: Ausztriáról és az NSZK-ról. Nem akármilyen termékek ezek, csúcstechnológiát képviselnek, a világ legfejlettebb országainak piacán is megállják a helyüket. Sok szempontból érdemes odafigyelnünk Dél-Koreára. Hihetetlenül gyors fejlődéssel lett elmaradott országból a világ egyik jelentős gazdasági tényezőjévé és mostanában szépen alakulnak kapcsolataink. A Videoton például a Goldstar, az Orion a Samsung céggel alakítja együttműködését, amelynek remélhetőleg mi fogyasztók is hamarosan tapasztalhatjuk a jeleit az üzletekben. Érdemes megtekinteni Görögország kiállítását is, amely a BNV első díszvendége. Ötvenegy görög cég képviselői keresik vagy erősítik kapcsolataikat a magyar piaccal. A nemzeti kiállítások egyébként a D és az A pavilonban tekinthetők meg. A hazai gazdasági folyamatok hű tükörképe a BNV. Nőtt a költségérzékenység, nőtt a hazai és az importverseny, rengeteg új vállalkozás alakult, de olyan tényezők1 is szerepet játszottak, mint a nyugati bevásárlóturizmus korlátozása, vagy egyik másik iparág külföldi szak- kiállításának közeli időpontja. Ennek megfelelően összességében nőtt a magyar kiállítók száma - 1316 cég 65 ezer négyzetméteren -, de a szakmai hovatartozás szerint jelentős változásokat tapasztalhattunk. Erősen csökkent például a bútor- és a ruházati ipar bemutatója, viszont nőtt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a szórakoztató és háztartási elektronika, háztartási vegyipar, valamint a kisvállalkozások részvétele. Erősödött a vásárjelleg, azaz nőtt a látogatók számára közvetlen értékesítésre érkező cégek száma. A BNV területén döntően az A pavilon mögötti szabad területen, az F-2 pavilonban és a szakkiállításoknak helyet adó F pavilonban folyik árusítás. Az idei őszi BNV október 1 -jéig naponta 10 és 19 óra között látogatható. Bár lapunk szombati számában már említettük, azért nem árt még egyszer hangsúlyozni: a szakmai napokon - tehát szeptember 25,26,27 és 28-án - a közönség számára csak 14 órától nyitják meg a kapukat, idén ezt szigorúan betartják a rendezők, nem tesznek kivételt még vidéki iskolai csoportokkal sem.- áa - Fotó: R. Z.